1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagycsepely Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8628 Nagycsepely, Kossuth L. utca 17.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Nagycsepely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő- testület).

(4) Az önkormányzat hivatala: Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagycsepely Község közigazgatási területe.

(6) E rendeletnek jelen rendeletben és más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: SZMSZ

(7) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Nagycsepely Község jelképeiről és a jelképek használatáról szóló 7/1998.(V.25.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról Nagycsepely Község Önkormányzata által alapított és adományozható kitüntetésekről szóló 9/2021. (VIII.13.) önkormányzati rendelet rendelkezik

4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Mötv. szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. Kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat önként vállalja

• a) fogászati ellátás

5. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

• a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
• b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit:

• a) polgármesterre
• b) bizottságra
• c) jegyzőre
• d) a törvényben meghatározottak szerint társulásaira ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához

utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább.

(3) Az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről a jogosítottak kötelesek a soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő- testületet tájékoztatni.

(4) A képviselő- testület feladat-és hatáskörének nyilvántartásáról, annak naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik. Amennyiben a jogszabály a hatáskör átruházását lehetővé teszi, a hatékony ügyintézés pedig indokolja, a jegyző javaslatot tesz a Képviselőtestületnek a hatáskör átruházására

8. § (1) A munkatervet évente hagyja jóvá a képviselő-testület. A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző- a gazdasági programot figyelembe véve- állít össze.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni valamennyi képviselő-testületi tagtól.

(3) A munkaterv tartalmazza

• a) az ülések időpontját,
• b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
• c) az előterjesztő megnevezését,
• d) az előterjesztésben közreműködőket,
• e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget.

9. § (1) Az ülés előkészítését a polgármester a jegyző közreműködésével végzi el. Az előterjesztés határidőben történő előkészítését és egyeztetések elvégzését a jegyző ellenőrzi, biztosítja az előterjesztés törvényességét.

(2) A Képviselő- testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(3) A Képviselő-testület évente legalább nyolc ülést tart, a rendes ülések konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(5) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(6) A Képviselő-testület az Mötv. 43. § (3) bekezdésére figyelemmel az alakuló ülés napirendjét az alábbiak szerint határozza meg:

• 1. A választási bizottság elnökének tájékoztatója a választásról,
• 2. a képviselő-testületi tagok eskütétele, megbízólevelek átadása,
• 3. a polgármester eskütétele, megbízólevél átadása,
• 4. a polgármester ciklusprogramra vonatkozó elképzeléseinek ismertetése,
• 5. a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata,
• 6. a bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,
• 7. a bizottság külső tagjainak eskütétele,
• 8. alpolgármester megválasztása,
• 9. alpolgármester eskütétele,
• 10. a polgármester illetményének, költségtérítésének, cafetéria juttatásának megállapítása,
• 11. az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
• 12. megbízás adása a gazdasági program kidolgozására,
• 13. az önkormányzati választásokat követően megszűnt polgármesteri foglalkoztatási jogviszony rendezése,
• 14. tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi, az adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettségről, az összeférhetetlenség bejelentésének kötelezettségéről,
• 15. társulási tanácsban történő képviselet,
• 16. egyebek.

(7) Rendes ülés az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze. A rendes ülés a hónap utolsó hetének keddi napján 13.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart.

(8) A Képviselőt- testület az éves munkatervében meghatározott időszakban nyári szünetet tart.

(9) A Polgármester- ha az önkormányzati hatáskörök gyakorlása szükségessé teszi- saját hatáskörben jogosult, a képviselők 1 /4- ének írásbeli, indokolt indítványára pedig köteles a Képviselő-testület rendkívüli ülését összehívni.

10. § (1) A Képviselő- testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

• a) tizenöt napon belüli időpontra a települési képviselők egynegyedének, a képviselőtestület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
• b) ha a Képviselő- testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
• c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli, halaszthatatlan ügy esetén a Képviselő- testület összehívására van szükség.

(3) Halaszthatatlan esetben a Képviselő- testület rövid úton is összehívható rendkívüli ülésre, legkésőbb az írásbeli indítvány benyújtásától számított 1 napon belüli időpontra, a napirend megjelölésével.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint összehívott üléseken a megjelölteken felül más napirendi pont nem tárgyalható.

11. § (1) A Képviselő- testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a Képviselő- testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a Képviselő- testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Ügyrendi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. § A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

13. § A Képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendi pontokat,
• d) a napirendi pontok előadóit, előterjesztőit
• e) annak megjelölését, hogy adott napirendi pontot a bizottság tárgyalja meg.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint szükség esetén külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

• a) a képviselőknek,
• b) a jegyzőnek,
• c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
• d) a bizottság nem képviselő tagjainak,
• e) a nem állandó meghívottaknak
  • ea) az előterjesztőknek és
  • eb) akiket a polgármester indokoltnak tart.

(7) A (6) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

(8) A rendes ülésre történő meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Az írásos előterjesztéseket a napirendi pontok sorrendjének megfelelően össze kell fűzni, és ez szerint kézbesíteni.

(9) Az írásos meghívó és előterjesztések megküldése részben vagy teljes egészében történhet elektronikus formában is.

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

• a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
• b) elektronikus levélben (e-mailben),
• c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

16. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

• a) a jegyzőt,
• b) a bizottság nem képviselő tagját,
• c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül az, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

17. § A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája

18. § A Képviselő- testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti.

19. § (1) A polgármester ülésvezetési jogkörei:

• a) az ülés megnyitása, berekesztése,
• b) szünet elrendelése, határozatképesség megállapítása,
• c) az ülés vezetése, a szó megadása, annak megtagadása és a szó megvonása,

20. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

21. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, illetve a Képviselő- testület, a polgármester, vagy képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, a polgármester köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Amennyiben a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, a polgármester megvonhatja tőle a szót.

(2) Ha a SZMSZ vagy a Képviselő- testület a felszólalást meghatározott időkeretben teszi lehetővé és a felszólaló az időkeretét kitöltötte, a polgármester - a szómegvonás okának közlésével - megvonhatja tőle a szót.

22. § Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

23. § Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester felel. A polgármester rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő- testület munkáját akadályozza, illetőleg az SZMSZ- nek a tanácskozás rendjére vonatkozó szabályait megsérti.

24. § (1) A polgármester a napirendi pontok felett külön - külön nyit vitát.

(2) Az előterjesztő és a polgármester kezdeményezheti a vita lezárását, melyről a Képviselő- testület vita nélkül határoz.

(3) A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére a polgármester köteles szót adni.

25. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben az ülés tartama alatt a meghívottak, a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai és a hallgatóság tartózkodhatnak.

(3) Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, a polgármester távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

26. § (1) Zárt ülés kell tartani:

• a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
• b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(2) Zárt ülést lehet tartani:

• a) az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén,
• b) az önkormányzat által kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor,
• c) ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) Képviselő- testület a (2) bekezdés esetén határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről. A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatot indokolni kell

(4) A zárt ülésen az alábbi személyek vehetnek részt:

• a) a képviselő-testület tagjai,
• b) a jegyző,
• c) meghívás esetén a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője,
• d) az érintett,
• e) szakértő.

(5) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról - kivéve az állami vagy szolgálati titoknak minősített adatokat - így különösen:

• 1. az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására,
• 2. az önkormányzati vagyon kezelésére,
• 3. a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre,
• 4. a piaci szereplők, a magánszervezetek- és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan.

(6) Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének szabályairól külön szabályzat rendelkezik.

27. § A nyílt és zárt ülésekről hanganyag készül. Az ülésekről készült hanganyag 5 évig megőrzésre kerül.

• 1. Határozatképesség

28. § (1) A Képviselő- testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.

(2) Ha a Képviselő- testület ülése nem határozatképes, a polgármester az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, a polgármester az ülést berekeszti.

29. § (1) A napirendet a polgármester javaslatára a Képviselő- testület állapítja meg.

(2) A 14. § (5) bekezdésében jelölt határnap után a napirend csak rendkívül indokolt esetben egészíthető ki. A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő, írásban benyújtott vagy szóban előterjesztett javaslat napirendre való felvételéről a Képviselő-testület a megválasztott képviselők több mint a felének szavazatával vita nélkül határoz.

(3) A Képviselő- testület rendkívüli ülésén az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott.

(4) A Képviselő- testület a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, a jegyző illetve a képviselők által írásban benyújtott vagy szóban előterjesztett napirendi ponti javaslatokat, amennyiben arról minősített többséggel határoz.

30. § (1) A Képviselő- testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendelése esetén a testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

31. § Előterjesztésnek minősül a Képviselő- testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(1) A Képviselő- testület ülésére az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

32. § Az előterjesztések tartalmi elemei:

• a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
• b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
• c) a téma ismertetése,
• d) a jogszabályi háttér bemutatása,
• e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
• f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
• g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
• h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
• i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
• j) rendelet-tervezet, rendelettervezet indoklása,
• k) rendelet-tervezetnél a hatástanulmány.

33. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

34. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

35. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

36. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

• a) a határozat szövege,
• b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
  • ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
  • bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

37. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

38. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

39. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

40. § (1) A Képviselő- testület döntései

• a) a határozat,
• b) a rendelet.

(2) A Képviselő- testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A Képviselő- testület tagja rendelet megalkotását írásban, határozat meghozatalát írásban kezdeményezheti a képviselő-testületnél. A kezdeményezést a polgármesterhez kell eljuttatnia.

41. § (1) A Képviselő- testület a 39. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

• a) nyílt szavazással, ezen belül:
  • aa) nem név szerinti nyílt szavazással
  • ab) név szerinti nyílt szavazással,
• b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

42. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület a zárt ülés szabályai szerint tartott képviselő- testületi ülés során tárgyalt napirendi pontok esetében akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a Ügyrendi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a Ügyrendi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

43. § (1) Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges

• 1. az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
• 2. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
• 3. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
• 4. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
• 5. a döntéshozatalban személyesen érintett képviselő kizárásához,
• 6. méltatlanság megállapításához,
• 7. összeférhetetlenség megállapításához,
• 8. képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez,
• 9. elfogadott napirendi pont elnapolásához, illetve napirendről levételéhez,
• 10. a Képviselő-testület munkatervének elfogadásához,
• 11. a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vétele,
• 12. halaszthatatlan esetben önálló indítvány napirendre vétele, 13. a napirend sürgősségi tárgyalása,
• 13. a titkos szavazás elrendelése,
• 14. a név szerinti szavazás elrendelése,
• 15. a bizottság létrehozása
• 16. átruházott hatáskörben hozott döntések képviselői javaslatra történő felülvizsgálata
• 17. a költségvetési rendelet módosítását eredményező határozati javaslat elfogadása,
• 18. kötelezettségvállalást tartalmazó határozat elfogadása,
• 19. eljárás kezdeményezése a Törvényszék előtt a polgármester ellen,
• 20. hitel felvételéhez, kötvénykibocsátáshoz
• 21. a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondásához név szerinti szavazás alapján,
• 22. zárt ülés elrendeléséhez,
• 23. törzsvagyonná minősítéshez vagy ezen minősítés megváltoztatásához az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint.

(3) A Képviselő- testület határozatait a naptári év elejétől eggyel kezdődően, folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

44. § (1) A jogalkotásról szóló törvény által meghatározott közjogi szervezetszabályzó eszközökben meghatározott normatív határozat jelölése:

45. § A Képviselő- testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

46. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

47. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

48. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

49. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

50. § (1) A Képviselő- testület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő - a nyílt-és zárt ülésről külön-külön - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:

• a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, az ülés helyét, időpontját, megnyitásának idejét, igazolt/igazolatlan távollét tényét,
• b) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
• c) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét és jogcímét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások lényegét,
• d) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
• e) a döntéshozatalban résztvevők számát,
• f) a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
• g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
• h) a határozathozatal módját, a határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét,
• i) a polgármester intézkedéseit, továbbá a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
• j) a zárt ülés elrendelésének indokait.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

• a) a meghívó,
• b) az írásos előterjesztések, a képviselői hozzászólások és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
• c) a jelenléti ív, a titkos szavazás jegyzőkönyv egy példánya,
• d) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,
• e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
• f) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.

51. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A jegyzőkönyv közokirat.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles felterjeszteni a Somogy Megyei Kormányhivatal részére.

(4) A Hivatal Jegyzői Irodáján munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget kell biztosítani a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveibe.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek: a Képviselő-testület tagjai, jegyző, Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselői, valamint a jegyzőkönyv készítéséért felelős köztisztviselők; illetékes Kormány Hivatal vezetője, illetve az általa kijelölt személy; eljáró Bíróság; eljáró Ügyészség; eljáró Nyomozóhatóság; az ügyben érintett egyéb szerv, személy, ha érintettségét igazolja. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvekbe történő betekintésről a jegyző külön nyilvántartást köteles vezetni.

52. § A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

53. § (1) Közmeghallgatást kell tartani évente egy alkalommal, február hónapban.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő- testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselő.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő- testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

55. § (1) A Képviselő- testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg, a hozzászólás időtartama hozzászólásonként 3 perc.

56. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

57. § A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő- testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

58. § (1) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő- testület esetenként határozza meg.

(2) A közmeghallgatással egybekötött képviselő- testületi ülés összehívására és lefolytatására a SZMSZ rendelkezéseit az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az ülésen felszólalhatnak:

• a) a település választópolgárai
• b) a helyben érdekelt szervezetek képviselői.

(4) A felszólalás tárgyköre közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, hatósági ügyben a polgármester nem adhat szót.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a Képviselő- testület értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a Képviselő- testület kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi.

(6) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről, a szükséges intézkedés kezdeményezéséről 30 napon belül a polgármester írásban ad választ.

59. § (1) A Képviselő- testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

60. § (1) A képviselő:

• a) megbízás alapján képviselheti a Képviselő- testületet,
• b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő- testület vizsgálja felül a bizottságra, polgármesterre, önkormányzati társulásra átruházott hatáskörben hozott döntéseit,
• c) a Jegyzőtől a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,
• d) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet,
• e) felvilágosítást kérhet a nagyközség ellátásában, üzemeltetésében részt vevő szervektől,
• f) önkormányzati ügyben kezdeményezheti a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A képviselő a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét a Képviselő- testület téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátására is jogosult.

(3) A képviselőt igazolt költségtérítés, tiszteletdíj illeti meg.

61. § (1) A képviselő köteles:

• a) tevékenyen részt venni a bizottsági munkában, valamint a Képviselő- testület feladataival kapcsolatos feladatok elvégzésében,
• b) írásban vagy szóban a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
• c) a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a tudomására jutását követő 30 napon belül a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek,
• d) személyes érintettségének bejelentését a Képviselő- testületnek,
• e) a megbízólevele átvételétől, majd ezt követően minden évjanuár 1-től számított 30 napon belül az erre rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon vagyonnyilatkozatot tenni, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek a vagyonnyilatkozatát csatolni. Ennek elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - képviselői jogait nem gyakorolhatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
• f) részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen,
• g) a választó polgárok részére évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről az általa megjelölt időpontban.

(2) A Képviselő- testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• c) a testületi ülésen a SZMSZ-ben meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni,
• d) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a Képviselő- testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• e) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő- testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni, továbbá a szakmai vagy üzleti ügyekben nem hivatkozhat választott tisztségére.
• f) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

62. § (1) A települési képviselők tiszteletdíját Nagycsepely Község Önkormányzata Képviselő- testületének a települési képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásairól szóló 10/2010. (X.14.) önkormányzati rendelete határozza meg.

63. § A Képviselő- testület szervei:

• a) polgármester,
• b) képviselő-testület bizottságai,
• c) jegyző,
• d) polgármesteri hivatal,
• e) társulás.

64. § (1) A közvetlenül választott polgármester a Képviselő- testület tagja.

(2) A polgármester a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül megszüntetni.

(3) Megválasztásakor, majd azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolnia kell vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(4) A polgármester a Képviselő- testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testületi ülés összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek ad át, részére juttat el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a Képviselő- testület következő ülésén ismertetni kell.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja a munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

(6) A polgármester a Képviselő- testület működésével kapcsolatban:

• a) elősegíti a képviselők munkáját,
• b) összehívja és vezeti a Képviselő- testület üléseit,
• c) képviseli a Képviselő- testületet,
• d) a rendeleteket, határozatokat, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyveket aláírja,
• e) ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, ha a Képviselő- testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, Képviselő- testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. Ezen szabály alól kivételt képez az Mötv. képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésekben meghatározott ügyben hozott döntés.
• f) Amennyiben a Képviselő- testület- határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a (11) bekezdésben felsorolt ügyek tekintetében döntést hozhat.

(7) A bizottság működésével összefüggésben:

• a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
• b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő- testület határozatával vagy önkormányzati érdeket sért. A felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a Képviselő- testület a soron következő ülésén határoz.

(8) A Hivatal irányítása körében:

• a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével javaslatot tehet a hivatal feladatainak, az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
• b) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő- testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
• c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
• d) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(9) A polgármester fogadóórát tart, amelynek helyét és időpontját maga határozza meg. Ezt az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(10) A polgármester dönthet a Képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő- testület hatáskörébe tartozó, önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell tenni.

(11) A polgármesterre a Képviselő- testület által átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

65. § (1) A Képviselő- testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A Képviselő- testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban végzi.

(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a Képviselő- testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízatását visszavonja.

(3) Az alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

66. § (1) A Képviselő- testület állandó bizottsága az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: ÜÖVNYE Bizottság)

67. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa felkért bizottsági tag - hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára a bizottság elnökéhez címzett indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(3) A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a bizottság tagjait, valamint a meghívottakat legalább 3 nappal az ülést megelőzően tájékoztatni kell.

(4) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

(5) A bizottsági ülés nyilvánosságára, a zárt ülés tartására, a titkos szavazásra, a határozathozatalra a Képviselő- testületre vonatkozó szabályok érvényesek.

(6) A bizottság döntéshozatalából kizárás szabályai megegyeznek a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokkal azzal az eltéréssel, hogy arról a bizottság dönt.

(7) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során- minden esetben- határozatban dönt, feladatkörükben eljárva határozatot hoz, állásfoglalást alakít ki, ajánlást fogalmaz meg.

(8) Az adott bizottságban nem tag képviselők a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt.

(9) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő- testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő- testület a következő ülésén határoz.

(10) Az állandó bizottság tagjainak névsorát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

• 1. Bizottsági jegyzőkönyvek

68. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A bizottsági jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő- testületi jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Az aláíró bizottsági tag személyéről a bizottság eseti jelleggel minden ülés alkalmával dönt.

(4) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Hivatalban megtekinthetik.

(5) A bizottság ügyviteli teendőit a Hivatal belső szervezeti egységei látják el.

(6) A bizottsági jegyzőkönyveket a jegyző köteles 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatal részére felterjeszteni.

69. § (1) A ÜÖVNYE Bizottság tagjainak száma 3 fő, melyből 3 fő képviselő.

(2) A ÜÖVNYE Bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:

• a) dönt saját ügyrendjének meghatározásáról
• b) vizsgálja a képviselő összeférhetetlenségi ügyeit
• c) javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester bérére, jutalmazására
• d) ellátja a szavazatszámláló bizottsági feladatokat
• e) vizsgálja az SZMSZ hatályosulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez
• f) véleményezi a képviselő-testület rendeleteit
• g) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatokat
• h) felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat megtételére, nyilvántartja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat, nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról és az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról,
• i) nyilvánosságra hozza, hozzáférhetővé teszi a polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői vagyonnyilatkozatokat, ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat
• j) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet a szükséges azonosító adat közlésére
• k) minden év január 1-jét követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek-e.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat csak az ÜÖVNYE Bizottság tagjai ismerhetik meg, és az eljárás lezárását követő nyolc napon belül azokat törölni kell. Az eljárás eredményéről a Bizottság a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.

(4) A Képviselő- testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.

70. § (1) A bizottság a létrehozását követően 30 napon belül ülést tart, ahol határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

71. § (1) A polgármester- pályázat alapján- a jogszabályban, és a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyző kinevezésével kapcsolatban lakosságszám arányosan dönt.

(2) A jegyző feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:

• a) törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő- testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
• b) ellátja a testületek szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
• c) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő- testület és a bizottságok ülésein,
• d) a Képviselő- testület ülésén törvényességi véleményt nyilvánít,
• e) gondoskodik a Képviselő- testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, aláírja azt,
• f) köteles jelezni a testületek, tisztségviselők, döntéseinél észlelt jogszabálysértést,
• g) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.

(3) A jegyző egyéb feladatai:

• a) vezeti a Hivatalt, megszervezi a Hivatal munkáját,
• b) évente beszámol a Hivatal működéséről a Képviselő- testületnek,
• c) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
• d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
• e) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előirt államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket.
• f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, a vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, a jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben annak egyetértésével,
• g) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
• h) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

72. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor a Somogy Megyei Kormányhivatal más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét jelöli ki.

73. § (1) A Képviselő- testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Balatonszárszói Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

74. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2013 (V.2.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) A vagyonrendeletben meg kell határozni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő- testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

75. § (1) A Képviselő- testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé.

76. § (1) A költségvetési évet követően a Képviselő- testület zárszámadását rendeletben állapítja meg. A rendelettervezetet a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

77. § (1) A Képviselő- testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

• a) a fejlesztési elképzeléseket,
• b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
• c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,
• d) az adópolitika célkitűzéseit,
• e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,
• f) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,
• g) településüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a Képviselő- testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő- testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. A Képviselő- testület évente, a következő év koncepciójának tárgyalásakor a gazdasági programot felülvizsgálja.

78. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben feladatai különösen:

• a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatósága részére,
• b) beszedi az önkormányzat bevételeit,
• c) leigényli a címzett és céltámogatásokat,
• d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
• e) biztosítja az önkormányzatok könyvvitelének szabályszerű vezetését,

79. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő- testület más települések Képviselő- testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

80. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagycsepely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete.

81. § Ez a rendelet 2021. augusztus 13-án lép hatályba.