1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv (tervező: Balázs és Társa BT Építészeti és Számviteli Iroda Kaposvár – 2003-2004) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása – a szükséges egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :

2. § (1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.

(2) A termőtalaj védelme érdekében

(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság állásfoglalását ki kell kérni, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(4) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági véleményét ki kell kérni építési engedélyezés során a következő esetekben:

(5) Terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: az építésre kijelölt területen utcaképi megjelenés szabályait és a talajadottságokat kell figyelembe venni. Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg. Önálló pince csak Mk-1 övezetben és az építési telken 20 méteren túl építhető. Pincékkel érintett területen a pince és üregviszonyokat is tartalmaznia kell az engedélyezési terveknek.

(6) Település- és tájképvédelmi okok miatt a település belterületén, az országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen, a gyep, nádas, rét mezőgazdasági területen és a kertes mezőgazdasági területen táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Ahol a településben létesíthetők, ott 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni, engedélyezéséhez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni.

3. § A település igazgatási területének tagozódása:

(1) beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % lehet; ettől eltérni a temető és sportterület esetében lehetséges;

(2) beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

4. § (1) A település területén falusias lakó, gazdasági és különleges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen.

(2) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületén, ahol a szennyvízcsatorna –hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt kiadni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

(3) A beépítésre szánt területeken az egyes építési övezetekre vonatkozó szabályokat, előírásokat a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél is alkalmazni kell.

5. § (1) Az Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK 14. §. (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő állomás kivételével. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(2) Az övezeti jeleket a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén a belterületen min. 16,0 méter engedélyezhető. Egyházi közösségi épületnél nagyobb építménymagasság engedélyezhető az általános előírások betartása mellett.

(3) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. Az épületek közötti telepítési távolságra vonatkozó előírásokat be kell tartani. 12 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. A korábban felépített – oldalkertben lévő - épületek megtarthatók, új épület azonban csak az OTÉK előírásai szerint helyezhető el.

(4) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező, „kertek” a rendezési terv módosítása nélkül a szomszédos telkekhez kapcsolhatók zöldterület vagy kert növelése céljából. Nyeles telek lakóház építése céljából nem alakítható ki.

(5) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízhálózat megépítéséig új épület építésére építési engedélyt adni ill. engedélyek érvényét meghosszabbítani az Ökr. 4. §.(2) bek. szerint lehet. A szennyvízcsatornára rákötni kötelező. A lakótelken meglévő vagy elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, s a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet.

(6) Az építési hely meghatározása:

6. § (1) A szabályozási terven kijelölt gazdasági területek elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település területén több helyen meglévő és megmaradó gazdasági területek vannak. Ezek meghatározása a tervben a következők szerint történik:

7. § (1) A szabályozási terven a terület jele: Gksz.

(2) A területen az OTÉK 19. §. (2) bekezdésben jelölt – nem jelentős mértékű zavaró hatású - épületek építhetők. Állattartó épületek csak az állattartó rendeletben szabályozott keretek között, az érdekelt szakhatóságok egyetértésével helyezhetők el.

(3) A területen min. 25 m széles és min. 40 m mélységű és min. 2000 m²-es területű területek alakíthatók ki. A beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadon álló lehet a tűzrendészeti, épülettávolsági előírások betartásával.

(4) Az építési használat határai:

8. § (1) A szabályozási terven a terület jele: Gip

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen elsősorban állattartási tevékenységhez tartozó, a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású - építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK 20. §. és a helyi állattartási rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m². A beépítési mód szabadon álló.

9. § A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra. A település területén a működő temető (Kt), a sportterület (Ksp), az Idegenforgalmi terület (Ki) és a honvédelmi (Kh) terület tartozik e kategóriába.

10. § (1) A temető területén belül csak a működéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Az épület jellemzői miatt ennél nagyobb értéket is megállapíthat az építésügyi hatóság (pl: harangtorony, kálvária, stb.). Beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.

(2) A parkoló szükségletét az OTÉK 42. §. és 4/b. sz. melléklete szerinti mértékben telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez a saját telken belül nem biztosítható, akkor a fennmaradó mennyiség temető előtti közterületen alakítható ki a tulajdonos hozzájárulásával. A szabad felületeken (elsősorban az épületek és a parkolók környezetében) zöldfelületet kell kialakítani és fásítani kell. Ennek mértéke legalább 150 m² legyen.

(3) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni. A zárt szennyvíztárolót a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell tervezni, megépíteni és működtetni a szennyvízcsatorna megépítéséig.

11. § (1) A sportterület területén belül csak a működéshez szükséges építmények ( pl. parkoló, esőbeálló, WC csoport, büfé) helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Technológiai okok miatt ennél nagyobb értéket is megállapíthat az építésügyi hatóság (pl: világítás, stb.). Beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.

(2) A parkoló szükségletét az OTÉK 42. §. és 4/b. sz. melléklete szerinti mértékben telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez a saját telken belül nem biztosítható, akkor a fennmaradó mennyiség temető előtti közterületen alakítható ki a tulajdonos hozzájárulásával. A szabad felületeken (elsősorban az épületek és a parkolók környezetében) zöldfelületet kell kialakítani és fásítani kell. Ennek mértéke legalább 150 m² legyen.

(3) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni. A zárt szennyvíztárolót a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell tervezni, megépíteni és működtetni a szennyvízcsatorna megépítéséig.

11/A. § (1) Az Idegenforgalmi területen lakóépület, szállásférőhely szolgáltató épület, a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, nem zavaró hatású gazdasági épület, mező és erdőgazdasági építmények, állattartás céljára szolgáló épület helyezhető el.

12. § A területen a honvédelmi érdekekkel azonos felhasználás lehet. A terület lekeríthető.

13. § (1) Ahol építményre építési engedély adható az övezeti besorolás és abban meghatározott feltételek mellett, a következő szabályok is betartandók:

(2) Bányanyitás csak rendkívüli értékű ásványi kincs és helyi, tájbaillő építkezés nyersanyaga (homok) lelőhelyének területén engedélyezhető környezeti hatásvizsgálat alapján.

14. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a terv tartalmazza. A meglévő utak, utcák szabályozási szélessége a meglévőnél kisebbre, a települési utak a külterületen 8 méternél kisebbre nem csökkenthetők. A vasút területe meglévő, változatlanul megmaradó.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a szabályozási terv és az OTÉK 26. §.-ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.

(3) A közutak, közművek védőtávolságait a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni.

(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(5) Az OTÉK-ban és szabványokban előírt védőtávolságokon belüli építésügyi hatósági ügyekben az érintett szakhatóság és üzemeltető véleményét ki kell kérni.

15. § (1) A zöldterületet a szabályozási terv jelöli. A területet növényzettel fedetten kell kialakítani. A területet más területfelhasználási egységbe nem minősíthető át, más célú használatra nem engedélyezhető. Karbantartásáról gondoskodni kell.

(2) A közterület felőli határán 50 cm magasságban tartott élő sövény telepítendő, a területén csak játszótéri berendezések helyezhetők el balesetmentesen kialakítva. Építés csak az OTÉK 27. §.(4) bek. előírásai alapján engedélyezhető.

16. § (1) A település igazgatási területén védelmi (Ev) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre. Az erdőterületek beépítésre szánt területté nem minősíthetők át.

(2) A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű Ev jelű erdőterületeken építeni csak az erdészeti hatóság – megfelelő feltételeket szabó – hozzájárulásával természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti célból, valamint közlekedési és közmű létesítmények elhelyezése céljából szabad.

(3) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az ÁESZ hozzájárulásával építhetők max. 0,3 % beépítéssel.

(4) Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat lehetséges

(5) A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében (E-3) a meglévő erdőterületeket azok természetes, kialakult állapotában kell megőrizni. Beépítésük nem engedélyezhető.

(6) Ökológiai magterületen, ökológiai folyosó-, Natura 2000-es területeken, ahol szabályozási terv, a BTSZ előírásai alapján, erdőterületeket jelöl ki, de azok tényleges területfelhasználása még attól eltérő, területrendezés, a jelenlegi tájhasználat módosításával járó bármely beavatkozás csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes egyetértésével történhet.

17. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági övezetek alakulnak ki:

18. § (1) Az általános mezőgazdasági területeket (Má-1) a szabályozási terv jelöli.

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m² lehet.

(3) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, építés nem engedélyezhető. Kivétel: köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések, a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek.

19. § (1) A kert, szőlő, gyümölcsös területeket (Mk-1, Mk-0) a szabályozási terv jelöli.

(2) Az övezetben beépíthető legkisebb földrészlet 1500 m², a kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m² lehet. Beépíteni csak az Mk-1 övezetbe tartozó területen az építésre alkalmas földrészleteket szabad a (3-5) bekezdésben meghatározott feltételekkel.

(3) Az övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Építmények elhelyezésének feltétele a villamos energia és ivóvíz ellátás biztosítása. Közművel ellátott építmény szennyvíz elhelyezése zárt közműpótló berendezésbe történhet, melynek műszaki megoldását és engedélyezési feltételeit a környezetvédelmi és vízügyi hatóság elfogadta.

(4) A gazdasági épületek szabadon állóan építhetők minimum 5 m előkerttel, 3-3 m oldalkerttel; max.4,0 m építménymagassággal, mely a legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb; környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel. A beépítettség max. 3 %. lehet. Az épületek szintvonalra merőleges gerincű nyeregetetősek lehetnek cserépfedéssel.

(5) A szabályozás a felújítás, helyreállítás, átalakítás és korszerűsítés esetén is alkalmazandó. A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére.

(6) Mk-0 övezet nem építhető be.

20. § (1) Az érzékeny területeket a szabályozási terv jelöli (Má-0).

(2) A terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. Elhelyezhetők köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

21. § (1) A vízgazdálkodási (V) és a vízbeszerzési (Vkö) területeket a terv tartalmazza

(2) Az üzemelő vízbázis nem sérülékeny, a megfelelően kialakított hidrogeológiai határát a szabályozási terv jelöli (Vs). A területen belül a 123/1997 (VIII.18.) Korm. rendelet 5.sz. mellékletében felsorolt létesítmények a megjelölt korlátozással létesíthetők.

(3) A vízgazdálkodási területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási közösségi építmények helyezhetők el.

(4) A (21/2006 (I.31.) Korm. rendelet figyelembevételével) vízfolyások partéle mentén a karbantartás részére 6-6 méter terület biztosítandó.

(5) A vízvédelmi területen a vízfolyások védelme érdekében vízminőséget rontó tevékenység nem folytatható. A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelemről gondoskodni kell. A vízparti területek erdő, gyep, nádas művelési ága nem változtatható meg, nem építhető be, mely külterületén min. 50-50 m vízminőség védelmi területet kell fenntartani a terven jelöltek szerint.

22. § A környezet-, táj-, természet-, régészeti, műemléki és helyi védelemmel, kapcsolatos területeket, és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat, védőterületeket a szabályozási terv, a védelmi vonalakat a településszerkezeti és a szabályozási terv tünteti fel. E fejezet alkalmazásánál figyelembe kell venni:

23. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a 47/2004 (III.18.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelel, ha nem, akkor technológiát kell módosítani.

(4) A 27/2004 (XII. 25.)KvVM. rendelet alapján a település szennyeződésérzékenységi besorolása: „érzékeny” minősítésű. Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos. (2005. Január 1-től a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet). Az 1425 hrsz földrészleten megszüntetett szilárd hulladéklerakóhely területét záros határidőn belül rekultiváltatni kell.

(5) Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások, valamint az önkormányzati rendelet szerint történhet. A település (a 49/2001.(IV.3.) Korm.rendelet szerint) nem nitrátérzékeny terület, az állattartás során be kell tartani az 1.sz.mellékletben előírt jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait.

(6) Állati hullát, kommunális szemetet, szippantott szennyvizet a településen kívül kell elhelyezni hatóságilag engedélyezett helyen.

(7) A mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény telepítéséhez vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának a megváltoztatásához a környezet-védelmi szakhatóság véleményét ki kell kérni.

(8) Veszélyes hulladék üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel is csak a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint tárolható.

(9) Bármely szennyvizet, trágyát termelő üzemi létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz és a trágya, trágyalé átmeneti tárolása.

(10) A földutak és vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell. (120/1999 (VIII.6.) Korm. sz. rendelet).

(11) A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a 27/2008.(XII.3.) KvVM – EüM-FVM együttes rendeletben) megjelölt határértékeket biztosítani kell a zajkibocsátó és zajtól védendő területek kijelölésénél, azokon ilyen jellegű épületek elhelyezésének vagy meglévő épület funkcióváltozásának engedélyezésénél.

24. § (1) A település igazgatási területén a védendő területek a természetvédelmi, táj- és településkép-védelmi, felszíni szennyeződésre érzékeny és felszíni vízvédelmi övezetei, továbbá a természeti területek. Az övezeteket és a területek határait az OTÉK fogalomkörében szabályozva a településrendezési terv tartalmazza.

(2) Természetvédelmi szempontból érintett területek a Kiskoppány vízfolyás és a somogymeggyesi úttól délre, nyugatra eső területek, melynek a NATÚRA 2000 vonalával egybeesnek. A NATÚRA 2000 vonala folytatódik északi irányban és magában foglalja a Pócza településrészt.

(3) A területen a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell. E területen bármilyen – a HÉSZ-ben megengedett - létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. A megjelölt területeken a 3000 m²-t meghaladó földrészletet sem lehet beépíteni.

(4) Az (1-2) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyag töltő állomás nem létesíthető. Vezetékek létesítése csak terepszint alatt létesíthető kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne; ettől eltérni a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

25. § (1) A település műemléki védettségű környezetét építményét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Műemléki védelem alatt áll:

26. § (1) A helyi védelem építményeit a szabályozási terv és az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész tünteti fel. Fejlesztéskor vagy hatósági eljárás során mindkettőt együttesen kell alkalmazni. Helyi védelem alatt állnak az 1. sz. mellékletben felsorolt épületek és építmények.

(2) Védett értékek épületeknél a beépítési mód, az arányrendszer (tetőidom, tetőhajlás, építménymagasság, nyílászárók rendszere), homlokzatdíszítés, anyaghasználat. A meglévő funkció megtartandó vagy az övezetben elhelyezhető közösségi célra váltható az építészeti értékek veszélyeztetése nélkül.

(3) A felsorolt épületeknél építési munkák általában a következő szabályok és a településszerkezeti tervhez tartozó kulturális hatásvédelmi szakági munkarész betartásával végezhetők:

(4) Ahol a hagyományos kerítés megmaradt, a jellege megőrzendő. Ahol új kerítés épül, a településben hagyományos léckerítés építendő.

27. § (1) A nyilvántartott régészeti és régészeti érdekű lelőhelyeket és környezetét az Ökr. melléklete és a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A régészetileg védett területeken az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden, a talaj megbolygatásával járó munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) hatósági engedélye szükséges. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében az eddigi használattól eltérő használat, ill. minden a talaj megbolygatásával járó munkavégzéshez a KÖH hatósági, ill. szakhatósági engedélye szükséges. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha erre nincs mód, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A továbbiakban a 2001. Évi LXIV. törvény 22-23. §. alapján kell eljárni.

(3) A régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához, ill. bármilyen talajbolygatással, földmunkával járó munkálatok esetében ki kell kérni a KÖH véleményét.

(4) Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti emlék kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a helyszínen a lelet megóvása mellett értesíteni kell a (kör)jegyzőt aki a Múzeum (Sm-i Múzeumok Igazgatósága) és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdeni a mentő feltárást. Nagy felületeket érintő ( 1 ha területet vagy 500 m² épület alapterületet érintő, nyomvonalas létesítmények építésére, bányatelkek nyitására irányuló) beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

28. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

29. § (1) A változtatási tilalmakat, korlátozásokat a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Változtatási tilalom és egyben építési korlátozás elrendelésére a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében kerül sor a honvédségi – hivatalos térképmásolaton 0137 hrsz – területre.

(3) A tilalmi területeken a meglévő épületek fennmaradhatnak, felújíthatók. Értéknövelő beruházások végzése - bővítésük, jelentős átalakításuk, rendeltetésváltozásuk és új épület építése - nem engedélyezhető. A tilalom három éves időtartamra érvényes, ezen időpontig szabályozási terv készítésével kell megalapozni a változott területfelhasználást.

30. § (1) Lakó és kiszolgáló út létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárásban vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan lakó és kiszolgáló út céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

31. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhat elő.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

32. § A rendelethez tartozó KSZ-1 jelű,- Külterületi szabályozási tervlap e rendelet 1-es számú mellékletének megfelelően módosul.

32. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető pénzbírsággal sújtható.

(2) Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kapoly község Önkormányzatának 4/1996. (XII. 5.) sz. rendelete hatályát veszti.

(4) E rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon, 2005. november 20-án lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik