Kapoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelete

Kapoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2019. 01. 01- 2019. 02. 14

Kapoly község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló többször módosított 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ (2) bekezdés b-c. pontjaiban, 5.§ (4) bekezdésében, 6.§ (5) bekezdésében, 11.§ (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, 18.§ (1), (12) bekezdéseiben, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló többször módosított 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés i. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


A rendelet hatálya


1.§


(1) A rendelet hatálya Kapoly község Önkormányzatra (továbbiakban: Önkormányzat) és annak szerveire, valamint az önkormányzat vagyonára terjed ki.


(2) Az önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő


  • ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok,
  • értékpapírok, önkormányzati gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.


(3) A rendelet hatálya nem terjed ki


a., az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére,

b., az Önkormányzat költségvetési szerveinek –beleértve a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalt is – működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntés(ek)re.



Az önkormányzati vagyon


2.§


(1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.


(3) Kapoly község Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ (4), valamint 18.§ (1) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyont nem állapít meg.


(4) Az önkormányzat ingatlan vagyonát az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza, melyet a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal vezet.




Törzsvagyon


3.§.


(1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező és a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak:


  1. az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és műtárgyaik,
  2. az Önkormányzat tulajdonában álló tér, park,
  3. az Önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
  4. a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,
  5. a védett természeti területek,
  6. mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.


(2)  A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyont


a) nem lehet elidegeníteni,

b) nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) dologi jog nem létesíthető,

d) osztott tulajdon nem létesíthető.


(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:


  1. közművek,
  2. önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
  3. középületek,
  4. köztemetők,
  5. sportpálya és sportcélú létesítmények,
  6. erdő(k).


(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.


(5) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.


Üzleti vagyon


4.§.


(1) Az önkormányzat üzleti vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon.


(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.




A vagyontárgyak minősítése


5.§


(1) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába a rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek minősítenie kell.


(2) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre.


Önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó szabályok


6.§


(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.


(2) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.


(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon egyes vagyontárgyainak használatát az önkormányzati vagyonkezelő szerveknek engedi át.


(4) Önkormányzati vagyonkezelő szervek:


a., Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal (8671 Kapoly, Kossuth L.u.56. 178 hrsz),

b., Kapolyi Óvoda (8671 Kapoly, Petőfi u. 14 237, 238 hrsz),

c., DRV Zrt (vagyonkimutatás alapján- 8671 Kapoly 013 hrsz).


(5) Az Önkormányzati vagyonkezelő szervek a tulajdonos nevében –eseti vagy általános meghatalmazás alapján- gyakorolják a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesítik a tulajdonos ilyen kötelezettségét.


(6) Az Önkormányzati vagyonkezelő szerv jogosult a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre.


(7) Az Önkormányzati vagyonkezelő szerv köteles a rendelkezésére álló pénzeszközökkel a vagyontárgyakkal kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési, karbantartási, felújítási feladatokat ellátni. Amennyiben költségvetése erre nem nyújt fedezetet, köteles azt haladéktalanul a polgármester felé jelezni.



Vagyonkezelői jog létesítéséről, megszerzéséről, gyakorlásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről


7.§


(1) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre.


(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.


(3)  Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel.


(4) Az önkormányzati intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján nem hasznosíthatja.


(5) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik. 


(6) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e faladata kapcsán az Önkormányzat Képviselő-testülete az éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.


(7) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.


(8) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.


(9) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.




Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal


8.§


(1) Kapoly község Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon felett  a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, kivéve ha azok a rendelet szerint a polgármester ruházzák át.


(2) A polgármester hatáskörébe tartozik:


a., gazdasági társaságban az állandó képviselő akadályoztatása esetén eseti meghatalmazás adása a képviseletre,

b., vagyon haszonbérletbe adása,

c., helyiségbérleti szerződés kötése,

             d., területbérleti szerződés megkötése, legfeljebb 5 gazdasági év határozott időtartamra,

             e., bérlemény bérlő általi átalakításához, felújításához való hozzájárulás megadása, ezzel kapcsolatos            megállapodás kötése,

f., 100 ezer forint egyedi bruttó nyilvántartási értéket meg nem haladó ingó elidegenítése,

g., Kapoly község Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, azok alatt vagy felett, ingatlanokon, ingatlanokban távközlési eszközök létesítésével, elhelyezésével, bővítésével, áthelyezésével összefüggésben a tulajdonosi hozzájárulás, valamint ellenszolgáltatás kérdésében.



Önkormányzati követelésekről


9.§


(1) A képviselő-testület eseti döntését és a rendeletben szabályozásra kerülő eseteket kivéve az önkormányzatot megillető követelésről lemondani nem lehet.


(2) Az önkormányzati követelés állományába tartozik a lakásbérleti díj, helyiségbérleti díj, továbbszámlázásra kerülő díjak, az önkormányzattal szemben vállalkozási vagy megbízási szerződés, megállapodás alapján felhalmozott tartozás.


(3) A behajtással járó költségek elengedésére nincs lehetőség.



Fizetési felszólítást követően benyújtott részletfizetési kérelem esetén követendő eljárás


10.§



(1) Részletfizetési kedvezmény megadására kérelem alapján Kapoly község Önkormányzat polgármestere jogosult.


(2) Részletfizetési kérelemhez csatolni kell a hátralékos vagyoni, jövedelmi viszonyokat igazoló 1. mellékletben meghatározott nyomtatványt.


(3) Amennyiben hátralékos nem indokolja kérelmét, vagy az 1. mellékletben meghatározott nyomtatványt egyszeri hiánypótlást követően nem csatolja, nem részesülhet részletfizetési kedvezményben, vagy fizetési haladékban.


(4) A megállapodás megkötésekor a hátralékos vagyoni helyzetére figyelemmel, egyedi módon kerül megállapításra a fizetési feltétel.


(5) Részletfizetési megállapodásban 12 hónapnál hosszabb törlesztési idő nem állapítható meg.


(6) Felmondott részletfizetési megállapodás esetén új igényt el kell utasítani.


(7) A részletfizetési megállapodás felmondásának hatályon kívül helyezésére akkor kerülhet sor, ha a hátralékos teljesíti az elmaradt részleteket.


(8) A részletfizetési megállapodás szerinti 2 havi részlet megfizetésének elmulasztása esetén a teljes tartozás egy összegben válik esedékessé.


Fizetési meghagyás kibocsátását követően igényelt részletfizetésekről


11.§


(1) 9.§-ban meghatározottak szerint eljárás az irányadó a megállapodás megkötésére, ha a hátralékos megfizeti a felmerült költségeket és kamatot.



Hátralékbehajtási eljárás


12.§


(1) Az esedékességi díj lejárta után a polgármester felszólítja a hátralékost a pénztartozás teljesítésére.


(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, úgy a polgármester kezdeményezi a fizetési meghagyás kibocsátását.


(3) Ha a jogerős fizetési meghagyás után sem rendezi hátralékos tartozását, akkor a végrehajtási eljárást kell ellene megindítani.


Behajthatatlan követelés


13.§


(1) Behajthatatlan követelés minősül az a termékértékesítés, vagy szolgáltatás nyújtásából származó követelés:


a., amelyre a hátralékos ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a fedezet a követelést csak részben fedezi,

b., amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c., melyre a felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

d., melynél a végrehajtással kapcsolatban felmerülő költségek nem állnak arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

e., melynek behajtása gazdaságtalan. Gazdaságtalan a behajtás, ha a tőke követelés összege nem haladja meg az 5 ezer forint értéket.


(2) Behajthatatlanság esetén a behajthatatlan hátralékot le kell írni.




Záró rendelkezések


14.§


A rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 4/2013.(III.14.) önkormányzati rendelet.





                   Vidus Lajos                                                                                Hajas Endre

     polgármester                                                                                    jegyző