Somogymeggyes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ALKOTOTT 6/2005.(IX.15.) ÖNKORMÁNYZATI. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL
Hatályos: 2014. 07. 05- 2022. 08. 31
Somogymeggyes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (VI.5.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ALKOTOTT 6/2005.(IX.15.) ÖNKORMÁNYZATI. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL1
2014.07.05.
1. § Somogymeggyes Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2005. (IX. 15.) Kt. rendelet (továbbiakban: R) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1. „(2) A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az OTÉK, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet együttes alkalmazásával lehet.”
(2) A R. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Közterületeket használni, közterület alatt és fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a HÉSZ és az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban OTÉK) előírásai szerint lehet.”
2. § A R 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Település- és tájképvédelmi okok miatt, a település belterületén, táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. A külterületen a domborzati viszonyokhoz igazodóan létesíthetők, legfeljebb 15 méteres építménymagasságig.
A települési tájkarakter védelme érdekében 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnokjellegű épületek építése nem engedélyezhető.”
„(2) A község beépítésre szánt területein, belterületén, ahol a szennyvízcsatorna –hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt kiadni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. A kiépült szennyvízcsatorna hálózatra rákötni,- amennyiben ennek műszaki feltételei megteremthetők,- kötelező. A lakótelken meglévő vagy elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalégyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, s a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet.”
„(1) Az Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK előírásai szerinti építmények helyezhetők el, azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.”
„(2) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén, a belterületen, min. 16,0 méter engedélyezhető.”
(3) A R. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A lakótelkekhez tartozó kertek a szabályozási tervben jelölt 60, ill. 80 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertek a kertgazdálkodás körébe tartoznak, azokon az OTÉK szerinti melléképítmények helyezhetők el.”
5. § (1) A R. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági területen állattartási tevékenységhez tartozó, a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású - építmények raktár, tároló, szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. A telekhatárok mentén zöldsáv telepítendő.”
(2) A R. 6. § (7) bekezdés b.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(az építési használat határai)
„b) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Technológiai okokból, -a torony jellegű épületeknél,- ennél nagyobb,- maximálisan 15 méteres építménymagasság is engedélyezhető.”
(3) A R. 6. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A terület közúttal határos telekhatára mentén zöldsávot kell kialakítani, melynek sávszélessége min. 10 m. A zöldsávot háromszintes (cserje, bokor, fa) növényállománnyal kell kialakítani. A növényeket a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak ennek teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.”
A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő, helyhez kötött építmények, és a terület sajátos rendeltetése miatt került kialakításra. A település területén a működő temető (KT), a sportterület (KSp), a különleges idegenforgalmi terület (Ki) és a különleges mezőgazdasági terület (KMg) tartozik e kategóriába.”
„(1) A temető (KT övezettel jelölt) területén belül csak a működéshez szükséges építmények és parkolók helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter lehet. Az épület sajátosságai miatt ennél nagyobb maximálisan 10 méteres építménymagasság is engedélyezhető a harangláb, a ravatalozóval egybeépített torony, a temetői kápolna tornya esetében. A beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.”
„(2) A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben, saját telken belül kell biztosítani."
„(3) A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvízzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a környezetvédelmi és vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.”
„(1) A sportterületen (KSp övezettel jelölt) belül csak az üzemeltetéshez szükséges létesítmények építhetők. A legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Beépítettsége a 3%-ot nem haladhatja meg.”
„(2) A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben, saját területen kell biztosítani.”
„(3) A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvízzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a környezetvédelmi és vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.”
9. § (1) A R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az idegenforgalmi terület (Ki övezettel jelölt) magtár épülete helyi építészeti értékvédelemben részesül. Területén belül csak a működéshez szükséges építmények és parkolók helyezhetők el. A magtár épülete legfeljebb 5 méteres építménymagasságú épületréssel bővíthető. Az épület bővítése és átalakítása esetén a meglévő épület tömegarányát, nyílászáróinak rendszerét, az épület tetőzetének hajlásszögét, meg kell őrizni. A terület legnagyobb beépítettsége 30%, a legkisebb zöldfelület 40% lehet. A terület nem osztható.”
(2) A R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben, saját telken belül kell biztosítani.”
(3) A R. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvízzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a környezetvédelmi és vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.”
10. § A R 10. §-át követően a következő 10/A. §-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Különleges mezőgazdasági terület
1. A különleges mezőgazdasági (KMg övezettel jelölt) terület az ökogazdálkodás és ökoturizmus sajátos területe, ahol a gazdasági tevékenység végzésére szolgáló épületek (géptároló, gabonaraktár, terményraktár, istálló) mellett turisztikai szállásférőhelyek is kialakíthatók.
2. A szállásférőhelyek céljára minimálisa 1000 m2-es, a gazdasági épületek részére minimálisan 2000 m2 telket kell kialakítani.
3. Építési előírások:
1. maximális építménymagasság:
- a szállásépületeknél 5,0 méter,
- a gazdasági épületeknél 7,0 méter lehet.
2. megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
3. legkisebb zöldterület: 40%
4. A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben saját területen kell biztosítani. Amennyiben ez nem biztosítható telken belül, akkor a fennmaradó parkolóigény közterületen is elhelyezhető a kezelő hozzájárulásával.
5. A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvízzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a környezetvédelmi és vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.
6. A területen elhelyezhető sajátos, toronyjellegű építmények (siló, takarmánytároló) építménymagassága a (3) bekezdésben előírt mértéket meghaladhatja, maximálisan 15 méter lehet.”
11. § A R 11. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Balaton-törvényben meghatározott védelmi övezetek közül az alábbiak érintik a települést:
1. felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete,
2. földtani veszélyforrás terület övezete,
3. vízeróziónak kitett terület övezete.
Az övezeteket a szabályozási terv jelöli, az érintett területeken a Balaton-törvényben maghatározott védelmi előírásokat kell érvényesíteni.”
„(2) A zöldterület közúttal határos részén 50 cm magasságban tartott élő sövény telepítendő. A területen az OTÉK–ban meghatározott épületek, építmények helyezhetők el, az ott meghatározott feltételekkel. Épület elhelyezése esetén annak építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről a R.8. § (3) bekezdésében előírtak szerint gondoskodni kell.”
„(2) A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű, Ev jelű erdőterületeken épületet elhelyezni nem lehet.”
(2) A R 14. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek építhetők a táji környezettel összhangban max. 0,3 % beépítéssel.”
14. § (1) A R 15. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A területen földrészletet kialakítani, továbbá építményeket elhelyezni, az OTÉK előírásai figyelembe vételével lehet. Érzékeny mezőgazdasági területen (Má-0) és a megjelölt (Mk-0) kertterületen építési munkát végezni nem szabad. A földrészletek megközelítését közútról vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról kell biztosítani.”
(2) A R 15. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A település területe nitrát érzékeny. A vizek ilyen szennyeződéssel szembeni védelméről a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló Korm. rendelet előírásai szerint gondoskodni kell. A területen elhelyezhető szennyvíz kibocsátó építményhez a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt (korszerű csatorna-közműpótló) kell építeni, állattartó telepek trágyatárolóit, műtárgyait egyedileg kell megtervezni és engedélyeztetni.”
„(2) Az Mk-1 övezetben beépíthető legkisebb földrészlet 2 000 m2, a kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m2 lehet. A területet beépíteni csak a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel szabad.”
„(3) Az Mk-1 övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Amennyiben az épületet vezetékes vízellátással látják el, úgy gondoskodni kell a szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről a 8. § (3) bekezdés előírásainak alkalmazásával.”
„(2) A területeken a vízgazdálkodással összefüggő építmények helyezhetők el.”
„(3) A vízfolyások partéle mentén a karbantartás részére a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló Kormány rendelet előírásai szerinti szabad parti sávot kell biztosítani.”
17. § (1) A R 20. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, amelyek megfelelnek a levegőtisztaság védelmi előírásoknak.”
(2) A R 20. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Somogymeggyes a felszín alatti vizek állapota szempontjából „érzékeny” település. Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos.”
(3) A R 20. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint történhet.”
(4) A R 20. § (11) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban előírt határértékeket biztosítani kell a zajkibocsátó és zajtól védendő területek kijelölésénél.”
18. § (1) A R 21. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme és megőrzése céljából a HÉSZ helyi értékvédelmet rendel el. A helyi védett épületeket, egyéb objektumokat és egyedi táji értékeket az 1. számú melléklet tartalmazza.”
(2) A R 21. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet alkalmazása során:
védetté nyilvánított; a településkép megőrzése, az építészeti szempontból jelentős alkotás, az egyedi táji érték. A védett épület, építmény minden eredeti alkotórészét, épületszerkezeteit, díszítőelemeit védelem illeti. Helyi védelem alatt álló értékek:
a.) épületek: szakrális épületek, jele: he1;
lakóépületek, jele: he2-1;
közösségi és gazdasági épületek, jele: he2-2;
b.) szobor, képzőművészeti alkotás: kereszt és emlékmű, jele: he3;
c.) egyedi tájérték: parkok, fák és fasorok, facsoportok, jele: he-t”
(3) A R 21. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi védelem elrendeléséről, vagy megszűnéséről az érdekelteket (tulajdonosok, illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő egyéb jogosultak), valamint az illetékes földhivatalt és építésügyi hatóságot, területi védelemnél az érdekelt közműveket, kezelőket és szolgáltatókat is értesíteni kell. A helyi védettség elrendelését, vagy megszűnését az ingatlan nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
A helyi védelemről nyilvántartást kell felfektetni és folyamatosan kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a helyi védett objektum lényeges adatait, melynek meg kell egyezni az építészeti értékvizsgálat megfelelő részeivel.”
(4) A R 21. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Helyi védett épületeken bontás (teljes, vagy részleges) csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.”
(5) A R 21. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A védett értékek karbantartása elsődlegesen a tulajdonos kötelessége, melyhez az Önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott mértékű anyagi támogatást adhat.”
(6) A R
21. §-a a követően a következő (9)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A” he1” jelű szakrális épületek felújítása során az eredeti (építéskori) állapotok visszaállítására kell törekedni. Az épületeken, külső homlokzatot érintő építési munkák, -amennyiben nem építési engedély kötelesek,- építész szakemberrel konzultálva készüljenek.
10. A „he2-1” jelű népi lakóházak felújítása során az épület külső megjelenésében az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni. Az épület tetőtere nem építhető be. Az épület homlokzat magassága nem növelhető. Szerkezeti megerősítés csak statikai szakvélemény alapján, a meglévő méretek megtartása mellett történhet. Az épületek bővítése esetén az új épületszárny tetőszerkezetének fesztávolsága és hajlásszöge nem lehet nagyobb, mint a meglévő épületé.
11. A” he2-2” jelű épületek tömegarányaik megtartásával bővíthetők, felújíthatók. A magtár épülete maximum földszint + 1 emeletes épületszárnnyal bővíthető.
12. A „he3” jelű kereszt és emlékmű felújítása során a külső megjelenés eredeti állapotnak, (formák, anyaghasználat, szín) visszaállítására kell törekedni.
(13) A „he-t” jelű tájértékek megőrzése érdekében a védett fákat csak azok pusztulása esetén szabad kivágni, amennyiben megmentésük már nem lehetséges. Ez setben a fa pótlásáról, az eredetivel megeggyező fajta választásával, kell gondoskodni.”
19. § (1) A R 22. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartott régészeti- és régészeti érdekű lelőhelyeket és környezetét a HÉSZ 1. számú függeléke és a szabályozási terv tartalmazza.”
(2) A R 22. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A régészetileg védett területeken az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden, a talaj megbolygatásával járó munkavégzéshez régészeti hatósági engedély szükséges. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha erre nincs mód, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A továbbiakban a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai alapján kell eljárni.
(3) A R 22. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti emlék kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a helyszínen a lelet megóvása mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a Múzeum és a régészeti szakhatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni.
20. § A R 24. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület az épített környezet alakításáról szóló törvény előírásai szerint dönt.”
21. § A.25. §-át követően a következő IV/A fejezettel és 25/A. §-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
a rendelet szabályozási terv mellékletei
2. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv B-SZ1 és B-SZ2 jelű tervlapja,
3. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv KSZ jelű tervlapja.”
Záró és vegyes rendelkezések
1.)6. § (8) bekezdésében az „OTÉK 2. § és 4/b számú melléklete” szövegrész helyébe az „OTÉK előírása” szöveg lép.
2.)12. § (2) bekezdésében az „ OTÉK 26. §-ban” szövegrész helyébe az „OTÉK-ban” szöveg lép.
3.)12. § (4) bekezdésében az „ OTÉK 26. § (3) pontjában” szövegrész helyébe az „OTÉK-ban” szöveg lép.
4.)
19. § első francia bekezdésében az „OTÉK 3. § (3) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „OTÉK előírásai szerint” szövegrész lép.
5.)
19. § második francia bekezdésében a „BTSZ 25-26. §, 28. § és 31.33. §” szövegrész helyébe a „Balaton-törvény” szövegrész lép.
6.)22. § (3) bekezdésében a „KÖH” szövegrész helyébe a „régészeti szakhatóság” ” szövegrész lép.
7.)24. § (1) bekezdésében az „építésügyi” szövegrész helyébe az „illetékes” szövegrész lép.
1. A rendelethez tartozó Külterületi Szabályozási Terv 0123/1 hrsz ingatlan déli telekhatára-0112 hrsz-ú út-0127/5 hrsz-ú út-0128/4 hrsz-ú ingatlan északi telekhatára-0126 hrsz-ú út-0100 hrsz-ú út-0125 és 0123/1 hrsz-ú ingatlanok nyugati telekhatára által határolt tömbre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 1. számú mellékletének normatartalma lép;
1. A R. e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő 1. számú függelékkel egészül ki.
24. § Hatályát veszti a R.:
1. § (8) bekezdése, 2. § (3) és(4) bekezdése, 5. § (5) és (6) bekezdése, 11. §, 12. § (5) bekezdése, 15. § (5) bekezdése, 18. § (4) bekezdése, 20. § (7) és (13) bekezdése, 25. § (4) bekezdése, 26. § (1) és (2) bekezdése, és 2. számú melléklete.
25. § A R. 25/A. §-a a kihirdetését követő 30. -, míg a R. további része a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.