SOMOGYMEGGYES Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK), a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat (továbbiakban: Balaton-törny) megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvényben foglaltakra is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Őkr.) alkotja meg.

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet területi hatálya a település igazgatási területére terjed ki.

2. A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az OTÉK, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet együttes alkalmazásával lehet.

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

4. A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása – a szükséges egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :

       - a település igazgatási határát,

       - a belterületi határt,

       - beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határát;

       - építési, szabályozási és védelmi vonalakat, építési határvonalat,

• az egyes területfelhasználási egységek és építési övezetek, övezetek határait, előírásait,

6. A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

7. Közterületeket használni, közterület alatt és fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat és az OTÉK előírásai szerint lehet.

8. A beépítésre szánt területen a közcsatorna üzembe helyezését követően 1 éven belül a hálózatra történő rákötés kötelező. A felszíni vizeket nyílt árokban kell elvezetni a befogadó vízfolyásokba.

9. Ahol új épület építését az OTÉK vagy HÉSZ nem engedi, ott a meglévő épület egy alkalommal 25 m²-el bővíthető az övezetre engedélyezett telek beépítettség mértékéig, kivéve ha 1989. január 1-e után ezt már engedélyezték.

10. A település területén térségi hulladékkezelő telep nem helyezhető el.

11. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a BTSZ előírásait (együttesen) kell figyelembe venni.

2.§.

1. Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.

2. A termőtalaj védelme érdekében

       a)  a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem lehet rontani;

       b)  termelésből kivonásra kerülő mezőgazdasági területen építkezés esetén a humuszos réteget meg kell menteni.

3. Beépítésre kijelölt területen a terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: az utcaképi megjelenés szabályait és a talajadottságokat kell figyelembe venni. Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg. Önálló pince csak Mk-1 övezetben és Lf övezetben az utcai telekhatártól számított 20 méteren tul építhető. Pincékkel érintett területen a pince és üregviszonykat is tartalmaznia kell az engedélyezési terveknek.

4. Település- és tájképvédelmi okok miatt a település belterületén, táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. A külterületen a domborzati viszonyokhoz igazodóan létesíthetők, legfeljebb 15 méteres építménymagasságig.  A települési tájkarakter védelme érdekében 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnokjellegű épületek építése nem engedélyezhető.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

3.§.

A település igazgatási területének tagozódása:

1. beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % lehet; ettől eltérni a temető és sportterület esetében lehetséges;

2. beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírásai

4.§.

1. A település területén falusias lakó, gazdasági és különleges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen.

2. A község beépítésre szánt területein, ahol a szennyvízcsatorna –hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt kiadni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. A kiépült szennyvízcsatorna hálózatra rákötni, amennyiben ennek műszaki feltételei megteremthetők,- kötelező. A lakótelken meglévő vagy elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, s a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet.

3. A beépítésre szánt területeken az egyes építési övezetekre vonatkozó szabályokat, előírásokat a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél is alkalmazni kell.

Lakóterületek

5.§.

1. Az Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK előírásai szerinti építmények helyezhetők el azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

2. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén, a belterületen, min. 16,0 méter engedélyezhető.

3. A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. Az épületek közötti telepítési távolságra vonatkozó előírásokat be kell tartani. 12 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. A korábban felépített – oldalkertben lévő - épületek megtarthatók, azon nem engedélyköteles építési munka (pl. állagmegóvás, festés, stb.) végezhető.

4. Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező, „kertek” a rendezési terv módosítása nélkül a szomszédos telkekhez kapcsolhatók zöldterület vagy kert növelése céljából. Nyeles telek nem alakítható ki lakóépület építése céljából.

5. Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők, max. 80 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig; engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.

6. A lakótelkekhez tartozó kertek, a szabályozási terven jelölt, 60, ill. 80 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertek a kertgazdálkodás körébe tartoznak, azokon az OTÉK. szerinti melléképítmények helyezhetők el.

7. Az építési használat határai:

       a)  legkisebb zöldfelület: 40 % ,

       b)  legkisebb építménymagasság: 3,6 m, legnagyobb építménymagasság: 5,0 méter, utcavonalon az 5,0 métert nem haladhatja meg,

c) legnagyobb beépítettség 30%.

8. Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői:

9) Az épületek tetőhajlásszöge 35-45o közötti érték lehet. A megjelölt értékek között az utcaképhez illeszkedő hajlásszög tervezendő. A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet. Az I - IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető” „fokozott tűzterjedésű” (pl. bitumenes hullámlemez) tetőfedő anyag. 

Gazdasági terület:

6.§.

1. A szabályozási terven kijelölt gazdasági területek elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

2. A település területén több helyen meglévő és megmaradó gazdasági területek vannak. Ezek meghatározása a tervben a következők szerint történik:

            - egyéb ipari terület (Gip) kerül kialakításra.

3. A gazdasági területen állattartási tevékenységhez tartozó, a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású - építmények raktár, tároló szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el.

4. A gazdasági területeken a tevékenység végzése, megváltoztatása vagy új engedélyezése során a felszíni szennyeződésre érzékeny területre vonatkozó szabályokat ki kell elégíteni.

5. A területeket a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, a megépülő szennyvízcsatornára kötelező rákötni. Annak megtörténtéig vagy a rákötés ellehetetlenülése esetén a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt kell létesíteni.

6. A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2. A beépítési mód szabadon álló.  A beépíthetőség mértéke max. 30 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.

7. Az építési használat határai:

            a) legkisebb zöldfelület: 30 %

          b) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Technológiai okokból, -a torony jellegű épületeknél,- ennél nagyobb,- maximálisan 15 méteres építménymagasság is engedélyezhető.

8. A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani. 

9. A terület közúttal határos telekhatára mentén zöldsávot kell kialakítani, melynek sávszélessége min. 10 m. A zöldsávot háromszintes (cserje, bokor, fa) növényállománnyal kell kialakítani. A növényeket a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak ennek teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

Különleges terület

7.§.

A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra. A település területén a működő temető (KT), a sportterület (KSp), a különleges idegenforgalmi terület (Ki) és a különleges mezőgazdasági terület (KMg) tartozik e kategóriába.

Temető

8.§.

1. A temető (KT övezettel jelölt) területén belül csak a működéshez szükséges építmények és parkolók helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Az épület sajátosságai miatt ennél nagyobb maximálisan 10 méteres építménymagasság is engedélyezhető a harangláb, a ravatalozóval egybeépített torony, a temetői kápolna tornya esetében. Beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.

2. A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.

3. A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvizzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a környezetvédelmi és vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.

Sportterület

9.§.

1. A sportterületen (KSp övezettel jelölt) belül csak az üzemeltetéshez szükséges létesítmények építhetők. A legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Beépítettsége a 3%-ot nem haladhatja meg.

2. A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben saját területen kell biztosítani.

3. A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvizzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a környezetvédelmi és vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.

Idegenforgalmi terület

10.§.

1. Az idegenforgalmi terület (Ki övezettel jelölt) magtár épülete helyi építészeti értékvédelemben részesül. Területén belül csak a működéshez szükséges építmények és parkolók helyezhetők el. A magtár épülete legfeljebb 5 méteres építménymagasságú épületrésszel bővíthető. Az épület bővítése és átalakítása esetén a meglévő épület tömegarányait, nyilászáróinak rendszerét, az épület tetőzetének hajlásszögét megkell őrizni. A terület legnagyobb beépítettsége 30%, a legkisebb zöldfelület 40% lehet. A terület nem osztható.

2. A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben saját telken belül kell biztosítani.

3. A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvizzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a környezetvédelmi és vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.

Különleges mezőgazdasági terület

11.§.

1. A különleges mezőgazdasági (KMg övezettel jelölt) terület az ökogazdálkodás és ökoturizmus sajátos területe, ahol a gazdasági tevékenység végzésére szolgáló épüöletek (géptároló, gabonaraktár, terményraktár, istálló) mellett turisztikai szállásférőhelyek is kialakíthatók.

2. A szállásférőhelyek céljára minimálisa 1000 m2-es, a gazdasági épületek részére minimálisan 2000 m2 telket kell kialakítani.

3. Építési előírások:
   1. maximális építménymagasság:
      • a szállásépületeknél 5,0 méter,
      • a gazdasági épületeknél 7,0 méter lehet.
   2. megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
   3. legkisebb zöldterület: 40%
4. A parkoló szükségletét az OTÉK előírása szerinti mértékben saját területen kell biztosítani. Amennyiben ez nem biztosítható telken belül, akkor a fennmaradő parkolóigény közterületen is elhelyezhető a kezelő hozzájárulásával.

5. A területet elektromos hálózattal, vezetékes ivóvizzel és a szennyvíz ártalommentes elhelyezésére alkalmas vízzáró tárolóval, illetve a környezetvédelmi és vízügyii hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel kell ellátni.

6. A területen elhelyezhető sajátos, toronyjellegű építmények (siló, takarmánytároló) építménymagassága a (3) bekezdésben előírt mértéket meghaladhatja, maximálisan 15 méter lehet.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírásai

Közlekedési és közmű területek

12.§.

1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a terv tartalmazza. A vasút területe meglévő, változatlanul megmaradó.

2. A közutak elhelyezésére szükséges területeket a szabályozási terv és az OTÉK–ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.

3. A közutak, közművek védőtávolságait a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni.

4. A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kivül az OTÉK -ban meghatározott építmények helyezhetők el.

Zöldterület

13.§.

1. A zöldterületet a szabályozási terv jelöli. A területet növényzettel fedetten kell kialakítani. A területet más célú használatra nem szabad engedélyezni. Karbantartásáról gondoskodni kell.

2. A zöldterület közúttal határos részén 50 cm magasságban tartott élő sövény telepítendő. A területen az OTÉK –ban meghatározott épületek, építmények helyezhetők el, az ott meghatározott feltételekkel. Épület elhelyezése esetén annak építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről a R.8.§ (3) bekezdésében előírtak szerint gondoskodni kell.

Erdőterületek

14.§.

1. A település igazgatási területén védelmi (Ev) és gazdasági erdők (Eg) területei kerültek kijelölésre.

2. A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű Ev jelű erdőterületeken épületet elhelyezni nem lehet.

3. A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek építhetők a táji környezettel összhangban max. 0,3 % beépítéssel.

4. Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat lehetséges.

Mezőgazdasági területek

általános szabályai

15.§.

1. A mezőgazdasági terület a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

2. A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági övezetek alakulnak ki:

a.) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezete (Má-1)

b.) Kertterület övezete (Mk-1, Mk-0)           

c.) Érzékeny területek (gyep, rét, stb.) mezőgazdasági övezete (Má-0)

3. A területen földrészletet kialakítani továbbá építményeket elhelyezni, az OTÉK előírásai figyelembe vételével lehet. Érzékeny mezőgazdasági területen (Má-0) és a megjelölt (Mk-0) kertterületen építeni nem szabad. A földrészletek megközelítését közútról vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról kell biztosítani.

4. A település területe nitrát érzékeny. A vizek ilyen szennyeződéssel szembeni védelméről a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló Korm. rendelet előírásai szerint gondoskodni kell. A területen elhelyezhető szennyvíz kibocsátó építményhez a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt (korszerű csatorna-közműpótló) kell építeni, állattartó telepek trágyatárolóit, műtárgyait egyedileg kell megtervezni és engedélyeztetni.

Általános mezőgazdasági övezetek

16.§.

1. Az általános mezőgazdasági övezeteket  (Má-1) és (Má-0) a szabályozási terv jelöli.

2. Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3 000 m² lehet.

3. Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések, a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek helyezhetők el.

4. Az érzékeny mezőgazdasági területeket a szabályozási terv (Má-0) jellel jelöli. A terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. Elhelyezhetők köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

Kert, szőlő és gyümölcsös területek övezete

17.§.

1. A kert, szőlő, gyümölcsös területeket (Mk-1 és Mk-0) a szabályozási terv jelöli. Az Mk-0 övezetben épületet építeni nem lehet. Az Mk-1 övezet beépítési feltételeit a (2 - 5) bekezdések szabályozzák.

2. Az Mk-1övezetben beépíthető legkisebb földrészlet 2 000 m2, a kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m2 lehet. A területet beépíteni csak a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel szabad.

3. Az Mk-1 övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Amennyiben az épületet vezetékes vízellátással látják el, úgy gondoskodni kell a szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről a 8.§ (3) bekezdés előírásainak alkalmazásával.

4. lakóház építése a területen nem engedélyezhető. A gazdasági épületek szabadon állóan építhetők minimum 5 m előkerttel, 3-3 m oldalkerttel; max.4,0 m építménymagassággal, mely a legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb; környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel. A beépítettség max. 3 %. lehet. Az épületek szintvonalra merőleges gerincű nyeregetetősek lehetnek cserépfedéssel.

5. A szabályozás a felújítás, helyreállítás, átalakítás és korszerűsítés esetén is alkalmazandó. A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére.

Vízgazdálkodási terület

18.§.

1. A vízgazdálkodási (V) és a vízbeszerzési területeket (Vkö) a terv tartalmazza. Az üzemelő vízbázis nem sérülékeny.

2. A területeken a vízgazdálkodással összefüggő építmények helyezhetők el.

(3)A vízfolyások partéle mentén a karbantartás részére a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló Kormány rendelet előírásai szerinti szabad parti sávot kell biztosítani.

III. FEJEZET

Környezet-, táj-, természet-, és helyi védelem.

19.§.

A környezet-, táj-, természet-, régészeti, és helyi védelemmel, kapcsolatos területeket, és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat, védőterületeket a szabályozási terv, a védelmi vonalakat a településszerkezeti és a szabályozási terv tünteti fel. E fejezet alkalmazásánál figyelembe kell venni:

• az OTÉK előírásai szerint készített alátámasztó munkarészben foglaltakat és a kulturális örökségvédelmi tanulmányt;
• a Balaton-törvény előírásait is.

Környezetvédelem

20.§.

1. A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

2. A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

3. A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, amelyek megfelelnek a levegőtisztaság védelmi előírásoknak.

4. Somogymeggyes a felszín alatti vizek állapota szempontjából „érzékeny” település. Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos.

5. Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint történhet.

6. Állati hullát, kommunális szemetet, szippantott szennyvizet a településen kívül kell elhelyezni hatóságilag engedélyezett helyen. A dögkutat szakszerűen kell megszüntetni.

7. Üzemek és szolgáltató létesítmények területén veszélyes hulladék átmeneti jelleggel is csak a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint tárolható.

8. Bármely szennyvizet, trágyát termelő üzemi létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz és a trágya, trágyalé átmeneti tárolása.

9. A földutak és vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

(10)A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban előírt határértékeket biztosítani kell a zajkibocsátó és zajtól védendő területek kijelölésénél.

(11)Beépítésre szánt területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve kiadott engedély érvényét meghosszabbítani

- a szennyvízhálózat kiépítésének hiányában csak 2005. december 31-ig lehet akkor, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott/engedélyezett szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztitó berendezés létesült,

- a jelzett határidő után csak szennyvízcsatornahálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.

Helyi védelem

21.§.

1. A község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme és megőrzése céljából a HÉSZ helyi értékvédelmet rendel el, A helyi védett épületeket, egyéb objektumokat és egyedi táji értékeket az 1. számú melléklet talmazza.

2. E rendelet alkalmazása során:

 védetté nyilvánított, a településkép megőrzése, az építészeti szempontból jelentős alkotás, az egyedi táji érték. A védett épület, építmény minden eredeti alkotórészét , épületszerkezeteit, díszítőelemeit védelem illeti. Helyi védelem alatt álló értékek:

a.) épületek:         szakrális épületek, jele: he1;

                            lakóépületek, jele: he 2-1;

 közösségi és gazdasági épületek, jele: he 2-2;

b.) szobor, képzőművészeti alkotás: kereszt és emlékmű, jele: he 3;

c.) egyedi tájérték: parkok, fák és fasorok, facsoportok, jele: he-t

3. A helyi védettség alá helyezést, vagy annak megszűnését bármely természetes- vagy jogi személy kezdeményezheti. A kezdeményezést ez esetben önálló értékvizsgálattal kell alátámasztani. A kérdésben a Képviselő testület rendelettel dönt.

4. A helyi védelem elrendeléséről, vagy megszűnéséről az érdekelteket ( tulajdonosok, illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő egyéb jogosultak ), valamint az illetékes földhivatalt és építésügyi hatóságot, területi védelemnél az érdekelt közműveket, kezelőket és szolgáltatókat is értesíteni kell. A helyi védettség elrendelését, vagy megszűnését az ingatlan nyilvántartásba is be kell jegyeztetni. A helyi védelemről nyilvántartást kell felfektetni és folyamatosan kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a helyi védett objektum lényeges adatait, melynek meg kell egyezni az építészeti értékvizsgálat megfelelő részeivel .

5. Helyi védett épületeken bontás (teljes, vagy részleges) csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

6. Védett területen a telkek megosztása és összevonása nem engedélyezhető.

A mellékletben felsorolt épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:

• a jellegzetes épülettömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok, azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók;
• az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül - a védett homlokzatok eltakarása nélkül - lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani;
• az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyében épülő új épületbe való beépítését ) biztosítani kell;
• a védelem alatti területen (köz- és magánterületen egyaránt ), védett ingatlanokon új reklámfelület, antenna, parapett konvektoros-szellőző, klímaberendezés kültéri egysége, közmű- és közlekedési jelzések (táblák) és egyéb az eredeti építési időre nem jellemző elem csak a települési főépítész ( ha nincs főépítész, akkor a megyei főépítész ) egyetértésével helyezhető el;
• közműcsatlakozásokat csak föld alatt lehet elhelyezni, a meglevőket korszerűsítéskor át kell helyezni.

7. A védett értékek karbantartása elsődlegesen a tulajdonos kötelessége, melyhez az Önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott mértékű anyagi támogatást adhat.

8. A védettség tényét az ingatlanon (a védett terület jellemző pontjain) a védendő objektumhoz illő táblán a közterületről jól látható módon kell feltüntetni. A tábla elhelyezését az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni.

9. A” he1” jelű szakrális épületek felújítása során az eredeti (építéskori) állapotok visszaállítására kell törekedni. Az épületeken, külső homlokzatot érintő építési munkák, -amennyiben nem építési engedély kötelesek,- építész szakemberrel konzultálva készüljenek.

10.  A „he2-1” jelű népi lakóházak felújítása során az épület külső megjelenésében az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni. Az épület tetőtere nem építhető be. Az épület homlokzat magassága nem növelhető. Szerkezeti megerősítés csak statikai szakvélemény alapján, a meglévő méretek megtartása mellett történhet. Az épületek bővítése esetén az új épületszárny tetőszerkezetének fesztávolsága és hajlásszöge nem lehet nagyobb, mint a meglévő épületé.

11.  A” he2-2” jelű épületek tömegarányaik megtartásával bővíthetők, felújíthatók. A vasútállomás épületének bővítése,- a keleti oldala kivételével,- csatlakoztatható a főépületehez. A bővítésnél, a (10) bekezdésben leírtakat is alkalmazni kell.  A magtár épülete maximum földszint + 1 emeletes épületszárnnyal bővíthető, az északi, és a keleti oldalon.

12.  A „he3” jelű kereszt és emlékmű felújítása során a külső megjelenés eredeti állapotnak, (formák, anyaghasználat, szín) visszaállítására kell törekedni.

13. A „he-t” jelű tájértékek megőrzése érdekében a védett fákat csak azok pusztulása esetén szabad kivágni, amennyiben megmentésük már nem lehetséges. Ez esetben a fa pótlásáról, az eredetivell megeggyező fajta választásával, kell gondoskodni.

Régészet

22.§.

1. A nyilvántartott régészeti és régészeti érdekű lelőhelyeket és környezetét a HÉSZ 1. számú függeléke és a szabályozási terv tartalmazza.

2. A régészetileg védett területeken az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden, a talaj megbolygatásával járó munkavégzéshez a régészeti hatósági engedélye szükséges. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha erre nincs mód, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A továbbiakban a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai alapján kell eljárni.

3. A régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához, ill. bármilyen talajbolygatással, földmunkával járó munkálatok esetében ki kell kérni a régészeti szakhatóság véleményét.

4. Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti emlék kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a helyszínen a lelet megóvása mellett értesíteni kell a (kör)jegyzőt aki a Múzeum és a régészeti szakhatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni.

IV.FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

Építésjogi követelmények

23.§.

1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

2. A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

Lakó és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés

24.§.

1. Lakó és kiszolgáló út létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az illetékes hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

2. A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület az épített környezet alakításáról szóló törvény előírásai szerint dönt.

3. Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

Településrendezési kötelezések

25.§.

1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

2. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

3. Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettséget írhat elő.

V. FEJEZET

A rendelet szabályozási terv mellékletei

26. §

2. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv B-SZ1 és B-SZ2 jelű tervlapja,

3. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv KSZ jelű tervlapja.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések.

27.§.

1. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Somogymeggyes község Önkormányzatának 4/2014. (VI. 04.) önkomrányzati rendelettel módosított 3/1998. (IV.27.) önkomrányzati rendelete hatályát veszti.

2. E rendelet 2014. július 10.-én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

Somogymeggyes, 2014. június 04.