1. § (1) Jelen rendelet célja

(2) Az önkormányzati rendelet céljának elérése érdekében Kercseliget község közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy

(3) Kercseliget, község Önkormányzata a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében érvényesíti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglalt alapelveket, meghatározza a hulladékgazdálkodás körében a hatáskörébe tartozó kérdésekben a hulladékgazdálkodás általános követelményeit, az érintettek jogait és kötelezettségeit.

2. § (1) Az önkormányzat hulladékgazdálkodással összefüggő feladatait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (továbbiakban: Hgt.) és a Hgt. felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási típusú jogszabályokban foglaltak határozzák meg. Az önkormányzatot megillető feladatok ellátása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – Kercseliget Község Önkormányzata Képviselő- testületének (továbbiakban: Képviselő- testület hatásköre.

(2) Az önkormányzat szervei útján vesz részt a hulladékgazdálkodási igazgatásban.

(3) A képviselő-testület annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatait a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, érvényesíteni kívánja a Hgt.-ben rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(4) A szabályozás eszközével arra törekszik, hogy a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében a lehető legkisebb mértékűre szorítsa. Ennek érdekében érvényesíteni kívánja a megosztott felelősség elvét, mely alapján a hulladékgazdálkodás körébe tartozó szereplők felelősségét meghatározza.

(5) A képviselő-tetület a hulladékgazdálkodás területén támogatja a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó technológiák alkalmazását, illetve a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetését.

3. § (1) Települési szilárd hulladék:

(2) Egyéb szilárd hulladék: a háztartási hulladéknál meghatározottak szerint keletkezett hulladék közül nem minősül háztartási hulladéknak, a jég, a hó, a sár, az épület, vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából, illetve javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, a kerti és gazdasági művelés során a háztartási hulladékra meghatározott mennyiség felett keletkezett hulladék és a nagyobb méretű elhasznált tárgy (bútordarab, szalmazsák tartalma, stb.)

(3) Szelektíven gyűjtendő hulladék: Nagyberki, község közigazgatási területén létesített hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben kötelezően elhelyezendő üveg (fehér és színes), papír és műanyag hulladék.

(4) Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

(5) Nagy darabos hulladék (lom): a településen a háztartásokban keletkezett azon hulladék (háztartási berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök és anyagok), amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzetben nem helyezhető el úgy, hogy a gyűjtőedény zárható és rendeltetésének megfelelően használható maradjon.

(6) Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék.

(7) Bio hulladék: a szerves komposztálható konyhai és kerti, valamint ehhez hasonló hulladék.

(8) Hasznosítható hulladékok: azok az anyagok, amelyek anyaguk szerint értékesítésbe vihetők, szelektálásuk esetén akár eredeti funkciójuktól eltérő célra hasznosíthatók.

(9) Maradék hulladék: azok a visszamaradt anyagok, amelyeket újrahasznosítani nem lehet, így ártalmatlanításuk lerakással történik.

(10) Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

(11) Veszélyes hulladék: az olyan hulladék, amely a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent.

(12) Kercseliget, községi Hulladékgazdálkodási Terv: A Nagyberki, községi Önkormányzat által önkormányzati rendeletben kihirdetett terv, melynek keretében az önkormányzat meghatározza a Hgt. és végrehajtási rendeletei alapján – az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel és a Somogy Megyei Területi Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban – az önkormányzat illetékességi területén megvalósuló hulladékgazdálkodás stratégiai feladatainak cselekvési programját, a hulladékkezelési tevékenységek racionalizálását elősegítő intézkedéseket, a végrehajtás sorrendjét és hatékonyságát, a megvalósításhoz szükséges eszközöket és létesítményeket, valamint ezek becsült költségeit és finanszírozási módját.

(13) Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

(14) Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott zárt begyűjtőhely.

(15) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére.

(16) Felállítási hely: az egyes ingatlanokon belül felállított hulladékgyűjtő edények helye.

(17) Ürítési hely: az a hely (többnyire közterület), ahol a hulladékgyűjtő edények gépjárműre történő ürítése történik.

(18) Ártalmatlanítóhely: a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az önkormányzat által kijelölt lerakóhely, létesítmény.

(19) Hulladéklerakó telep (hulladéklerakó): műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a települési szilárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége.

(20) Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

(21) Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében az

(22) ingatlantulajdonostól átveszi, kezeli, begyűjti, elszállítja, tárolja, hasznosítja, illetve ártalmatlanítja;

(22) Hulladékkezelési engedély: a környezetvédelmi hatóság által a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek, vagy tevékenység valamelyike végzésének engedélyezésére vonatkozó okirat.

(23) Hasznosítás: a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő hasznosítása.

(24) Hulladékkezelési közszolgáltatás: a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladéknak az ingatlantulajdonosoktól a közszolgáltató által történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, a hulladék egyes összetevőinek elkülönítetten történő gyűjtése, ártalmatlanítása, valamint hulladékkezelő telep, hulladéklerakó, hulladékgyűjtő udvar és hulladékgyűjtő sziget létesítése és működtetése.

(25) Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

(26) Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

(27) Begyűjtés: a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-kezelő telepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

(28) Szállítás: a települési szilárd hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

(29) Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely történhet hulladéklerakóban történő lerakással, termikus ártalmatlanítással és más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással.

(30) Előkezelés: a települési szilárd hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Fizikai előkezelésnek minősül az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék olyan további válogatása, szétválasztása, osztályozása (aprítás, tömörítés, bálázás), amelynek segítségével a hasznosítás vagy ártalmatlanítás könnyebben megvalósítható.

(31) Hasznosítóhely: a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználására szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az önkormányzat által erre kijelölt létesítmény;

(32) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően (különösen közlekedés biztosítása, pihenő- és emlékhelyek, közművek elhelyezése, stb. céljára, beleértve az ilyen zöldterületet is) bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyílván, Egyéb (magán) ingatlanoknak a közforgalom számára - arról szóló külön szerződés (okirat) keretei között – a tulajdonos (vagy bejegyzett használó) által megnyitott és kijelölt része.

(33) Járda: gyalogos közlekedésre szolgáló szilárd burkolatú, az ingatlan telekhatára és az úttest széle közötti útterület, szilárd burkolat hiányában az ingatlan melletti 1,2 méter széles területsáv tekintendő ilyen területnek.

(34) Járdához tartozó terület: A járda területén kívül a szilárd útburkolattal ellátott területrész és a járdaszegély közötti változó szélességű és minőségű (pl. még üres, füves vagy virágos) sáv, kivéve a közút tartozékát képező, az úttest melletti padkát és útárkot.

(35) Úttest: járművek közlekedésére szolgáló útterület, függetlenül annak szélességétől és az útburkolat minőségétől.

(36) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztaságának megőrzése, takarítása, hó- és síkosság mentesítése, portalanítása. Téli időszakban a hóeltakarítást szerződés alapján végző vállalkozó /Mawa KFT/hóügyeltet tart.

(37) Lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete miatt nem helyezhető el;

(38) Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, birtokában, vagy használatában levő ingatlanon települési szilárd hulladék keletkezik. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kérdésekben a társasházak vagy lakásszövetkezeti lakások esetén ingatlantulajdonos nem az adott társasházi vagy szövetkezeti lakás egység külön lapon nyilvántartott tulajdonosa, hanem a társasházi vagy lakásszövetkezeti közösség egyetemlegesen, melyet a közös képviselő, vagy a társasház, illetve lakásszövetkezet alapító okirata szerinti szerv, vagy személy képvisel;

(39) Közszolgáltató: a Kercseliget, község közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő, a Kaposvári Városgazdálkodási Rt., aki Nagyberki község területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő eljárás lefolytatásával, a rendeletben meghatározott időtartamra kizárólagos jogot szerzett vállalkozás - jelen rendeletben nevesített - jogi személy.

(40) Közszolgáltatási díj: az az önkormányzat rendeletében meghatározott, a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az Önkormányzat által fizetett díj./ Ugyanis az önkormányzat átvállalja azt az ingatlantulajdonos helyett. /

(41) Háztartás: emberek közös életvitele, amelyben közös gazdálkodással biztosítják életük fenntartását, így az étkezést, lakhatást, a tisztálkodást stb.;

(42) Gazdálkodó szervezet: a Ptk. 685. § c. pontjában felsorolt valamennyi szerv továbbá az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, a bírósági végrehajtó.

4. § Kercseliget, község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

5. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás Kercseliget, község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed Kercseliget, közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési szilárd hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos). Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

(4) A Nagyberki, község közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Kaposvári Városgazdálkodási Rt.. ) – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató, Kercseliget, község közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett A Közszolgáltató végzi Kercseliget, község települési szilárd és lakossági veszélyes hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd hulladék elhelyezéséről.

(5) Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti.

6. § (1) Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen

(2) A közszolgáltatás, a közszolgáltatás ellátására feljogosított szolgáltató szállító eszközéhez az általa rendelkezésre bocsátott - jelen rendelet 3. § 1. pontjában megjelölt települési szilárd hulladéknak - rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.

(3) Az önkormányzat a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során a hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott célok elérése érdekében együttműködik más települési önkormányzatokkal.

7. § A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

8. § (1) A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól

(2) A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.

(3) A Közszolgáltató köteles a képviselő testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.

(4) A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást akkor láthatja el, ha

(5) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére közreműködőt vehet igénybe Kercseliget, község Képviselőtestületének egyetértésével.

(6) A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

(7) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény ( továbbiakban: Hgt.)23. § g./ pontja alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.

(8) A közszolgáltató a Hgt. 23. § g./ pontjában és az Ör3. §3.(.) bekezdés meghatározott közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére jogosult. A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(9) A közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(10) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlantulajdonos ( illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő jogosult) azonosítására, a közüzemi szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra, számlázásra, postázásra, közüzemi díj hátralékok behajtására használhatja fel.

(11) A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

9. § (1) Az önkormányzat a közszolgáltatás ellátásának megszervezésére, fenntartására vonatkozóan a magasabb szintű jogszabályokban és jelen rendeletben foglaltak szerint köteles eljárni. A képviselő-testület – a magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint – a pályázat nyertesével (nyerteseivel) az eredményhirdetést követő 30 napon belül, illetve a pályázati eljárás nélkül kijelölt Közszolgáltatóval a közszolgáltatás ellátására szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés nyilvános.

(2) A közszolgáltatási szerződést a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását végző hulladékkezelővel legalább 10 évre szólóan kell megkötni. A kizárólag a hulladék begyűjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerződés legfeljebb 10 évre szólóan köthető meg. Ez utóbbi szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző Közszolgáltatót.

(3) A szerződés az aláírás napján jön létre, és - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - az aláírást követő év első napjától számítottan a (2) bekezdésben meghatározott év utolsó napján szűnik meg.

(4) A közszolgáltatási szerződés részletes feltételeit és tartalmi követelményeit a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban jelen rendelet állapítja meg. A közszolgáltatási szerződésben rögzíteni kell a hulladékkezelési közszolgáltatás körében:

(5) A közszolgáltatási szerződésben az önkormányzat kötelességeként kell meghatározni

(6) A közszolgáltatási szerződésben a Közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni

(7) A közszolgáltatási szerződés megszűnik:

(8) A képviselő-testület írásban, indokolással a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha:

(9) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést írásban, indokolással akkor mondhatja fel, ha az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a Közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a Közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését.

(10) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a képviselő testületnek haladéktalanul intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.

(11) Szerződés megszűnése esetén a Közszolgáltató átadja az önkormányzatnak a megszűnést követő 30 napon belül a rekultivációs és aktuális utógondozási, monitorozási költségeket, amelyeket alapszerűen kezelt annak kamataival együtt.

(12) A Közszolgáltató a szerződéstől a teljesítés megkezdése előtt elállhat, azt követően felbonthatja, ha a közszolgáltatási szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

(13) Jelen rendelet rendelkezései külön szerződési kikötés hiányában is, illetve akkor is a szerződés részévé válnak, ha arról a felek nem rendelkeznek.

10. § (1) Tilos a hulladékot elhagyni - a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon - felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(2) A község köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné.

(3) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(4) Bármely építési, tatarozási vagy bontási munkánál természetes személy építtető esetén a tisztántartás az építtetőt, egyéb építtető esetében a kivitelezőt terheli.

(5) Az önkormányzati utak (helyi közutak) tisztántartásáról, mosásáról és sepréséről az önkormányzat gondoskodik a közszolgáltatóval kötött szerződés alapján, a rendelet 2. számú melléklete szerint. A hó és síkosság elleni védekezését a 3. számú melléklet szerint az önkormányzattal kötött szerződés alapján a látja el. A hó és síkosság elleni védekezést e rendelet 10. § (10) és (12) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell elvégezni. Az úttartozékot képező útárok és az úttest csapadékelvezetésének folyamatos biztosításáról a helyi közút tulajdonosa az önkormányzat köteles gondoskodni.

(6) Az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel) közvetlen érintkező járdaszakasz tisztántartásáról a járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai ( kiépített beton vagy egyéb átereszek,) valamint a járdához tartozó folyókáknak és víznyelő rácsoknak folyamatos tisztántartásáról – ide értve a hó és síkosság elleni védekezést is – az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(7) Közös tulajdonban álló – ideértve a társasházi és szövetkezeti öröklakásokat is – épületek esetében a (6) bekezdésben írt tisztántartás a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége. A tisztántartási munkák megszervezéséért a társasházi és szövetkezeti lakásoknál a közös képviselő felelős.

(8) Az üzletek és intézmények előtti járdaszakaszt elsősorban az ingatlan használója, bérlője, ezek hiányában tulajdonosa köteles tisztán tartani és az ott keletkezett hulladékot eltávolítani.

(9) Ha a tisztántartási kötelezettség teljesítésének kérdésében a kötelezettek között vita van, a vita eldöntésében a Körejegyzőség Igazgatási Ügyintézője közreműködik.

(10) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható.

(11) A járdáról letakarított havat 8 m-nél szélesebb közút esetén az úttest két szélén, a folyóka és a víznyelő szabadon hagyásával kell elhelyezni. A 8 m-nél keskenyebb közút esetén a járdaszélen kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő szabad terület és az olvadék elvezetése biztosított maradjon.

(12) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

(13) A (8) bekezdésben meghatározott köteles az ingatlan előtti, melletti járdán a felburjánzott zöld növényzetet (gazt) a burkolat rongálása nélkül kiirtani. Köteles az ingatlanáról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyeséséről a közterület tulajdonosa köteles gondoskodni.

(14) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, vagy a szennyeződés egyéb módon, (pl. kereskedelmi, vendéglátó, stb. tevékenység) következik be, a jármű üzemben tartója, üzemeltetője köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni.

11. § (1) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet, vagy elhasznált tárgyat (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat, stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni.

(2) Tilos a közterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket, műtárgyakat, műalkotásokat beszennyezni, megrongálni.

(3) Tilos dugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni.

(4) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(5) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról az önkormányzatnak haladéktalanul gondoskodni kell.

(6) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa(i), kezelő(i), használó(i) kötelesek a község más közterületén is rendszeresített közterületi hulladékgyűjtő edényzethez hasonló, megfelelő, az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és azoknak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről rendszeresen gondoskodni.

(7) Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, valamint az építési, bontási anyagot, földet tárolni, hogy más ingatlanon por és szennyeződés indokolatlanul ne keletkezzen.

(8) Közterületen építésből, bontásból származó törmeléket, hulladékot szabadon tárolni tilos. Az ilyen jellegű hulladékot kizárólag konténerben szabad elhelyezni és a kijelölt törmeléklerakó helyre kell szállítani. A közterület-felügyelő a mulasztó ellen eljárást kezdeményez.

(9) Közterületet használni csak a vonatkozó hatályos önkormányzati rendeletben fogalmazottak szerint lehet.

(10) Az építést, felújítást végző tulajdonos, kivitelező az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a közterület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét köteles biztosítani.

12. § (1) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról, elszállíttatásáról gondoskodni.

(2) A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli járdaszakaszt – közterületi részt – a tulajdonos, üzemeltető (használó, bérlő) az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani.

(3) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartását, takarítását az azt engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni.

(4) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást.

(5) Szennyvizet, vagy más szennyezett folyadékot, szennyező vagy más egészségre ártalmas anyagot közterületre elszórni, kiönteni vagy eldobni nem szabad.

(6) Tilos a közterületre zárt csapadékrendszerben, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy szennyezett folyadékot kiönteni, vagy kivezetni.

(8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.

(9) A közforgalom céljára szolgáló területek (tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok, stb.) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat megrongálni tilos.

13. § (1) A közterületek tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését – a Körjegyzőség Kiemelt Építéshatósági ügyintézője köteles ellenőrizni, és szükség szerint eljárni.

(2) A rendeletben meghatározott közszolgáltatói tevékenységek ellenőrzése a hatályos jogszabályokba foglalt szervek és személyek feladata, az önkormányzat közszolgáltatásra kötött szerződésének ellenőrzése a közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint történik.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a rendőrség általános feladat és hatásköréből fakadó ellenőrzési és intézkedési jogkörét.

14. § (1) Kercseliget község közigazgatási területén a közterületeken a szeszes ital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül közterületnek és a tilalom nem vonatkozik:

15. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására.

(2) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik.

(3) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik, a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően.

16. § (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről (hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról) a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2) A Hgt. 13. §-ában előírtak szerintinek minősül a települési szilárd hulladék kezelése (hasznosítása vagy ártalmatlanítása), ha a gazdálkodó szervezet

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének teljesítése ellenére is köteles a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás igénybevételére, ha a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan környezeti szempontból a (2) bekezdésben foglaltaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

(4) Az ingatlantulajdonos ingatlanán a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéka tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja és azt fizikai előkezelésnek vetheti alá.

(5) A gazdálkodó szervezet a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékának kezeléséről a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodhat az (2) bekezdés szerint.

17. § (1) Az ingatlan tulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

18. § (1) Az ingatlantulajdonos és a gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének a Hgt. és a Hgt. 59. § (1) bekezdés e) alpontja szerinti kormányrendelet szabályai szerint.

(2) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosok tekintetében, akik települési szilárd hulladékukat a Közszolgáltatónak adják át, a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató gondoskodik.

(3) Mindaddig, amíg a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről rendelkező - a Hgt. 59. § (1) bekezdés e) alpontja szerinti - kormányrendelet hatályba nem lép, az ingatlantulajdonos (ideértve a gazdálkodó szervezetet is) a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének e rendelet rendelkezéseiben foglaltak szerint köteles eleget tenni.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt jogszabály hatálybalépését követően is alkalmazni kell az e rendeletben foglaltakat akkor, ha a rendeletben foglalt szabályozás nem ellentétes a magasabb szintű jogszabályban foglaltakkal.

19. § (1) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékuk kezelésére nem a közszolgáltatást veszik igénybe, kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartást, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül a rendelet 16. § (2) bekezdése szerint gondoskodik, köteles erről a tényről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett a városi jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolnia kell, hogy a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek megfelel.

(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodhat, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles írásban bejelenteni az általa igénybe vett hulladékkezelő(ke)t, az igénybe vett szolgáltatásokat, valamint megjelölni a hulladékkezelő(k) hulladékkezelési engedélyének számát, a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a gazdálkodó szervezet a jelen rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, illetőleg a rendelet hatálybalépését követően általa igénybe venni kívánt hulladékkezelővel történő szerződéskötést megelőzően köteles eleget tenni.

(5) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül az 16. § (2) bekezdés b) pontja szerint gondoskodik, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles igazolni a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával azt, hogy az ártalmatlanító berendezés vagy létesítmény a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és annak üzemeltetésével - hulladékkezelési engedély alapján - maga gondoskodik települési szilárd hulladékának kezeléséről.

(6) A (4) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a gazdálkodó szervezet már működő létesítmény, berendezés esetén a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, míg a rendelet hatályba lépését követően igénybe venni kívánt létesítmény, berendezés esetén az üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

(7) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor, ha a gazdálkodó szervezetnek a jegyző szerinti nyilvántartásba vett adataival összefüggésben változás következett be, vagy a gazdálkodó szervezetet, illetve a rá vonatkozó egyes adatokat a nyilvántartásból törölni kell. A fentiek bejelentésére a gazdálkodó szervezet a változás napjától, illetve a változás tényének tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles.

20. § (1) Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlan tulajdonost írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.

(3) A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlantulajdonost – a változás bekövetkezése előtt – köteles értesíteni.

(4) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, illetve felhívás közzététele útján tájékoztatta. Az értesítés mintáját e rendelet ……... számú melléklete tartalmazza.

(5) A közterületi hulladék tekintetében a közterület tulajdonosa, használója köteles a Közszolgáltatóval szerződést kötni a az e rendeletbe foglalt tartalommal.

21. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely köteles a közszolgáltatást igénybe venni és a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel, a közszolgáltatás teljesítésére a Közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az előírások ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(3) A Közszolgáltató azokról a gazdálkodó szervezetekről is értesíti a jegyzőt, amelyek az e rendeletben meghatározottak szerint kötelezetté váltak a közszolgáltatás igénybevételére, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(4) Azt a gazdálkodó szervezetet, amely a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel és hulladékkezelési kötelezettségének nem tesz eleget a 16. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint, a jegyző felhívja a hulladék keletkezés tényének és mennyiségének bejelentésére és a szerződés megkötésére.

(5) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségének a jegyző által megjelölt időpontban, a Közszolgáltató a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását az e rendeletben meghatározott tartalommal, továbbá igazolt költségének és kárának megtérítését. A kár mértékének megállapításánál a gazdálkodó szervezetnél keletkezett hulladékmennyiség alapján a rendelet 4. számú melléklete szerinti díjazást kell alapul venni.

22. § (1) A szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(2) A szerződésben meg kell jelölni:

(3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

(4) A szerződést a Közszolgáltató nem mondhatja fel. A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban, 30 napos határidővel mondhatja fel.

(5) A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel

(6) A felmondás akkor érvényes, ha a gazdálkodó szervezet - a bejelentés érkeztetett írásbeli példányának csatolásával - egyidejűleg igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti nyilvántartás számára az e rendeletbe foglaltak szerinti szerint a változást bejelentette és becsatolta a hulladékkezelési engedélyét, illetve az általa igénybe vett új hulladékkezelő gazdálkodó szervezet engedélyét.

(7) A Közszolgáltató és az ingatlantulajdonos, illetve gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köt.

23. § (1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 90 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően és utólag a közüzemi számlákkal igazolni a szüneteltetés tényét.

(3) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

24. § (1) A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát e rendelet határozza meg. A közszolgáltató jogosult az útvonal és a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpontok meghatározására. Ha az útvonal és az időpont változik, arról a közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőket, a lakosságot értesítenie.

(2) A hulladékszállítás gyakorisága a községben a következő: hetente 1 alkalommal

(3) E rendeletben meghatározott gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlantulajdonosnak többlet települési szilárd hulladéka keletkezik a közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba helyezheti el. A hulladékszállítás díja (a zsák díja) e rendelet 4. számú mellékletében megállapított díj.

25. § (1) Ha a közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep vagy munkaszüneti napra esik, ha az önkormányzat és a szállító másban nem állapodnak meg a hulladékot a következő munkanapon kell elszállítani vagy a lakosság előzetes értesítése mellett a Közszolgáltató által megjelölt időpontban.

(2) Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(3) Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

(1) Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

(2) A Közszolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére rendelkezésére bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, vagy telefonon három nappal korábban bejelenteni a Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a Közszolgáltató köteles az egyeztetett időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, illetve a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani, és a többletszolgáltatást teljesíteni, az ingatlantulajdonos pedig a többletszolgáltatás díját megfizetni.

(4) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a bejelentési kötelezettségét, a Közszolgáltató köteles a többlet hulladék kezelésére rendszeresített jelölt zsákba kihelyezett hulladék elszállítására. A többletdíjat a tulajdonos a hulladékgyűjtő zsák megvásárlásával fizeti meg. A zsákos hulladékszállítás díját a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

27. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról.

(2) Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(4) A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.

29. § (1) A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet több ingatlantulajdonos közösen is használhatja a következő esetekben :

(2) Ha a gyűjtőedényzet közös használatáról állapodtak meg az (1) bekezdésben meghatározottak, az edények térfogatának meg kell felelnie a képződő hulladék mennyiségének az ürítés gyakoriságát is figyelembe véve.

(3) A gyűjtőedényzet közös használatára megállapodást kötők közös képviselőjének írásban kell nyilatkoznia a közszolgáltató felé arról, hogy a gyűjtőedényt hol tárolják, és adják át ürítésre, továbbá a díjfizetésre kötelezett személyéről.

30. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(2) Ha az ingatlantulajdonos a gyűjtőtartály tárolási helyéről az edényzet ürítésére való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót kívánja igénybe venni, a Közszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján határozza meg a többletszolgáltatásért fizetendő díj mértékét.

(3) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt - kivéve a közterületeken tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket - az ingatlanán belül köteles elhelyezni. úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.

(7) Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a képviselő- testület külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával, az ott szabályozott engedély, illetve közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(8) Az úszótelken kialakított ingatlanok tulajdonosai jogosultak a konténerek közterületen történő elhelyezésre, az annak elhelyezésére szolgáló általában az erre a célra kiépített helyen. A konténer közterületre történő tartós, folyamatos kihelyezése közterület- használati díj megfizetése alól mentes.

31. § (1) Az ingatlan tulajdonos a gyűjtőedényt ürítés és elszállítás céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban a begyűjtést végző járművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejáratának a közelében a közterületen köteles elhelyezni. Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van.

(2) Télen az ingatlantulajdonos az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles. A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről.

(3) A közszolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel hat és este húsz óra között végzi. Az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napját a közszolgáltató állapítja meg.

(4) A gyűjtőedényt – tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – a szállítás napján lehet kihelyezni a közterületre reggel 6 óráig. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése.

(5) A kihelyezett gyűjtőedényekből hulladékot kiszedni, válogatni (guberálni) tilos!

(6) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és a gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

32. § (1) Az ingatlan tulajdonos feladata gondoskodni a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen és azt rendeltetésszerűen használják.

(2) Az e rendeletben meghatározott háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

33. § (1) A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A gyűjtőedényzetbe a hulladék bedöngölése vagy tömörítése tilos! Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljes kiürítésre kerüljön. Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni.

(2) Építési törmelék konténeres elszállítása esetén a mindenkori díj számlával igazolt összegének 2%-át az önkormányzat átvállalja az ingatlantulajdonos helyett.

(3) Tilos a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladékkal összekeverni és azt a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(4) A gyűjtőedényzetben tilos olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti.(Különösen tégla, beton, vas, stb.) Tilos a gyűjtőedényzetbe folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét.

(5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tiltás ellenére az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet az ingatlan tulajdonos a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles e fenti tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni.

(6) Az ingatlantulajdonos köteles a külön jogszabályban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására feljogosított engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, illetve a Hgt. 12. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint eljárni. Ilyen esetben a Hgt. szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettségek a hulladék átvevőjét terhelik.

34. § (1) A települési szilárd hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.

(2) A Közszolgáltató a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel gondoskodik.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Közszolgáltató kizárólag a képviselő-testület által erre a célra kijelölt hulladéklerakón végezheti.

35. § (1) A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente két alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató gondoskodik. A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás időpontjáról minden évben a közszolgáltató és a polgármester állapodik meg. A lakosság értesítése az önkormányzat feladata.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos legfeljebb a szállítást megelőző nap 18 órája után helyezheti ki az ingatlana előtti közterületre.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

36. § (1) A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(2) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, illetve a hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő.

(3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni.

(5) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokat évente egyszer a közszolgáltató térítésmentesen gyűjti és szállítja, valamint gondoskodik az ártalmatlanításukról.

(6) A veszélyes hulladékgyűjtés időpontjáról a polgármester és a közszolgáltató évente állapodik meg. A lakosságot a veszélyes hulladék gyűjtésének időpontjáról az önkormányzat értesíti.

37. § A közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat külön díj felszámolása nélkül szállítja el.

38. § (1) A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva - fokozatosan - vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.

(2) A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat oly módon vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és népszerűsítésében, hogy a Közszolgáltató által szervezett szelektív hulladék begyűjtést, illetve a Közszolgáltató által üzemeltetett begyűjtőhelyek létesítését, fenntartását, működtetését és kiterjesztését támogatja.

(4) Az önkormányzat a fentiekben foglalt kötelezettségeként a közszolgáltatási díjban biztosítja a Közszolgáltató részére a települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésével felmerülő indokolt költségek és ráfordítások megtérülését.

(5) A települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésének részletes községi feladatait a Hulladékgazdálkodási Terv állapítja meg, elősegítve a hulladékfajta szerinti, illetve az egyes hulladékalkotók újrafeldolgozását, visszanyerését és hasznosítását, továbbá az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének csökkentését.

(6) Az ingatlantulajdonos a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben helyezheti el.

(7) A rendeletbe foglalt települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, az e rendeletben rögzítteti tartalommal.

(8) Az ingatlantulajdonos jogosult, illetve köteles eleget tenni a hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.

(9) Az ingatlantulajdonos az, elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladékának elhelyezéséről a közszolgáltatáson kívül is gondoskodhat, azt más - erre feljogosított - hulladékkezelőnek történő átadással is teljesítheti.

39. § (1) A lakosság a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető papírt, fehér és színes üveget, műanyag üveget és papírt a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeteken köteles elhelyezni.

(2) Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen - a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt - jelöléssel piktogrammal, más színnel, felirattal stb.) vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(4) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények, illetve a gyűjtőszigetek használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlantulajdonosoknak.

(5) A gyűjtőszigeten elhelyezett szelektív gyűjtés alá tartozó hulladék fizikai előkezelésről a Közszolgáltató gondoskodik. Az elkülönítetten begyűjtött települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető. A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényzet szükség szerinti ürítését, a hulladék válogatását és kezelését a közszolgáltató végzi. Jogosult a közszolgáltató az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. A szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.

40. § (1) Az építési törmelék- mint hulladék elszállítására- az ingatlan tulajdonosa, illetőleg az köteles akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett.

(2) A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket ………hulladékgyűjtő telepre lehet elhelyezni.

(3) A városi hulladékgyűjtő telepen az önkormányzat és a költségvetési szervei beruházásai, felújításai és karbantartásai során keletkező, veszélyes hulladéknak nem minősülő, nem hasznosítható anyagainak, építési törmelékeinek elhelyezése díjtalan.

(4) A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az e rendelet ……….számú mellékletében megállapított díj megfizetése mellett lehet a városi hulladékgyűjtő telepen elhelyezni.

41. § (1) A települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását a közszolgáltató a Kaposvári Önkormányzat tulajdonában levő és a közszolgáltató által üzemeltett hulladéklerakó helyen.

(2) A hulladék ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a közszolgáltató. A hulladéklerakón történő lerakással a hulladék a hulladéklerakót üzemeltető tulajdonává válik.

(3) Más településről származó hulladék lerakása a lerakón csak a lerakni kívánó település önkormányzatának Kaposvár Város, Önkormányzatával kötött megállapodása alapján lehetséges.

42. § A természetes személy ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett-települési szilárd hulladékot legfeljebb évi 1 m³-ig maga is elszállíthatja a 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendeletben foglalt feltételekkel az e rendelet 41. § (1) bekezdésében meghatározott létesítménybe, és ott díjmentesen lerakhatja.

43. § (1) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos helyett az önkormányzat fizeti a közszolgáltatási díjat.

(2) Az ingatlantulajdonos változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni.

44. § (1) A Közszolgáltató minden év november 1-ig a következő évre vonatkozóan kezdeményezheti a közszolgáltatási díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek - költségelemzéssel alátámasztott, a képviselő- testület által elismert és műszakilag indokolt fejlesztéseket is tartalmazó - változása mértékének függvényében.

(2) A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatározni, hogy az indokolt költségek és ráfordítások megtérülésének és a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének biztosítására alkalmas legyen és ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra.

(3) A díj megállapításánál indokolt költségnek és ráfordításnak minősül különösen a hulladékbegyűjtéshez, -szállításhoz és -ártalmatlanításhoz szükséges, a hulladékártalmatlanító létesítmények, a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási költségei és ráfordításai, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, valamint a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített, továbbá rekultivációjának költsége.

(4) A létesítmény utógondozásával, monitorozásával és rekultivációjával kapcsolatos díj elemeként megállapított beszedett bevételeket a Közszolgáltató elkülönített módon alapszerűen tartja nyílván.

(5) A közszolgáltatás díjában jelenik meg az e rendelet szerint végzett veszélyes hulladékgyűjtés, a karácsonyfa begyűjtés, a nagydarabos lomtalanítás, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek költsége.

(6) Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek (komposzt), valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából, vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt.

(7) A tartós működéshez szükséges nyereségnek minősül a közszolgáltatás teljesítése során - az elvonásokra, támogatásokra és a szolgáltatás jellegére tekintettel - képzett nyereség, amely biztosítja az indokolt fejlesztések (bővítések, rekonstrukciók) forrását, illetve az indokolt befektetések megtérülését.

(8) Az utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a Közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges, inflációval korrigált bevételt, s annak mértékét a mérlegében a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben közvetlen költségként számolja el, vagy ha az utógondozás, illetve monitorozás céljára szükséges fedezetet csak közelíteni lehet, akkor az időközönként ismétlődő jövőbeni költségekre céltartalékot képez.

(9) A közszolgáltatási díj megállapítása - a díj kiszámítására vonatkozó előírások alapján - általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételt az indokolt költségek, ráfordítások és a tartós működéshez szükséges nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani.

(10) Az egységnyi díjtételek - elkülönítve - tartalmazzák a hulladék szállításának, begyűjtésének, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő - ártalmatlanításának költségeit. Az egységnyi díjtételek a számlázás, díjbeszedés költségeit is tartalmazzák.

(11) A közszolgáltatási díj megállapítását, illetve felülvizsgálatát megelőzően részletes költségelemzést kell készíteni az (1)-(10) bekezdésben foglaltakra is tekintettel, melyhez a Közszolgáltató köteles díjkalkulációt és az (1)-(10) bekezdésekben foglaltaknak megfelelő költségelemzést készíteni a következő díjfizetési időszakban alkalmazandó közszolgáltatási díj alátámasztására. A díjkalkulációt és költségelemzést a díjfizetési időszak lejárta előtt, legkésőbb november 1-ig az önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

(12) Ha a Közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, vagy más településen is folytat ilyen tevékenységet, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.

(13) A közszolgáltatás díját a képviselő- testület egyéves díjfizetési időszakra állapítja meg.

45. § (1) Az egységnyi díjtétel a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényben az elszállításra átvett hulladék - gyűjtőedényhez igazodó térfogata szerint meghatározott - egyszeri ürítési díja.

(2) Az építési törmelék lerakási díját e rendelet ……..számú melléklet tartalmazza.

(3) A szemétszállításra igénybe vehető zsákos szemétszállítás esetén a zsák és a hulladékkezelés díját is magába foglaló díjat e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) Kaposvár Város Önkormányzatával a lerakó használatára megállapodást kötő önkormányzatok lerakási díját e rendelet……….. számú melléklete és az önkormányzatokkal kötött megállapodások tartalmazzák.

(5) A nem a közszolgáltató által begyűjtött és általa a hulladéklerakón lerakott hulladék lerakási díját e rendelet ……….számú melléklete határozza meg.

(6) A rendszeres hulladékszállításon túli, azon felüli hulladékszállítás díja az e rendeletben meghatározott egységnyi díj alapján állapítandó meg. Az egységnyi díjat e rendelet …………számú melléklete tartalmazza.

(7) A közszolgáltatás igénybevételének éves díját az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott gyűjtőedények számának, azok egyszeri ürítési díjának és az évi ürítések számának szorzataként kell megállapítani. A közszolgáltatásért fizetendő díjat a Közszolgáltató számlázza ki.

46. § (1) A közszolgáltatási díjat az Önkormányzat fizeti meg 12 havi egyenlő részletben a kommunális adót fizető ingatlantulajdonosok helyett.

(2) A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, vagy a jogi személyiségek helyi szervezetei, egyéni vállalkozók, az épületek közös költségeként a hulladékszállítás díját havonta utólag fizetik meg.

(5) A közszolgáltatás díját a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.

(6) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles.

48. § A hulladék kezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, kormányrendeletben meghatározott estekben szüneteltethető , illetőleg korlátozható.

49. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki:

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa:

(4) Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.

(5) Ha az ingatlantulajdonos a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról a jelen rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyeken, az azokra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni.

50. § (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési szilárd hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.

(2) A hulladék átvétele, illetve szállítása során a hulladékkezelőnek olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(3) A hulladék termelője, birtokosa, kezelője köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát, hétvégén 48 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre, vagy meghosszabbításáról, ha a közterület-használati hozzájárulás időtartama lejárt. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

(4) Konténer közterületen a közúti és gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhető ki:

(5) Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a konténer tulajdonosának cégnevét, telefonszámát.

51. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a más jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.

(2) A jogellenes tevékenységet folytató köteles

(3) A jogellenes tevékenységért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták.

(4) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját vagy a hulladék tulajdonosát, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

52. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi rendelkezések ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete végzi.

(2) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése - a magasabb szintű jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltak alapján - a körjegyző feladata. A közterületen elhagyott hulladék körében az ellenőrzés a körjegyző, illetve az általa kijelölt ügyintéző ellenőrzési feladat.

(3) A környezetvédelmi hatóságok a külön jogszabályokban meghatározott körben rendelkeznek ellenőrzési és intézkedési jogosítványokkal.

(4) Az ellenőrzésre jogosultak szabálysértési feljelentést tehetnek és - jogszabályban meghatározott körben - szabálysértési bírságot, illetve hulladékgazdálkodási bírságot szabhatnak ki.

53. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával:

(2) A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki.

(3) A körjegyző a külön jogszabályban meghatározott esetekben hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

(3) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.

(5) A bírság mértékét jogszabályban foglalt feltételek szerint kell megállapítani. A bírság megállapítása során figyelembe kell venni:

54. § (1) Szabálysértést követ el – amennyiben cselekménye bűncselekménynek vagy más szabálysértésnek nem minősül – és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet 10. § (1), (6), (8), (10), (12), (13), (14) bekezdéseiben, 11. § (1), (2), (3), (4), (6), (7), (8), (10) bekezdéseiben, 12. § (1), (2), (6), (7), (8), (9) bekezdéseiben, 14. § (1) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 30. § (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdés első mondatában megfogalmazottakat, 33. § (4), (6) bekezdéseiben foglaltakat megszegi.

(2) Aki települési szilárd hulladékot a közterületen engedély nélkül rak le vagy helyez el, szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Az e rendeletben meghatározott szabálysértések tetten ért elkövetőjével szemben 500- 10.000 Ft-ig terjedő helyszínbírság szabható ki.

55. § (1) E rendelet 2013. március 14. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) Kihirdetve: Kercseliget, 2013. március 13.