Kercseliget Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2006. (III. 23.) önkormányzati rendelete

A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Kercseliget Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (5) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Kercseliget Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kercseliget közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szt. 32/B §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Kercseliget önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Kercseligeti kihelyezett ügyfél fogadáson vagy a körjegyzőségen lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapellátások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Nagyberki körjegyzőségen v agy Kercseligeti kihelyezett ügyfélfogadáson lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-i.) pontjában szereplő adatokat.

(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

 havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

 munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

 a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

 vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,

 egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 32/1993. (II. 17.) Korm. számú rendelet 1. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

A rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni.

(1) Lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a Nagyberki Körjegyzőség pénztárában személyesen..veheti át.

(3) Amennyiben az ügy összes körülményeire( különösen ha a családgondozás adatai alapján a segélyezett család életvezetési és család gazdálkodási gondjai megalapozzák, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában nyújtható.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 32/1993. (II. 17.) Korm. r. 5. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét –azaz a továbbfolyósíthatóságot- az ügyiratban rögzíteni kell.

(1) A rendszeres szociális segély jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Kercseliget Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Körjegyzőséggel és a települési önkormányzat által kijelölt Kercseligeti Integrált Szociális Központtal szervvel köteles együttműködni.

(1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka biztosításával teljesíthető.

(2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.

(3) A közfeladat keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

a ) környezetvédelmi, kommunális munka

b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység

(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését a Körjegyzőség.látja el.

(5) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.

(6) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja a polgármesteri hivatalba.

(7) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a polgármesteri hivatal vizsgálhatja.

(8) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított öt munkanapon belül köteles a munkaügyi központtal a kapcsolatot felvenni.

(9) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit.

(10) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(11) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

a.) A Kercseligeti Integrált Szociális központtal való kapcsolattartásra

b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c.) a felajánlott és számára – az Sztv. és az Flt. szerinti – megfelelő munkalehetőség elfogadására

d.) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.

(12) A Kercseligeti Integrált Szociális Központtal a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a.) a.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személy a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b.) b.) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Sztv. 37/D § (3) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c.) c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d.) d.) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e.) e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(13) A Kercseligeti Integrált Szociális Központ köteles:

a.) jelezni a körjegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b.) e rendelet 11. § (12) e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a körjegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) e rendelet 11. § (1)- (3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

b) a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

c) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

d) a segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,

e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget,

f) a segélyben részesülő a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján nem mutatja be.

(1) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

b) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c.) a képzést önhibából nem fejezi be.

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 1 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.

A rendszeres szociális segély havi összege az Szt.37/E § (1) bekezdésében kötelezően előírt összeg.

A képviselő-testület a rendszeres szociális segély megállapításával és megszüntetésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását nem ruházza át.

Kercseliget községi városi önkormányzat Képviselõ-testülete az Szt.-nek az időskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

Az időskorúak járadékának havi összege az Szt.-ben kötelezően előírt összeg. (Szt. 32/C §)

Az időskorúak járadékának megállapításával és megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

(1) Kercseliget. Képviselő-testülete lakásfenntartási támogatásban részesíti:

a./ azt a személyt- lakásonként 1 fő –akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja,

b./ azt a személyt, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül,

c./ azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén Kercseliget .Képviselő-testülete a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

- lakbér vagy albérleti díj

- lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete

- villanyáram költsége

- víz-és gázfogyasztás díja

- tüzelőanyag költsége.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet Kercseligeti kihelyezett ügyfélfogadáson, vagy a Nagyberki Körjegyzőségen lehet benyújtani.

(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben meghatározott költségek igazolására szolgáló számlákat, illetve lakáscélú pénzintézet kölcsönszerződést.

(6) Azon személy esetében, akinek előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléke van, a lakásfenntartási támogatást vagy annak egy részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tevő formában kell nyújtani.

 a megállapított idõ elteltével,

 a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Kercseliget képviselõ-testület gyakorolja.

Ápolási díj

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

Az ápolási díj havi összege az Szt.-ben kötelezően előírt összeg.

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény a Kercseligeti Integrált Szociális Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik

Kercseliget Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(1.) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a,) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

b.) egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva, -általában 15.000Ft.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben / pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány,

betegség, baleset stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. ( Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladhatja meg. )

(1) Az átmeneti segély megállapítása elõtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Sürgõs szükség esetén, - ha az igénylõ életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylõ nyilatkozata alapján kiutalható.

Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselõ-testület gyakorolja.

Kercseliget Képviselõ-testülete temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege:150.000 Ft

(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Körjegyzőség szociális ügyintézőjénél.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell e rendelet. 3. §-ában meghatározottakon kívül:

- - halotti anyakönyvi kivonatot,

- - a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élõ családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

(1) Kercseliget. Képviselõ-testülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosának megfelelõ összeg erejéig azt a rászoruló személyt,

a.) akinek a családjában az egy fõre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkori összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg.

b.) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

Nem részesíthetõ kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelõ személy, ha:

 önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

 korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(1) A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg három hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum háromszoros

(2) át nem haladja meg kilenc hónap alatt kell visszafizetni, az elõre meghatározott részletekben, havonta.

(2) Az elsõ részletet a kölcsön felvételét követõ hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(3) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

Méltányosságból közgyógyellátási jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

A képviselõ-testület a közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatásköre gyakorlását a nem ruházza át.

II. rész

- Az Szt.-ben és a Gyvt-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások és szolgáltatások, valamint egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehetõ ellátások és szolgáltatások körérõl, feltételeirõl és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekrõl, a helyben nem elérhetõ ellátások, szolgáltatások elérhetõségérõl, igénybevételének módjáról,

- A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, családtámogatási ellátásokkal, tb. és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal kapcsolatban az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szerv elérhetõségérõl, az ellátások igénybevételéhez szükséges iratokról,

- Ifjúsági ügyekben.

-

(1) Étkeztetést biztosít az Szt.-ben meghatározott jogosulti kör részére.

(2) Az étkeztetést a képviselõ-testület a Kercseligeti Integrált Szociális Központon keresztül biztosítja

(3) Szociális étkeztetésre jogosult, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 150%-át.

(4) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(5) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezõ lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani.

(6) Az ellátás iránti kérelemrõl a Kercseligeti Integrált Szociális Központ vezetõje dönt Házi segítségnyújtás

(a) „azokról az idõskorú személyekrõl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erõbõl nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

(b.)azokról a pszichiátriai betegekrõl, fogyatékos személyekrõl, valamint szenvedélybetegekrõl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrõl, akik ezt az ellátási formát igénylik,

(c.) azokról a személyekrõl, akik a rehabilitációt követõen a saját lakókörnyezetükbe történõ visszaillesztés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) .A házi segítségnyújtás keretében a Csoma .Képviselõ-testülete az Szt.-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) Az házi segítségnyújtást a képviselõ-testület a Kercseligeti Integrált Szociális Központ útján biztosítja. Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezõ lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani. Az ellátás iránti kérelemrõl a Kercseligeti Integrált Szociális Központ vezetõje dönt.

4.) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Kercseligeti Önkormányzathoz kell benyújtani

(5.) Az ellátás iránti kérelemről a Kercseligeti Integrált Szociális Központ vezetője dönt.

(1) A 42.- 43. §-okban felsorolt ellátásokat biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Kercseligeti önkormányzathoz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről Kercseligeti képviselõ-testület az ellátás iránti kérelemrõl pediga Kercseligeti Integrált Szociális Központ vezetõje dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylõ azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(1) Az intézményi ellátás megszûnik az Szt 100 §-a és a 101. § (1) (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki,

b.) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

d.) kéri az ellátás megszüntetését.
(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(1) Az intézményekben nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni. /

(2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

A térítési díj megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. Az intézményi térítési díjakat szociális szolgáltatásonként külön rendelet/ e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(7) A étkeztetés, térítési díját utólag, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell megfizetni az ellátást biztosító intézmény vezetőjének..

(10) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

A szociális intézmények házirendjét a fenntartó önkormányzatok képviselő testületei hagyják jóvá.

E rendelet – a 12. §, a 13. §, a 19. § (6) bekezdése kivételével -2006. ápr. 1 napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 4 /2004 /IV.14. /sz. rend és az azt módosító 9/2005/X.25/sz. rend. E rend. 12. §-a, a 13. §-a, a 19. § (6) bekezdése 2006. július 1-én lép hatályba.

E rendelet 39. §-a 2006. július 1-én hatályát veszti, a 15. §-a és 18. §-a 2007. január 1-én hatályát veszti.

A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kercseliget, 2006. március 23.

Mecseki János Kaposvölgyiné Dr Hangyál Margit

polgármester kör jegyzõ