Kercseliget község képviselő-testületének

15/2015.(XI.09.) Önkormányzati rendelete

Kercseliget község helyi építési szabályzatáról szóló

6/2006.(IV.18.) Önkormányzati rendelet

módosításáról

Kercseliget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdés valamint a 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Kercseliget község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2006. (IV.18) számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet.) kiegészül a következő §-al és az azt megelőző címmel:

„23/A. §

Mellékletek

1. melléklet: Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok
2. melléklet: SZK külterületi  Szabályozási terv
3. melléklet: SZ-1 belterületi szabályozás terv”

2. § A Rendelet 2. mellékletét képező SZK jelű Külterület Szabályozási terv e rendelet 1. sz. mellékletén a
       szabályozott terület határa által jelölt részterületre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 1.sz.
       melléklete szerinti részletterven meghatározott normatartalom lép.

3. § Az R. 6.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép:

     (2) A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe
     vétele mellett, a szabályozási terv és az erre vonatkozó előírásai alapján kell biztosítani.

4.§ A Rendelet 1. számú függeléke kiegészül az  e rendelet Függeléke szerinti tartalommal.

5. § (1) Ez a rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba.

       (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 1.§ (1) bekezdése.

Kercseliget, 2015. november 9.

                            Mecseki János                                                       Kaposvölgyiné Dr  Hangyál Margit                               

                             polgármester                                                                  jegyző

Függelék

a 15/2015.(XI.09.) számú rendelethez

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek (A Forster Központ 600/1714-3/2015. számú adatszolgáltatása szerint)

Az M9 gyorsforgalmi út Kaposvár-Bonyhád közötti szakaszának kialakításának Előzetes Régészeti Dokumentációja alapján (ERD)

Kercseliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2006.(IV.18.) számú rendelete

 Kercseliget község helyi építési szabályzatáról

egységes szerkezetben a

2/2013.(I.16.) számú, valamint a 15/2015.(XI.09.) számú rendeletekkel

Kercseliget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdés valamint a 62. § (6) bekezdése 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

(1) Hatályon kívül helyezve!⁴¹

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg.  A védőtávolságok lehatárolása, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.^[1]

(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

-     a település igazgatási határát,

• a belterületi határt,
• a szabályozási vonalakat,
• az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat,
• a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket,
• az építési helyet, építési határvonalat.

(7) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően építési engedély csak azzal a feltétellel adható ki, hogy az ingatlan közműhálózatra való csatlakozása a használatba vétel engedélyezésének időpontjáig megvalósul. A szennyvízhálózat kiépítéséig, illetve ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztárolóban történhet, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kis-berendezésre vezethető.

(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.

(9) Az övezet előírásoknál intenzívebb beépítettségű és nagyobb építménymagasságú épület bontása esetén, az új épület az övezeti előírásoknak megfelelően építhető vissza.^[2]

(10) ³

(11) ^[3]

(12) ³

(13) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik.⁴

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. E tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges,- a vonatkozó törvény^I  előírása alapján.^[4]

(15) ³

(16) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el. Az élelmiszertároló, forgalmazó létesítmények, gyermek és egészségügyi intézmények telekhatárától pedig minimum 50 m-re.^[5]

(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény^II és önkormányzati rendelet szabályozza.

(18) A község belterületén és annak határától számított 200 m-en belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózattal érintett területen különálló adótorony nem létesíthető.

(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.   

(20) Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat az épület elhelyezésénél, ott a kialakult állapotot. kell figyelembe venni. A meghatározott szabályozási vonallal metszett, vagy a kijelölt építési helyen kívül fekvő, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.^[6]

(21) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2.§.

A település igazgatási területe tagozódik:

a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

    BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterületek

         3.§.

(1) A területen,- a lakóépületen kívül,- az OTÉK falusias lakóterületen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el.^[7]

(2) Új lakóház csak 35-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető.  A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben.^[8] 

(3) A lakóterületek gazdasági épületeinek gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tetőzetének anyaghasználatára a  3.§ (2) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 % .

(5) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK-ban meghatározott kerti építmények. ^[9]

(6) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(7) A szabályozási terven a falusias lakóterület jele: „Lf”, melynek beépítési előírásai:

ahol „O” oldalhatáros,   „K” kialakult

 Az építménymagasság nem vonatkozik a templom, a torony, és a kilátó jellegű építményekre, mely max 20 méter , az igazgatási és oktatási épületekre, mely max. 7,5 méter lehet.^[10]

(8) Kialakult 14-m-nél keskenyebb, oldalhatáros beépítésű telkeken az építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- legfeljebb 4 méterig történő csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető (A1, vagy A2) anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m²-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzata nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.^[11]

(9) Meglévő épületek, melyek építménymagassága az övezetre előírt mértéket meghaladja,- az épület építménymagasságának növelése nélkül,- korszerűsíthetők, bővíthetők, bontás esetén azonban az új épület, az övezetre meghatározott építménymagasságig építhető újjá.

(10) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(11) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.

(12) ^[12]

(13) A lakótelkek be nem építhető részén már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.^[13]

4.§.^[14]

Különleges területek

                                                                 5.§.

1. A különleges területek:

• a „Maár” kastély területe (Kk) és

• a temető területe (Kt).
• a különleges turisztikai terület (Ktu)
• a vízmű területe (KÖ)^[15]

(2) A kastély területén idegenforgalmi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi létesítmény, illetve az ehhez kapcsolódó szállásférőhelyek alakíthatók ki, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével. Az épület hasznosítása a műemléki értéket nem veszélyeztetheti.

     A kastély területére az alábbi beépítési előírásokat kell alkalmazni:

ahol „SZ” szabadonálló,  „K” kialakult

 (3) A temető területén csak azok üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények  helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:

ahol „SZ” szabadonálló,  „K” kialakult

(4) A legkisebb zöldfelület aránya:

1. a kastély területén 70%,
2. a temető területén 80%.
3. A különleges turisztikai területen 60%,
4. A vízmű területén 50%^[16]

(5) A különleges turisztikai területen idegenforgalmi, kulturális, és szociális létesítmények, a kertgazdasági üzemi építmények, a lovas turizmus létesítményei és az ezekhez kapcsolódó szállásférőhelyek alakíthatók ki. A területen a tulajdonosa, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők.

 ahol „SZ” szabadonálló

Az építménymagasság nem vonatkozik a terménytároló a szárító, a kilátó és a torony jellegű építményekre, melyek maximális magassága 20 méter lehet. ^[17]

(6) A vízmű területen a vízkivételi, és vízkezelési létesítmények és ezek üzemeltetésére alkalmas épületek helyezhetők el. Az épületen belül a kezelőszemélyzet számára irodák, laboratórium és szociális helységek alakíthatók ki.

 ahol „SZ” szabadonálló^[18]

 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

                                               Közlekedési területek^[19]

                                                                       6.§.

1. A közlekedési, létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak) ^[20]

2. A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az erre vonatkozó előírásai alapján kell biztosítani.^[21]

(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.

(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait  a vonatkozó előírások^III és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(5) ^[22]

(6) A közlekedési, területeken az OTÉK előírásai szerint megengedhető építmények helyezhetők el.²²

(7) Az utcai fásításnál telepített fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re ültethetők

(8) ²²

  (9) ²²

   Zöldterületek

            7.§.

(1)  A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.

(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) ²²

(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

Erdőterületek

       8.§

1. A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

2. A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.

3. A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő  műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.

4. A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) ^[23]

 (6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

     Mezőgazdasági területek

            9.§.

1. A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

• Általános mezőgazdasági területek (Má)

• Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0)
• Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
• Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)

Általános mezőgazdasági területek

                       10.§.

(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) 3000 m²-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m² –t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t,- nem haladhatja meg.

(4) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivé telével nem építhető.

Kertes mezőgazdasági területek         

                    11.§.

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3) A már korábban kialakított :

-  720 m² – t el nem érő területű telken épület nem helyezhető el,

• 720 - 1500 m² közötti területnagyságú telken a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével legfeljebb 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 

-  az 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.  ^[24]

(4) Gazdasági épület művelt telekre, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg az 6,0 m-t.^[25]

(5) A meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, és a (3) bekezdésben meghatározott mértékéig bővíthetők.^[26]

(6) A területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult beépítési mód szerinti, magas tetős, 32^o-45^o közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép, vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával.

(7) ^[27]

(8) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

Be nem építhető általános mezőgazdasági területek

                                      12.§.

(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem  érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(3) A területen már meglévő építmények felújíthatók, korszerűsíthetők.^[28]

(4) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben* szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek

13.§.

(1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.                            

4. A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthető, e rendelet hatálybalépését követően.

5.  terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben^IV szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

     Vízgazdálkodási  területek

            14.§.

1. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.

2. A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban^V foglaltak alapján.

3. A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők^VI.

III. FEJEZET

A környezet-, természet-, táj- és a kulturális örökség védelem

15 .§.

     A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

             16.§.

(1) A helyi környezetvédelemről szóló külön rendeletben a rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(2) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

       a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,  

b./ megelőzze a környezetszennyezést,     

             c./ kizárja a környezetkárosítást.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban^VII meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.

4. A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék

      környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.  

(8) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(9) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „érzékeny” területnek minősül^VIII.

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

(13) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

 (14) A  dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer  feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(15) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(17) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

Természetvédelem

                                                                       17.§.

(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal el­lentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

Tájvédelem

                                                                       18.§.

(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok

      nyomvonalában.

(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály^IX alapján meg kell őrizni.

(5) ^[29]

Kulturális örökség védelme

                          19.§.

(1) A település műemléki értékét, a műemléki környezetet, a nyilvántartott régészeti lelőhelyet, és a régészeti érdekű területet a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A helyi művi értékeket  a Képviselőtestület helyi védetté nyilvánít, ezeket a  rendelet 1 számú melléklete tartalmazza.^[30]

(2) Országosan védett (műemlék) épületen és telkén az építési hatósági jogkört a KÖH gyakorolja. A műemléki környezetben (M-el jelölt) és a régészeti területeken (Rny és Ré-vel jelölt) az építési engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni. A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezendő épületekre vonatkozóan a hatályos kulturális örökség védelméről szóló törvényelőírásait kell betartani.^[31]

(3) Régészeti leletek és jelenségek előkerülése esetén az építési munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és az illetékes múzeumok igazgatóságát, valamint az illetékes régészeti szakhatóságot a leletről, vagy jelenségről soron kívül értesíteni kell.^[32]

(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, művelési ág-változáshoz, építéshez, 30 cm-t meghaladó mélységű földmunkához az illetékes régészeti szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.^[33]

(5)  Régészeti érdekű területet érintő munkálatok esetén az  illetékes régészeti szakhatóság előzetes véleményét be kell szerezni.^[34]

(6)  A nyilvántartott régészeti lelőhelyre, a régészeti örökségvédelemre, a műemlékekre, azok környezetében elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan ezek védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani^X.

(7) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

     Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c)  A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

4. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

(8)  A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján,-  az 1.§.(5) bekezdés figyelembevételével,- a képviselőtestület  rendelettel dönt.

(9) A helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

    IV.FEJEZET

       Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

                          Építésjogi követelmények

                                               20.§.

1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.

   Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

                                                                       21.§.

1. A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény „kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés” alcímében meghatározott államigazgatási szerv az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül, az önkormányzat javára lejegyeztetheti. ^[35]

2. A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, de legfeljebb annak 90% -ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület rendeletben dönt.^[36]

3. Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni.

4. Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

     Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                       22.§

1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, de legfeljebb annak 90% -ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület rendeletben dönt.^[37]

  Településrendezési kötelezések

                       23.§.

1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

2. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.

(3) ^[38]

23/A. §.⁴⁰

Mellékletek

1. melléklet: Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok
2. melléklet: SZK külterületi Szabályozási terv
3. melléklet: SZ-1 belterületi szabályozás terv

VI. FEJEZET

                                                           Záró rendelkezések.

                                                                 24.§.

(1) ^[39]

(2) E rendelet 2006. április 19.-től lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.

(3) Az alaprendelet módosításainak hatályba lépése 2013. február 16. napja, illetve 2015. november 10. napja.

Mecseki János                                    Kaposvölgyiné Dr Hangyál Margit                     

                         polgármester                                                           jegyző                                                   

                                                                                                                                                                           1. számú melléklet

                  a 15/2015.(XI.09.) számú

                                                                                                    rendelethez

Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok:

            2. számú melléklet

   a 6/2006.(IV.18.) számú                                                                                                                                                                                                                                 
                       rendelethez

                                     A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.

1./  A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :

1. belterületen és külterületeknek a kertterületre (Mk, Mk0) és beépítésre szánt területnek  minősített területek belső részén :

• szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
• 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
• 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 5,0 m,

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :

• gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke  és málnabokor esetén 0,80 m,
• minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
• birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
• törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
• vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
• cseresznyefa esetén 5,0 m
• dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek, a kertterületen és a beépítésre szánt területén kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :

• 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
• 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
• 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
• fa esetében 8,0 m

2./ Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

            3. számú melléklet

   a 15/2015.(XI.09.) számú                                                                                                                                                                                                                                 
                       rendelethez

SZK Külterületi Szabályozási Terv

                   4. számú melléklet

           a 15/2015.(XI.09.) számú 

                               rendelethez

SZ-1 belterületi szabályozás terv

1. számú függelék a 6/2006.(IV.18.)

                      számú  rendelethez⁴³

Műemlékvédelem alatt álló épület:

műemléki környezet:

23-33-ig, 300, 301, 303 (közút), 304 hrsz.

Nyilvántartott régészeti lelőhely:

1. Templom domb 176-190 hrsz

Régészeti érdekű terület:

     2.       Hamuházi dűlő: 0104-0110 hrsz

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek (A Forster Központ 600/1714-3/2015. számú adatszolgáltatása szerint)

Az M9 gyorsforgalmi út Kaposvár-Bonyhád közötti szakaszának kialakításának Előzetes Régészeti Dokumentációja alapján (ERD)

⁴³ Módosította a 15/2015.(XI.09.) sz. rendelet

                                                                                                                                                           2. számú függelék

                                               a 6./2006.(IV.18.)

                                                                                                rendelethez

A  rendeletben hivatkozott jogszabályok

^I 1993. évi XLVIII.tv a bányászatról

II 2008. évi XLVI tv. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

^IIIElektromos vezetékek esetében az MSZ 151 számú szabvány előírásai,  Gázvezetékek mentén a 6/1982.(V.6.) Ip.M.

IV  1993.évi XLVIII. törvény a bányászatról

V21/2006.(I.31.) Korm. rendelet a nagyvizi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról.     120/1999.(VIII.6.) Korm rendelet a vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

VI18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről

VII 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről és a 4/2011.(I.14) VM. rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

 VIII  219/2004.(VII.21.) Korm. rend. A felszín alatti vizek védelméről és a 27/2004.(XII.25) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról

IX A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

X A Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a módosításáról szóló 2005. évi LXXXIX. törvény