Kercseliget község képviselő testületének 9/2016 (XII.12..) önkormányzati rendelete

Kercseliget község helyi építési szabályozásáról szóló 6/2006.(IV.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2016. 12. 12- 2016. 12. 12

Kercseliget község képviselő testületének 9/2016 (XII.12..) önkormányzati rendelete

Kercseliget község helyi építési szabályozásáról szóló 6/2006.(IV.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról1

2016.12.12.

Kercseliget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet VI. fejezetének eljárási szabályai alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A Rendelet (továbbiakban: R.) 1. §. (2) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: (5) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet alkalmazásával lehet.

(2) A R.) 1. §. (8) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: „(8) Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembe véve megtörténjen.”

(3) A R.) 1. §. (20) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: „(20) Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat az épület elhelyezésénél, ott a kialakult állapotot kell figyelembe venni. A meghatározott szabályozási vonallal metszett, vagy a kijelölt építési helyen kívül fekvő, épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, bővítésükre azonban csak a kijelölt építési helyen belül kerülhet sor.”

2. § A R.) 3. §. (7) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: „(7) A szabályozási terven a falusias lakóterület jele: „Lf”, melynek beépítési előírásai:

a) Övezet jele: Lf1, beépítési mód: O (ahol „O” oldalhatáros), építménymagasság (max., m): 4,5, beépítettség (max., %): 30, legkisebb telekméret (m²): 1000, minimum telekszélesség (m): 12, minimum telekmélység (m): 20.

b) Övezet jele: Lf2, beépítési mód: O (ahol „O” oldalhatáros), építménymagasság (max., m): 4,5, beépítettség (max., %): 30, legkisebb telekméret (m²): 500, minimum telekszélesség (m): 12, minimum telekmélység (m): 20.

3. § A R.) 5. §. (5) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: (5) A különleges turisztikai területen idegenforgalmi, kulturális, és szociális létesítmények, a kertgazdasági üzemi építmények, a lovas turizmus létesítményei és az ezekhez kapcsolódó szállásférőhelyek alakíthatók ki. A területen a tulajdonosa, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők: Övezet jele: Ktu, beépítési mód: SZ (ahol „SZ” szabadonálló), építménymagasság (max., m): 8, beépítettség (max., %): 20, legkisebb telekméret (m²): 2000, minimum telekszélesség (m): 20, minimum telekmélység (m): 50.

4. § A R.) 16. §. (3) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: „(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.”

5. § (1) R). 19. §. (3) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: (3) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy a kivitelező köteles;

a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

b) a jegyző útján az örökségvédelemért felelős hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére,- a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint feltárásra,- jogosult intézményt, valamint

c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről,- a felelős őrzés szabályai szerint,- a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

(2) R. 19. §. (5) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: (5) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti érdekű területet érintő munkálatok esetén az örökség védelméért felelős hatóság előzetes véleményét be kell szerezni.

(3) R.) 19. §. (7) bekezdés d.) pontja helyére a következő rendelkezés lép: Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

(4) A R.) 19. §. (8) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép: (8) A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

6. § A R.) 23. §. (1) bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: (1) A településrendezési kötelezések körét és szabályait az Étv tartalmazza.

7. § A R.) 23/A..§. helyére a következő rendelkezés lép:

„23/A. § 1. 1. melléklet: Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok

2. melléklet: A növényzet telepítésére vonatkozó előírások”

Záró és vegyes rendelkezések

8. § (1) A R.) 19. § (1) bekezdésében az „ezeket a rendelet” szövegrész helyébe „ezeket e rendelet” szövegrész lép.

9. § (1) E rendelet az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak és az érintett államigazgatási szerveknek történt közlést követő 5. napon, de legkorábban a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.

(2) A rendelet 1. § (1), (3), (5), (7), (14), (17), (19), (21) bekezdése, 3. § (3), (8), (13) bekezdése, 5. § (2) bekezdésében „a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével” szövegrész, 6. § (4) bekezdése, 8. § (2) bekezdése, 12. § (2) bekezdés „közterek” szövegrész 13. § (3) bekezdés „közterek” szövegrész.13. § (5) bekezdése, 14. § (5) bekezdése, 16. § (7), (11) bekezdés, 18. § (4) bekezdésében „ a vonatkozó jogszabály alapján” szövegrész, 19. § (2), (4), (6), bekezdése, 20. §, 21. §, 22. §, 23..§ (2) bekezdése és a 2. számú függelék hatályát veszti..

(3) Kercseliget, 2016. december 12. Kaposvölgyiné Dr Hangyál Margit jegyző Mecseki János polgármester

(4) Kihirdetve: 2016. december 12. Kaposvölgyiné Dr. Hangyál Margit jegyző

1. melléklet

Műemlékvédelem alatt álló épület:

törzsszám:

határozat
száma:

címe:

birság kat.

hrsz

funkciója:

M 9059

14692/1979

Fő u. 22.

M III.

302

Maár kastély

műemléki környezet:
23-33-ig, 300, 301, 303 (közút), 304 hrsz.
Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok:

név

cím

hrsz

1

Kereszt

Kossuth L. u. templomkert

189

2

Kereszt

Kossuth L. u. temető

190

3

kereszt

Kossuth L. u. temető

190

4

Kereszt

Fő utca északi vége

325/2.

5

Kereszt

Fő utca déli vége

303

6

Emlékpark, emlékmű

Fő u., Kossuth u. sarok

194-195

7

Maár kripta

Kossuth L. u. temető

190.

8

R.k. templom

Kossuth u.

189

9

Lakóház

Kossuth L. u. 1.

193

10

iskola

Kossuth u.7.

188

Nyilvántartott régészeti lelőhely:

1. Templom domb 176-190 hrsz

Régészeti érdekű terület:

2. Hamuházi dűlő: 0104-0110 hrsz

2. melléklet

2.melléklet
A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.
1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :
a.) belterületen és külterületeknek a kertterületre (Mk, Mk0) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén :
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 5,0 m,

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :

- gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
- cseresznyefa esetén 5,0 m
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek, a kertterületen és a beépítésre szánt területén kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :

- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
- fa esetében 8,0 m
2./ Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2016. december 13. napjával.