1. § A rendelet hatálya az önkormányzatra, annak képviselő-testületére, szerveire (polgármester) terjed ki.

2. § A képviselő-testület a címrendet e rendelet 1. melléklete szerint határozza meg.

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei együttes 2023. évi költségvetését 45 693 515 Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 55 609 344 Ft tárgyévi költségvetési kiadással és 9 915 829 Ft költségvetési egyenleggel állapítja meg. Ezen belül:

(2) A képviselő-testület a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt működési és felhalmozási célú igénybevétel szerinti tagolásban a 2. melléklet alapján hagyja jóvá.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésen kívüli költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit a 3. melléklet alapján hagyja jóvá.

4. § (1) Az önkormányzat bevételeit forrásonként e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat kiadási előirányzatait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat összevont költségvetési mérlegét e rendelet 14. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a helyi önkormányzat kiadásait e rendelet 6. melléklete szerint hagyja jóvá.

(5) A képviselő-testület a helyi önkormányzat nevében végzett felújítások kiadásait 0 Ft-ban állapítja meg.

(6) A képviselő-testület a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások kiadásait beruházásonként 0 Ft-ban hagyja jóvá.

(7) A képviselő-testület a költségvetési szervek engedélyezett létszámát összesen, valamint önállóan működő költségvetési szervenként e rendelet 7. melléklete szerint állapítja meg.

(8) A képviselő-testület a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(9) A képviselő-testület az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait e rendelet 9. melléklete szerint állapítja meg.

(10) A képviselő-testület a 2023. költségvetési évben nem tervez olyan fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban Stabilitási törvény) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik, vagy válhat szükségessé.

(11) A képviselő-testület a lakosságnak juttatott támogatásokat a 11. melléklet szerint hagyja jóvá.

(12) Az önkormányzat közvetett támogatásait e rendelet 12. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A gazdálkodás során az év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti lekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását gazdasági eseményenként 200 000 Ft+ÁFA-ig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedésekről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

(4) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét az irányító szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többlet 50 %-ának megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A képviselő-testület ezt az előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben az érintett költségvetési szerv értesítése mellett magához vonhatja.

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat általános tartalékát 7 290 052 Ft összegben állapítja meg.

(2) Az általános tartalék felhasználásáról a képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat céltartalékát 1 000 000 Ft összegben e rendelet 10. mellékletében felsorolt célokra állapítja meg.

7. § A képviselő-testületnek nincs többéves kihatással járó feladata.

8. § A 2023. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 13. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.

10. § Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról - ha az érdemi döntést igényel - a testület dönt a polgármester előterjesztésére a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

11. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A képviselő-testület gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen az, amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.

12. § A helyi önkormányzat, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Közös Hivatal.

13. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatók az előirányzat módosításával. Az előirányzatok megváltoztatása e költségvetési rendeletben meghatározottak szerint történik.

(2) A költségvetési szerv saját hatáskörű előirányzat módosítást csak abban az esetben hajthat végre, ha a személyi juttatások és/vagy a munkaadót terhelő járulék előirányzatból dologi kiadásokra csoportosít át. Az átcsoportosítást a képviselő-testület rendelet-módosításban hagyja jóvá.

(3) A költségvetési szervek a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli többletbevételeiket a költségvetési rendeletbe történő átvezetése, annak módosítása után használhatják fel.

(4) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül az átcsoportosításról a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben dönt.

(5) A költségvetési szerv a saját hatáskörű előirányzat módosításokról az irányító szervét negyedévenként tájékoztatja.

14. § (1) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám (álláshely)-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(2) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(3) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

(4) A képviselő-testület a köztisztviselőket és a főállású polgármestert megillető cafetéria-juttatás éves keret összegét nem rendszeres személyi juttatás részeként 400 000 Ft-ban állapítja meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő SZJA-t nem foglalja magában.

(5) A képviselő-testület a köztisztviselői illetményalapot 2023. január 1-től 60 000 Ft-ban állapítja meg.

15. § A támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni.

16. § Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően kerüljenek kiutalásra.

17. § (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:

(2) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(3) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(4) A szerződéskötés feltétele, hogy

(5) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(6) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

(7) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

18. § (1) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor a képviselő-testület a költségvetési szervnél az Áht. 71 § (4) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

19. § A költségvetés várható egyenlegének a költségvetés kiadási főösszegének eltérése esetén a költségvetési rendeletet módosítani kell.

20. § (1) A képviselő-testület tudomásul veszi, hogy az átmeneti időszakban a polgármester – az Áht. 25. § (3) bekezdése szerint – a 2022. évi költségvetési rendeletnek megfelelően intézkedett a bevételek beszedéséről, a kiadások teljesítéséről. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások az Áht. 25. § (4) bekezdése értelmében e költségvetési rendeletbe beépültek.

(2) Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2023. január 1. napjától kell alkalmazni. Kercseliget, 2023. február 14. Mecseki János polgármester Tormási István jegyző

(3) Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2023. február 15. napján megtörtént. Tormási István jegyző