Csákány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019 (IX.16.) önkormányzati rendelete
Csákány Község 12/2019.(IX.16.) Önkormányzati rendelete
Hatályos: 2025. 02. 14Csákány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019 (IX.16.) önkormányzati rendelete
Csákány Község 12/2019.(IX.16.) Önkormányzati rendelete
Csákány Község településképének védelméről
– Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja Csákány Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.
5. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
6. Illeszkedés elvének biztosítása: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
7. Illeszkedőnek tekinthető az épület/építmény, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épület/építmény tömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
- A helyi védelem
3. § (1) A helyi védelem célja Csákány község képe és történeti szempontjából meghatározó, - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett, - épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása.
(2) A község épített értékei, - tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A védelem megszűnik, ha:
a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
b) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet jelen rendelt módosításával, a jogszabály szerinti véleményezési eljárás lefolytatását követően megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Csákány Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Csákány Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása
8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a települési főépítész gondoskodik.
8. A helyi védelmi kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogató és ösztönző rendszer
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület/építmény tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épület/építmény homlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat:
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az Képviselő-testület állapítja meg.
c) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet.
d) Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:
da) az épület/építmény szakszerű teljes felújítása esetén a befejezését követő 10 évig,
db) részleges felújítása esetén 5 évig.
e) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az önkormányzat elengedi.
f) Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.
g) A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület/építmény állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
– Települési követelmények
11. § (1) A helyi védett művi értéken csak olyan munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(2) A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épület/építmény tömegeket és tetőformát.
(3) A védett épület/építmény korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épület/építmény mai igényeknek megfelelő használatát.
(4) A védett épület/építmény felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épület/építmény tömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótlandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra.
(5) A művi érték védelmének megszüntetése esetén a művi érték felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6) A helyi védett épületek/építmények közterületre néző homlokzatán, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető ki parabola antenna, illetve klímaberendezés, reklámfelirat, hirdetőberendezés.
(7) A helyi védelem alatt álló épület/építmény telkének utcai kerítése természetes anyagból (fa, kő vagy sövény), vagy tégla vagy vakolt felülettel készüljön, illetve ezenkívül áttört, igényes kialakítású fémkerítés lehet.
(8) Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület/építmény létesítése során nem használható műanyag nyílászáró, bitumenes zsindely tetőfedés;
(9) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű cserép nem helyezhető el.
(10) Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épület/építmény homlokzat egészére.
(11) A helyi egyedi védelem alatt álló épület/építmény előtti közterületen reklámhordozó nem helyezhető el.
12. § Helyi védett épület/építmény bontására csak a védettség 5. § (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
10. A településkép és tájkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása
13. § Az e rendelet 1.melléklete Csákány Község teljes közigazgatási területét az alábbi településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki:
14. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt meghatározó karakterű „belterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület/építmény építésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) A „belterület” településrészen építési tevékenység az alábbi előírásokra tekintettel végezhető:
a) A lakó, intézmény és közterületről látható épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet. A főépületek mögött elhelyezkedő melléképületek legalább 10 fok hajlásszögű tetővel alakíthatók ki. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
b) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
c) Lakóépületként látszó felületű gerendaház, rönkház, faház nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án használható.
d) Gazdasági épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30-45 fok között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedés használható. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.
e) A településen hagyományos homlokzatszínezés használható.
f) Az épületek/építmények külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem használható.
g) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) nem használatók.
h) Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.
i) Az épületek közterület felé néző homlokzatán - amennyiben az ereszcsatorna függőleges irányú része az utcai homlokzaton kerül elhelyezésre - az ereszcsatorna kizárólag a homlokzat síkjára szerelt módon, illetve a homlokzati falba beépítve vagy takartan helyezhető el, az előkert vagy az utcai járda feletti térben szabadon átvezetett módon nem építhető ki.
(3) Az utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítható ki:
a) Az utcai kerítés az épülettel színében, anyagában, építészeti stílusában összhangban alakítható ki.
b) A telkek utcai telekhatárán legfeljebb 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, áttört kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni nem lehetséges.
c) Gazdasági, üzemi terület a telekhatárok mentén legalább egy fasor telepítésével alakítható ki.
d) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék használható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.
(4) A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások:
a) A közterületi árusítópavilon a faluképbe illően létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.
c) A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló, a településképet negatívan befolyásoló, kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop engedély nélküli elhelyezése nem megengedett.
(5) A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai:
a) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel létesíthetők.
b) A közterületi útburkolat településképet rontó látványának elkerülése érdekében el kell kerülni a közterületen történő burkolat bontás során keletkező újabb hibák lehetőségét, ezért amennyiben burkolatbontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
c) A közterületi növényzet úgy telepíthetők, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
(6) A zöldfelület kialakításának szabályai:
a) A közutak - a műszaki lehetőségek (közművek, útburkolatok) figyelembevétele mellett - legalább egyoldali zöldsávval, út menti fasorral alakíthatók ki.
b) A zöldterületen bármilyen építmény csak a kivágott fák, illetve növényzet pótlása mellett helyezhető el.
c) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, az e rendelet 2. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 3. mellékletének „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.
(7) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból meghatározó területeken:
a) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.
c) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.
d) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
e) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
15. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „külterület” településrészen a településkép védelme érdekében új épület, építmény a meglévő környezethez és a terepviszonyokhoz illeszkedő építészeti kialakítással helyezhető el.
(2) Külterületen építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:
a) Az ingatlanokon az épületek kialakítása és fejlesztése a kialakult tájkarakterhez illeszkedő módon történhet, a jellemző építészeti megoldások alkalmazása mellett.
b) A tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében tetőfedésként bitumenes zsindely, piros vagy kék színű fém hullámlemez, valamint műanyag vagy szürke eternit hullámlemez nem használható.
c) Csak a helyi építési hagyományoknak (anyaghasználat: tégla, kő, fa, cserép, vakolt falfelület) megfelelő, tájba illeszkedő épületek, építmények építhetők.
d) Az épületek/építmények külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem használható.
e) A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok használhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
f) Külterületen az e rendelet 2. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepíthetők, az e rendelet 3. melléklete „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.
g) Az e rendelet 2. számú függeléke szerinti természetvédelem alatt álló külterületeken olyan épület, építmény, nyomvonalas létesítmény, berendezés, amely a tájképi egységet megbontja, nem létesíthető, nem helyezhető üzembe.
h) Az e rendelet 2. számú függeléke szerinti tájképvédelmi területen új épület/építmény építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
i) Az e rendelet 2. számú függeléke szerinti tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
(3) A külterület – gazdasági, üzemi területein építési tevékenység az alábbiak szerint végezhető:
16. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.
(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani.
(3) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(4) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(5) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, elsősorban a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.
(6) A település belterületén az új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(7) A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(8) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(9) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
(10) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van.
(11) Az utcák, amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kerüljenek megvilágításra.
13. Felszíni energiaellátási és vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
17. § (1) A település területén a felszíni energiaellátási és vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) belterület településrész, kivéve a (2) bekezdés szerint,
b) ökológiai hálózat terület (e rendelet 2. számú függeléke szerint),
c) tájképvédelmi terület (e rendelet 2. számú függeléke szerint szerint).
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése az alábbiak szerinti területeken történhet:
18. § (1)1
(2)2
(3)3
19. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
21. §4
22. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
b) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
c) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
d) Tábla szerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen tábla szerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
e) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
f) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
g) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
h) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
- Településképi-érvényesítő eszközök
23. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére a polgármester - amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.
(2) Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti szakmai konzultáció igénybevétele esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultáció kérhető, különösen, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
c) az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
d) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
e) Lakóterületen az oldalhatáron álló beépítések zártsorúvá történő összeépítése esetén.
f) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
g) közterületen vízáteresz építése, átépítése
h) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
ha) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
hb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(4) A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:
a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,
b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.
(5) E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban kérhető.
19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
24. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:
25. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;
26. § A polgármester a véleményét a 25. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára. alapozza.
21. A településképi véleményezés szempontjai, a véleményezési eljárás szabályai
27. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 26/A. §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.
(4) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.
22. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
28. § A Településképi bejelentési eljárást az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor a polgármester folytatja le.
29. § Településképi bejelentési eljárást a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
30. §5
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület/építmény rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
32. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 5. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.
24. A településképi kötelezési eljárás szabályai
33. § (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:
a) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
b) A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
c) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
d) A jelen rendeletben előírt településképi bejelentés elmulasztása, a bejelentési eljárás során megtiltott tevékenység folytatása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő végrehajtás esetén.
(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó - 30 nap, illetve 1 év időtartam közötti - határidőt kell megállapítani.
(4) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(5) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
25. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
34. § (1) A Polgármester a 33. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000, - forinttól, 1.000.000, - forintig terjedhet.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
35. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik, az (1) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság határozatát tartalmazó tértivevényes levél átvételétől számított 30 napon belül.
- Záró rendelkezések
36. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet a 35. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.
37. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet a 12/2019. (IX. 16.) önkormányzati rendelethez
|
1. melléklet a 12/2019. (IX.16.) önkormányzati rendelethez |
2. melléklet a12/2019. (IX.16.) önkormányzati rendelethez
Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
Lombos fafajok
|
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
|
Acer campestre |
mezei juhar |
|
Acer platanoides |
korai juhar |
|
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
|
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
|
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
|
Alnus incana |
hamvas éger |
|
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
|
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
|
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
|
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
|
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
|
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
|
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
|
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
|
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
|
Juglans regia |
közönséges dió |
|
Malus sylvestris |
vadalma |
|
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
|
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
|
Populus canescens * |
szürke nyár |
|
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
|
Populus tremula |
rezgő nyár |
|
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
|
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
|
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
|
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
|
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
|
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
|
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
|
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
|
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
|
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
|
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
|
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
|
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
|
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
|
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
|
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
Tűlevelű fajok (fenyők)
|
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Lombos cserjék
|
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
|
Cornus mas |
húsos som |
|
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
|
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
|
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
|
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
|
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
|
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
|
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
|
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
|
Prunus spinosa |
kökény |
|
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
|
Ribes uva-crispa |
- |
|
Rosa canina |
gyepűrózsa |
|
Salix caprea |
kecskefűz |
|
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
|
Salix purpurea |
csigolyafűz |
|
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
|
Sambucus nigra |
fekete bodza |
|
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
|
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
|
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
|
Viburnum lantana |
ostorménfa |
|
Viburnum opulus |
kányabangita |
3. melléklet a 12/2019. (IX.16.) önkormányzati rendelethez
Növénytiltó lista
|
magyar név |
tudományos név |
|
aligátorfu (papagáj fű, papagáj levél) |
Alternanthera philoxeroides |
|
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
|
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
|
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
|
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
|
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
|
nagy virágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
|
sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
|
strucctoll-süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
|
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllnm |
|
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
|
chilei óriáslapu (óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
|
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
|
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
|
Szosznovszkij -medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
|
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
|
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
|
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
|
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
|
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
|
ördögfarok-keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum) |
|
japán nyílgyökér (kudzu) |
Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobato) |
|
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
4. melléklet a 12/2019. (IX.16.) önkormányzati rendelethez
A Településképi véleményezés – KÉRELEM
K É R E L E M
1. Az építtető neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
5. melléklet a 12/2019. (IX.16.) önkormányzati rendelethez
A Településképi bejelentés – KÉRELEM
K É R E L E M
1. Az építtető neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
6. A kérelemhez csatolt mellékletek:
A 18. § (1) bekezdését a Csákány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (2) bekezdését a Csákány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (3) bekezdését a Csákány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. §-t a Csákány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. §-t a Csákány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.