Büssü Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

Büssü község helyi építési szabályozásáról

Hatályos: 2006. 10. 27

Büssü Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

Büssü község helyi építési szabályozásáról

2006.10.27.

Büssü Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésének, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXV11I. törvény 7. §. (3) c); továbbá a 2. §. (10) és (19) bekezdéseinek felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 36/2002. (111.7.) kormányrendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is - az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

A rendelet hatálya

(1) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező, a CIVITAS BT által készített 06/2005 tervszámú Büssü község kül- és belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
(2) Jelen rendelet hatálya Büssü község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek - az irányadó szabályozási elemek kivételével - kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges. Az irányadó szabályozási elemek (telekhatár, buszmegálló) későbbi döntések függvényében változhatnak. A telekhatárok az övezeti előírások betartása mellett az I. fokú építési hatóság engedélyével módosíthatók.
(4) Egyes objektumok helyi védelem alá helyezése vagy törlése jelen rendelet módosítása nélkül - megyei főépítészi szakvélemény megkérése mellett - önálló önkormányzati rendelettel történhet a helyi védelemre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett.
(5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

2. §

Telekalakításra vonatkozó előírások

(1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető.
(3) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bővítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.

3. §

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

(1) Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:
- gépjármű-közlekedésre alkalmas közvetlen út-kapcsolattal rendelkezik,
- hálózati elektromos energiával ellátott,
- belterületen hálózati vezetékes, külterületen a közegészségügyi hatóság által egészségesnek minősített ivóvízzel ellátott,
- közműves szennyvízcsatornával ellátott területen szennyvíz-bekötéssel, egyéb esetben a környezetvédelmi és
- vízügyi szakhatóságok által elfogadott szakszerű közműpótlóval rendelkezik.
Fenti közművesítettségi feltételektől a nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek esetében el lehet tekinteni, ha ezt az épületben alkalmazni kívánt technológia a közművek meglétét egyébként nem teszi szükségessé.
(2) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály' rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(5) Önálló tartószerkezetű mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen és kertes mezőgazdasági területen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint országos és helyi jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken.
(6) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhető.
(7) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.
(8) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalra kell helyezni.
(10) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
(11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület csak a hatályos
jogszabályban1 előírt oldalkert megtartásával helyezhető el. (12) Hátsókert mélysége legalább 6 m.

4. §

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

(1) Ipari terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45° hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés csak kivételesen, a tűzrendészeti hatóság egyedi hozzájárulása esetén alkalmazható.
(2) Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani.
(3) Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, a telken beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetők. Pincék építési engedélyezési tervét a talaj- és talaj víz-viszonyok, valamint a szomszédos épületek állékonyságának figyelembevételével kell elkészíteni.
(4) A település területén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m2 reklám-felülettel.
(5) A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.), építési engedélyezési tervéhez tájesztétikai vizsgálat és látványterv mellékelendő.
(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület - a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

5. § Általános földtani és talajvédelmi követelmények

(1) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat állásfoglalása szükséges:

- 4 szintnél magasabb, vagy 7 m fesztávnál nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,
- a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. mellékletének 1.1, 1.2, 1.3, 1.6, 4. és 5. pontbeli építmények engedélyezése esetén,
- 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés esetén.
(2) A Magyar Geológiai Szolgálat megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén.
(3) Csúszásveszély miatt 10 %-nál meredekebb tereplejtésű területen, továbbá 2 m-nél magasabb földrézsű élétől mért kétszeres rézsűmagasságnak megfelelő távolságon belül elhelyezendő épület építési engedélyezési tervéhez mérnökgeológiai szakvélemény készítendő.
(4) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
(5) Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez -amennyiben az értékesítésre kerül - a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges.

6. §

A települési környezet védelmének általános szabályai

(1) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
(2) 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
(3) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni.
(4) A felszínalatti vizek minőségének védelme érdekében kockázatos anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos.
(6) Háztáji állattartás esetén be kell tartani helyi állattartási szabályrendelet vonatkozó előírásait.
(7) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyagkibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.

7. § A természet védelmének általános szabályai

(3) Természetes állapotú erdő, rét, legelő, gyep, nádas területeken a természetes állapot megőrzésére kell törekedni, a területek kialakult művelési ága csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén változtatható meg.

(4) A település településszerkezeti tervének alátámasztó munkarészében felsorolt egyedi tájértékei helyi védelemben részesítendők.

II. Fejezet

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

8. §

A település területének felhasználása

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
- falusias lakóterület;
- településközponti vegyes terület;
- jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
- egyéb ipari terület;
- különleges terület.
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
- zöldterület;
- általános mezőgazdasági terület;
- kertes mezőgazdasági terület;
- gazdálkodási rendeltetésű erdőterület; védelmi rendeltetésű erdőterület; közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
vízgazdálkodási terület.
III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. §

Falusias lakóterületek szabályozása

(1) Lf-1 jelű falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:
Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
Sportépítmény;
Gépjárműtároló.
(2) Egy telken a beépítettség (az összes épület által elfoglalt terület) nem haladhatja meg a 400 m2-t.
(3) A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges.
(4) A területen csak a helyi hagyományokkal összhangban kialakított épületek helyezhetők el, ennek megfelelően:
a) Az épületek traktus-szélességi mérete legfeljebb 10 m lehet, azonban az épületek L alakban befordíthatok, vagy igény esetén keresztszárnnyal bővíthetők;
b) Az épületek külső határoló falainak felületét vakolattal kell ellátni;
c) Az épületeken a födémszint felső síkjától mérve legfeljebb 0,5 m térdfal-magasítás engedhető meg.
d) Az épületeken a tetősíkból kiugró tetőablak, tetőfelépítmény, torony nem építhető.
e) Az épületek utcai homlokzatán kiugró erkély, beugró tetőtéri loggia nem helyezhető el.
f) új épületek tetőidoma csak 30-45° hajlású nyeregtető lehet, manzárd-tető nem építhető;
g) minden épület égetett cseréppel, vagy a natúr égetett cserepet színben és felületképzésben utánzó tetőfedő anyaggal kell fedni;
(5) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
Építési legkisebb legkisebb legkisebb legnagyobb legkisebb beépítési legnagyobb
övezet szélesség (m) mélység (m) terület (m2) beépítettség % zöldfelület % mód építménvmag. (m)
Lf-1 18 50 900 30 50 oldalhatáron álló 4,5*
* Lakóépület mögött elhelyezett gazdasági épület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

10. § Településközponti vegyes területek szabályozása

(1) Vt-1 jelű településközponti vegyes területen csak egyházi épület (templom) helyezhető el.

(2) Vt-2 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:

lakóépület,
a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.)
helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési épület,
sportépítmény,
gépjárműtároló.
(3) Vt-3 jelű településközpont vegyes területen csak oktatási épületek és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(4) Vt-4 jelű településközponti vegyes területen elhelyezhető létesítmények:
lakóépület,
szálláshely szolgáltató épület,
egészségügyi, szociális, művelődési épület,
sportépítmény,
gépjárműtároló.
(5) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.
(6) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
Építési legkisebb legkisebb legkisebb legnagyobb legkisebb beépítési legnagyobb
övezet szélesség (m) mélység (m) terület (W) beépítettség % zöldfelület % mód építménvmag. (m)
Vt-1 20 30 800 40 40 szabadonálló 15
Vt-2 18 25 500 40 20 szabadonálló 5,0
Vt-3 40 50 2000 25 50 szabadonálló* 7,5
Vt-4 A területre készítendő külön szabályozási terv szerint.

11. § Gazdasági területek szabályozása

(1) Gip-1 jelű egyéb ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;

igazgatási és egyéb irodaépület;

gépjárműtároló.
(2) Gip-2 jelű, jelentős mértékben zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők
el:
bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
igazgatási és egyéb irodaépület;
gépjárműtároló.
(3) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:
Építési legkisebb legkisebb legkisebb legnagyobb legkisebb beépítési legnagyobb
övezet szélesség (m) mélység (m) terület (m2) beépítettség % zöldfelület % mód építménvmag. (m)
Gip-1 30 50 2000 40 30 szabadonálló 8*
Gip-2 40 50 3000 30 40 szabadonálló 8*
* Technológiai indokokkal igazolható esetben kivételesen ennél magasabb építménymagasság is engedélyezhető

12. § Különleges területek szabályozása

(1) K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) K-2 jelű különleges területen csak sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.

(3) A temetők beken'tendők, és a kerítés mentén - ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.

(4) Új telekalakításra és hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekre vonatkozó előírások:

Építési legkisebb legkisebb legkisebb legnagyobb legkisebb beépítési legnagyobb
övezet szélesség (m) mélység (m) terület (m2) beépítettség % zöldfelület % mód építménvmag, (m)
K-I 25 40 1000 2 40 szabadonálló 4
K-2 50 100 5000 10 80 szabadonálló 4
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

13. § Közlekedési és közműelhelyezési területek szabályozása

(1) KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési

felügyelet hozzájárulásával:

- gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
- csapadékvíz-elvezető árkok;
- utcafásítás;
utcabútorok, képzőművészeti alkotások; közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések; forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések; közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).
(2) Csapadékvíz-elvezető árkok létesítése, illetve minden vízrendezési, vízkárelhárítási tevékenység csak a vízügyi hatóság engedélyével végezhető.
(3) Az utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
(4) Az utak besorolása:
KÖu-1: országos mellékút; KÖu-2: helyi gyűjtőút; KÖu-3: kiszolgáló út;
KÖu-4: vegyesforgalmú kiszolgáló út (dűlőút);

14. §

Vízgazdálkodási területek szabályozása

(1) V-l jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást és sporthorgászást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával.
(2) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A terület bekerítendő.

15. § Zöldterületek szabályozása

(1) Z- 1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

növényzet, sétányok;

utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
játszótéri létesítmények.
(2) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
(3) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

16. §

Védelmi rendeltetésű erdőterületek szabályozása

(1) Ev-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen az erdőgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó.
(2) A területen épület nem helyezhető el.
(3) A területen művelési ág váltás, telekalakítás és közmű-építés csak a természetvédelmi hatóság szakvéleményének figyelembevételével engedélyezhető.

17. § Gazdasági rendeltetésű erdőterületek szabályozása

(1) Eg-1 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdőgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó.

(2) 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.

18. § Általános mezőgazdasági területek szabályozása

(1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2) Telekalakítás esetén legalább 3000 m2 területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.

(3) 1500 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de egy földrészleten legfeljebb 400 m2 beépített területtel mezőgazdasági rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(4) 10 000 m2:nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb a 400 m2 megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedésű területen lakóépület is elhelyezhető.

(5) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.

(6) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m. Technológiai szükségszerűség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhető. 1

(7) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.

19. § Kertes mezőgazdasági területek szabályozása

(1) Mk-l jelű kertes mezőgazdasági területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2) A területen telekalakítás esetén legalább 1500 m2 területű, és legalább 14 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.

(3) A területen csak mezőgazdasági rendeltetésű, legfeljebb 4 m építmény-magasságú, a földterület megműveléséhez tartozó gazdasági épület helyezhető el legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, egy telken azonban legfeljebb 60 m2 beépített területtel.

(4) Új épületet, építményt oldalhatáron állóan kell elhelyezni. Megfelelő telekszélesség esetén az épület az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelő építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető. Úttól legalább 5 m előkert-mélység biztosítandó.

(5) A területen pince és kertészeti építmény (üvegház, fóliasátor) a megengedett legnagyobb beépítettségen túl is elhelyezhető.

(6) A területen állattartás a helyi állattartási rendelettel összhangban lehetséges.

(7) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

V. Fejezet

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

20. § Belterületi határ megállapítása

(1) A település belterületi határvonala csak a szabályozási tervvel összhangban változtatható meg.

21. §

Védőtávolságok szabályozása

(2) Gázvezetékek mentén a hatályos jogszabályban előírt védőtávolságok betartandók.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok2 betartása mellett helyezhető el.
(4) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el.
(5) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok3 szerinti védőtávolságok betartandók.
VI. Fejezet

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

22. § Az épített környezet védelmének szabályozása

(1) Műemléki védettségű ingatlan területén minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály" szerint végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építési hatóságként jár el.

(2) Műemléki környezet területén (L. 1. melléklet) minden építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként a Kulturális'Örökségvédelmi Hivatal bevonandó.

(3) Régészeti érintettség esetén (L. 2. melléklet) a hatályos jogszabály'2 alapján kell eljárni.

(4) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő - mezőgazdasági területen a szántott szintnél mélyebb -talajt bolygató tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges. i

(5) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

(6) Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeum-igazgatóságot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(7) Az 1 hektárnál nagyobb felületeket érintő beruházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(8) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

23. § A helyi védelem szabályozása

(1) A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik. A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a védett érték tulajdonosait.

(2) A helyi védelem alatt álló objektumok körét jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(4) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.

(5) További védendő értékre építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, illetve tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni. A javaslathoz ki kell kérni a települési, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is.

(6) A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére, épület esetében építészmérnök, szobor esetében szobrászművész, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett érték megtartása aránytalanul nagy terhet jelentene a tulajdonos számára, és a területen tervezett fejlesztés más módon nem valósítható meg. Törlés előtt ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét is.

(7) Ha a védettség megszűnik, a jegyző gondoskodik a védett érték és telek dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a Megyei Levéltárban történő elhelyezéséről; valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek,

24. § Helyi védett érték használata, fenntartása, átalakítása

(1) A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.

(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

(4) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).

(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását - hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására - illetve bővítését a védettség nem akadályozza.

(6) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

25. § A helyi védelem önkormányzati támogatása

(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

26. § Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése

(1) A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében - a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött

tevékenységeken kívül - építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:

a) épület külső és belső felújítása, színezése,

b) a telek kertészeti kialakítása, kerti építmények létesítése, átalakítása, megszüntetése,

c) képző- és iparművészeti restaurálások, illetve az épület megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok (pl. falkutatás) végzése.

(2) Az építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési főépítész, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.

(3) Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

a) átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait 2 példányban,

b) homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó tervet egy példányban,

c) a beavatkozás előtt készült fénykép-dokumentációt egy példányban.

d) az építésügyi hatóság indokolt esetben további mellékletek csatolását is előírhatja (pl. falkutatás, talajmechanikai-, statikai vizsgálat, faanyag-vizsgálat, stb.)

VII. Fejezet

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

27. § Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

(1) Az Önkormányzat ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

28. § Beültetési kötelezettség

(1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.

(2) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Büssü Község Összevont Rendezési Tervét jóváhagyó 9/1993. (XII. 17.) sz. önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 11/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

Büssü műemlékei

1. Református templom, Jókai u. 2/b, 94 hrsz., Törzsszám: M III. 4454

2. Római katolikus kápolna, Kossuth u., 1 hrsz., Törzsszám: M III. 4455

Műemléki környezethez tartozó ingatlanok: 2, 4, 6, 7, 8, 0110/9-16, 35, 36, 37, 38, 39, 68, 93, 95, 101, 102, 103, 104 hrsz.

2. melléklet a 11/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

Büssü régészeti lelőhelyei és régészeti érdekű területei

A

B

C

1

1. 19 708

Jókai u. 39.,

50 hrsz.

2

2. 19 704

Paperdő,

095/7 hrsz.

3

3.

Rossztemplom- dűlő,

095/7,095/26 hrsz.

4

4.

Récekúti-dűlő,

095/7 hrsz.

5

5.

Meleg-hegy,

0122/2-6 hrsz.

6

6.

Béci-rét, Diós

0104/1-2, 0105, 0106, 0107, 0122/1-2 hrsz.

7

8. 19 699, 22 924

Sportpálya

0112/1 hrsz.

8

9.

Négyöles-dűlő

02/3, 02/5-7, 02/9 hrsz.

9

10. 22 924

Báné-dűlő

02/10, 032 hrsz.

10

11.

Pásti-hegy

(026) hrsz.

11

12. 19 702

Gór-domb

090/2-3 hrsz.

12

13. 19 698

Alsó-mező

078 hrsz.

13

14. 19 705

Csigáskúti-dűlő

062/7, 067/3, 067/5-6 hrsz.

14

15.

Határok

067/4, 067/7; 071, 073/1-2, 075/1, 078 hrsz.

15

16.

Vízrenéző-dűlő

067/3 hrsz.

16

17.

Nyulánka

050, 052, 053, 054, 056, 057/2, 059, 061, 063, 064, 065/1-2, 067

17

18. 19 703

Páprányosi-mező

043/6, 046/1-2, 047, 050 hrsz.

18

Régészeti érdekű terület:

19

7. 19 701

Halastói agyagbánya,

0123/2-3 hrsz.

20

14-17.

Csigáskúti és Nyulánkai dűlő, 044, 059, 061, 065/1, 067/3, 067/5, 066, 069, 075/1, 078,

3. melléklet a 11/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

Büssü helyi védelem alatt álló ingatlanai

A

B

C

D

E

1

Sz.

Cím (utca, házszám)

Hrsz.

Megnevezés

A védettség tárgya

2

4.

Jókai u. 24.

87

lakóház

épülettömeg, utcai homlokzat

3

5.

Jókai u. 22.

87

istálló

épülettömeg, homlokzatok

4

6.

Kossuth u. 38.

177

lakóház

épülettömeg, homlokzatok

5

7.

Kossuth u. 38.

177

istálló

épülettömeg, déli homlokzat

6

8.

Kossuth u. 44.

174

istálló

épülettömeg, homlokzatok

7

9.

Kossuth u. 45.

107/2

lakóház

épülettömeg, utcai homlokzat

8

10.

Kossuth u. 62.

165

istálló, pajta

épülettömeg, déli homlokzat

9

11.

Kossuth u. 69.

128

góré

teljes objektum

10

12.

Kossuth u. 80.

156

istálló, pajta

épülettömeg, déli homlokzat

11

13.

Kossuth u. 94.

150

lakóház

épülettömeg, homlokzatok, tornác

12

14.

Kossuth u. 29.

96

lakóház

épülettömeg, homlokzatok

13

15.

Kossuth u. 11.

22

óvoda

utcai homlokzat

14

16.

Petőfi u. 2.

242

lakóház

épülettömeg, utcai homlokzat

15

17.

Petőfi u. 6.

240

tájház

épülettömeg, homlokzatok

16

18.

Petőfi u. 33.

262

lakóház

épülettömeg, homlokzatok, tornác

17

19.

Petőfi u. 13.

252

lakóház

épülettömeg, utcai homlokzat

18

20.

Kossuth u.

98

kereszt

teljes objektum

19

21.

Kossuth u.

99

hősi emlékmű

teljes objektum

20

22.

Kossuth u.

1

mauzóleum

teljes objektum f

21

23.

Kossuth u.

4

szobor

posztamens

22

24.

Temető

141

piéta

teljes objektum

23

25.

Temető

141

kereszt

teljes objektum

24

26.

Temető előtt

16/1

kereszt

teljes objektum

25

27.

Temető

141

temető területe

idős fák

26

28.

Pásti-hegy

026

fakereszt

teljes objektum

27

29.

Zimányi útelágazás

039/4

piéta

teljes objektum

28

30.

Izraelita temető

143

temető területe

régi sírkövek

29

31.

Török-templom

095/7

középkori templomhely

kiserdő területe

Függelék a 11/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez

rendezési tervek alkalmazása során betartandó főbb jogszabályok

1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

2. Az Országos Településrendezési és Építészeti Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet

3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

4. A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet

5. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Kormányrendelet

6. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet

7. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

8. A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet

9. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet

10. A felszínalatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet

11. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet

12. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet

13. A hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet

14. A csapadékvizek elvezetésének engedélyezéséről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet

15. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. éviXLIII. törvény

16. A veszélyes hulladékok kezeléséről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet

17. A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény

18. A termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény

1

'Jelenleg az OTÉK 36.§. (2) bekezdése

3

9 Jelenleg a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/a §.