Büssü Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete
Büssü Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 09. 01- 2022. 09. 01Büssü Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete
Büssü Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Büssü Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Büssü Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7273 Büssü Kossuth L. u.31.
(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, e rendelet szerinti bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, e rendelet szerinti társulás.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Büssü község közigazgatási területe.
(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Göllei Közös Önkormányzati Hivatal.
(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja:.
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE
3. § (1) Az önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat.
(2) Önként vállalt helyi közügyek különösen:
a) fogászati ellátás működésének támogatása,
b) rendezvények, közösségi programok szervezése,
c) közművelődési, kulturális programok támogatása,
d) a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása,
e) önkormányzati elismerések,
f) közműfejlesztések elősegítése, közreműködés a szervezési feladatokban,
g) helyi közösségi színtér biztosítása,
h) könyvtári szolgáltatás biztosítása.
(3) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, intézményt alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(5) A képviselő-testület községfejlesztési és ellátási elképzelései végrehajtásához számít a lakosság, és a helyi civil és egyházi, vallási szervezetek véleményére.
4. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.
(4) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók listáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. § Az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) kitüntetések adományozása,
b) helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, ezekbe való belépés.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület megalakulása
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt öt fő.
(2) A települési képviselők és a polgármester aktuális névjegyzékét a jegyző a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, Büssü Községi Önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi.
(3) A képviselő-testület az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.
(4) A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:
a) a helyi választási bizottság elnökét és tagjait,
b) a közös önkormányzati hivatal illetékességi területéhez tartozó települések polgármestereit,
c) a helyi civil szervezetek, illetve egyházi és vallási szervezetek képviselőit.
(5) Az alakuló ülésen a megbízó levelek átadása után a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek.
(6) Az alakuló ülésen a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása az Ügyrendi és Jogi Bizottság megválasztásáig tart.
(7) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
A munkaterv
7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a helyi civil, egyházi és vallási szervezetektől,
c) az intézmények vezetőitől.
(4) A beérkezett javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azok a munkaterv-javaslatban nem szerepelnek.
(5) Az éves munkaterv tartalmazza:
a) az ülések helyét, idejét,
b) az ülés napirendjét, előadóját,
c) a közmeghallgatások helyét, idejét.
(6) Az elfogadott éves munkatervet meg kell küldeni a (3) bekezdésében szereplő személyeknek és szervezeteknek.
A képviselő-testület összehívása
8. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározottak szerint, de legalább évi hat alkalommal ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testületet össze kell hívni:
a) a képviselők ¼-nek indítványára,
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,
c) a megyei kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani.
(5) A rendkívüli ülés időpontját a polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belülre köteles kitűzni a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó a rendkívüli ülés előtt tizenkét órával is küldhető. Ebben az esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől és bármilyen értesítési mód igénybe vehető (pl. telefon, e-mail), de a sürgősség okát közölni kell.
A meghívó
9. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább három nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek, a jegyzőnek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,
c) a (3) bekezdésben írt kivétellel az írásos előterjesztéseket.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az írásos előterjesztés megküldése nélkül az intézmények vezetőit,
b) a tárgy szerinti előterjesztés megküldésével:
ba) a helyi civil szervezetek képviselőit, a tevékenységüket, működésüket érintő fontosabb kérdésekben,
bb) mindazokat, akiknek a jelenléte az adott napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges,
bc) a nem önkormányzati tájékoztatót, beszámolót tartalmazó napirendi pontok előterjesztőit.
(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább három nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalban illetve az önkormányzat hivatalos honlapján.
Az előterjesztés
10. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendjei közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot, akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az előterjesztés polgármesterhez történő benyújtási határideje a 9. § (1) bekezdésben megjelölt határidő előtt egy munkanap.
(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. Kötelező írásba foglalni a polgármester tájékoztatóját a két ülés között végzett tevékenységéről, illetve beszámolót a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(4) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:
a) a képviselő-testület bizottsága,
b) a képviselő,
c) a polgármester,
d) a jegyző,
e) a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy.
(5) Az előterjesztés két részből áll:
a) az első rész tartalmazza:
aa) az előterjesztés tárgyát, előadóját,
ab) az előzményeket,
ac) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ad) az előterjesztésben részvevők nevét, utalást a koordinációban végzett munkára, és az ennek során kialakult kisebbségi véleményekre is,
ae) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják.
b) a második rész tartalmazza:
ba) az indoklás nélküli, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
bb) az esetleges alternatív megoldási javaslatokat, egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban,
bc) a végrehajtásért felelős megnevezését,
bd) a végrehajtás határidejét.
(6) Az előterjesztés elkészítéséről, az azzal kapcsolatos koordinációk elvégzéséről az előterjesztő gondoskodik.
Sürgősségi indítvány
11. § (1) Az előterjesztésre jogosult javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendben nem szereplő előterjesztés sürgős megtárgyalását.
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára, a képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt.
Az ülések nyilvánossága
12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(4) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.
A napirendek tárgyalása
13. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több, mint a fele jelen van.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, megállapítja a határozatképességét, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét.
b) Előterjeszti az ülés napirendjét, valamint javaslatot tesz a sürgősségi indítványokra.
c) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett tevékenységéről.
d) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban legfeljebb öt perc időtartamban kiegészítést tehet.
b) A bizottság elnöke ismerteti az általa tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást; javasolja-e vagy sem az előterjesztés határozati javaslatának elfogadását, illetve ismerteti az esetleges módosító indítványokat és a kisebbségi véleményt. A bizottság állásfoglalásának indoklását akkor ismerteti, ha azt a képviselő-testület kéri.
c) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalások időtartama maximum öt perc. Az ismételt hozzászólások időtartama maximum két perc.
(3) Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési vagy tanácskozási joggal vesz részt.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(5) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
Szavazás
15. § (1) A képviselő-testület döntésit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettségének az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentését elmulasztó képviselővel szemben jelen rendelet 26. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt kell alkalmazni.
(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag akkor lehet, ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az önkormányzat tekintetében jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal jár, illetve a működését veszélyezteti.
(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni, a javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, illetve az előterjesztő jogosult. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
16. § (1) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ben meghatározottakon túl:
a) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,
b) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez, ha annak értéke a 10 millió forint értékhatárt meghaladja,
c) sürgősségi indítvány elfogadásához,
d) kitüntető címek adományozásához,
e) helyi népszavazás kiírásához.
Titkos szavazás
17. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazást a Ügyrendi és Jogi Bizottság testületi ülésen jelenlévő tagjai bonyolítják le.
(3) Az alpolgármester választás titkos szavazással történik.
Név szerinti szavazás
18. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) Az önkormányzati képviselők ¼-nek indítványára,
b) az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben, amennyiben azok értékhatára az 50 millió forintot meghaladja.
(2) A névszerinti szavazás során a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő képviselők nevét, akik a szavazáskor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. Névszerinti szavazáskor tartózkodni nem lehet.
(3) A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
Választás, kinevezés esetén követendő eljárás
19. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés esetén - amennyiben kettőnél több jelölt van - a szavazás menetét az alábbiak szerint szabályozza:
a) Első fordulóban minden jelöltre lehet szavazni.
b) Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a képviselő-testület második fordulót tart.
c) A második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Közülük amelyik jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, az kerül megválasztásra, kinevezésre.
d) Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy választás, kinevezés eredménytelen.
Kérdés, interpelláció
20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek tárgyalása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat. Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani. E határidő elmulasztása esetén – a benyújtó képviselő választása szerint – vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a fenti határidő teljesült. Az interpellációt az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban meg kell válaszolni.
(2) A válaszokat minden képviselőnek meg kell küldeni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.
(3) A kérdésekre az interpellációkra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem szavaz.
(4) Az interpellációkra, kérdésekre a képviselőnek öt perc áll a rendelkezésére.
A tanácskozás rendjének fenntartása
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, és rendreutasítja, aki a tanácskozás méltóságát sértő kifejezéseket használ,
b) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit bírálni nem lehet.
A jegyzőkönyv
22. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza a képviselőnek az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását. A képviselő-testület vita nélkül dönt abban a kérdésben, hogy a vélemény rögzítésére szó szerint kerüljön-e sor.
(3) Külön kérés esetén a képviselő-testület nyilvános ülésén felvett jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a települési képviselőnek.
(4) Szóbeli előterjesztés esetén a jegyzőkönyvet az előterjesztővel ellen kell jegyeztetni.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát irattárba kell helyezni, egy példányát évente kötetbe kell kötni.
(7) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről.
(8) A jegyző köteles a jegyzőkönyvet a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kormányhivatalnak megküldeni.
(9) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésben meghatározott betekintési jogukat a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalnál, ügyfélfogadási időben előzetes bejelentkezés során gyakorolhatják.
Önkormányzati rendeletek és határozatok
23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) polgármester,
d) jegyző,
e) helyi civil szervezet vezetője.
(2) A rendelet-tervezet elkészítése:
a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek, valamint az átfogó rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezeteket a jegyző vagy a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik elő. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, bevonható külső szakértő is, melyre a jegyző tesz javaslatot.
(3) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással, hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.
(5) A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, egyúttal folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek egységes szerkezetben való megjelenéséről. Az egységes szerkezetű rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
24. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő öt napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(3) A képviselő-testület normatív határozatát a 23. § (5) bekezdés szerint közzé kell tenni.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
25. § (1) A képviselő a település egészért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 6. § (4) bekezdés szerinti esküt tesz.
(3) A települési képviselő főbb jogai:
a) a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni.
e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
h) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(4) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
b) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
c) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről,
d) a tudomására jutott állami, hivatali és üzleti titkot megőrizni,
e) írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.
(5) A képviselők testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelességei a bizottság testületi tagsággal nem rendelkező tagjaira is értelemszerűen vonatkoznak, beleértve a tiszteletdíjra vonatkozó jogosultságot is.
26. § (1) A képviselők a megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig tiszteletdíjra jogosultak, melyről az önkormányzat külön rendeletet alkot, melyet alakuló ülését követően felülvizsgál.
(2) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
27. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi és Jogi Bizottság. A bizottság létszáma: három fő, melyből három fő képviselő-testületi tag.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő tárgyalásáig tart.
(4) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
28. § (1) A bizottságok működésüknek részletes szabályait ügyrendjükben állapíthatják meg.
(2) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén az elnök-helyettes látja el e feladatokat.
(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.
(4) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább három nappal el kell juttatni az érintettekhez. A bizottság üléséről értesíteni kell a képviselő-testület többi tagját valamint a jegyzőt is.
(5) A bizottság elnöke dönt az ülés tervezett napirendjéről. A bizottságok kötelesek megtárgyalni a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.
(6) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület ehhez előzetesen hozzájárult.
(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
29. § Az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladatai:
a) Véleményezi a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egysége kialakítására tett polgármesteri, alpolgármesteri javaslatot.
b) Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi teendőket, így különösen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat.
c) Előterjeszti a polgármester és alpolgármester bérfejlesztésére és jutalmazására vonatkozó javaslatát.
d) Kivizsgálja és javaslatával a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester és az alpolgármester ellen bejelentett összeférhetetlenségi indítványt.
e) Figyelemmel kíséri a jutalmazást, kezdeményezi a helyi rendeletek hatályon kívül helyezését, valamint módosítását.
f) Felkérésre részt vesz az önkormányzatot érintő polgári jogi szerződések előkészítésében, egyes szerződések és egyéb ügyletek jogi, szakmai véleményezésében.
g) Figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását, szükség szerint módosító indítványt terjeszt elő
h) Kezeli az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát. Ellátja a vele kapcsolatos jogszabályi faladatokat.
i) Gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
A polgármester
30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
31. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:
a) Segíti a képviselők, a bizottság munkáját.
b) Összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit.
c) Képviseli a képviselő-testületet.
d) Javaslatot tesz az alpolgármester személyére.
e) Gondoskodik a képviselő-testület működésének, tevékenységének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről. Kapcsolatot tart a helyi civil szervezetekkel.
f) Ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(2) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben a minden olyan ügyben döntést hozhat, amely nem igényel minősített többséget.
(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján az alábbi ügyekben dönthet:
a) élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető esetekben,
b) az önkormányzat és intézményei által benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
32. § A polgármesternek a közös önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:
a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben eljárva irányítja a polgármesteri hivatalt.
b) A jegyző javaslatainak figyelembevételével, meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.
d) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
e) Gyakorolja munkáltatói jogokat a jegyző és az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A képviselő-testület által alkalmazott munkavállalók tekintetében a képviselő-testület által leadott jogkörben szintén gyakorolja e jogokat.
Az Alpolgármester
33. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós (egy hónapot meghaladó) távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester e rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.
A jegyző
34. § (1) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. §. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. Önkormányzati és államigazgatási feladatait a polgármesteri a közös önkormányzati hivatal bevonásával látja el.
(3) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) előkészíti a képviselő-testület illetve a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén.
d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
e) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
f) gondoskodik a testületi ülés és a bizottságok jegyzőkönyveinek elkészítéséről és a kormányhivatalnak történő megküldéséről.
g) tájékoztatja a képviselő-testületet és szerveit a munkájukat érintő új jogszabályokról.
(4) A jegyző egyéb, főbb feladatai:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
c) a polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
f) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési- és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.
(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódására, a munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére a jegyző tesz javaslatot, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Mindezeket a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) Az önkormányzat képviselőivel történő folyamatos kapcsolattartás a közös önkormányzati hivatal erre kijelölt ügyintézőjének a feladata.
A nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
36. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább harminckét órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyi önkormányzat a fenti helyiség, valamint a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket viseli. A helyiséghasználat biztosítása a 7273Büssü Jókai u. 1. sz. alatti ingatlanban történik.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Ennek keretében a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal ellátja:
a) nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkésztésével kapcsolatos adminisztratív, technikai feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője által;
b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője által;
c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatokat a Közös Hivatal kijelölt ügyintézője útján.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével - a helyi önkormányzat viseli.
(4) A két önkormányzat közötti kapcsolattartást a jegyző segíti elő, akit a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseire a nemzetiségi önkormányzat elnökének meg kell hívni.
(5) A jegyző vagy – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(6) A nemzetiségi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátására a jegyző a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén biztosítja a vagyonnyilatkozatok őrzését.
(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt képviselő gondoskodnak a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.
(8) A helyi önkormányzat a jelnyelv és a kommunikációs rendszer használatát, a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartásával kapcsolatos működési feltételeket a nemzetiségi önkormányzat kérésére biztosítja.
(9) A helyi önkormányzat hivatalos honlapján tárhelyet biztosít a nemzetiségi önkormányzat részére a Közérdekű adatok megjelentetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése céljából. Az adatok, valamint a nemzetiségi önkormányzat dokumentumainak kezelése és feltöltése az elnök kötelezettsége.
TÁRSULÁSOK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
A társulások
37. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) Azon társulások felsorolását, melyben a képviselő-testület tagként részt vesz, a Szervezeti és Működési Szabályzat 3.sz. melléklete tartalmazza.
Közmeghallgatás
38. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.
(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő helyi civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az állampolgárokat legalább hét nappal előbb a polgármester a helyben szokásos módon tájékoztatja.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat vagyona
39. § (1) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.
Az önkormányzat gazdálkodása
40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, melyet külön rendelet tartalmaz.
(2) A képviselő-testület a gazdálkodásáról éves beszámolót készít, és elfogadásáról rendeletet alkot.
(3) A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségért pedig a polgármester a felelős.
41. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal útján látja el.
(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(3) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről A helyi önkormányzat és költségvetési szerveinek belső ellenőrzését külső vállalkozó megbízása útján biztosítja. A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.
(4) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
(5) A bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
42. § Hatályát veszti A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelet.
43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.