1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Büssü Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7273 Büssü Kossuth L. u.31.

(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, e rendelet szerinti bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, e rendelet szerinti társulás.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Büssü község közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Göllei Közös Önkormányzati Hivatal.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja:.

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

3. § (1) Az önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat.

(2) Önként vállalt helyi közügyek különösen:

(3) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, intézményt alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(5) A képviselő-testület községfejlesztési és ellátási elképzelései végrehajtásához számít a lakosság, és a helyi civil és egyházi, vallási szervezetek véleményére.

4. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

(4) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók listáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. § Az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt öt fő.

(2) A települési képviselők és a polgármester aktuális névjegyzékét a jegyző a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, Büssü Községi Önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A képviselő-testület az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

(4) A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:

(5) Az alakuló ülésen a megbízó levelek átadása után a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek.

(6) Az alakuló ülésen a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása az Ügyrendi és Jogi Bizottság megválasztásáig tart.

(7) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározottak szerint, de legalább évi hat alkalommal ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testületet össze kell hívni:

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(5) A rendkívüli ülés időpontját a polgármester az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belülre köteles kitűzni a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó a rendkívüli ülés előtt tizenkét órával is küldhető. Ebben az esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől és bármilyen értesítési mód igénybe vehető (pl. telefon, e-mail), de a sürgősség okát közölni kell.

9. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább három nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek, a jegyzőnek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.

(2) A meghívó tartalmazza:

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább három nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalban illetve az önkormányzat hivatalos honlapján.

10. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendjei közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot, akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az előterjesztés polgármesterhez történő benyújtási határideje a 9. § (1) bekezdésben megjelölt határidő előtt egy munkanap.

(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. Kötelező írásba foglalni a polgármester tájékoztatóját a két ülés között végzett tevékenységéről, illetve beszámolót a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:

(5) Az előterjesztés két részből áll:

(6) Az előterjesztés elkészítéséről, az azzal kapcsolatos koordinációk elvégzéséről az előterjesztő gondoskodik.

11. § (1) Az előterjesztésre jogosult javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendben nem szereplő előterjesztés sürgős megtárgyalását.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára, a képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt.

12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

13. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több, mint a fele jelen van.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalások időtartama maximum öt perc. Az ismételt hozzászólások időtartama maximum két perc.

(3) Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési vagy tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(5) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

15. § (1) A képviselő-testület döntésit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettségének az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentését elmulasztó képviselővel szemben jelen rendelet 26. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag akkor lehet, ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az önkormányzat tekintetében jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal jár, illetve a működését veszélyezteti.

(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni, a javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, illetve az előterjesztő jogosult. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

16. § (1) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ben meghatározottakon túl:

17. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazást a Ügyrendi és Jogi Bizottság testületi ülésen jelenlévő tagjai bonyolítják le.

(3) Az alpolgármester választás titkos szavazással történik.

18. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

(2) A névszerinti szavazás során a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő képviselők nevét, akik a szavazáskor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. Névszerinti szavazáskor tartózkodni nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

19. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés esetén - amennyiben kettőnél több jelölt van - a szavazás menetét az alábbiak szerint szabályozza:

20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek tárgyalása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat. Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani. E határidő elmulasztása esetén – a benyújtó képviselő választása szerint – vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a fenti határidő teljesült. Az interpellációt az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban meg kell válaszolni.

(2) A válaszokat minden képviselőnek meg kell küldeni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.

(3) A kérdésekre az interpellációkra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem szavaz.

(4) Az interpellációkra, kérdésekre a képviselőnek öt perc áll a rendelkezésére.

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit bírálni nem lehet.

22. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza a képviselőnek az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását. A képviselő-testület vita nélkül dönt abban a kérdésben, hogy a vélemény rögzítésére szó szerint kerüljön-e sor.

(3) Külön kérés esetén a képviselő-testület nyilvános ülésén felvett jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a települési képviselőnek.

(4) Szóbeli előterjesztés esetén a jegyzőkönyvet az előterjesztővel ellen kell jegyeztetni.

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát irattárba kell helyezni, egy példányát évente kötetbe kell kötni.

(7) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről.

(8) A jegyző köteles a jegyzőkönyvet a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kormányhivatalnak megküldeni.

(9) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésben meghatározott betekintési jogukat a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalnál, ügyfélfogadási időben előzetes bejelentkezés során gyakorolhatják.

23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet elkészítése:

(3) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.

(5) A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, egyúttal folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek egységes szerkezetben való megjelenéséről. Az egységes szerkezetű rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

24. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő öt napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A képviselő-testület normatív határozatát a 23. § (5) bekezdés szerint közzé kell tenni.

25. § (1) A képviselő a település egészért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 6. § (4) bekezdés szerinti esküt tesz.

(3) A települési képviselő főbb jogai:

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

(5) A képviselők testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelességei a bizottság testületi tagsággal nem rendelkező tagjaira is értelemszerűen vonatkoznak, beleértve a tiszteletdíjra vonatkozó jogosultságot is.

26. § (1) A képviselők a megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig tiszteletdíjra jogosultak, melyről az önkormányzat külön rendeletet alkot, melyet alakuló ülését követően felülvizsgál.

(2) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

27. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi és Jogi Bizottság. A bizottság létszáma: három fő, melyből három fő képviselő-testületi tag.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő tárgyalásáig tart.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

28. § (1) A bizottságok működésüknek részletes szabályait ügyrendjükben állapíthatják meg.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén az elnök-helyettes látja el e feladatokat.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(4) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább három nappal el kell juttatni az érintettekhez. A bizottság üléséről értesíteni kell a képviselő-testület többi tagját valamint a jegyzőt is.

(5) A bizottság elnöke dönt az ülés tervezett napirendjéről. A bizottságok kötelesek megtárgyalni a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.

(6) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület ehhez előzetesen hozzájárult.

(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

29. § Az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladatai:

30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

31. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben a minden olyan ügyben döntést hozhat, amely nem igényel minősített többséget.

(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján az alábbi ügyekben dönthet:

32. § A polgármesternek a közös önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

33. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós (egy hónapot meghaladó) távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester e rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.

34. § (1) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. §. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. Önkormányzati és államigazgatási feladatait a polgármesteri a közös önkormányzati hivatal bevonásával látja el.

(3) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:

(4) A jegyző egyéb, főbb feladatai:

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési- és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.

(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódására, a munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére a jegyző tesz javaslatot, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Mindezeket a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) Az önkormányzat képviselőivel történő folyamatos kapcsolattartás a közös önkormányzati hivatal erre kijelölt ügyintézőjének a feladata.

36. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább harminckét órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyi önkormányzat a fenti helyiség, valamint a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket viseli. A helyiséghasználat biztosítása a 7273Büssü Jókai u. 1. sz. alatti ingatlanban történik.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Ennek keretében a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal ellátja:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével - a helyi önkormányzat viseli.

(4) A két önkormányzat közötti kapcsolattartást a jegyző segíti elő, akit a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseire a nemzetiségi önkormányzat elnökének meg kell hívni.

(5) A jegyző vagy – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(6) A nemzetiségi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátására a jegyző a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén biztosítja a vagyonnyilatkozatok őrzését.

(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt képviselő gondoskodnak a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.

(8) A helyi önkormányzat a jelnyelv és a kommunikációs rendszer használatát, a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartásával kapcsolatos működési feltételeket a nemzetiségi önkormányzat kérésére biztosítja.

(9) A helyi önkormányzat hivatalos honlapján tárhelyet biztosít a nemzetiségi önkormányzat részére a Közérdekű adatok megjelentetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése céljából. Az adatok, valamint a nemzetiségi önkormányzat dokumentumainak kezelése és feltöltése az elnök kötelezettsége.

37. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) Azon társulások felsorolását, melyben a képviselő-testület tagként részt vesz, a Szervezeti és Működési Szabályzat 3.sz. melléklete tartalmazza.

38. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő helyi civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az állampolgárokat legalább hét nappal előbb a polgármester a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

39. § (1) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.

40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, melyet külön rendelet tartalmaz.

(2) A képviselő-testület a gazdálkodásáról éves beszámolót készít, és elfogadásáról rendeletet alkot.

(3) A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségért pedig a polgármester a felelős.

41. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal útján látja el.

(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(3) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről A helyi önkormányzat és költségvetési szerveinek belső ellenőrzését külső vállalkozó megbízása útján biztosítja. A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

(4) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

(5) A bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.