Kisgyalán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II. 10.) önkormányzati rendelete
„Kisgyalán helyi építési szabályzatá”-ról
Hatályos: 2006. 04. 01- 2007. 02. 28
Kisgyalán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II. 10.) önkormányzati rendelete
„Kisgyalán helyi építési szabályzatá”-ról
2006.04.01.
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya Kisgyalán község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2005. március, jsz.: 3/2004) megfelelően szabad.
(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a területfelhasználási módok és határok
-az övezeti és építési övezeti határok, jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség
(5) A kötelező erejű szabályozási elemek – a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, külön önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon –konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális elrendezését, építészeti karakterét és műszaki feltételeit konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.
(7) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a terv szerinti növényanyag elültetésre került.
(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(11) A település közigazgatási területén a lejtőket alkotó kőzettér nemcsak erózióra érzékeny, hanem meredek lejtős területrészeken felszínmozgások kialakulására is hajlamos. Ezeken a területeken az építészeti tervek földtani megalapozásához olyan geotechnikai és mérnökgeológiai dokumentáció készítése szükséges, mely értékeli a terület mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőit, és meghatározza az építés egyedi feltételeit.
(12) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
-meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
-5m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
-a 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás),
-a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(13) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni –a külön jogszabályban1 meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag-kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(14) A 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolótérrel (pince) érintett területen, illetve nyilvántartott ásványvagyon előfordulást érintő külterületi építmény építése vagy bővítése esetén a vonatkozó jogszabály2 szerint a területileg illetékes bányakapitányság érdekelt szakhatóságnak tekintendő az építési engedélyezési eljárásokban.
(15) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(16) Külterületen a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget –a külön jogszabályban3 meghatározott esetekben – szakhatóságként a művelési ág változtatási, telekalakítási, építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni.
(17) Az igazgatási területen a 10 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (torony, antenna), geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni, valamint csatolni kell a megyei főépítész szakvéleményét is.
(18) Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, idegenforgalmi, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(19) A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen helyezhető el – a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény – a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével – csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) A település igazgatási területének
a./ beépítésre szánt területei
aa/ falusias lakóterület (Lf)
ab/ ipari gazdasági terület, ezen belül:
- mezőgazdasági üzemi terület (major) (Gip-M)
ac/ különleges terület, ezen belül
- temető, kegyeleti park (Kü-T)
- idegenforgalmi fogadóhely, bemutató és továbbképző központ (Kü-I)
b./ beépítésre nem szánt területei
ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:
- közlekedési zöldfelület (KÖz)
bb./ zöldterület, ezen belül
bc./ erdőterület, ezen belül
bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül
- kertes mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Mk-0)
- általános mezőgazdasági terület (Má)
- általános mezőgazdasági terület építési lehetőség nélkül (Má-0)
be./ vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
- vízellátást biztosító területigényes közműlétesítmények (vízműkút,
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet
Beépítésre szánt területek
3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a.,az OTÉK 14§.
(1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet
b.,nem helyezhetők el az OTÉK
14. §.
(2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.
(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum* |
Építménymag. maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Lf1 |
O |
30 |
4,5 |
K |
Lf2 |
SZ |
25 |
7,5 |
K |
Lf3 |
O |
30 |
4,5 |
1500 |
Lf4 |
O |
20 |
4,5 |
2500 |
Lf5 |
O |
20 |
4,5 |
3000 |
Lf6 |
O |
20 |
4,5 |
4600 |
Lf7 |
O |
15 |
4,5 |
6000 |
*-A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m2 feletti része 30 %-ban számítható be.
(pl.: 6000 m2-es telken, 1000 m2+(5000 m2 30%-a: 1500 m2)=2500 m2
a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 6000 m2-es telek esetén 2500 m2.)
Szabadonálló beépítés is engedélyezhető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető (pl. mezőgazdasági géptároló), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakótelek kialakításánál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen úgy hogy a lakóépületek utcai homlokzatszélessége 8,5 m-nél több nem lehet (keresztszárny az utcai homlokzatsíktól minimum 4,5 m-re építhető).
d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
e., az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények is elhelyezhetők, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az
OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §.
(6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek az illetékes tűzoltóság hozzájárulásával tarthatók meg. Új épületek építése esetén a 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történő - csökkentése az illetékes tűzoltóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. (
Jóváhagyásához OTÉK alóli felmentés szükséges)
-a hátsókertet építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
(5) A lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.
(6) A lakóterületen a terv távlatában
a./ a teljes közműellátás, és
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) Falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály4 hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.
(10) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
4. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni.
(2) Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület (major)) (Gip-M)
(3) Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(4) Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Gip-M |
SZ |
30 |
7,5 |
3000 |
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(5) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(6) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(7) Az ipari gazdasági területen:
a./legalább a részleges közműellátás és
b./ a burkolt út
biztosítandó.
(8) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(9) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(10) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 10/12 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
(11) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
5. § (1) A település területén különleges területek a működő és lezárt temetők (Kü-T), a gázlópusztai kastély területén kialakítandó bemutató és továbbképző központ, idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I) területe.
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.
(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal zárt kerítésként, vagy kerítésszakaszként alakítható ki.
(4) A bemutató és továbbképző központ, idegenforgalmi fogadóhely területén a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel
|
Beépítési mód
|
Beépítési %
maximum
|
Építménymag.
maximum (m)
|
Telekterület
minimum (m2)
|
Zölddel való fedettség (%) |
Kü-T
|
SZ
|
10
|
4,5
|
K
|
50 |
Kü-I
|
SZ
|
10
|
7,5
|
K
|
60 |
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. harangtorony, teniszcsarnok), továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(6) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység környezeti hatásvizsgálathoz kötött, az elvi építési engedélyterv során a vonatkozó jogszabály5 szerint kell eljárni.
(7) A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, fémlemezfedés; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezedéssel is építhető.
(8) Az idegenforgalmi fogadóhely területén meglévő lakóépületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, egy alkalommal max. nettó 25 m2-rel bővíthetők.
(9) A különleges területen:
a./ belterületen a teljes közműellátás, külterületen legalább a részleges közműellátás és
b./ a burkolt út
biztosítandó.
(10) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(11) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterület
6. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.
(4) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
(5) Új út kialakítása esetén használatba vételi engedély csak az előírt növényállomány elültetését követően adható ki.
(6) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen.
(7) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
7. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b, c pontja szerinti létesítmény.
(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
(5) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
8. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a gazdasági és a védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.
(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve különösen indokolt esetben a bányászati tevékenység miatti művelési ág váltást, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.
(3) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(4) Az Eg-1, Ev-1 övezeti jelű – ökológiai hálózat, ökológiai folyosó, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett - erdőterületen
a., csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
b., a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(5) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni.
(6) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
9. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Má általános mezőgazdasági terület
-Má-0 építési lehetőség nélküli általános mezőgazdasági terület
-Má-1 ökológiai hálózat, ökológiai folyosó, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett általános mezőgazdasági terület
-Mk-0 építési lehetőség nélküli kertes mezőgazdasági terület
(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani.
(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Általános mezőgazdasági terület
10. § (1) Az általános mezőgazadsági területeken e rendelet 9. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) Az általános mezőgazdasági területen
a., 1 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad
b., 1 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el
c., 1ha-nál nagyobb területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m2 –t nem haladhatja meg.
(3) Az általános mezőgazdasági területen tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy:
a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg
b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg
c.,szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 2 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg
d.,művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve az 650 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(5) Az általános mezőgazdasági területen
a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
b.,az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(6) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 500 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.
(7) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(8) Az Má-1 övezeti jelű – ökológiai hálózat, ökológiai folyosó, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett – általános mezőgazdasági területen
a., csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
b., a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
Kertes mezőgazdasági terület
11. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 9. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
12. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §., valamint a vonatkozó külön jogszabályok6,7 előírásait kell alkalmazni.
(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, természetes és természetközeli állapotú tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
IV. Fejezet
Közhasználatra szolgáló területek
13. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), valamint a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.
V. Fejezet
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
14. § (1) A belterületi beépítésre szánt területeken – a terv távlatában –a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a./ a közüzemi energia szolgáltatás (villamos-energia és vezetékes gáz)
b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban8 meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c./ közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt tárolóban – történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
d./ a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a
(2) A külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében
a./ a közüzemi villamos-energia szolgáltatás
b./a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban9 meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c./ az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés
d./ a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a
(3) A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően a rákötés egy éven belül kötelező.
(4) A szennyvízcsatorna-rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.
(5) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kellmegkérni a vonatkozó külön jogszabály10 szerint.
(6) A belterületen, az ökológiai hálózat és ökológiai folyosó, illetve a helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett területen, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
15. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthető.
(3) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.
VI. Fejezet
16. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést
c./ kizárja a környezetkárosítást
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy
folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok11,12 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).
(3) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban13,, 1415foglaltakat be kell tartani.
(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék kezelésének szabályaira.
(5) A település szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.
(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, a mezőgazdasági üzemi terület környezeti károkozásának csökkentéséről.
(7) A településen a zajvédelem az országos előírás16 szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6503. számú és a 6518. számú összekötő utak menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(9) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
(10) A falusias lakóterületeken az alábbi “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):
vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].
17. § (1) A településen az ökológiai folyosó, az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek, illetve a helyi jelentőségű természetvédelmi területek által érintett területeket, valamint a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály17 előírásait kell alkalmazni.
(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.
(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést végezni.
(5) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.
(6) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
18. § (1) A településen országos védelem alatt álló műemlék a katolikus templom (Tsz.:4476 hrsz.:1) és a gázlópusztai volt Festetics kastély (Tsz.:9135hrsz.:042/2).
(2) Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket valamint a műemléki környezetet a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Műemléki védettségű épületen a vonatkozó jogszabály18 előírásai alapján mindenféle építési munka csak a KÖH engedélyével végezhető. A műemléki környezetben meglévő épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhető.
(4) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(5) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.
(6) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabály19 alapján. A beruházónak a megfelelő feltárás teljes költségét biztosítani kell. (Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni.)
(7) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály20 szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy a lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni.A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.
(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeken a művelési ág változtatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes véleményét.
(9) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek, helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2.számú melléklet tartalmazzák.
VII. Fejezet
19. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) A beépítésre szánt területeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.
(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn
a.,az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el.
b.,a gázvezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.
20. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2) Aki e rendelet 1. § (2), 3. § (7) és (8), 4. §. (8), (9) és (10), 5. §. (10), 6. § (3) és (4), 12. § (3), 13. § (2) és (3), valamint 15§ (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban21 meghatározott pénzbírsággal sújtható.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet 2006. április 1.-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Kisgyalán község helyi építési szabályzatáról” szóló 3/1998.(IV. 27.) számú rendelet.
1. melléklet a 4/2006. (II. 10.) önkormányzati rendelethez
1. Ökológiai folyosóba tartozó területek 02, 03, 035/17 (megosztva), 035/18 (megosztva), 035/21 (megosztva), 035/23, 035/24a (megosztva), 046, 059
2. Ökológiai hálózatba tartozó egyéb területek 04/1
3. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek 02, 03, 04/1, 04/2, 04/3, 04/4, 05, 06, 035/23, 046, 059
4. Helyi jelentőségű védett természeti értékek:
Sorszám |
Latin név |
Magyar név |
méret (F) |
hrsz. |
1. |
Quercus robur kéttörzsű |
kocsányos tölgy kéttörzsű |
2x50 |
035/22 |
2. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
200 |
042/2 |
3. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
90 |
042/2 |
4. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
90 |
042/2 |
5. |
Tilia cordata fasor |
kislevelű hárs fasor |
80-100 |
69/1 |
6. |
Quercus petrea 3db |
kocsánytalan tölgy 3db |
100-130 |
2/1 |
7. |
Tilia cordata 16 db |
kislevelű hárs 16 db |
70 |
156/1 |
8. |
Tilia cordata 17 db |
kislevelű hárs 17 db |
90 |
156/2 |
9. |
Acer platanoides 2 db |
korai juhar 2db |
60-90 |
2/1 |
10. |
Tilia cordata kétoldali fasor |
kislevelű hárs kétoldali fasor |
50 |
016 |
2. melléklet a 4/2006. (II. 10.) önkormányzati rendelethez
1. Országos védelem alatt álló műemlék
1., katolikus templom (Tsz:4476) Szabadság tere 1 hrsz
2., volt Festetics kastély (Tsz:9135) Gázlópuszta 042/2 hrsz
2. Műemléki környezetet képező ingatlanok helyrajzi számai:
A katolikus templom (Tsz:4476) (1 hrsz) műemléki környezete:
2/1, 3, 4, 156/1 hrsz-ú ingatlanok és a 156/2 hrsz-ú ingatlan egy része
A volt Festetics kastély (Tsz:9135) (042 hrsz) műemléki környezete:
042/1, 042/3 hrsz-ú ingatlanok
3. Helyi jelentőségű művi értékek:
1. Kőkereszt Szabadság tér 1 hrsz
2. Gazdasági épület Árpád u. 3. 23 hrsz
3. Lakóépület, gazdasági épület Árpád u. 39. 41 hrsz
4. Lakóépület, gazdasági épület Árpád u. 22. 57/3 hrsz
5. Lakóépület Árpád u. 12. 61 hrsz
6. Lakóépület Árpád u. 8. 64 hrsz
7. Lakóépület Árpád u. 4. 66 hrsz
8. Gazdasági épület Szabadság tér 9. 79 hrsz
9. Lakóépület, gazdasági épület Szabadság tér 8. 80 hrsz
10. Lakóépület Szabadság tér 2. 86/1 hrsz
11. Lakóépület Kossuth L. u. 1. 89 hrsz
12. Lakóépület Kossuth L. u. 5. 91 hrsz
13. Lakóépület Kossuth L. u. 11. 94 hrsz
14. Lakóépület Kossuth L. u. 25. 101 hrsz
15. Kőkereszt temető 116 hrsz
16. Kőkereszt temető 119/1 hrsz
17. Lakóépület, gazdasági épület Kossuth L. u. 32. 124/1 hrsz
18. Lakóépület, gazdasági épület Kossuth L. u. 24. 128 hrsz
19. Magtár Szabadság tér 156/1 hrsz
4. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
1.) 08/4-5 hrsz
2.) 04/3-4, 13, 48-49, 51, 52/1-2, 53, 55/2, 56/1, 57/2-4, 58, 60/2, 62, 68, 70, 72/4, 73/1-2, 74, 75/2 hrsz
3.) 046 hrsz
4.) 018/7 hrsz
5.) 035/15 hrsz
6.) 035/15-16 hrsz
7.) 035/9-10, 15-16 hrsz
8.) 035/24 hrsz
9.) 035/18-19 hrsz
10.) 039/1 hrsz
11.) 041 hrsz
12.) 041 hrsz
13.) 035/24, 045, 051 hrsz