Kisgyalán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2025. 12. 02

Kisgyalán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

2025.12.02.

[1] Kisgyalán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete figyelemmel az Alaptörvényben, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, illetve a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1997. évi XV. törvényben foglalt rendelkezésekre a képviselő-testület szervezeti és működési rendjének meghatározása, továbbá a törvényes, hatékony és szakszerű működés garantálása céljából önkormányzati rendeletet alkot.

[2] Kisgyalán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisgyalán Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7279 Kisgyalán, Szabadság tér 15.

(3) A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester;

b) e rendelet szerinti bizottság;

c) a közös önkormányzati hivatal;

d) a jegyző; és

e) e rendelet szerinti társulás.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe Kisgyalán község közigazgatási területére terjed ki.

(5) A képviselő-testület hivatala az Igali Közös Önkormányzati Hivatal.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.kisgyalan.hu internetes oldal.

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önkormányzati rendeletet alkot.

2. Az Önkormányzat feladata, hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállal.

(2) Az önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

a) a fogászati ellátás működésének támogatása;

b) a rendezvények, közösségi programok szervezése;

c) a közművelődési, kulturális programok támogatása;

d) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének segítése, támogatása, és az együttműködés biztosítása;

e) a közműfejlesztések elősegítése, közreműködés a szervezési feladatokban;

f) a helyi közösségi színtér biztosítása; és

g) könyvtári szolgáltatás biztosítása.

(3) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, intézményt alapíthat, illetve szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(5) A képviselő-testület községfejlesztési és ellátási elképzelései végrehajtásához figyelembe veszi a lakosság, a helyi civilszervezetetek és egyházi, vallási szervezetek véleményét.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt öt fő.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és a képviselő-testület szervei biztosítják.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságára, a társulásra és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskörben meghozott döntésről a hatáskör gyakorlója negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

(5) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók listáját e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. A képviselő-testület működése. A képviselő-testület üléseinek összehívására, az ülés vezetésére és a tanácskozás rendjére vonatkozó szabályok

5. § (1) A képviselő-testület éves ülés és munkatervet (a továbbiakban: munkaterv) készít. A polgármester a munkatervet február 15. napjáig terjeszti elő a képviselő-testületnek.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze. A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

a) a települési képviselőktől;

b) a képviselő-testület bizottságától;

c) a közös önkormányzati hivatal osztályvezetőitől; és

d) a helyi civil szervezetektől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) a tárgyidőszak fő feladatait,

b) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendi pontjait;

c) a főbb napirendi pontok előterjesztőjét;

d) azon napirendi pontok megjelölését, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani;

e) azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez a Képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, civil szervezetek véleményét; és

f) azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez bizottsági állásfoglalás szükséges.

6. § (1) A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak szerint, de legalább évi hat alkalommal ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére az Mötv. 45. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatás esetén a képviselő-testület bizottságának elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. A bizottsági elnök akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülésének indítványra történő összehívása során az Mötv. 44. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület

a) alakuló;

b) rendes;

c) rendkívüli;

d) sürgős rendkívüli; és

e) ünnepi, megemlékező ülést tart.

(6) Rendes ülés az, amely a munkaterv alapján kerül összehívásra.

(7) Rendkívüli ülés az, amely a munkatervtől eltérően, rendkívüli, előre nem látható és döntést igénylő ügy megtárgyalása miatt kerül összehívásra.

(8) Sürgős rendkívüli ülés az, amely halaszthatatlan, az önkormányzat működését érintő, előre nem látható és döntést igénylő ügy megtárgyalása miatt kerül összehívásra. A sürgős rendkívüli ülés összehívására telefonon történő közléssel, az ülés időpontját megelőző 24 órával sor kerülhet.

(9) A képviselő-testület a település ünnepén ünnepi ülést tart, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható. Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

7. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló írásos meghívót az ülést megelőzően

a) rendes ülés esetén 5 nappal;

b) rendkívüli ülés esetén 3 nappal;

c) alakuló, ünnepi, megemlékező ülés esetén 7 nappal

korábban meg kell küldeni a települési képviselőknek, a jegyzőnek és a tanácskozási joggal meghívott vendégeknek.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját;

b) a tárgyalandó napirendi javaslatot és az ahhoz kapcsoló előterjesztők nevét, és az előterjesztés jellegét; és

c) az írásos előterjesztéseket.

(3) A képviselő-testület ülésére – amennyiben jelenlétük szükséges – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a Somogy Vármegyei Kormányhivatal főispánját és főigazgatóját;

b) a Kaposvári Járási Hivatal vezetőjét;

c) a Somogy Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét;

d) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt;

e) a napirendi pont tárgya szerint érintett intézmény vezetőjét, önszerveződő közösségek képviselőit, valamint az egyéb érintetteket, továbbá azon külső meghívottakat, akiket a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottság javasolnak.

(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább három nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a közös önkormányzati hivatalban, illetve az önkormányzat hivatalos honlapján.

(5) A képviselő-testület

a) a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a hivatalt létrehozó települési önkormányzatok közös döntéshozatalát igénylő kérdésekben összehívott együttes ülés;

b) más települési önkormányzattal közös döntéshozatalt igénylő kérdésekben összehívott együttes ülés;

c) ünnepi, illetve megemlékező ülés;

d) az ülésen tárgyalt napirend speciális jellege;

e) a képviselő-testület nyilvános ülésén, vagy a közmeghallgatáson résztvevő lakosság száma miatt az Önkormányzat székhelyétől eltérő helyszínen tarthatja meg ülését.

8. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendjei sorába felvett

a) önkormányzati rendelet-tervezet;

b) határozati javaslat;

c) beszámoló; és

d) tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előterjesztések közül a tájékoztató tartalmú előterjesztések kivételével írásban terjeszthetőek elő.

(3) A polgármester által szóban előterjesztett, a két ülés között végzett tevékenységéről, illetve beszámolót a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról tájékoztatót írásba kell foglalni, és azt az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:

a) a képviselő-testület bizottsága;

b) a települési képviselő;

c) a polgármester;

d) a jegyző; és

e) a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés tárgyat és a tényállást;

b) a döntési javaslatok indokait, és jogszabályi alapját;

c) a várható társadalmi, gazdasági hatásait, pénzügyi vonzatait;

d) a határozati javaslat elfogadásához minősített többségű döntés szükségességét;

e) a bizottsági tárgyalás eredményét és szavazati arányát;

f) a határozati javaslatot, vagy az önkormányzati rendelet tervezetét;

g) a végrehajtásért felelős megnevezését;

h) a végrehajtás határidejét;

i) a végrehajtásban érintettek értesítését; és

j) az előterjesztés készítésének dátumát.

(6) Az önkormányzat vagy intézménye éves költségvetését érintő pénzügyi kiadással, kötelezettségvállalással járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a közös önkormányzati hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztályának osztályvezetője véleményezésével terjeszthetők a képviselő-testület elé. A költségvetési tárgyú előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal meg kell küldeni véleményezésre az osztályvezető részére.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal megelőzően meg kell küldeni törvényességei szempontú véleményezésre a jegyző részére.

(8) A (6)–(7) bekezdésben meghatározott véleményezési jogkört gyakorló személy az írásos előterjesztésre rávezeti a pénzügyi, illetve törvényességi szempontú véleményének összefoglalását jelentő megállapítását és aláírását.

9. § (1) Az előterjesztésre jogosult személy vagy szerv javasolhatja a képviselő-testület részére a napirendben nem szereplő előterjesztés (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) sürgős megtárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12:00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, és a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára, a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

10. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett személy és a szakértő vesz részt.

(4) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

11. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselők több, mint a fele jelen van.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, megállapítja a határozatképességet, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét;

b) előterjeszti az ülés napirendjét, valamint javaslatot tesz a sürgősségi indítványokra;

c) tájékoztatást nyújt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a két ülés között végzett tevékenységéről;

(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül határoz.

12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban legfeljebb öt perc időtartamban kiegészítést tesz;

b) a bizottság elnöke ismerteti az általa tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást; melynek keretében kitér arra, hogy a bizottság javasolja-e vagy sem az előterjesztés határozati javaslatának, vagy önkormányzati rendelet-tervezetének elfogadását, illetve ismerteti az esetleges módosító indítványokat és a kisebbségi véleményt; ezt követően

c) a napirendi pont előadójához a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevő személyek kérdést intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalások időtartama maximum öt perc, az ismételt hozzászólások időtartama maximum két perc.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(4) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a módosító indítványokról dönt azok elhangzásának sorrendjében, majd ezt követően az eredeti javaslatról.

13. § (1) A képviselő-testület döntésit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület tagjának a döntéshozatalából történő kizárására az Mötv. 49. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) A személyes érintettségének az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentését elmulasztó képviselőt a képviselő-testület 5 000 Forintig terjedő rendbírsággal sújthatja.

14. § (1) A minősített többséghez kötött javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének támogató szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ben meghatározottakon túl:

a) már megtárgyalt, de szavazattöbbség hiányában elutasított napirendi pont ismételt megtárgyalásához;

b) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéhez;

c) a titkos szavazás elrendeléséhez;

d) a név szerinti szavazás elrendeléséhez;

e) a bizottságok ügyrendjei jóváhagyásához;

f) a rendbírság kiszabásához;

g) az átruházott hatáskörben hozott döntések képviselői javaslatra történő felülvizsgálatához;

h) a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;

i) olyan pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó döntés elfogadásához, amely a tárgyévi költségvetési rendelet bevételi és kiadási főösszegének módosításával jár, vagy a következő év költségvetését érinti;

j) a 10 000 000 Forint feletti, valamint az éven túli hitel felvételéhez, kötvénykibocsátáshoz;

k) valamennyi, az Mötv. 42. § 2. pontjában nem szabályozott személyi jellegű kérdésben.

15. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság bonyolítja le.

16. § (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság bonyolítja le.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről jelentést ad a képviselő-testületnek.

(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) Az alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

17. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás vagy kinevezés esetén, amennyiben kettőnél több jelölt van, a szavazás során

a) az első fordulóban minden jelöltre lehet szavazni;

b) amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, vagy kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a képviselő-testület második fordulót tart;

c) a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, és amelyik jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, az kerül megválasztásra, kinevezésre;

d) amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, vagy kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy választás, kinevezés eredménytelen.

18. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek megtárgyalása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, a képviselő-testület bizottságának elnökétől, és a jegyzőtől napirenden nem lévő önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, interpellálhat.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 12:00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani. A határidő elmulasztása esetén – a benyújtó képviselő választása szerint – vagy kérdésként nyújtható be, vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a fenti határidő teljesült. Az interpellációt az ülésen szóban, vagy az ülést követően legkésőbb 15 napon belül írásban meg kell válaszolni.

(3) A feltett kérdésre adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról.

(4) Ha a testület nem fogadja el a kérdésre, vagy interpellációra adott választ, annak vizsgálatát az Ügyrendi és Jogi Bizottságra bízza.

(5) A kérdésekre az interpellációkra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem szavaz.

(6) Az interpellációra, illetve a kérdésre öt perc áll a rendelkezésére.

19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést vezető polgármester, alpolgármester vagy a bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: elnök) gondoskodik. A polgármester az ülés vezetése során

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától;

b) rendreutasítja, aki a tanácskozás méltóságát sértő kifejezéseket használ; vagy

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében, ha az ismételt figyelmeztetés sem járt eredménnyel felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Az elnök rendfenntartás érdekében, és az ülésvezetés során tett intézkedéseit nem lehet bírálni. Az elnök intézkedését bíráló képviselőt a képviselő-testület 5 000 Forintig terjedő rendbírsággal sújthatja.

4. A jegyzőkönyv

20. § (1) A képviselő-testület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint az elfogadott határozatokat, illetve önkormányzati rendeleteket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az ülésen elhangzottakról külön képviselői kérésre az adott napirendi pont tekintetében szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az írásbeli jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az elnök intézkedéseit, továbbá a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket;

b) az ülés bezárásának idejét; és

c) a zárt ülés elrendelésének indokait.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi

a) a meghívó;

b) az írásbeli előterjesztések;

c) az indítványok;

d) az interpellációk;

e) az önkormányzati rendeletek kihirdetett formája;

f) a jelenléti ív;

g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya;

h) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye;

i) a név szerinti szavazásról készült, a szavazat eredményét rögzítő jegyzőkönyv egy példánya; és

j) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.

21. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv írásba foglalásától számított 8 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

5. A képviselő-testület döntései

22. § (1) A képviselő-testület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő;

b) a képviselő-testület bizottsága;

c) a polgármester;

d) a jegyző; vagy

e) a helyi civil szervezet vezetője.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző vagy a közös önkormányzati hivatal kijelölt szervezeti egysége készíti el.

(4) A rendelet-tervezet előkészítéssel a képviselő-testület bizottsága is megbízható, illetve külső szakértő is bevonható. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(5) Az elfogadott önkormányzati rendeletet helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.

(6) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

23. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő öt napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(2) A képviselő-testület normatív határozatát e rendelet 22. § (5) bekezdése szerint közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

6. A települési képviselő

24. § A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott jogain felül jogosult:

a) az Önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinteni;

b) felvilágosítást kérhet a település ellátásában, üzemeltetésében részt vevő szervektől; és

c) az önkormányzat által a részére nyújtott, külön önkormányzati rendeletben meghatározott természetbeni juttatásokra.

25. § A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségein felül köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testületi feladatok elvégzésében, illetve a bizottsági munkában; és

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

26. § A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

7. A képviselő-testület bizottsága

27. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi és Jogi Bizottság. A bizottság létszáma: három fő, melyből három fő képviselő-testületi tag.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselő-testület a bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül választja meg. A polgármester, az alpolgármester, a közös önkormányzati hivatal alkalmazottja nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

28. § (1) A bizottság működésük részletes szabályait az ügyrendjükben állapítják meg.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja, mint korelnök látja el e feladatot.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

29. § Az Ügyrendi és Jogi Bizottság

a) véleményezi a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egysége kialakítására tett polgármesteri javaslatot;

b) ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi teendőket, és a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatokat;

c) véleményezi a polgármester és alpolgármester bérfejlesztésére és jutalmazására vonatkozó javaslatot;

d) kivizsgálja és javaslatával a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester és az alpolgármester ellen bejelentett összeférhetetlenségi indítványt;

e) figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek hatályosulását;

f) kezeli a települési képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát, és ellátja az ezzel kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat; és

g) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

8. A polgármester

30. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

31. § A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – a két ülés közötti időszakban dönthet

a) önerőt nem igénylő pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében;

b) a pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről;

c) központi államigazgatási szervek megkeresése alapján véleménynyilvánításról;

d) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítéséről;

e) vagyonjogi – különösen vagyonhasznosításra irányuló – ügyekben az Önkormányzat számára pénzügyi többletkötelezettség vállalást nem jelentő, valamint a törzsvagyoni minőséget nem érintő egy, vagy többoldalú jognyilatkozatok megtételéről;

f) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő és azonnali intézkedést igénylő valamennyi, az önkormányzat éves költségvetését érintő kérdésben nettó 1 500 000 Forint összeghatárig, és jogosult a döntéshez kapcsolódó szerződések, valamint eseti közszolgáltatási megállapodások megkötésére, módosítására és megszüntetésére.

9. Az alpolgármester

32. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós – egy hónapot meghaladó időtartamú – távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester e rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.

33. § Az alpolgármester köteles negyedévente beszámolni a képviselő-testületnek tevékenységéről és a polgármester által megbízott feladatok ellátásáról.

10. A jegyző és az aljegyző

34. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt.

(2) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

35. § (1) A jegyző feladatai a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az önkormányzat működésével kapcsolatban:

a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket;

b) a képviselő-testület ülésén törvényességi észrevételt tesz;

c) rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságot és a tisztségviselőket az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, és azok változásáról; és

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja, és e rendelet 35. § (1) bekezdés b pontja szerinti törvényességi szempontú jelzését az ülésen felszólalás keretében összefoglaló jelleggel, és az ülés jegyzőkönyvéhez csatolt feljegyzéssel teszi meg.

36. § A jegyzői és aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a jegyzői képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

11. A közös önkormányzati hivatal

37. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési- és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.

38. § A települési önkormányzat képviselőivel történő folyamatos kapcsolattartás, és a képviselő-testületi munka koordinálása a közös önkormányzati hivatal jegyző által kijelölt ügyintézőjének a feladata.

12. A társulások

39. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.

40. § Az önkormányzat

a) az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás;

b) a Kaposvár Környéki Belső ellenőrzési Önkormányzati Társulás;

c) a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás; és

d) a Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulás tagja.

13. Lakossági fórum és a közmeghallgatás

41. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(3) A polgármester a közmeghallgatás helyéről, idejéről az állampolgárokat helyben szokás módon legalább tíz nappal előbb tájékoztatja.

42. § A közmeghallgatásra a rendes képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

14. Záró rendelkezések

43. § Ez a rendelet 2025. december 1-jén lép hatályba.

44. §1

1. melléklet a 7/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Az átruházott hatáskörök jegyzéke

1. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását

1.1. A települési támogatásokról szóló 5/2021. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 9. §-ban meghatározott rendkívüli települési támogatás, a 10. §-ban meghatározott települési krízis támogatás, a 11. §-ban meghatározott temetési támogatás, a 12. §-ban meghatározott rendszeres lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás, a 13. §-ban meghatározott rendszeres települési gyógyszertámogatás, a 14. §-ban meghatározott tanév kezdéséhez nyújtott települési támogatás, 15. §-ban meghatározott nyugdíjasok, egyéb nyugdíjszerű, valamint szociális ellátásra jogosultak részére nyújtható települési támogatás megállapítása; és a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése, méltányosságból történő elengedése, csökkentése vagy részletekben történő megfizettetésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlását.

1.2. A településkép védelméről szóló 14/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendeletben meghatározott településképi bejelentési, településképi kötelezési, illetve az ezekkel kapcsolatos bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását.

1.3. A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017. (VIII. 08.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlását.

1.4. A közterületek használatáról szóló 9/2015. (VI.15.) önkormányzati rendeletben meghatározott engedélyezi jogkör gyakorlását.

1.5. A közterület filmforgatás célú hasznosításáról 7/2013. (IX. 13.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlását.

2. melléklet a 7/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A kormányzati funkciók listája

A

B

C

COFOG kód

COFOG megnevezés

1

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

3

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

4

041232

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

5

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

6

042130

Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

7

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

8

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

9

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

10

064010

Közvilágítás

11

066010

Zöldterület-kezelés

12

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

13

072311

Fogorvosi alapellátás

14

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

15

074040

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

16

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

17

082044

Könyvtári szolgáltatások

18

082061

Múzeumi gyűjteményi tevékenység

19

082091

Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

20

082092

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

21

082094

Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

22

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

23

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

24

102031

Idősek nappali ellátása

25

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

26

106010

Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

27

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

28

041140

Területfejlesztés igazgatása
1

A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.