1. § Jelen építési szabályzat hatálya Varászló község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.

2. § (1) Az előírásokat a szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - csak a szabályozási terv és a jelen építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) E rendelet mellékletei:

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek

4. § (1) Építési telken és területen az egyes tájszerkezeti és településszerkezeti egységek előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

5. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva a tervlapok szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A telkek területén tereprendezési munkák - a talajerózió elkerülése végett - csak hatóságilag engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhetők, ha az eredeti terepszint 1 méternél nagyobb mértékben átrendezésre kerül (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.).

6. § (1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) A rendezési tervben kijelölt beépítésre szánt területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ez által belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása időszerű.

(3) A belterületbe vonásra kijelölt területek belterületbe vonásáig nem építhetők be, átmenetileg mezőgazdasági műveléssel hasznosíthatók.

7. § (1) A település területét építési szempontból

(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:

8. § (1) A lakóterületen lakóépületek, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények, helyezhető el.

(2) Az FL jellel ellátott falusias lakóterület (FL) építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakítható ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi telkeken történhet. Az oldalhatáron való beépítési mód alól kivételt képez a 147 és 148 helyrajzi számú ingatlanok, amelyek összevonásával keletkezett telken szabadon álló beépítési móddal helyezhető el épület.

(3) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 750 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(4) Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb a 750 m²-nél, szélessége nem lehet kevesebb 18 méternél. Nyeles telek nem alakítható ki.

(5) Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen, a kialakult építési vonalra kell elhelyezni. Ahol ez nem állapítható meg legalább 5 méteres előkertet kell elhagyni, és 10 méteres hátsókertet kell biztosítani. Oldalkertnek minimum 6 métert el kell hagyni.

(6) Kialakult állapot esetén a tűzoltóság szakhatósági szakvéleménye figyelembevételével minimum 4 m-es oldalkerti méret is engedélyezhető

(7) A területen megengedett építési használat határértékei:

9. § (1) A hétvégiházas üdülőterületen üdülőépületek és lakóépületek, sportpálya és kiszolgáló épületek helyezhetők el helyezhető el.

(2) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(3)⁵

(4) Építési telkeken a be nem épített, gépjármű várakozóhely, illetve közlekedés célját szolgáló, és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.

(5)⁶

(6) A hétvégiházas üdülőterületen telektömbönként ingatlanok csak telekalakítási terv alapján alakíthatók ki.

(7) Az ingatlanok parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani.

10. § (1) A HÜ jellel ellátott hétvégiházas üdülőterület (HÜ) építési övezetben az épületek szabadonálló beépítési móddal alakítható ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi telkeken történhet.

(2) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 500 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(3) Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb 500 m²-nél. Nyeles telek nem alakítható ki.

(4) Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen kell elhelyezni. Oldalkertnek minimum 3-3 métert el kell hagyni.

(5) A területen megengedett építési használat határértékei:

11. § (1) A HÜ jellel ellátott hétvégiházas üdülőterület (HÜ) építési övezetben az épületek szabadonálló beépítési móddal alakítható ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi telkeken történhet.

(2) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 500 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

(3) Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb 500 m²-nél. Nyeles telek nem alakítható ki.

(4) Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen kell elhelyezni. Oldalkertnek minimum 3-3 métert el kell hagyni.

(5) A területen megengedett építési használat határértékei:

12. § (1) A KG övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő, sportlétesítmény helyezhető el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek.

(3)⁷

(4) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete – a gépjármű bontó és alkatrész-kereskedés területének kivételével, ahol 2000 m² – 4000 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon – a gépjármű bontó és alkatrész-kereskedés területének kivételével, ahol 29 m - 30 m.⁸

(5) Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen kell elhelyezni.

(6) Az övezet beépítésekor kétlépcsős engedélyezési eljárást – elvi építési engedélyezés + építési engedélyezés – kell lefolytatni, a telekalakítás és a beépíthetőség tisztázása végett.

(7) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(8) A területen megengedett építési használat határértékei:

13. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezet növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények, valamint lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gü övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben épületek szabadonálló beépítési móddal alakíthatók ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó egyedi telken történhet.

(3) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 1200 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

(4) Az övezetben az építési hely 10 méteres előkert, 6 méteres oldalkert, illetve 10 méteres hátsókert elhagyásával állapítható meg.

(5) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6) A területen megengedett építési használat határértékei:

14. § (1) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területbe kell sorolni:

15. § (1) A közlekedési és közműterületek (utcák, terek, gyalogutak) a község közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.

(2) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(3)⁹

(4) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.

(5) A közutak elhelyezésére az alábbi szabályozási, építési szélességű területeket kell biztosítani:

16. § (1) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhető az egyéb hatályos jogszabályokban leírtak figyelembevételével.

(2) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(3) Épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, illetve tárolása, ürítése megoldott. A szennyvízcsatorna hálózat kiépüléséig csak zárt és szigetelt szennyvízgyűjtő alkalmazható.

(4) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjti, illetve bevezetni.

(5) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(6) A vezetékes gázellátó hálózat megvalósulásáig - lehetőség szerint - nem szennyező energiaforrásokat kell alkalmazni a környezet védelme érdekében.

(7) A település területén a villamos energia ellátás és közvilágítás hálózati elemeit új hálózat kiépítése, illetve a meglévő hálózat átépítése során csak földkábellel építhetők tovább.

(7) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.

(8) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat gyepesíteni kell.

(9) Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.

(10) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

(11) A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát törzsátmérőjének megfelelő mennyiségű fákkal pótolni kell.

(12)¹²

17. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

(3) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.

(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

(6)¹³

(7) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

18. § (1) Az erdőterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható.

(2) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását – a talajvédelmi erdők kivételével – az erdészeti hatóság engedélyezi.

(3) A település erdőterületei az elődleges rendeltetés szerint gazdasági (E_G) rendeltetésű lehet.

(4) Gazdasági erdőterületeken a faállomány kitermelése után a területek felújításáról gondoskodni kell. A faállomány kitermelésénél fokozottan kell ügyelni a természetes növény és állatállomány védelmére.

(5) A táj gazdagítására javasolt fák, facsoportok, fasorok, erdők telepítése irányadó jellegű. Megvalósulásuk a terület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával bármilyen kezdeményezésre, de az Önkormányzat szakmai irányításával történhet.

(6) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás szakszerűségének, a talajra és a környezetre gyakorolt kedvező hatásának biztosítása érdekében erdő telepítése csak jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhető. Az erdőtelepítési-kivitelezési tervet az erdészeti hatóság – az érintett hatóságok előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján – hagyhatja jóvá.¹⁴

(7) Amennyiben az erdőgazdálkodó engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepíti az erdő faállományát, annak fennmaradásáról az erdészeti hatóság az illetékes szakhatóságok előzetes hozzájárulásával határozatban dönt.

(8) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

19. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el a következő funkciókkal:

(2) Mezőgazdasági területen kerítés nem építhető. A már meglévő kerítések bontását az elsőfokú építési hatóság elrendelheti.

20. § (1) Az M₀jelű mezőgazdasági övezetbe sorolt területek a település gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területei.

(2) Az M₀ jelű mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Telekalakítással az övezetben 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.

21. § (1) Az övezeten belül az építési helyen mezőgazdasági termelés, tanya, illetve farmergazdaság építményei helyezhetők el.

(2) Az M₁ jelű mezőgazdasági övezetben építmény csak 10 ha-nál nagyobb földrészleteken helyezhetők el, 0,1 %-os beépítettséggel, ha a földrészlet szélessége legalább 50 méter.

(3) Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkert minimális mérete 8 méter.

21/A. § (1) Az M₂ jelű övezetben mezőgazdasági termelés célját szolgáló építmények, valamint az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló funkciójú építmények helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal.

(2) A közművesítés és energiaellátás közüzemi ellátás hiányában vagy annak kiváltására hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű egyedi közműpótló berendezéssel a megújuló energiaforrások felhasználására alkalmazható a vonatkozó előírások betartásával.

(3) Épület, építmény elhelyezése során a csapadékvíz és belvíz kezelését, szükség szerinti elvezetését biztosítani kell oly módon, hogy a környező mezőgazdasági területek minőségében ne okozzon kárt. Ha a burkolt- és tetőfelület együttes nagysága meghaladja az 1500 m²-t, a burkolt- és tetőfelületekről érkező csapadékvizet helyben kell felhasználni, hasznosítani, vagy méretezett szikkasztóárkokba vagy földmedrű medencékbe kell juttatni, azonban meg kell teremteni a káros mennyiségű vizek késleltetett elvezetésének lehetőségét.

(4) Az M₂ jelű övezetben megengedett építési használat előírásai:

22. § (1) A mezőgazdasági kert övezetben a növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos terménytárolás és feldolgozás gazdasági épületei helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági kert (M_K) övezetben oldalhatáron álló beépítési móddal telkenként maximum egy épület helyezhető el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó egyedi telkeken történhet.

(3) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 1000 m². A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m.

(4) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb a 1000 m²-nél, szélessége nem lehet kevesebb 18 méternél. Nyeles telek nem alakítható ki.

(5) Az épületeket a szabályozási vonaltól mért 10 méteres előkert elhagyásával kell elhelyezni. A hátsó építés határvonal távolsága a szabályozási vonaltól 50 méter. Oldalkertnek minimum 6 métert kell hagyni.

(6) A földrészletek legalább 80 %-án a mezőgazdasági művelést biztosítani kell. A földrészletek be nem épített területét, a gépjármű várakozóhely, illetve közlekedés célját szolgáló területek kivételével, kertszerűen kell kialakítani és fenntartani. A földrészleteken gépjármű várakozóhely csak az előkertben helyezhető el.

(7) Az övezetben földi pince, vagy földszintes, pince + földszintes, magastetős épületek alakíthatók ki maximum 3 %-os beépítettséggel úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 40 m²-t. Az építménymagasság a 4,0 m-t nem haladhatja meg. Az épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helység, illetve pihenést szolgáló helyiség is.

(8) Az épületek csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 40-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A tetőhéjazatként lemez, hullámlemez fedések alkalmazása nem megengedett.

(9) Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető. A keletkezett szennyvizeket és szennyezett csapadékvizet ellenőrzött, zárt tárolóba kell gyűjteni, melyek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(10) A mezőgazdasági kert övezetben létesítendő gazdasági épületek, hétvégi házak udvar stb. által elfoglalt területre az illetékes földhivataltól a más célú használatra vonatkozó engedélyt be kell szerezni, a terület után földvédelmi járulékot kell fizetni. Az építési engedély csak a más célú használatra vonatkozó földhivatali engedély birtokában adható ki.

23. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

23/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetben a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, meghatározott funkciójú építmények helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal.

(2) A közművesítés és energiaellátás közüzemi ellátás hiányában vagy annak kiváltására hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű egyedi közműpótló berendezéssel a megújuló energiaforrások felhasználására alkalmazható a vonatkozó előírások betartásával.

(3) Épület, építmény elhelyezése során a csapadékvíz és belvíz kezelését, szükség szerinti elvezetését biztosítani kell oly módon, hogy a környező mezőgazdasági területek minőségében ne okozzon kárt.

(4) Különleges beépítésre nem szánt területek övezetébe a következő övezet tartozik: Kb-kfme övezeti jelű kutatás fejlesztés megújuló energiaforrások területe.

(5) A Kb-Kfme övezetben a kialakítható telek területe nem lehet kisebb mint 500 m2, az előkert, az oldalkert, a hátsókert mérete legalább 10 m. A beépített és burkolt felületeken kívül a telkeket zöldfelülettel kell ellátni és fenntartani. A beültetési kötelezettséggel kijelölt 5 m mélységű területen védőfasort kell telepíteni 5 m-ként előnevelt, földlabdás sorfával.

(6) A Kb-kfme jelű övezetben megengedett építési használat előírásai:

(7) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetébe tartozó telkeken a tervezésnél fokozott figyelmet kell fordítani a zajforrások elhelyezésére, annak érdekében, hogy a zajvédelmi követelmények teljesülése biztosított legyen

24. § (1) A település teljes igazgatási területe levegőtisztaság védelmi szempontból védett I. kategóriába tartozik. A település teljes területén kizárólag olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező anyag kibocsátása (emissziója) a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket nem haladja meg.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység csak abban az esetben alakítható ki, illetve folytatható, ha a zaj mértéke lakókörnyezetben nappal 50 dB, éjjel 40 dB hangnyomásszint határértékeket nem haladja meg.

(3) A beépített területtől - lakóterülettől - közegészségügyi szempontok figyelembevételével 1000 méter védőtávolságon belül szagos-bűzös és fertőzőveszélyes tevékenység nem folytatható, ilyen építmény nem építhető.

(4) Kommunális hulladéklerakó telep, veszélyes hulladéklerakó telep, szennyvízürítő hely, nyitott szennyvíztelep, szennyvíziszap lerakóhely a település igazgatási területén nem létesíthető.

(5) A településen keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre kell szállítani.²⁰

(6) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

(7) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szerves és műtrágya, továbbá más szennyezőanyag bejutását.

(8) A vízminőség védelme érdekében el kell érni, hogy a vízfolyások és víznyerő helyek körzetében, lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket használjanak.

(9) A település hulladékát csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e helyre kijelölt helyre szabad szállítani.

(10) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

(11) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(12) A környezetvédelem részletes előírásait az önkormányzatnak környezetvédelmi és településtisztasági rendeletben kell szabályozni.

26. § (1) A helyi építészeti és természeti értékeket a belterületi szabályozási terv tünteti fel.

(2) A helyi építészeti értékek védelme érdekében Varászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1996. (V. 28.) számú rendeletét kell alkalmazni.

(3) A helyileg védett növényzetek (fák) csak akkor vághatók ki, ha azt egészségügyi állapotuk megköveteli.

(4) A védett növények ápolásáról gondoskodni kell.

(5) A védett növények környezetében épület, illetve újabb jelentős méretű növények csak kertészeti szakvélemény alapján helyezhető el.

27. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével kell alkalmazni.²²

(2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(3) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.

(4) A területen a tűzvizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.

(5) A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell üzemben tartani.

28. § (1) Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése építési engedély alapján alakítható ki.

(2) Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető, és a használatba vétel időpontjaiba, de maximum 3 évig tartható fenn.

(3) A mezőgazdasági üzemek védőtávolságán belül csak az egészségügyi hatóság hozzájárulásával lehet az építmények állagmegóvását célzó építési munkára építésügyi hatósági engedélyt adni.

(4) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(5) Mélyfekvésű területeken új építmények létrehozása előtt az építéshidrológiai adottságok feltárása szükséges

(6)²³

29. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondosodik.