1. § A képviselő-testület az 1. mellékletben felsorolt egyes fákat, fasorokat, cserjéket és növényeket illetve azok termőhelyeit (természeti emlékek) védetté nyilvánítja.

2. § A védetté nyilvánítás célja a természeti emlékek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, illetve fasorok esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása.

3. § A védelem alá vont természeti emlékeket “Védett fa (fák)”, “Védett cserje (cserjék)”, illetve “Védett fasor” feliratú táblával kell ellátni.

4. § (1) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés).

(2) A száraz ágrészek gondos időbeni eltávolítása, fasebkezelés.

(3) A megfelelő növőtér – és a lombkoronának megfelelő földterület – állandó gyommentességének biztosítása.

(4) A védett természeti emlék termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben 2 méterrel megnövelve. A védőövezet a védett cserjére is vonatkozik.

(5) A védőövezeten belül tilos a talajt burkolattal fedni. Amennyiben a védőövezeten belül már létezik burkolat, úgy a védőövezet betartása annak felújításakor érvényes.

(6) A védett fasorban lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő, túlkoros méretű fa lehet. Védett fasor védőövezetébe a fasor fajától eltérő fajú faegyedet ültetni nem lehet.

(7) A védett természeti emlék egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok elvégzése a 6. § a) és b) pontjában meghatározottak kötelessége.

5. § (1) A védelem alá vont természeti emlékekkel kapcsolatos első fokú természetvédelmi hatósági jogkört az 1996. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján a körjegyző gyakorolja.

(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett fasorban lévő, valamint egyes védett egyedek természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához. Az erre vonatkozó döntést megelőzően a képviselő-testület véleményt nyilvánít, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.

(3) A körjegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti emléket és annak termőhelyét károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet. A határozat – a védett természeti emlék vagy termőhely közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetén – a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.

6. § (1) A védelem alá vont emlékek megóvásáról, fenntartásáról, helyreállításáról a képviselő-testület gondoskodik. E feladat ellátásával

(2) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles kártérítés nélkül tűrni a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti emlék és termőhely oltalma, tudományos megismerése vagy bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen annak megközelítését, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.

(3) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti emlék oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időszakosan használja, de csak olyan mértékben, hogy az a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) mindennapi életvitelét nem zavarhatja.

(4) Az ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) köteles tűrni védetté nyilvánítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

7. § Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti emlékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a védett természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.

8. § (1) A jelen rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt természeti emlékek védelmére vonatkozó szabályok megsértése esetén a környezet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény továbbá az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni.

(2) A környezet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján kiszabott természetvédelmi bírság az környezetvédelmi alap bevétele.

(3) A természetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

9. § E rendelet 2003. év július 1-én lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.