Újvárfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006 (XI.28.) önkormányzati rendelete

ÚJVÁRFALVA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Hatályos: 2006. 11. 28- 2011. 10. 05


Újvárfalva község képviselőtestülete a Helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. Évi LXV. Törvény, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv); kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos a telkekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) és annak módosítására (36/2002.(III.7.) kormányrendeletre) való figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja.



I. Fejezet.

Általános rendelkezések.


1.§.

A rendelet hatálya és értelmezése


  1. E rendelet csak az Arker’s Kft. 10-921/2003 jelzőszámú, Lőrincz Ferenc vezető településtervező (TT1 14-0076/2002) által készített SZT-1 jelű 1:10 000 léptékű külterületi, és az SZT-2/1-es, és SZT-2/2-es. jelű 1:2000 léptékű belterületi szabályozási tervekkel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.


  1. E rendelet hatálya, Újvárfalva község közigazgatási területére terjed ki.


  1. A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendő.


  1. A település területén telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest megépíteni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, illetve használatba venni, rendeltetését megváltoztatni, továbbá sajátos építményfajtákat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt (beleértve fennmaradási engedélyt is) adni, - az általános érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Étv., illetve az OTÉK alapján kell eljárni.


  1. Építési engedély csak akkor adható ki, ha annak megvalósítását nem teszi lehetetlenné sem a jelen szabályzatban vagy a szabályozási terven vagy a HÉSZ mellékletében feltüntetett védőterület, védőtávolság, védősáv, sem az engedélyezésben eljáró bármely szakhatóság külön véleményében megszabott konkrét védőtávolsági igény.


  1. Azoknak az építési telkeknek, illetve telkeknek az esetében, amelyek közvetlenül határosak vízfolyásokkal, patakokkal, vagy mély fekvésű, vizenyős területekkel, a tervezett beépítés engedélyezését külön vízügyi hozzájáruláshoz kell kötni. Hasonlóan azon építési telkek, amelyek közvetlenül nem határosak a vízfolyásokkal, vizenyős területekkel, de a tervezett beépítés 20 m-nél jobban megközelíti ezeket a helyeket.

A mély fekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálat alapján kell tisztázni a talajvíz várható vízszintjét, a teherviselő talaj állapotát, a beépítés feltételeit.


  1. 15°-nál meredekebb vagy 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.


  1. A pincékkel érintett területeken az építési engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.


  1. Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni:   

a,négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott, vagy vázas tartószerkezetű épületeknél;

b,meredek, csúszásveszélyesnek minősülő területek beépítésekor;

c,5 méternél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;

d, 3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás);

e, a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.


10. Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt kell bevonni műemléki védettségű területtel határos szomszédos ingatlanoknál, azaz a műemléki környezetben (MK), melyet a szabályozási tervlap jelöl. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mint építési hatóság jár el a műemléket (v. országos védettségű épületet) és annak telkét érintő építési ügyekben.


  1. Újvárfalva közigazgatási területén állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

- Településközpont vegyes építési övezetben állttartás, illetve állattartó épület létesítése tilos.

- Falusias lakóterületen 30 m2-t meghaladó állattartó épület engedélyezéséhez állategészségügyi szakhatósági hozzájárulás szükséges.

- Lakóterületen állattartó épület a lakást szolgáló épülettől vagy épületrésztől 10 m-nél közelebb nem helyezhető el.


12. A település belterületén és külterületén a helyi természetvédelmi területeken, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken, illetve egészségügyi-jóléti erdőterületeken adótorony nem létesíthető.


13. A település beépítésre nem szánt területén a szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológiai jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.


14. A település beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építési hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény megléte esetén lehet.


15.A megvalósult épületek, építmények használatbavételi engedélyének kiadását követően az épületfeltüntetést kérelmezni kell a Kaposvári Körzeti Földhivatalnál.



2.§.

Belterületi határ megállapítása


  1. A település belterületi határát csak a településszerkezeti és a szabályozási terven jelölt módon lehet megváltoztatni.


  1. Külterületi földrészlet belterületbe csatolása csak akkor lehetséges, ha a beépítésre szánt területhasználat egyéb feltételei biztosítottak, és a területileg illetékes földhivatal a művelésből történő kivonáshoz hozzájárult. A belterületbe vonást ütemezetten kell megvalósítani, a kérelmeknek a Kaposvári Körzeti Földhivatalhoz történő benyújtása és engedélyezés után földvédelmi járulék befizetésének kötelezettségével.



3.§.

Szabályozási elemek


  1. A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.

Kötelező szabályozási elem: szabályozási vonal, területfelhasználási egység határa, övezeti határ, övezeti előírások, védett területek, védőterületek és védősávok.

Irányadó szabályozási elem:  javasolt telekhatár.


  1. A kötelező erejű elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.


  1. Irányadó jelleggel szabályozott elemek tájékoztató jellegűek, ezek az I. fokú építési hatóság által módosíthatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával. Ilyenek: a telekhatár. Ezek a Szabályozási Tervben meghatározott tömbökben előírt Telekalakítási terv (TATK) alapján határozandók meg.


  1. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatók építészeti szakvélemény alapján. Helyi védelem esetén a kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként való közreműködésével.


4.§.

Az engedélyezés általános szabályai


  1. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el, a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4,0 m ig csökkenthető a területileg illetékes tűzoltóság szakvéleménye alapján.


  1. Meglévő épület rekonstrukciója esetén, amennyiben annak építménymagassága meghaladja az övezeti előírásban megengedett mértéket, tetőtérbeépítés engedélyezhető a meglévő építménymagasság növelése nélkül.


  1. A megadott minimális telekméretek csak az újonnan kialakított telkekre vonatkoznak. Itt a telek területét és szélességét biztosítani kell. Az előírt telekméretnél kisebb szélességű meglévő telek a telekszélesség megtartásával az egyéb előírások betartásával megosztható.

A minimális méretűnél kisebb meglévő telkek is beépíthetők az egyéb előírások betartásával.


  1. A Szabályozási Terv előkertet nem határoz meg, az előkert minimálisan 5m, vagy a kialakult építési vonalnak megfelelő lehet. Kötelező beépítési vonalat a terv nem tartalmaz. Az épületnek az építési helyen belüli elhelyezését a környezeti adottságoknak, terepviszonyoknak megfelelően az építési hatóság állapítja meg. A telken épület csak az építési határvonalon belül az építési helyen helyezhető el.


  1. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott övezetben érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.


  1. Az oldalkertben történő építmények létesítésénél az OTÉK 35.§ (6) bekezdésének előírásait kell figyelembe venni. Szint alatti építmény (pince) az oldalkertben elhelyezhető.


  1. A beépítésre szánt területen a telkek beépítésének feltétele, a részleges közművesítettség, azaz a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte illetve ezek kiépítése, az oltóvíz Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti biztosítása.


  1. Az A1-es méretet meghaladó cég-, reklám- és hirdetőtáblák – kivéve az ideiglenes, építéssel kapcsolatos feliratok és ideiglenes plakátok, - engedély alapján helyezhetők el, az elbíráláshoz szükséges tervek, fényképfelvételek, helyszínrajz és leírások csatolásával. A védelmi területeken (műemlékvédelem, természetvédelem stb.) az engedélyezéshez az illetékes szakhatóság véleményét is be kell szerezni.


  1. Szennyvízhálózatra való rákötés a hálózat elkészülte után kötelezhető.


  1. Azon telken belüli zöldfelületek beültetésénél, melyek beépítésre nem szánt területekkel érintkeznek, csak a területen honos, a tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazhatók.


  1. A zöldfelületi minimumérték számításánál a növényzettel fedett terület alatt kizárólag a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő. E területen belül a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok, műanyag gyeprács stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/3-át. Zöldfelületként vehető figyelembe az állandóan vizet tartalmazó, növényekkel betelepített kerti díszmedence, (tó) is. A kötelező zöldfelület számításánál a falra futtatott összefüggő zöldfelület 25 %-a figyelembe vehető.



II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS


5.§.

Területfelhasználás elemei


  1. A tervezési terület az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:


a.) Beépítésre szánt területek, elsődleges építési használatuk általános jellege

  1. Lakóterületek:
    1. Lf Falusias lakóterület
  2. Vegyes területek
    1. Vt településközpont vegyes terület (lakó és helyi, települési szintű igazgatási, egészségügyi, oktatási területek, egyházi, szociális, idegenforgalmi, vendéglátási és sportfunkciók).
  3. Gazdasági területek
    1. Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület
    2. Gip Ipari gazdasági terület
  4. Különleges területek
    1. Kt (temető)
    2. Ksz (Szabadidőpark területe)
    3. Kvt (vadászturizmus területe)

b.) Beépítésre nem szánt terület, ezen belül

1. Közlekedési területek

1.1 KÖu Közlekedési és közmű területek

2. Z Zöldterületek

         2.1. Z Közpark

3. E Erdőterületek

         3.1. Ev Védelmi erdőterület

         3.2. Eg Gazdasági erdőterület

         3.3. Ee Egészségügyi-jóléti erdőterület

4. M Mezőgazdasági terület

         4.1. Általános mezőgazdasági terület

                     4.1.1 Általános mezőgazdasági terület (szántó) Má-1

                     4.1.2 Általános mezőgazdasági terület (rét, gyep, legelő) Má-2

         4.2. Má-n Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület

5. V Vízgazdálkodási területek


  1. A beépítésre szánt övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.


Beépítés módja

Beépítési %

Max. építmény magasság

Min. teleknagyság


  1. A területfelhasználási egységeket és övezeteket valamint azok határvonalait és a szabályozási vonalakat a szabályozási terv tartalmazza.
  • A szabályozási vonal közhasználatú területeket választ el a saját rendeltetésű területfelhasználási egységektől.
  • A tömbön belüli eltérő területfelhasználási egységeket, illetve azonos területfelhasználási egységen belül az eltérő övezeteket a Szabályozási Tervben feltűntetett határvonalak jelölik. (Területfelhasználási egység határa, építési övezet határa)



Beépítésre szánt területek


6.§.

Lakóterületek (L)


  1. A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.


  1. Újvárfalva belterületén falusias (Lf) lakóterületet tartalmaz a szabályozási terv.


  1. Lakóterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok betartásával több különálló épület is elhelyezhető.




7.§.

Falusias lakóterületek (Lf)


  1. A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.


Övezet jele

Beépítési mód

Építmény-magasság

Max. m

Beépítettség

Max. %

Legkisebb telekméret

M2

Telek-szélesség

Min. m.

Telek-mélység

Min. m

Lf1

O

4,5

30

1500

18

50

Lf2

SZ

4,5

30

3000

25

50


2. A telken belüli zöldfelület minimum 40%.


3. A területen az OTÉK 14.§. (2) bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetők el, kivétel a 8. pontot.

- lakóépület,

- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- szálláshely szolgáltató épület,

- kézműipari építmény,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény.


4. A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42.§.-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.


5. Melléképítmények az OTÉK 1. Számú melléklet 54. Pontja alapján építhetők


6. Az Lf-1 területen haszonállat tartás engedélyezhető, a helyi állattartási rendelet szabályai szerint.

            Lf-2 területen haszonállat tartás tilos.


7. Lf övezetben a telek hátsókerti beépítési határvonala az utcavonaltól mért 60 m-nél nagyobb nem lehet, a beépítés maximális mértéke a telek építési határvonallal jelölt részére vonatkozik. Az építési határvonallal átmetszett, illetve azon kívül elhelyezkedő meglévő gazdasági épületek megtarthatók és felújíthatók, bővítésük csak az építési helyen belül lehetséges.


8.§.

Vegyes területek (V)


  1. A vegyes terület elsősorban a településigazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató intézményeinek elhelyezését biztosítja.


  1. Újvárfalva területén kialakított vegyes területek (Vt) településközponti vegyes területi besorolásúak.


9.§.

Településközponti vegyes területek (Vt)


1. A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.


Övezet jele

Beépítési mód

Építmény-magasság

Max. m

Beépítettség

Max. %

Legkisebb telekméret

M2

Telek-szélesség

Min. m.

Telek-mélység

Min. m

Vt1

O(K)

4,5(K)

30

2000(K)

K

K

Vt2

SZ(K)

4,5(K)

30

3000

60

60


2. A Vt övezeti jelű területen az OTÉK 16. §. szerinti létesítmények helyezhetők el a (2) bekezdés 7. pontja illetve a (3) bekezdés 2. pontjában foglaltak kivételével.


  • Lakóépület,
  • igazgatási épület,
  • szolgáltató kereskedelmi, vendéglátási, kereskedelmi szálláshely épület,
  • egyéb közösségi szórakoztató épület,
  • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  • sportépítmény,
  • nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.


3.Legkisebb zöldfelület a telek 30%-a, oktatási, művelődési, kulturális létesítményeknél a hatályos szakminiszteri rendelet szerint kell eljárni.


  1. A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42.§.-a szerinti kialakításban a telken belül kell biztosítani, illetve az önkormányzati parkolási rendelet alapján.


  1. Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. Pontja alapján építhetők az i., j., k., és l., pontokban felsoroltak kivételével.


  1. A településközpont vegyes területen az építési engedélyezési dokumentáció részét kell, hogy képezze a kertépítészeti terv (M=1:200). A zöldterületeken háromszintű növényállományt kell kialakítani.


  1. Az építési engedélyezésre benyújtott tervdokumentáció kötelező tartalma kell legyen a megtartásra érdemes, értékes faállomány jelölése és felsorolása, mely meghatározásához kertépítész szakági tervező, illetve szakértő bevonása szükséges.


10.§.

Gazdasági területek (G)


  1. A gazdasági területek első sorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.


  1. Gazdasági terület Újvárfalván kereskedelmi-, szolgáltató terület (Gksz), ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység is folytatható, ipari és zavaró hatású ipari terület (Gip) (mezőgazdasági üzemi terület).



11.§.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)


1. A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.


Övezet jele

Beépítési mód

Építmény-magasság

Max. m

Beépítettség

Max. %

Legkisebb telekméret

M2

Telek-szélesség

Min. m.

Telek-mélység

Min. m

Gksz

SZ

4,5

30

3000

30

60



2. A területen az OTÉK 19. §.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.

- Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

- kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, vendéglátási épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási és egyéb irodaépület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

-sportlétesítmény,


  1. A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42.§-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.


  1. A telken belül kialakítandó minimális zöldfelület 20 %.



12.§.

Ipari terület (Gip)


  1. Az ipari terület gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.


  1. Az ipari terület Újvárfalván zavaró hatású ipari terület (Gip) lehet, ezek a mezőgazdasági, üzemi területek, illetve nem zavaró hatású mezőgazdasági (major) terület lehet.



13.§.

Ipari terület

Zavaró hatású ipari terület (Gip)


1.  A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekméretek az alábbiak szerint alakítandók ki.



Övezet jele

Beépítési mód

Építmény-magasság

Max. m

Beépítettség

Max. %

Legkisebb telekméret

M2

Telek-szélesség

Min. m.

Telek-mélység

Min. m

Gip

SZ

4,5

30

K

K

K


  1. A Gip területen az OTÉK 20.§(3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el, mezőgazdasági üzemi célú tevékenységgel.


  1. A létesítményekben szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 42.§-a szerinti kialakításban teljes egészében a telken belül kell elhelyezni.


  1. A telken belül kialakított minimális zöldfelület (Gip): 40 %.


  1. A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a vonatkozó jogszabályban meghatározott tevékenységek, ill. végzésükhöz szükséges létesítmények köre állapítja meg, amely esetekben előzetes környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.


  1. Gazdasági tevékenység folytatásának feltétele környezetminőség-védelmi erdősáv, vagy védő zöldsáv telepítése telken belül, amely legalább 16 m széles fa és cserjeszinttel rendelkező zöldfelület.

(A HÉSZ 32.§ (6) bekezdés alkalmazásával.)




14.§.

Különleges területek (K)


  1. A különleges területek a rajtuk elhelyezett építmények sajátos használati módja miatt az OTÉK 10-23.§-a szerinti területektől eltérő területek.


  1. Különleges területek Újvárfalva igazgatási területén lehetnek

(Kt) temető területe,

(Ksz) szabadidőpark

(Kvt) vadászturizmus területe



15.§.

Különleges területek, temető (Kt), szabadidőpark területe (Ksz),

vadászturizmus területe (Kvt)


1. Ezek közé a különleges területek közé a település területén a temető (Kt), a szabadidőpark (Ksz) és a vadászturizmus területei (Kvt) tartoznak.

A területre vonatkozó szabályozási előírásokat – beépítési mód, maximális építmény magasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási terv is tartalmazza, a minimális telekszélességgel együtt, ezek az alábbiak:


Övezet jele

Beépítési mód

Építmény-magasság

Max. m

Beépítettség

Max. %

Legkisebb telekméret

m2

Kt

SZ

4,5

10

K

Ksz

SZ

4,5

10

20 000

Kvt

SZ

4,5

30

K



2. A meglévő temető (Kt) területén belül csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi létesítmények helyezhetők el.


  1. A működő temető területe minimum 2,0 méter magas tömör és növénnyel befuttatott kerítéssel határolandó.


  1. A temető területére kertépítészeti kiviteli terv készítendő.


  1. A temető fenntartásáról a tulajdonosnak, vagy fenntartónak folyamatosan gondoskodni kell. Az egyedi tájértékek listáján szereplő síremlékek védettnek tekintendők, ennek megfelelő karbantartásukról a tulajdonos ill. a kezelő köteles gondoskodni.
  2. A temető kert fáira a zöldterületekre vonatkozó fakivágási és csonkolási szabályok érvényesek.


  1. Szabadidőpark területén (Ksz) a szabadidő eltöltéséhez, turizmushoz, sportoláshoz kapcsolatos épületek és ehhez szükséges kiszolgáló szociális és szolgáltatási, vendéglátási illetve szolgálati lakás helyezhető el. A terület kizárólag rekreáció és sportolási célú lehet.


  1. A vadászturizmus területén (Kvt) a vadásztatáshoz kapcsolódó idegenforgalmi szállásterületek, ezt kiszolgáló szociális, vendéglátási, szolgáltatási és gazdasági épületek ill. helyiségek valamint szolgálati lakás helyezhető el.


  1. A fejlesztések során az építmények esetében a fa anyaghasználatát kell előnyben részesíteni.


  1. A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42.§.-a alapján, a területen belül és a környező közlekedési területen kell kielégíteni.


  1. A telken belül kialakítandó minimális zöldfelület 40%.




BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


16.§.

Közlekedési és közmű területek és létesítmények (KÖu)


1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel.


  1. A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani.


  1. A közművek védőtávolságait a szabályozási szélességen belül a vonatkozó szabványok előírásai alapján, illetve a HÉSZ melléklete, továbbá a szabályozási terv szerint kell biztosítani.


4. A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26.§. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.


  1. Az utak védőtávolságán belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.


  1. Az újonnan nyitott utcákban kábeles közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező, allergiát okozó fajok telepítését kerülni kell.
  2. Külterületi burkolatlan dűlőutak fásításánál elkerülendő a kétoldali fasor telepítése, az utak fásításakor törekedni kell az allergiát nem okozó fafajok ültetésére.


  1. A vízelvezetési (vízhálózati és szennyvízhálózati bővítések, szennyvízhálózati előtisztítók, csapadékvíz tisztítók) tervekre a Dél Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól a 18/1996 (VI.) KHVM rendeletben foglaltak figyelembevételével vízjogi engedélyt kell kérni.


  1. A közutak telkén, telken belüli kötelező beültetésként fasorokat kell telepíteni, fás védőzöldsávokat kell létesíteni.


  1. Új utak építésekor, valamint a meglévők átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására is alkalmas, legalább 12 m szabályozási szélességű utcákban, a közlekedési felületek biztosítása és a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az út mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.


  1. Gondoskodni kell az út menti zöld sávok zöldterületként való kialakításáról, megőrzéséről.




17.§.

Zöldterületek (Z)


  1. Zöldterület (közpark, közkert) a szabályozási terven „Z” jellel szabályozott, állandóan növényzettel fedett közterület, melyeket közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – meg lehet közelíteni.


  1. Zöldterületen az OTÉK 27.§-a szerinti létesítmények, illetve a pihenést, szabadidő eltöltését és testedzést szolgáló építmények, valamint a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.


  1. Zöldterület létesítése, átalakítása rekonstrukciója a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozatánál tagként nyilvántartott táj- és kertépítész által készített kiviteli terv alapján történhet. A tervezés és kivitelezés során figyelembe kell venni a meglévő értékes, idős faállományt, melyek védendők és megőrzendők.


  1. Közparkok legnagyobb beépítettsége 2%-ot nem haladhatja meg. Megengedett építménymagasság max. 4,5 m.


  1. A közparkban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján kiadott építési hatósági engedéllyel lehetséges.


  1. Közpark területén és egyéb közterületen fa kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha

a, a fa egészségi állapota,

b, balesetelhárítás,

c, és közegészségügyi szempontok

         azt feltétlenül szükségessé teszik.


  1. Kivágásuk csak a fent indokolt esetekben, törzsátmérővel arányos pótlással, fakivágási engedéllyel lehetséges. A korlátozás gyümölcsfákra nem vonatkozik, kivéve a diófákat, melyek csak engedéllyel vághatók ki.


  1. A területek folyamatos fenntartásáról, az építmények (különösen a gyermek játszószerek) karbantartásáról, a balesetveszély elkerülése érdekében a tulajdonos(ok)nak és kezelő(k)nek kell gondoskodni.


  1. A közterületi zöldterületeken elhelyezett játszószerekre vonatkozóan az MSZ EN 1176 szabványok betartása kötelező.


  1. A zöldterületen létesítendő parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.


  1. A zöldterületek övezetei:

a) Közparkok

b) Védő zöldsávok


  1. a) Meglévő ill. tervezett közparkok övezete:

Az övezethez tartozó közparkok min. 85%-ban növényzettel fedett közterületek, melyeken a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, tornapálya, gyermekjátszótér), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. A Fórum területén mint a település egyetlen főtéri funkciót betöltő helyén az 65 %-os növényzettel fedettség engedélyezhető.


  1. A közparkban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján kiadott építési hatósági engedéllyel lehetséges.


  1. A zöldsávokban fasorok telepítése, illetve a meglévők pótlása javasolt a következő fajokkal:

juhar (Acer platanoides, Acer pseudoplatanus)

platán (Platanus x hispanica)

berkenye (Sorbus aria)

díszalma (Malus sp.)

díszcseresznye (Prunus serrulata, Prunus sp.)

kőris (Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior)

hárs (Tilia cordata, Tilia platiphyllos, Tilia tomentosa)



18. §

Erdőterület (E)


  1. Erdőterületek (erdőállomány fenntartása és telepítése céljára szolgáló területek) elsődleges rendeltetésük szerint:
    1. védelmi (véderdő) célúak (Ev)
    2. gazdasági és egyéb célt szolgáló erdők (Eg)
    3. egészségügyi, turisztikai erdők (Ee)

rendeltetésű lehet.


  1. Az erdőterületek területfelhasználási egységébe tatoznak a szabályozási tervben lehatárolt, meglévő erdőművelési ágú területek és a tervezett erdők. A területfelhasználási egységre elsősorban az erdőtörvény (1994. évi LIV. tv.), a természetvédelmi törvény – védelmi célú erdő- (1996. évi LIII. tv.), és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok mellett az OTÉK 28.§ (1-4) bekezdések előírásai vonatkoznak.

Újvárfalva erdőterületei az alábbi helyi övezetekbe soroltak: Eg, Ev, Ee.


  1. Az Ev övezethez tartoznak a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet részét képező erdőterületek és a Dél-Dunántúli KÖTEVÍZFE által tervezett tájvédelmi körzet bővítési erdőterületei. Az övezethez tartozó  véderdők területe min. 80%-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Az Ev jellel szabályozott erdőterületek telken belüli védő zöldsávként is kialakíthatók.


  1. Az Ev övezetbe sorolt területeken 9/1991. (IV. 26.) KTM Rendelet szerint a kezelői jogokkal a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága rendelkezik, ezeken a területeken a karbantartási, fenntartási és fejlesztési munkák elsődlegesen a természetvédelem érdekeit szolgálják.


  1. Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az OTÉK 28.§ szerint helyezhetők el a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények.


  1. Az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű (Ev) övezetbe tatozó erdőterületeken a rendeltetési céloknak megfelelő, tájba illeszkedő építmények 0,5% beépítettséggel helyezhetők el. Az építmények tájbaillesztéséről környezetrendezési, kertépítészeti engedélyezési terv készítése szükséges.


  1. Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.


  1. Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok, az erdészeti hatósággal, és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósággal mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszaira.


  1. Az erdőterületeken a gazdálkodás erdészeti üzemterv alapján folytatandó. Az erdőterületek művelési ágának változtatása az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatóság engedélye és a természetvédelmi szakhatóság a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása alapján lehetséges.


  1. Az erdőterületet két vagy több földrészletre az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a tartamos erdőgazdálkodást nem veszélyezteti. Az erdőterület megosztása során ezerötszáz négyzetméternél kisebb földrészletek nem alakíthatók ki. Az erdőterületi földrészletek igény és lehetőség szerint összevonhatók. Az OTÉK 28.§ (4) bekezdés szerinti épületek helyezhetők el a 10 ha-nál nagyobb erdőrészleteken.


19. §

Mezőgazdasági terület (M)


1. Mezőgazdasági terület növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági területek használatát szabályozó országos előírások szerint ezen területek művelési ágnak megfelelő hasznosítását, művelését biztosítani kell.


2. A mezőgazdasági. területekre elsősorban a termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. sz. tv.) és az OTÉK 29.§ (1-5) bekezdései vonatkoznak.

A mezőgazdasági területek beépíthetőségét helyi övezeti előírások szabják meg.

Újvárfalva mezőgazdasági rendeltetésű külterületei a következő helyi övezetekbe soroltak:


  1. Általános mezőgazdasági területek övezete (Má-1, Má-2),
  2. korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),


3. Mezőgazdasági területen üzemi méretű 150 m2-nél nagyobb gazdasági épületek létesítési igénye esetén (pl.: állattartó telep) elvi engedélyezési terv készítése szükséges. Az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni más szakhatóságok (pl.: környezetvédelmi, tisztiorvosi, állategészségügyi, stb.) engedélyeit és állásfoglalásait az építési engedélyezés eljárás szabályainak megfelelően. Az építési engedély kiadását megelőzően a Kaposvári Körzeti Földhivatal más célú hasznosításra vonatkozó engedélyét be kell szerezni.


4. A beépített földrészlet a minimális területnagyságnál kisebb nem lehet, illetőleg a megengedett beépítettséget túllépő területűvé utólag sem alakítható. Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a megfelelő nagyságú területet, azok tulajdonosai – megállapodás alapján – egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el.


5. A természeti területek, természetszerű állapota nem károsítható, művelési ága csak extenzívebb irányba változtatható, fenntartásukra a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv készítendő.


6. Gondoskodni kell a mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeinek megőrzéséről és kiegészítéséről a fasorok, mezőgazdasági védősávok visszaállításával, telepítésével.


7. Mezőgazdasági területen az OTÉK 29.§-a (5), (6), (7) és (8) bekezdése szerint birtokközpont alakítható ki, kivéve a szabályozási terven jelölt Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági területen (Má-n).


8. Üzemi méretű gazdasági épületek létesítése esetén a telek határoló területein többszintű (fa és cserjeszintből álló) zöldfelületet kell létesíteni a tájra jellemző honos növényfajokból. (A HÉSZ 32.§ (6) bekezdés alkalmazásával.)



20. §

Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)


  1. Az MÁ jelű általános mezőgazdasági terület lehet:
  1. általános mezőgazdasági terület (Má-1, Má-2),
  2. korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),


a.) Általános mezőgazdasági terület (Má-1), (Má-2)

  1. Az általános mezőgazdasági terület nagyüzemi övezetén szántó művelési ágban (Má-1) belül a beépíthető legkisebb földrészlet 15 ha, a kialakítható legkisebb telekméret: 5 ha, minimális telekszélesség 100 m.


  1. Az általános mezőgazdasági nagyüzem övezetének területein növénytermesztéssel, állattartással, terményfeldolgozással és –tárolással összefüggő építmények helyezhetők el.


  1. Az általános mezőgazdasági területen a maximális beépítés 1,5 %-os, építménymagasság 4,5m. (Kivéve mezőgazdasági technológiai épületek, silók). Elő-, oldal-, és hátsókert minimum 10 m.


5. Az Má-2 övezetben gyep, rét, legelő művelési ágú területen a beépítés feltételei:

  1. a beépíthető telek területe min. 50 000 m2 (5 ha),
  2. a kialakítható telek területe min. 10 000 m2 (1 ha),
  3. a beépítettség mértéke max. 1000 m2,
  4. az építménymagasság max. 4,5 m.
  5. az épületek szabadonállóan, legalább 10 m elő- oldal- és hátsókert biztosításával alakíthatók ki,
  6.     az épületeket elhelyezésénél figyelemmel kell lenni azek tájba illesztésére.
  7. az Má-2 övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy sportolást szolgáló állattartó épületek helyezhetők el.


b.) Korlátozott funkciójú, egyéb mezőgazdasági terület (Má-n),

6. Az Má-n jelű, gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken a felszíni vizek védelme, a vízfolyások mentén kialakult ökológiai rendszerek védelme, valamint a táj és természet védelme érdekében. Az Má-n jelű övezetben épület, építmény nem létesíthető. Az övezetben 5,0 ha-nál kisebb új földrészlet nem hozható létre és önállóan nem keríthető le közterület felé sem.


21.§.

Vízgazdálkodási terület (V)


  1. Vízgazdálkodási terület a vízfolyások, a tavak medre és parti sávja. Tervi jelük: V.


  1. A vízfolyások medrének területei vízügyi terület. A kisvízfolyások partélétől 6-6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani, melyet a meglévő patak parti növényzet (ligeterdők, nádasok, stb.) minél nagyobb arányú megőrzésével gyepterületként, útként szükséges kialakítani.


  1. Koroknai-patak (Malom árok), és a Vörös-ér partélétől 25-25 m-es védőövezetet erdő, vagy gyepterületként kell fenntartani.


  1. Tavak partvonalától 50 m-es védőövezetet kell kijelölni, melyet erdő vagy gyepterületként kell fenntartani.


  1. A védőtávolságok, védőövezetek területein belül építményt elhelyezni nem lehet (kivétel: kutatás, természetvédelmi kezelés, oktatás-bemutatást szolgáló építmény, ill. külön jogszabályba foglaltak alapján, melyhez vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági engedély szükséges).


  1. Vízfolyások, állóvizek rendezéséhez, a meder bármilyen beavatkozásához vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatósági engedély szükséges.


  1. A vízgazdálkodási területek övezetét érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.


  1. A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.


  1. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.


  1. A felszíni vízfolyások, valamint a jelentősebb vízelvezető árkok mentén, telken belüli kötelező beültetésként fasorokat kell telepíteni, fás védőzöldsávokat kell létesíteni.



III. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT FELADATOK


Környezetvédelem


22.§.

Levegőtisztaság védelem


  1. A levegő tisztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó.

a) tevékenységet folytatni

b) új építményt elhelyezni, ill. meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad


  1. A lakóterületeken zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, ha a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.


  1. A nagyüzemi állattartó telep előírt védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok alapján 100 állatlétszám fölött (sertés) min. 500 m, max. 1000 m védőtávolság kialakítása szükséges. A telep fejlesztése a környezetvédelmi normák betartásával engedélyezhető. A levegő tisztaságának védelme érdekében 10 m védő zöldsáv, vagy véderdő telepítése szükséges.



23.§.

A felszín és felszín alatti vizek védeleme


  1. Törekedni kell a csatornahálózat kiépítésére, utána a csatornázatlan területeknek a szennyvízcsatornára történő mielőbbi rákötésére. A csatornázást követően a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a még csatornázatlan területeken – átmenetileg – a szennyvizet zárt szennyvíztároló medencében kell összegyűjteni és a kijelölt leürítőhelyre szállítani. A tárolómedencék vízzáróságát ellenőrizni kell.


  1. Gondoskodni kell a vízfolyások medrének rendszeres karbantartásáról, ha szükséges hordalékfogó létesítéséről, illetve ezek tisztításáról.


  1. A felszíni vízrendezés eszközeivel meg kell oldani a belterület külvizek és belvizek elleni védelmét.


  1. A területen a vízfolyások, a tavak, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.


  1. A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.


  1. A befogadóba a csapadékvíz csak tisztán, illetve a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.


  1. A szennyezett felszíni vizek (pl. iparterületről az ipari szennyvizek) csak az előírt előtisztítást követően, annak minőségellenőrzése után engedhető a közcsatornába, befogadóba. A nem természetes felületekről elfolyó vizek minőségellenőrzés után engedhető a befogadóba.


  1. Állattartó telep szennyvize elvezetését, tárolását úgy kell megoldani, hogy az ne szennyezze a felszíni és a felszín alatti vizeket. Trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek védelméről szóló módosított előírásoknak (219/2004 (VII. 21.) kormányrendelet). Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban.


  1. A vízfolyások mezőgazdasági termeléssel határos szakaszán olyan termeléstechnológiát kell alkalmazni, amely megakadályozza a nagymértékű talajbemosódást és a növényvédőszerek vízfolyásba jutását.


  1. A felszíni- és a felszín alatti vizek mezőgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében az állattartás során a 49/2001. (IV.3.) kormányrendelet 1. sz. mellékletében szereplő, „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait be kell tartani.


  1. Tavak, vízfolyások partélei mellett mindkét oldalon a karbantartás számára, illetve vízvédelmi szempontból  min. 6-6 m széles, ill. a fentebb meghatározott védősávot kell biztosítani.


  1. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet szerint kell eljárni.


  1. Az új területek beépítésének feltétele a beépítésre tervezett területeken és közterületen a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetésének biztosítása.


  1. Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.



24.§.

Föld és talajvédelem


  1. A termőföld erózió és defláció elleni védelme érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell alkalmazni. Biztosítani kell a földfelszín minél nagyobb arányú és állandóbb jellegű zöldfelülettel történő fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős mezőgazdasági területeken talajvédő műveléssel törekedni kell a művelés során az eróziós és deflációs károk minimalizálására.


  1. A deflációs porkeletkezés ellen a belterületi szegélyeken, valamint a nagyobb összefüggő területeken véderdők telepítése szükséges.


  1. A műtrágyák és növényvédő vegyszerek felhasználása szempontjából védendő terület a kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek befogadó (50-100 m széles) sávjai.


  1. Gondoskodni kell a földutak és a vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról.


  1. A termőföldről szóló 1994. évi LV. sz. törvényt be kell tartani.


  1. Bármely építési munka során a termőföld védelme érdekében az építtető köteles gondoskodni a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról.


  1. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően, a talajvédelmi szakhatóság engedélyével lehet.


  1. Építési munkát csak úgy szabad végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.


  1. A vízmedrek feliszapolódását vagy kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat és építési tevékenység nem folytatható.


  1. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani. A munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.


  1. A lejtésviszonyokat figyelembe véve gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetésről, a talajerózió megelőzése érdekében.


  1. A termőföldön, a termőföld művelés alóli kivonásával történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni.


  1. A földmozgatással járó munkavégzések során:

a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni.

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).

c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

d) A felesleges humuszos feltalajt más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság  talajtani vizsgálat alapján kiadott nyilatkozata alapján lehet. Amennyiben magáncélú felhasználás lehetősége felmerül, a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság nyilatkozatát be kell szerezni, mivel a humuszos feltalaj állami tulajdont képez.


  1. A tájkép védelme érdekében 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások létesítése csak a természetvédelmi, talajvédelmi hatóság, illetve a geológiai szolgálat engedélyével lehetséges.



25.§.

Zaj és rezgés elleni védelem


  1. A zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy a területre (imissziós), illetve létesítményre (emissziós) megállapított határértéket ne haladja meg. (8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.).


  1. Meglévő, helyhez kötött zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a beavatkozás után a területre, illetve létesítményre vonatkozó határértékeket ne haladja meg.


  1. A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM- rendelet alapján zajvédelmi szempontból csendes övezet:
    1. A temető területe,
    2. a közpark területe,
    3. turisztikai erdők területe

ahol az emberi tevékenységből származó zajterhelés határértéke nappal max. 45 dB, éjszaka pedig max. 35 dB.


  1. Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület (Vt), és a falusias lakóövezet (Lf).


  1. Zajvédelmi szempontból nem érzékeny területek a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) , illetve ipari gazdasági (Gip, Gipe) területek övezetei.



26.§.

Élővilág, táj és természetvédelem


  1. A táj meglévő karakterének, kedvező településképének védelme érdekében a külterületi településrészek jellegét, karakterét megváltoztató beavatkozások, építések, változtatások nem folytathatók.


  1. Külterületen, mint alapvetően beépítésre nem szánt területen beépítés csak kivételes esetben, az általános tájvédelmi szempontoknak megfelelő építési engedély alapján végezhető. A tervezett belterület bővítés területeinek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.


  1. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, valamint a biológiai sokféleség ne károsodjon, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növény- és állatfajok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.


  1. Önkormányzati rendeletben – a természetvédelmi szakhatósággal egyeztetve – rögzíteni kell a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét.


  1. Gondoskodni kell a tájképi szempontból értékes egyedi tájértékek megőrzéséről: az épített elemek megóvásáról és a természeti elemek fenntartásáról (ld. egyedi tájértékek listája).


  1. Az országos védelem alatt nem álló természeti értékek védelme (pl. öreg fenyves) helyi védettség elrendelésével és a természetvédelmi szakhatóság által jóváhagyott kezelési terv alapján biztosítandó.


  1. A természetközeli állapotú területeken (pld. a Zergeboglár termőhelye TT, országos védelemre tervezett természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyeken, tájrészleteken - a területhasználat módosítása, valamint építéssel összefüggő tevékenységek ügyében a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természet- és tájvédelmi hatósági jogköröket első fokon a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Pécs) gyakorolja, és az ő hozzájárulása szükséges.


  1. Az OTRT-ben kijelölt ökológiai hálózat övezetén bárminemű tevékenység csak a táj- és természetvédelem érdekeinek sérelme nélkül engedélyezhető.


  1. Az általános tájvédelem érdekében gondoskodni kell a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek (fasorok, mezsgyék) és a patak menti növénytársulások megóvásáról, valamint a közutak, a dűlőutak és a birtokhatárok menti védőfásítás megvalósításáról.

Az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi szempontból értékes –fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő.

A felszíni vízfolyások, patakok mederrendezésekor – a tervezés és kivitelezés során – biztosítani kell a természetes vízparti vegetáció, és a természetes élőhelyek védelmét. A vízrendezést a meder minimális burkolásával, vagy burkolás nélkül, mérnökbiológiai-műszaki megoldásokkal kell megvalósítani


  1. A meglévő fásított park, közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó, településképi jelentőségű közterületi gyepes zöldsávok és zöldfelületek védelme érdekében a létüket érintő rendezés, változtatás csak építéshatósági engedéllyel végezhető.


  1. A külterülettel érintkező beépítésre szánt telkeken, valamint a külterület telkein fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és tájképvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáit kell telepíteni.


  1. A település közigazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok kizárólag építési engedéllyel és csak abban az esetben helyezhetők el, ahol a HÉSZ ezt lehetővé teszi. A következőkben felsorolt építményeken, területeken hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni: műemlék, helyi védett épület, helyi természeti érték, helyi tájérték, egyedi tájérték közelében.


  1. Ökológiai (zöld) folyosó területén és az országos védelemre tervezett természetvédelmi területeken hírközlési adótorony nem létesíthető, egyéb területek esetében az egyeztetésbe a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget be kell vonni.


27.§.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás


  1. A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás útján  a marcali regionális szeméttelepre kerül, ahol az ártalmatlanítás rendezett lerakással és földtakarással történik.


  1. A települési szilárdhulladék szervesanyagtartalmának csökkentéséről és újrahasznosításáról (komposztálás) gondoskodni kell.


  1. Veszélyes hulladék a kommunális szeméttelepre nem kerülhet.


  1. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. Kommunális és ipari hulladékot kijelölt telephelyen kell ártalmatlanítani. A veszélyes hulladékok elszállítandók. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.


  1. A szelektív hulladékgyűjtés feltételeit a háztartásokon túl az intézményekben is biztosítani kell. Gondoskodni kell a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően. Az újrahasznosításra alkalmas termelési hulladékot (pl. papírgöngyöleg) szelektíven kell gyűjteni. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni az elektromos és elektronikai hulladékok, az elhasznált akkumulátorok, a növényvédőszerek és csomagolóanyagaik gyűjtésére.


  1. A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint szükséges ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni. A hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak ezen az úton lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetését helyi rendelet szabályozza.


28.§.

Műemlékek és régészeti területek


  1. A településen található műemlékek védelme, megóvása, fenntartása érdekében történő tevékenységek, illetve a műemlékek használata során, továbbá régészeti leletek védelme és bemutatása során a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.


  1. Műemléki védelem alatt álló objektumok esetében, illetve a műemléki környezetben lévő ingatlanok esetében a HÉSZ 1.§.(12) bekezdése szerint kell eljárni.


  1. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét. (Régészeti érdekű területeket a HÉSZ mellékletében és a szabályozási terven (SZT-1) jelöltük.)


  1. Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értékesíteni kell a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.


29.§.

Helyi építészeti értékek védelme


  1. A HÉSZ 3.6.3. számú mellékletében szereplő értékvizsgálatban felsorolt H1, H2, H3, He építészeti alkotásokat és képzőművészeti alkotásokat az önkormányzat helyi védelemben részesíti, az értékvédelmi adatlapokon szereplő védelmi javaslat szerint.


2. Helyi érték - a képviselőtestület rendeletével elfogadott - minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, településképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi, vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátás, településsziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett.


3. A helyi értékvédelem célja az (1) bekezdésben meghatározott értékek fokozott megőrzése a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek megtartása, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása az itt élők önbecsülésének, településszeretetének elősegítése érdekében.


4. A helyi értékvédelemnek ki kell terjednie az értékvizsgálatban felsorolt egyedi védelemre (H1, H2, H3 kategóriák), valamint a helyi értékű területi védelmi kategóriára (He). (A védelemmel érintett ingatlanok a HÉSZ mellékletében kerültek felsorolásra.)

Az egyedi védelem kiterjedhet:

a) az épület, építmény teljes egészére                             H1 jelű kategória

b) az épület, építmény utcai homlokzatára                     H2 jelű kategória

c.) az épület, építmény egy részére illetve tartozékára, valamint

az egyéb örökségi (képzőművészeti) alkotásokra      H3 jelű kategória

A területi védelem kiterjedhet (He): temető területe


5. A helyi értékek védelmével kapcsolatos építésügyi igazgatási (hatósági) feladatokat a jegyző látja el.


6. A védetté nyilvánítás alapja a Településrendezési Terv Örökségvédelmi Hatástanulmányának értékvizsgálata.


7.További védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy kezdeményezheti a polgármesternél. A védetté nyilvánításra, illetve megszüntetésre a Polgármester tesz javaslatot a képviselőtestületnek.


8. A jegyző a helyi védelem alatt álló értékekről törzslapot készíttet és nyilvántartást vezet.

A törzslap az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a védett  érték  megnevezését,  pontos  helyét  (utca,  házszám, hrsz.),

b) a védelem fajtáját, a védetté nyilvánítás vagy megszűntetés indokolását,

c) az értékeket bemutató helyszínrajzot és fényképfelvételt,

d) a védetté nyilvánítást vagy megszűntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,

e) a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának, időpontját, mértékét és rendeltetését.


9. Védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről az önkormányzat rendelettel dönt. A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonost és a kezdeményezőt, a Körzeti Földhivatalt. Helyi területvédelem esetén az érintett közművek és utak fenntartóit.


10. A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg megszűntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.


11. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a   homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes  színezését.


12. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem  akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek  mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.


13. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.


14. A védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítését, visszaállítását vagy megőrzését – előzetes egyeztetés alapján – az építési hatóság előírhatja.


15. Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor. A bontási engedélyhez részletes épületfelmérés és fotódokumentáció készítendő.


16. A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.


17. A helyileg védett értékek fenntartásával, helyreállításával, korszerűsítésével kapcsolatos, részletes előírásokat esetenként és egyedenként az örökségvédelmi hatástanulmány építészeti értékvizsgálata alapján az építési hatóság határozza meg.


18. A helyi védettség alá tartozó épületek, építmények esetében - külön jogszabályban építési engedélyhez kötött  tevékenységeken kívül - építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben:

a) védett épület, építmény átépítése, bontása, bővítése, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése, felújítása és közterületről látható homlokzat színezése 200 lm3 alatt is;

b) közterületről látható felületen (homlokzat, tető, kerítés, stb.) 0,25 m2-nél kisebb kirakatszekrény, előtető, ernyőszerkezet, hirdető berendezések fényreklám, cég- vagy címtábla létesítése, átalakítása;

c) tájrendezési vagy képző- és iparművészeti restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő, egyéb munkálatok, illetőleg épületkutatás (falkutatás) végzéséhez.


19. A (18) bekezdésben meghatározott munkákra az építési és használatbavételi, bontási engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:

a./ állapotfelmérési rajzot,

b./ homlokzati színtervet,

c./ fényképeket.


20. Az építésügyi hatóság az építési engedély kiadását megtagadhatja vagy feltételekhez kötheti, ha a tervezett építési munka:

a) egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatának, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;

b) a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés  alkalmazását  tervezi, és a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan  megváltoztatná,  vagy  értékcsökkenését eredményezné.


21. Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során:

a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,

b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,

c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését,

d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását.


IV. FEJEZET

EGYÉB SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYEI


30.§.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés


  1. A rendezési terv által javasolt, közérdekből szükséges helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az Önkormányzat javára lejegyeztetheti.


  1. Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a legyezésért nem jár kártalanítás.


  1. Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.


  1. Az ingatlan helyi közút céljára igénybevett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatan érték-növekedés összegét.


31.§.

Útépítési és közművesítései hozzájárulás.


  1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.


  1. A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az önkormányzati rendelet szabályozza.



32.§.

Településrendezési és építésjogi követelmények


  1. A tervszerű telek gazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.


  1. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.


  1. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében elrendelheti a magán és közterületeken elhelyezett 1,0 m2-t meghaladó reklámtáblák lebontását, és létesítését engedélyhez köti.


  1. A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosa a közműre való rákötésre kötelezhető.


  1. A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képez ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen és erdőterületen történő építés.


  1. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése miatt az önkormányzat beültetési kötelezettséget írhat elő.


  1. Az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.


V. fejezet


33.§.

Záró rendelkezések.


  1. Aki jelen rendelet előírásait megszegi, de más szabálysértési vagy súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el és külön rendeletben meghatározott összegű pénzbírsággal sújtható. Szabálysértést követ el:

a, aki jelen rendeletben foglalt előírásoktól eltérő területfelhasználási, telekalakítási, építési, tereprendezési, közmű-építési, növényzettelepítési, földművelési tevékenységet folytat,

b, aki jelen rendeletben szereplő környezetvédelmi előírásokat megszegi.

c, Építési bírsággal sújtható az az építtető – külön jogszabályi előírás alapján – aki engedélyhez kötött építést, vagy bontást engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végez.


  1. A szabálysértési eljárás lefolytatása Újvárfalva település Jegyzőjének hatásköre.


  1. E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép érvénybe. Rendelkezéseit a Hivatalnál folyamatban lévő építési hatósági ügyekben nem kell alkalmazni.


  1. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Újvárfalva község önkormányzati képviselőtestületének alábbi rendelkezése: 7/2003 (VI. 11.) számú rendelettel módosított Újvárfalva Összevont Rendezési Tervének Szabályozási Előírásairól szóló 6/1995 (IV. 12.) sz. rendelet.