1. § (1) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező, a CIVITAS BT által készített 08/2002 tervszámú kül- és belterületi szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.

(2) Jelen rendelet hatálya Rinyaújnép község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges; kivéve az irányadó telekhatár jelet, melyek megváltoztatása az övezetre vonatkozó előírások betartásával telekalakítási hatósági eljárás keretében lehetséges.

(4) Egyes objektumok helyi védelem alá helyezése vagy törlése jelen rendelet módosítása nélkül önálló önkormányzati rendelettel történhet a helyi védelemre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett.

(5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

2. § (1) Új épületet elhelyezni csak:

(2) Új épület építése csak a 35/1996. (XII. 29.) BM. rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.

(3) Új épület építése csak az OTÉK 42. §-ában meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül, vagy közintézmények esetében - a közterület tulajdonosa illetve kezelője és a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával - az ingatlantól mért 200 m távolságon belül közterületen kell kialakítani.

(4) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.

(5) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen, valamint helyi és országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területeken.

3. § (1) Beépítésre szánt területen új épületet elhelyezni csak a szabályozási terven jelölt építési határvonalon belül lehet.

(2) Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában kialakult építési vonalhoz kell igazítani.

(3) Oldalhatáron álló beépítésű területen megfelelő telekszélesség esetén az épületek szabadonállóan is elhelyezhetők az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építési helyen belül.

(4) Kialakult oldalhatáron álló beépítésű területen 14 m-nél keskenyebb telken „D-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó új épület és meglévő épület bővítése esetén az oldalkert legkisebb szélessége legalább az övezetben előírt építménymagasság mértékével megegyező. Ennél kisebb tűztávolság csak korábbi épület helyén történő építés vagy meglévő épület átépítése esetén akkor engedélyezhető, ha a tűzrendészeti szakhatóság a tervi megoldással és alkalmazandó épületszerkezetekkel egyetért.

(5) Hátsókert mélysége legalább 6 m.

4. § (1) Lakó-, különleges és kertgazdasági területen minden épületet jellemzően 35-45^o hajlású magas tetővel kell kialakítani. Az épületeken alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Épületfelújítás esetén sem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag.

(2) Új építés és épület-átalakítás esetén létesítendő tetőidom az utcában jellemzően kialakult állású nyeregtető.

(3) Terepszint alatti építmények (pince) a talajvízszint-viszonyok figyelembevételével egy szint mélységben, a telken beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetők.

(4) A tervezési területen csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 3 m² reklám-felülettel.

(5) A tervezési területen minden 15 m-nél magasabb épület, kiálló épület-rész (torony, kémény, antenna, szellőző, stb.), valamint műtárgy építési engedélyezéséhez tájesztétikai vizsgálat és látványterv mellékelendő.

5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás szerint építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető.

(2) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bővítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is megengedhető.

(3) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.

(4) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

6. § (1) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat állásfoglalása szükséges:

(2) A Magyar Geológiai Szolgálat megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén.

(3) Mélyfekvésű területeken építendő építmények engedélyezési tervéhez a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálat mellékelendő.

(4) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.

(5) Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez – amennyiben az értékesítésre kerül – a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges.

7. § (1) A tervezési területen keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2) Állati tetemeket zárható épületben elhelyezett konténerben kell átmenetileg tárolni, és állati fehérje-feldolgozó üzembe kell elszállítani.

(3) Szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen épületek csak a vízügyi szakhatóság által is elfogadott szakszerű közműpótló létesítése esetén építhetők.

(4) A felszínalatti vizek minőségének védelme érdekében kockázatos anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos.

(5) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenység esetén be kell tartani a 8/2002. (III. 22.) sz. KöM-EüM együttes rendelet zaj- és rezgésterhelési határértékeit.

(6) A háztáji állattartás feltételeit helyi állattartási rendeletben kell szabályozni.

(7) A település területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása a 25/2001. (XII. 7.) sz. KöM-FVM rendelettel módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM rendeletben előírt határértékeknek megfelel.

8. § (1) A község egész közigazgatási területe ökológiai hálózat által érintett terület.

(2) A természetvédelem érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásai betartandók. Vizes élőhelyeken a Tvt. 15-18. §. előírásainak betartására fokozott figyelmet kell fordítani.

(3) Gyep művelési ágba tartozó területen extenzív művelés végezhető, gyepterület szántó- és erdőterületté nem minősíthető át.

9. § (1) A terület tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 0,5.

(2) A terület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

(4) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %, de legfeljebb 400 m² beépített terület. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 40 %-a fenntartandó.

(5) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság új építés vagy bővítés esetén: 4,5 m.

(7) A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges.

10. § (1) A területen a 9. §. Lf övezetre vonatkozó szabályozás (1), (2), (3), (4), (5) és (7) pontja betartandó.

(2) Telekalakítás esetén a kialakult, illetve történetileg igazolható hagyományos telekrendszerhez kell igazodni.

(3) Új építés vagy bővítés esetén megengedett építménymagasság: 4,0 m. Az övezet területén csak a hagyományos faluképhez illeszkedő új épületek helyezhetők el. Ennek keretében:

11. § (1) A terület tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 0,5.

(2) A terület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el: Egyházi épület és kiszolgáló létesítményei.

(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

(4) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 30 %-a fenntartandó.

(5) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság új építés vagy bővítés esetén: 10 m.

(7) A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

12. § (1) A terület tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 1,0.

(2) A területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(3) Telekalakítás esetén a létrejövő új telkek legkisebb méretei:

(4) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 40 %-a fenntartandó.

(5) Beépítési mód: szabadon álló.

(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. Technológiai okokból szükséges esetben, kivételesen ennél magasabb építménymagasság is engedélyezhető.

13. § (1) A terület tömbjein megengedett szintterület-sűrűség: 0,01.

(2) A területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(3) Új temetkezési helyek kialakítása csak parcellázási terv alapján lehetséges.

(4) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %. Zöldfelület céljára a temető területének legalább 40 %-a fenntartandó.

(5) Beépítési mód: szabadon álló.

(6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4 m, egyházi épület esetén 10 m.

(7) A terület bekerítendő.

14. § (1) A területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

(2) A közutak szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tünteti fel.

(3) Csapadékvíz-elvezető árkok létesítése, illetve minden vízrendezési és vízkárelhárítási tevékenység csak vízjogi engedéllyel végezhető.

15. § (1) A területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el: Vízkárelhárítást szolgáló építmények.

(2) A területen minden tevékenység csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

16. § (1) A területen csak a vízbeszerzést, ívóvíz-kezelést és tárolást szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A területen minden tevékenység csak a vízügyi hatóság és a terület kezelőjének hozzájárulásával végezhető.

(3) A terület bekerítendő.

17. § A területen – az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett - 10 ha területnél nagyobb földrészleten az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és a vad-gazdálkodást kiszolgáló, legfeljebb 5 m építmény-magasságú, tájba illő épületek helyezhetők el, a földrészlet legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével.

18. § (1) Az övezet területén az E övezeti jelű erdőterületekre vonatkozó előírások betartásán túl minden erdőgazdálkodási, közlekedési-létesítmény építési és közmű-elhelyezési engedélyezési eljárásába a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó.

(2) A területen épület csak kivételesen, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el.

19. § (1) A területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok, valamint az OTÉK 29. §. előírásainak betartása mellett folytatható.

(2) Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni. Úttól legalább 10 m előkert-mélység biztosítandó.

(3) Telekalakítás esetén legalább 6000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű földrészlet alakítható ki.

(4) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 5 m. Technológiai okokból indokolt esetben ennél magasabb építmény is elhelyezhető.

(5) A területen az OTÉK 29. §-a előírásai szerint birtokközpontok is kialakíthatók.

20. § (1) A területen minden tevékenység a földművelésre vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával folytatható.

(2) Épületek, út és közmű-létesítmények csak kivételesen, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával és előírásai szerint létesíthetők.

(3) A kialakult földrészletek tovább nem oszthatók.

21. § A település belterületi határvonalát a szabályozási terv tünteti fel.

22. § (1) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén történő épület-elhelyezéseknél az MSZ 151/5 szabványban előírt védőtávolságok betartandók.

(2) Gázvezetékek mentén a 6/1982. (V. 6.) Ip.M. rendeletben előírt védőtávolságok betartandók.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhető el.

(4) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m távolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(5) Nagyüzemi állattartó telep körül a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 2. melléklet 7.2 előírásai szerinti védőtávolságok betartandók.

23. § Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. törvény előírásai betartandók.

24. § (1) A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik.

(2) A község helyi védelemben részesülő objektumait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzőjének feladata.

(4) A védendő értékek körére a település rendezési terve, építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, tájépítész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat tehet javaslatot.

(3) Védetté nyilvánítást vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is kezdeményezhet, ilyen esetben azonban ki kell kérni építészmérnök szakértő, botanikai érték esetén kertészmérnök szakértő szakvéleményét.

(4) A helyi értékek védelmére vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell:

25. § (1) A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt.

(2) A döntésről tájékoztatni kell a tulajdonosokat, illetve a kezdeményezőt.

(3) Ha a védettség megszűnik, a jegyző gondoskodik a védett érték és telek dokumentációjának elkészíttetéséről és annak a Megyei Levéltárban történő elhelyezéséről; valamint a megmenthető értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentéséről és elhelyezéséről.

(4) A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

26. § (1) A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.

(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

27. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható.

(2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

28. § (1) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).

(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.

(3) Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4) Védett épület elbontása, védett növényegyed kivágása csak rendkívül indokolt esetben, a Képviselőtestület védettséget megszüntető határozatát követően engedélyezhető.

(5) Védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás esetén a megmenthető részértékeket más épületen kell felhasználni.

29. § (1) A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében – a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül – építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is:

(2) Az építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési-, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkákra az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. § (1) Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell

(2) Az építésügyi hatóság indokolt esetben további mellékletek csatolását is előírhatja (pl. falkutatás, talajmechanikai-, statikai vizsgálat, faanyag-vizsgálat, stb.)

31. § Az Önkormányzat ÉTV 27. §. értelmében a helyi közutak lejegyzésére vonatkozó jogát a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken fenntartja. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel kerülhet sor.

32. § (1) A szabályozási tervlapon szereplő beültetési kötelezettségű területek háromszintes növényállománnyal beültetendők.

(2) A növényzettelepítés a környezetterhelést okozó üzem tulajdonosának feladata.

33. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Babócsa Községi Közös Tanács Babócsa településcsoportja ÖRT-t jóváhagyó 2/1975.(X.14.) rendeletének Rinyaújnép községre vonatkozó minden előírása.