egységes szerkezetben

Komlósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a módosított 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése, 78-80. §-aiban, valamint a módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 54.§. (3) bekezdése, 58. § (2) bekezdése, valamint a módosított 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 11. § (2) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 105. §-a, valamint 108. §-ában kapott felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet célja

1. §.

(1)   A rendelet célja az önkormányzati tulajdon

       a.) folyamatos védelme,

       b.) a vagyonelemek használata, és működtetése során értékük megőrzése,

       c.) növelésének előmozdítása.

(2)   A szabályozás célja továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.

Az önkormányzat vállalkozása

2. §.

(1)  Komlósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, de kötelező alapellátási feladatait, azok ellátásához szükséges anyagi eszközöket és azok mellé rendelt tartalékokat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti.

       A felsoroltakon túl megmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját gazdálkodási felelősségére rendelkezhet.

(2)  A képviselő-testület magára nézve kötelezőnek tartja azt, hogy nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.

A rendelet hatálya

3. §.

(1)  E rendelet hatálya kiterjed Komlósd Község Önkormányzata tulajdonában lévő:

a) ingatlanokra,

b) ingó vagyontárgyakra,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) társasági részesedésekre.

(2)  E rendelet hatálya kiterjed a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon kezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

(3)  E rendelet hatálya Komlósd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete fenntartásában működő költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását csak az e rendeletben szabályozott kérdések tekintetében érinti.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon és nyilvántartása

Az önkormányzati vagyon minősítése

4. §.

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

       Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, mely forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon.

       Az üzleti vagyon forgalomképes.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyont e rendelet 1.  melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyont e rendelet 2. melléklete, az üzleti vagyont a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat törzsvagyonából nem kerül meghatározásra.

 Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

5. §.

(1)   Az önkormányzat vagyonát a körjegyzőségi hivatal tartja nyilván, - a rendelkezésre álló KATA-WIN számítógépes szoftver segítségével - valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei előírásait figyelembe véve.

(2)   Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlan vagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.

(3)   A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a körjegyzőségi hivatal gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűen vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan e rendelet mellékletének módosítására és kiegészítésére vonatkozó előterjesztés és a rendelet-tervezet alapján.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

6. §.

(1)   A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2)   A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a) törzsvagyon és ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes és

b) üzleti vagyon

bontásban tartalmazza.

 (3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:

       a.) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

       b.) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken tartalmazza.

(4)   A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a polgármester.

(5)   A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi korlátokon belül - a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(6) A tárgyi eszközök mennyiségi felvétellel történő leltározását kétévente kell végrehajtani.

Az önkormányzati vagyon értéke a hatáskörök és döntésre jogosultak köre meghatározása céljából

7. §.

(1)  A vagyonnal kapcsolatos döntésre jogosultak meghatározása szempontjából az e §-ban meghatározott értékek szerint kell  számításba venni a vagyontárgy értékét.

(2)   A vagyon tárgyának értékesítése és megterhelése esetén a vagyontárgy értékét:

       a.)   ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll, 1 évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján;

       b.)   ingó vagyon esetében az önkormányzati számviteli politika alapján a könyv szerinti nyilvántartási értéken;

(3)          Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor a vagyon csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.

(4)          Vagyontárgynak a (2) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.

(5)          Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

III. fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok

gyakorlásának közös szabályai

8. §.

(1)   Az önkormányzatot - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)   A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete, valamint  a polgármester gyakorolja.

(3)   A tulajdonosi jogok gyakorlását a képviselőt-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházza át.

(4)   Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban, közhasznú társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban: a polgármester) látja el .

Vagyonkezelő szervek, vagyonkezelő jogai, kötelességei

9. §.

(1)  Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:

a) az önkormányzat vagyongazdálkodása szempontjából irányítást gyakorló, vezető költségvetési szerv, a Körjegyzőségi Hivatal, melynek vezetője a vagyongazdálkodás tekintetében a polgármester,

b) az önkormányzat vagyonkezelő szerve a Komlósd község részvételével működő intézményfenntartó társulás keretében fenntartott Barcsi Szociális Központ – a komlósdi telephelyű Idősek Klubja tekintetében.

(2)            Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(3)            Az önkormányzat vagyonkezelő szerveit megilleti - a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan - az ingyenes használat joga.

(4)            Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.

(5)            Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:

a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre;

b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra, használat engedélyezésére;

c) ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére;

d) közterhek viselésére.

(6)            Az önkormányzat vagyonkezelő szervei mint önálló jogi személyek saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az általuk megszerzett vagyon, annak megszerzését követően önkormányzati tulajdonná válik. Az intézményvezető köteles - ingatlan vagyon esetén - az önkormányzati tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni.

Az intézmény vagyonkezelői joga nem terjed ki az általa használt ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdon- változására és jogokkal való terhelésére.

(7)     A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

IV. fejezet

Felajánlott vagyon elfogadása

10. §.

(1)   Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2)   Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata. A vagyonkezelő arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3)   Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét.

Önkormányzati követelésekről való lemondás,

követelések elengedése

11. §.

(1)   Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

a) csődegyezségi megállapodásban;

b) bírói egyezség keretében;

c) más települési önkormányzattal szembeni, együttműködési megállapodáson alapuló követelés esetében, ha annak érvényesítése a megállapodáson alapuló feladat ellátást és a kötelezett önkormányzat gazdálkodását veszélyezteti;

d) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani.

(2)   A követelés elengedésére jogosultak eljárásuk során az (1) bekezdés c), d)  pontja esetében alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni.

       (Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.) A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(3)   A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást).

(4)   Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben  mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől  is.

(5)   Minden követelésről való lemondás  elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).

V. fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

12. §.

(1)   A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.

(2)   A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható.

       Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karban tartását a használat fejében.

(3)   A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. 

(4)   A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes  törzsvagyont érintő  koncessziós pályázat, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

13. §.

(1)   E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármely megterheléséről - hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve - vagy gazdasági társaságba való bevitelről

a) 100.000 Ft értékhatárig a polgármester;

b) 100.000 Ft értékhatár felett a képviselő-testület határoz.

(2)   Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy - jogszabályi tilalom folytán - hitel vagy önkormányzat által kibocsátott kötvény fedezetéül nem adható.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok elidegenítéséről, cseréjéről, más önkormányzatnak és szervnek történő átadásáról, a vagyonkezelői jog átadásáról a képviselő-testület esetenként, minősített szótöbbséggel dönt.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

14. §.

(1) Ingatlan megszerzéséről, valamint üzleti vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt.

       A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

(2) Az önkormányzat által fenntartott önkormányzati költségvetési szervek vezetői, mint vagyonkezelők, a képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározottak szerint gondoskodnak az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez szükséges üzleti vagyontárgyak, eszközök beszerzéséről és állaguk fenntartásáról.

(3)       Az üzleti vagyontárgy elidegenítéséről, vételéről, cseréjéről, az elővásárlási jog gyakorlásáról és terheléséről a képviselő-testület dönt.

(4)   Az önkormányzati vagyon elidegenítésével, megterhelésével és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.

15. §.

(1)       Üzleti vagyontárgy egyéb módon történő hasznosításáról (a bérbe adást ide nem értve) a képviselő-testület dönt.

(2)   Az (1) bekezdésben szabályozott vagyongazdálkodási kérdésekben létrejött jogügyleteket tartalmazó iratokat (szerződéseket) a polgármester írja alá.

(3)       Üzleti vagyonnak minősülő ingatlan – ide nem értve az Áht. 108. § (1) bekezdésében meghatározott forgalmi értékű ingatlant - pályázati eljárás nélkül - legfeljebb 6 havi (1 alkalommal további 1-szer 6 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról, rendkívül indokolt esetben a polgármester dönt. Felhatalmazása az üresen álló, nem hasznosuló vagyontárgyak állagmegóvását, és az ingatlan-vagyonból bevétel szerzését szolgálja. 

(4)   A képviselő-testület dönt minden elidegenítési, terhelési, biztosítékba adási, jelzáloggal terhelés kérdésében  és az elővásárlási jog biztosítása ügyében.

VI. fejezet

Egyes jogügyletek megkötésére irányadó speciális szabályok

16. §.

(1)   Az önkormányzat  tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésére a képviselő-testület - a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések betartása mellett - koncessziós pályázatot, vagy közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázatot írhat ki.

(2)   A pályázatot a képviselő-testület írja ki és bírálja el. A képviselő-testület jognyilatkozatait e körben - a testület döntése alapján - a polgármester írja alá. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester felügyeli a megkötött szerződés teljesítését.

17. §.

Tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatot a képviselő-testület adhat, a döntés alapján a nyilatkozatot a polgármester írja alá.

18. §.

(1)   Beépítetlen ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit a képviselő-testület állapítja meg. A vagyon hasznosítására pályázónak e feltételrendszert ismernie kell, mint szerződési ajánlatot, s e feltételek ismerete mellett dönti el, pályázik-e, s az elnyert pályázat alapján az ismert feltételekkel szerződést kíván-e kötni. A feltételeket a pályázati kiírások tartalmazzák.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározottakat a nem lakás célú helyiségek bérbeadásánál is alkalmazni kell.

19. §.

(1)   Mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2)   A haszonbérleti szerződés legrövidebb időtartama 1 év, haszonbérleti szerződés határozatlan időtartamra nem köthető. A szerződés időtartamának meghatározásánál a képviselő-testület hatályos községrendezési szabályozási tervét és helyi építési szabályairól szóló helyi rendeletét, előírásait kell figyelembe venni.

(3)   A mezőgazdasági művelésű ingatlanok irányadó bérleti díját a képviselő-testület évente határozza meg.

(4)   A képviselő-testület által megállapított bérleti díj a pályázati kiírásban és a szerződésben foglaltak szerint módosul.

20. §.

       A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat készpénzt fogadhat el.

VII. fejezet

Az önkormányzati költségvetési szervek önkormányzati vagyonnal

kapcsolatos bevételei

21. §.

(1)   Az önkormányzat költségvetési szerveinek joga és lehetősége a vagyonkezelésükben, vagy használatukban lévő ingatlanok, egyéb eszközök és szellemi kapacitások ésszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása, és ezzel többletbevétel elérése.

       Az eredményességért és a jogszerűségért a költségvetési szerv vezetője felel.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységből származó bevétel az intézményt illeti meg.

VIII. fejezet

Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

22. §.

Az önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület tagjai több mint felének igen szavazatával dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) gazdasági-és közhasznú társaság alapításáról;

b) közalapítvány létrehozásáról, alapítványról, társadalmi szervezethez való, az önkormányzat vagyonát is érintő csatlakozásról;

c) gazdasági- és közhasznú társaságban fennálló részesedésnek, üzletrésznek az értékesítésre kijelöléséről, pénzbeli és apport befektetésről;

d) kötvénykibocsátásról;

e) kezességvállalásról;

f) bankgarancia kérésről és bankgarancia biztosítás fedezeteként szolgáló keretbiztosítéki jelzálog szerződésről;

IX. fejezet

Eljárási szabályok

23. §.

(1)   Az önkormányzati vagyon megszerzése, elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(2)   Az (1) bekezdésben írt eljárást kezdeményezheti a:

a) képviselő-testület;

b) képviselő;

c) polgármester.

(3)   Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása pályázati eljárás útján történik.

        A pályázati kiírás feltételeit, beépítetlen ingatlan esetében a beépítési kötelezettségre, a beépítési kötelezettség meghosszabbítására vonatkozó előírásokat a képviselő-testület határozza meg.

       Az önkormányzat által értékesített beépítetlen ingatlan visszavásárlásának kérdésében a képviselő-testület dönt.

(4)   Állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményező hasznosítási ötletének védelmét - kérelmére - biztosítani kell.

       Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

(5)  A szerződéskötés költsége ingatlan értékesítés esetén a forgalmi érték bruttó 1 %-a, de legalább bruttó 15.000 Ft, egyéb szerződések esetén a vagyontárgy értékének bruttó 1 %-a, de legalább bruttó 7.000 Ft, melyet a szerződés aláírásakor kell megfizetni.

24. §.

(1)   A pályázati rendszer – az Áht. 108. § (1) bekezdésében meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgy esetében – nem terjed ki:

       a.)   a pályázat útján bérbe adott határozott idejű bérleti szerződések bérleti idejének   meghosszabbítására;

       b.)   kisajátításnál csere ingatlan biztosítására;

       c.)   telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokat,      telek-kiegészítéseket;

       d.)   idegen tulajdonú al- és felépítmények alatti földterület hasznosítására vagy idegen tulajdonú földterületen lévő al- és vagy felépítmények hasznosítására;

       e.)   mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek haszonbérbe adására;

       f.)   állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére;

       g.)   az 1989. évi II. tv. hatálya alá tartozó szervezet helyiség igényének kielégítésére;

       h.)   ha a hasznosítandó ingatlan (helyiség) közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, vagy más önkormányzati feladatellátást szolgál, és e feladatellátás érdekében a feladat átvételére megállapodás készül;

       i.)    ha az önkormányzat  közérdekű célra, kötelező, vagy szabadon vállalt feladata ellátása érdekében az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak;

       j.)    jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elővásárlási vagy elő bérleti vagy elő haszonbérleti jogosultsággal rendelkező részére történő vagyonhasznosításkor,

       k.)   más önkormányzat, vagy intézménye,  vagy az önkormányzat helyett az önkormányzat feladatát feladat ellátási megállapodás alapján ellátó szervezet vagy személy részére történő, feleslegessé vált, de használható ingóvagyon ellenértékkel, vagy ellenérték nélküli átadására.

       l.)   az önkormányzati vagyon apportálására (gazdasági társaságba, közhasznú társaságba       nem pénzbeli hozzájárulásként történő biztosítására).

25. §.

(1)   A pályázati eljárás nyílt és meghívásos, zárt pályázati eljárás formájában történhet. Munkahelyteremtő beruházás létrehozása, városi ellátás szolgáltatás javítás céljait szolgáló, továbbá ipari termelő, kereskedelmi, stb. tevékenységek esetében zárt pályázati eljárás is lefolytatható.

(2)   A pályázati kiírás lehet eseti, lehet változatlan feltételekkel ismételt, és lehet folyamatos határidejű pályázati kiírás.

 26. §.

(1)   A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell (értelemszerűen):

a.) a vételár, a bérleti, a használati díj alsó határát, a licit konkrét ügyben történő alkalmazásának lehetőségét és licitálás esetén az elbírálás rendjét, a vételár, a bérleti díj, a használati díj megfizetésének módját, a vételárból, a bérleti, a használati díjból érvényesített vagy érvényesíthető kedvezményeket, támogatások feltételeit;

       b.)   a használati jog megszerzésének legalacsonyabb, területegységre megállapított értékét, (telkek esetén a közművesítettségi fokot és fekvést);

       c.)   a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák   meghatározását és annak elszámolási módját;

       d.)   a bérlet, használat  időtartamát, határozott, vagy határozatlan idejét, konkrét időpontot, feltételt megjelölve;

       e.)   szerződés megszűnésekor a bérlőt, használót terhelő helyreállítási        kötelezettséget;

       f.)   helyiség (telek) címét, helyrajzi számát, az alapterület nagyságát, műszaki jellemzőket, ingatlanra vonatkozó tulajdonosi (vagyonkezelői) jogosultságot, ajánlott vagy kötelező         funkciót, ajánlott vagy kötelező tevékenységi kört vagy üzletkört;

       g.)   bérleti díj alsó határát,  és a bérleti díj emelésének feltételeit, szabályait;

       h.)   a pályázati kiírásnál a szükséges esetben a szerződés teljesítésére meghatározott, a Ptk-ba foglalt biztosítékokat;

       i.)    a fizetendő bérleti díjat (alsó határos jelleggel), vagy a területegységre meghatározott     bérleti díjat;

       j.)    felhívást arra vonatkozó nyilatkozat tételre, hogy a pályázati kiírásban foglalt        feltételeket a pályázó tudomásul veszi és elfogadja;

       k.)   tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy licites vagy zárt borítékos eljárás esetén a nyertes kiválasztása milyen szempontok szerint történik;

       l.)    felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának tartalmi feltételeire, helyére és idejére

       m.) a pályázati tárgyalás helyét, idejét;

       n.)   a pályázati anyag  díjazás ellenében történő átvétele lehetőségét (esetenként);

       o.)   az elbírálás szempontjait.

(2)   A pályázatot írásban kell benyújtani.

(3)   A pályázatnak tartalmaznia kell:

       a.)   a pályázó nevét, személyi adatait, címét;

       b.)   hozzájárulását a pályázat körében személyes adatai kezeléséhez;

       c.)   a pályázó jelenlegi tevékenységének megnevezését, a tervezett tevékenységét, a tervezett felhasználás célját, nyilatkozatát a pályázati feltételekre és azok elfogadására;

       d.)   nyilatkozatokat arra, hogy  nincs köztartozása (vám, jövedék, állami, önkormányzati adó tartozása, állami pénzügyi alapokkal, állami célelőirányzatokkal kapcsolatos köztartozása), valamint nincs a nagyatádi önkormányzattól bérelt vagy használt ingatlanra vonatkozó bérleti vagy használati díj tartozása, szerződés csak azzal köthető, aki a fenti igazolásokat a szerződés-kötést megelőzően benyújtja;

       e.)   a tevékenység végzésére jogosító engedélyek (cégbejegyzés, cégbírósági igazolás) hiteles másolatát, vállalkozói igazolvány bemutatását, vagy hiteles másolatát, továbbá, ha a tevékenység végzése engedélyhez kötött, a tevékenység végzésére feljogosító engedély hiteles másolatát;

f.)   ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges cégkivonatot, aláírási címpéldány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, a szerződés-kötést megelőzően.

(4)   Ingatlan, ingatlanrész bérbeadása esetén a bérleti jogot a pályázók közül az szerzi meg, aki a pályázók közül a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot. Ha a pályázati eljárásban szolgáltató és nem szolgáltató tevékenység együtt versenyez, a pályázati versenytárgyaláson a bérleti jogot a bérleti díj licitalaphoz képest arányaiban magasabb bérleti díj megfizetését vállaló ajánlattevő nyeri el. Ingatlan elidegenítése esetén az szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, aki legkedvezőbb vételárat ajánlja. Ettől eltérni akkor lehet, ha egyéb szempontokra is figyelemmel összességében gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat is érkezett.

       Ingatlan bérbeadására kiírt pályázat esetén, ha az kétszer eredménytelen volt, az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható, melyre a tevékenységi kör és az ajánlott bérleti díj megjelölésével lehet pályázatot benyújtani.

27. §.

(1)   Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok előkészítésére és értékelésére szakértői munkacsoport is létrehozható. Létrehozásáról az elidegenítési döntés meghozatalára jogosult dönt.

(2)   A szakértői munkacsoport - létrehozása esetén - minimum 3 tagú.  Javaslatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és ajánlásáról, az ajánlatok értékeléséről - a pályázatok kézhezvételét követő legkésőbb 5 napon belül - jegyzőkönyvet készít.

28. §.

(1)   A pályázóktól a döntés előkészítés részeként - szükség esetén - információkat és referenciákat szerez be a döntés adminisztratív előkészítését végző körjegyzőségi hivatal.

(2)   A pályázati bírálat eredményességéről az ajánlattevőket az elbírálást követő legkésőbb 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(3)   A szerződésekről nyilvántartást kell vezetni.

Bérleti és használati díjak megfizetésének módja

29. §.

(1)   A bérleti és használati díjakat a bérbeadó számlája alapján általában havonta kell megfizetni, ettől eltérő fizetési határidő is megállapítható.  

(2)   Az eseti, meghatározott napra vagy egy hónapnál rövidebb időtartamra szóló bérleti, használati díjak fizetésének módjában a felek szabadon állapodnak meg.

 Hatályba léptető rendelkezések

30. §.

(1)   E rendelet 2008. november 1-jén lép hatályba.

(2)   E rendelet rendelkezései az e rendelet hatálybalépését követően létrejött  jogviszonyokra vonatkoznak.

(3)   E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti az önkormányzati vagyonról való rendelkezési jog gyakorlatának szabályozásáról szóló 6/1993.(VIII.10.) rendelet.

(4) E rendelet kihirdetéséről hirdetőtáblára helyezéssel a körjegyző gondoskodik.

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Komlósd, 2008. szeptember 22.

               Kiss Pál  s.k.                                                                      Tulok Mónika s.k.

              polgármester                                                                            körjegyző

A rendelet hirdetőtáblára helyezve. 2008. november 26.

                                                                                             Tulok Mónika s.k.

                                                                                                  körjegyző

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteles.

Babócsa, 2013. július 10.

                                                                       Tulok Mónika

                                                                             jegyző

                                               1. melléklet a 12/2008.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

FORGALOMKÉPTELEN INGATLANVAGYON

KOMLÓSD

Hrsz                                       Megnevezés

            /           /                      Szennyvízvezeték

      122/          /                      Közút, Kismez.

      782/          /                      zártkerti közút

       03/           /                      külterületi közút

      016/          /                      Kült.út

      017/          /                      Kült.út

      031/          /                      Kült.út

      032/          /                      Kült.út

      034/          /                      Kült.út

      035/          /                      Kült.út

      037/          /                      Kült.út

      045/          /                      kült.út

      047/          /                      kült.út

      051/          /                      Kült.út

     0465/         /                      Sz.víz telep

000054/          /                      Idősek klubja

000078/          /                      Temető, ravatalozó

000132/          /                      Árok

2. melléklet a 12/2008.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES INGATLANVAGYON

KOMLÓSD

Hrsz                           Megnevezés

            /           /           átemelők építményei, szennyvízvezeték

       053/         /           Szemétlerakó

     0465/         /           Sz.víz telep

000018/          /           Belterületi telek

000054/          /           idősek klubja, garázs, tüzelőtároló

000078/          /           Sportpálya

000112/          /           Községháza

000123/          /           Vízmű területe

000131/          /           Központi közterület

000641/          /           zártkerti út

3. melléklet a 12/2008.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

ÜZLETI VAGYONNAK MINŐSÜLŐ INGATLAN VAGYON

KOMLÓSD

Hrsz                           Megnevezés

        1/            /           Telek

     054/           /           Erdő

000604/          /           zártkerti telek

4. melléklet a 12/2008.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK  ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

Komlósd Község Önkormányzata kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelete alapján a következők tartalmazzák.

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed az Önkormányzatra, a körjegyzőségre.

A szabályzat szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet,  amelynek a  nyilvántartásáról a számlarendben foglaltak szerint  mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra való tekintet nélkül.

A szabályzat hatálya nem terjed ki a következőkre:

a./ Az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, valamint az építményeknek nem      minősülő ingatlanok (telkek) hasznosítására és műemlékileg védett vagyontárgyakra.

b./ Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére.

2. Felesleges vagyontárgyak fajtái

A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek:

     -   a költségvetési szerv tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek,

     -   a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felel meg,

  - a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé  váltak,

     - rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avultság miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak,

     - szavatossági idejük lejárt.

Nem tekinthetők feleslegesnek azok a vagyontárgyak, amelyek:

       -   nincsenek használatban, de várhatóan használatba kerülnek,

       -   illetve javítás alatt állnak.

Selejtezendők mindazon vagyontárgyak, amelyek az alábbi követelményeknek akár külön-külön, vagy együttesen megfelelnek:

1. Kár következtében nagy állagveszteséget szenvedtek, s várhatóan javítás után sem válnak rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

     A javítás során külön figyelmet kell szentelni a javítás várható anyagi vonzata, a vagyontárgy állagjavulása és használhatósága közötti viszonyra. Ha a javítás anyagilag irreálisan magas terhet jelent, akkor a leselejtezés mellett kell dönteni.

2.  Teljesen 0-ra leíródott és felújításra gazdasági megfontolásból alkalmatlan vagyontárgy, illetve olyan vagyontárgy, melynek használata műszakilag, biztonságtechnikailag nem javasolt.

3. Ha a vagyontárgyak műszakilag, erkölcsileg elavultak oly mértékben, hogy selejtezésük indokolt.

Annak érdekében, hogy a selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelölésről, vagy elkülönített nyilvántartásáról. A feltárt felesleges vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni és csak ezt követően lehet selejtezni.

Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás teszi kötelezővé (pl. lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer stb.).

II.

FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA

1. A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése

A feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközök hasznosítását, selejtezését kezdeményezhetik:

     - a vagyonkezelők (intézményvezetők),

     - a körzeti leltárfelelősök,

     - személyi használatba kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozó,

     - meghatározott időszakonként nem mozgó készletek esetében az analitikus nyilvántartást vezetők.

2. A kezdeményezés módja

A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosultak kötelesek a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalni, és azt a körjegyzőnek, illetve az intézmény vezetőjének megküldeni.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

     - sorszám,

     - nyilvántartási szám,

     - az eszköz megnevezése,

     - mennyiségi egysége,

     - mennyisége,

     - a feleslegessé válás oka,

     - a használatból való kivonás időpontja,

     - javaslat a hasznosítás módjára,

     - a jegyzék készítésének időpontja,

     - az összeállításért felelős személy aláírása.

A feleslegessé válás okához a kódjegyzékben meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni, melyet a 4/a. sz. melléklet tartalmaz. A hasznosítás módjánál "értékesítés" vagy "selejtezés" megjelölést kell alkalmazni.

A felülvizsgálat során a pénzügyi-gazdálkodási ügyintézőnek a következőket kell elvégezni:

     - megállapítja, hogy a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak,

     - ha szükséges, szakértői véleményeket kell beszereznie a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,

     - gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról és annak a jegyzéken történő feltüntetéséről,

     - értékesítés esetén az eladási árat megállapítja,

     - javaslatot tesz a hasznosítás módjára.

A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani.

III.

A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA

1./   A hasznosítás módja lehet:

       a./            gazdálkodó szervezetek (ide nem értve az önkormányzati gazdálkodó szervezeteket), illetve magánszemélyek részére térítés ellenében,

       b./ térítésmentes átadással önkormányzati költségvetési szervek között,

       c./            más önkormányzati intézménynek történő ellenértékes, vagy térítésmentes átadással, illetve cserével.

a./ Gazdálkodó szervek illetve magánszemélyek részére térítés ellenében történő értékesítés

1./   Ingó vagyon feleslegessé válása esetén, amennyiben arra az önkormányzat által fenntartott intézménynek nincs szüksége, minimum vételárat megjelölő nyílt pályázatos értékesítési eljárást kell lefolytatni.

2./   A hasznosítási eljárás során az ingó vagyon használója a vonatkozó pénzügyi szabályozáson túl            külön feljegyzést készít a feleslegessé váló eszközökről, az eszköz, vagy eszközök egyedi könyv szerinti értékéről.

3./   Az értékesítési eljárást annak az önkormányzati vagyonkezelő szervnek a vezetője folytatja le, melynek használatában van az adott ingó vagyontárgy.

4./   A nyílt értékesítési eljárás során eladásara kerülő vagyontárgyak pályázati kiírásának a következőket kell tartalmaznia:

       -   az ingó vagyon jellemzőit, műszaki paramétereit,

       -   az értékesítési licitár alsó határát,

       -   felhívást arra, hogy a tulajdonjogot a licitálás során legmagasabb ajánlatot tevő szerzi meg egyösszegű megfizetés esetén,

       -   a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, idejét,

       -   a pályázati tárgyalás helyét, idejét.

A pályázati hirdetményt a községi hirdetőtáblákon, az intézmény hirdetőtábláján, bejáratain legalább 15 napig közzé kell tenni.

A meghirdetett vagyontárgyak magánszemélyek részére csak a hirdetést követő 15 nap után értékesíthetők.

Az önkormányzati intézmények dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélyeknek minősülnek.

Magánszemélyek részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni.

b./ Térítés nélküli átadás

A vagyon értékesítéséről, használatáról,  használati jogának átadásáról, valamint ingyenes átruházásáról, ajándékozásáról minden esetben szerződést és szabályszerűen kiállított bizonylatot kell készíteni, illetve lehet elfogadni.

A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályszerű végrehajtásáért a vagyonkezelő szerv vezetője felelős.

IV.

SELEJTEZÉS ÉS MEGSEMMISÍTÉS

1. A selejtezési eljárás lefolytatása

Az értékesítésre nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőző 30 napon belül selejtezni kell. A selejtezés lebonyolítására a vagyonkezelő szerv vezetője (intézményvezető) ad engedélyt a pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző javaslatára.

A vagyontárgyak selejtezését a selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani.

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kinevezése a vagyonkezelő szerv vezetőjének (intézményvezető) hatáskörébe tartozik. A bizottságnak legalább 3 főből kell állnia.

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak a megbízatása visszavonásig érvényes.

A selejtezési bizottság feladata a feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása, a hasznosítási és selejtezési döntések előkészítése, valamint a döntések meghozatala után az előírások megfelelő végrehajtásának biztosítása, a szabályzatban előírt rendelkezések betartásának ellenőrzése.

A selejtezési bizottság a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a felesleges, de még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékekben felsorolt adatokkal.

2. A tárgyi eszközök és készletek selejtezésének dokumentálása

A tárgyi eszközök és készletek selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.

A selejtezésre javasolt eszközökről kiállított selejtezési jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

       - a selejtezés engedélyezésére jogosult személy megnevezése,

       - a selejtezendő anyagok, készletek felsorolása (ezen belül: megnevezés, azonosító szám, mennyiségi egység, egységár, forintérték),

       - rendelkezés a selejtezést követő eljárásról: értékesítés, megsemmisítés,

       - a selejtezés kelte,

       - a selejtezési eljárásban résztvevők felsorolása.

A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni a következőkről:

       - a selejtezett készletet hulladék, vagy haszonáron lehet-e értékesíteni,

       - a hulladék, vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket - szükség szerint, esetleg egészségvédelmi előírások miatt - meg kell semmisíteni,

       - a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás stb.) történjen.

A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, kiselejtezés, megsemmisítés) végrehajtására csak az intézményvezető engedélye alapján kerülhet sor.

A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 3 példányban kell elkészíteni.

A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni:

       - a könyvelésnek,

       - a vagyongazdálkodási részleg vezetőjének,

       - a selejtezési bizottságnál marad.

A tárgyi eszközök selejtezésénél a következő nyomtatványokat kell használni:

     - B.Sz.ny. 11-90 r.sz. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve

                                       Jegyzőkönyv tárgyi eszközök selejtezéséről

                                       A selejtezési bizottság javaslata

                                       A selejtté válás oka

                                       A hasznosítási eljárás eredménye

                                       A hitelesítés és záró rendelkezések

                                       Tájékoztató

     - B.Sz.ny. 11-91 r.sz. Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke

     - B.Sz.ny. 11-92 r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok,                                alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke

     - B.Sz.ny. 11-97 r.sz.  Megsemmisítési jegyzőkönyv

A készletek selejtezéséhez a következő nyomtatványokat kell használni:

     - B.Sz.ny. 11-93 r.sz.        Készletek selejtezési leértékelési jegyzőkönyve

                                   Hitelesítés és záró rendelkezések

                                   Jegyzőkönyv készletek selejtezéséről, leértékeléséről

     - B.Sz.ny. 11-94 r.sz.        Selejtezett készletek jegyzéke

     - B.Sz.ny. 11-95 r.sz.        A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke

     - B.Sz.ny. 11-96 r.sz.        Leértékelt készletek jegyzéke

     - B.Sz.ny. 11-97 r.sz.        Megsemmisítési jegyzőkönyv

3. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

A selejtezés lezárását követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyv alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül köteles átvezetni, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőző 2 munkanapon belül.

A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős.

4. A megsemmisítési eljárás

Abban az esetben kerülhet sormegsemmisítésre, ha a vagyontárgy még hulladék formájában sem hasznosítható, illetve raktározása tárolóhely hiányában nem lehetséges.

A megsemmisítés megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

     - a megsemmisített vagyontárgy megnevezését,

     - az azonosítási számát (leltári számot),

     - a selejtezés keltét,

     - a megsemmisítés előtti tárolóhelyet,

     - a megsemmisítés módját,

     - az eljárásban résztvevők felsorolását.

A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet a selejtezési bizottság tagjai és a selejtezést engedélyező személyek írják alá.

4/a. melléklet a 12/2008.(XI.26.) önkormányzati rendelethez

K Ó D J E G Y Z É K

a feleslegessé válás okairól

Kódszám                                     Megnevezés

001                                              Eredeti rendeltetésének nem felel meg

002                                              Feladatcsökkenés miatt

003                                              Átszervezés miatt

004                                              Megszűnés miatt

005                                              Normát meghaladó készlet

006                                              Rongálás miatt

007                                              Természetes elhasználódás miatt

008                                              Erkölcsi avulás miatt

009                                              Szavatossága lejárt

010                                              Egyéb ok miatt