Bolhó Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7.§.(3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján,- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK) az alábbi rendeletet (továbbiakban HÉSZ) alkotja. 

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

(1) A rendelet területi hatálya Bolhó község közigazgatási területére terjed ki és Dr Fazekas Sándorné vezető településtervező által készített 13/2004 jelzőszámú kül- és belterületi szabályozási tervvel (SZK, SZ-1, SZ-2,SZ-3 jelű) együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) *²

(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

- a település igazgatási határát,

• a belterületi határt,

• a szabályozási vonalakat,

• az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat,

• a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket,

• az építési helyet, építési határvonalat.

(7) *²

(8) *²

(9) A HÉSZ beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett, kialakult állapot, vagy a meglévő építménymagasság az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, annál kisebb telekméretű, vagy magasabb, a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés, felújítás akkor is elvégezhető. Bontás esetén, az új épület, a bontás előtti állapotnak megfelelő nagyságrendig visszaépíthető, az oldal- és a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett. Az új létesítmény azonban ez esetben sem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét.

(10) *²

(11) *²

(12) *²

(13) *²

(14) *²

(15) *²

(16) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el.

(17) *²

(18) A község közigazgatási területe tájképvédelmi terület, ahol további különálló adótorony nem létesíthető.

(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.

(20) *²

(21) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2.§.

A település igazgatási területe tagozódik :

a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterület

3.§.

(1) A területen,- a lakóépületen kívül,- kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) Új lakóház csak 22-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető. A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben.

(3) A lakóterületek gazdasági épületeinek gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tetőzetének anyaghasználatára a 3.§ (2) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 % .

(5) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK 1.számú melléklet 54. pontjában felsoroltak, a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, a folyadék-, valamint a gáztároló kivételével.

(6) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(7) A falusias lakóterület beépítési előírásai:

• Övezet jele	Beépítési mód	Építménymagasság Max. (m)	Beépítettség max. %	Legkisebb telekméret (m2)	Min. telekszélesség (m)	Min. telekmélység (m)
  Lf1	OK	4,5	30	K-1000	K-12	K
  Lf2	OK	4,5	30	K-800	K-12	K
  Lf3	OK	4,5	30	K-500	K-12	K

ahol „O” oldalhatáros, „K” kialakult

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- minimum 4 méterig történő- csökkentése csak azokban az esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. A létesítendő épületek külső térelhatároló szerkezete, tetőhéjazata és párkányzata csak I.-III. tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagokból készülhet. A szemben álló homlokzatok egyikén legfeljebb csak 0,36 m² felületű szellőző ablakok lehetnek. (OTÉK alóli felmentés száma:201-4/2006)

(9) Meglévő épületek, melyek építménymagassága az övezetre előírt mértéket meghaladja,- az épület építménymagasságának növelése nélkül,- korszerűsíthetők, bővíthetők, bontás esetén azonban az új épület, az övezetre meghatározott építménymagasságig építhető újjá.

(10) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét, a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(11) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.

(12) *²

(13) A lakótelkek be nem építhető részén már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, és e rendelet hatálybalépését követően, legfeljebb egy alkalommal, max. 25 m² hasznos alapterülettel bővíthetők. Új épület azonban csak a kijelölt építési helyen belül építhető.

Településközpont vegyes terület

4.§.

(1) A szabályozási terven a településközpont vegyes terület jele: „Vt”. A területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével, a területre vonatkozó beépítési előírások:

ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.

Gazdasági területek

5.§.

(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén :

• Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

• Mezőgazdasági üzemi terület (Gipm)

kialakítására került sor.

(3) *²

(4) Az előkertben porta építhető. (OTÉK alóli felmentés száma:201-4/2006)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

6. §.

(1) A területen történő beépítéseknél az OTÉK 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház kivételével.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:

• Övezet jele	Beépítési mód	Építménymagasság Max. (m)	Beépítettség max. %	Legkisebb telekméret (m2)	telekszélesség (m)	telekmélység (m)
  Gksz	SZK	5,0	40	2000	40	40

ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.

Mezőgazdasági, üzemi területek

                               7.§.

1. *²A mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területeken (Gipm) jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó telepek helyezhetők el. Ezeknek a területeknek a lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek.

(2) A mezőgazdasági üzemi terület (Gipm) beépítési előírásai az alábbiak:

ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult

(3) *²

(4) A területen, - a gabona szárító silók kivételével,- csak tájba illő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával. Az épületek külső homlokzatán csillogó fémlemez burkolat, vagy tetőfedés nem alkalmazható.

(5) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a

Különleges területek

8.§.

1. A különleges területek:

2. a határőrség területe - (Kh)

3. a sportpálya - (Ks),

4. a temető területe (Kt)

5. a kemping (Kk)

(2) A határőrség területén a határőrizeti szolgálattal összefüggő, azt biztosító létesítmények, iroda és lakóépületek, gazdasági épületek építhetők, az alábbi beépítési előírások szerint:

• Övezet jele	Beépítési mód	Építménymagasság Max. (m)	Beépítettség max. %	Legkisebb telekméret (m2)	Min. telekszélesség (m)	Min.telekmélység (m)
  Kh	OK	5	40	K-800	K-12	K

ahol „O” oldalhatáronálló, „K” kialakult

(3) A sportpálya területén a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:

• Övezet jele	Beépítési mód	Építménymagasság Max. (m)	Beépítettség max. %	Legkisebb telekméret (m2)	Min. telekszélesség (m)	Min.telekmélység (m)
  Ks	OSZ	4,5	10	2000	K	K

ahol „SZ” szabadonálló, „O” oldalhatáros, „K” kialakult

(4) A temető területén csak azok üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a következő beépítési előírások mellett:

• Övezet jele	Beépítési mód	Építménymagasság Max. (m)	Beépítettség max. %	Legkisebb telekméret (m2)	Min. telekszélesség (m)	Min.telekmélység (m)
  Kt	SZ	4,5	10	2000	K	K

ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult

(5) *² A kemping területén szállásférőhelyek és a kemping működtetéséhez szükséges irodákat, szociális-, tároló- és egyéb kiszolgáló helységeket, kereskedelmi, valamint vendéglátó egységeket is magában foglaló központi épület építhető.

A szállásférőhelyek céljára a sátrakon kívül apartman házak is építhetők. Az épületeket 22-45⁰-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel kell ellátni. A tető héjazatát csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben.

A területre vonatkozó beépítési előírások az alábbiak:

• Övezet jele	Beépítési mód	Építménymagasság Max. (m)	Beépítettség max. %	Legkisebb telekméret (m2)	Min. telekszélesség (m)	Min.telekmélység (m)
  Kk	SZ	4,5	20	4000	40	50

ahol „SZ” szabadonálló,

(6) A legkisebb zöldfelület aránya a sportpálya (Ks) és a temető (Kt) területén 80%, a határőrség (Kh) és a kemping (Kk) területén 40%, a  

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

9.§.

1. A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )

2. A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK 26.§-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.

(4) *²

(5) *²

(6) A közlekedési, és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken

kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(7) A templom szűkebb környezetében (a telekhatárától számított 30 m-es távolságon belül) légvezeték nem építhető. 

Zöldterületek

                            10.§.

(1) A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.

(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkban és a játszótéren az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

Erdőterületek

                                  11.§

(1) A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.

 (2) *2

(3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.

(4) A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) *²

(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vad gazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

                                                        Mezőgazdasági területek

                              12.§.

(1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

• Általános mezőgazdasági területek (Má)

• Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0)

• Kertes mezőgazdasági területek (Mk)

• Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)

Általános mezőgazdasági területek

13.§.

(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) 3000 m²-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m² –t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t,- nem haladhatja meg.

(4) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

Kertes mezőgazdasági területek

14.§.

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3) A már korábban kialakított :

- 720 m² - nél kisebb földrészleten föld alatti pince, kivételével építmény nem helyezhető el,

• 720 - 1500 m² közötti területnagyságú telken a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével –max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

- az 1500 m²-t meghaladó területű telken max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(4) A meglévő épületek a 720 m²-1500 m², vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. A 720 m²-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

(5) A kertterületek tájképvédelmi területek, ahol a tájkarakter megőrzése érdekében az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:

a. gazdasági épület művelt telekre, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t,

b. a területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult beépítési módszerinti, magas tetős, 32^o-45^o közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők, cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával,

c. az épületek falazata csak hagyományos építőanyagokból (tégla, fa, kő, vályog és vertfal) építhető,

d.. a nyílászárók sötét színre pácolt, vagy mázolt fa, műanyag nyílászárók lehetnek, zsalus, vagy deszkázott külső szárnyakkal,

e. az oromfalon terasz, loggia, erkély nem építhető,

f. különálló pince kizárólag földterítéssel, füvesítve létesíthető,

g. különálló árnyékszék nem létesíthető.

(6) A területen már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók és legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthetők, e rendelet hatálybalépését követően. A gazdasági és lakóépületek együttesen sem haladhatják meg a 3 %-os beépítettséget.

                          Be nem építhető általános mezőgazdasági területek

                                                      15.§.

(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(3) A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthető, e rendelet hatálybalépését követően.

(4) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek

16.§.

​

(1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételéve)l helyezhetők el.        

                                                    Vízgazdálkodási területek

                       17.§.

(1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A Duna-Dráva Nemzeti Park területén lévő vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, a 052/6 hrsz-ú horgásztó partvonalától számított 100 méteren belül, a vonatkozó jogszabály értelmében¹ új épület, mesterséges létesítmény elhelyezése tilos.

(4) A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó².

(5) *²

III. FEJEZET

A környezet-, természet-, táj- és a kulturális örökség védelem

18 .§.

A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

                                                            Környezetvédelem

                                  19.§.

(1) A helyi környezetvédelemről szóló külön rendeletben a rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(2) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b./ megelőzze a környezetszennyezést,

c./ kizárja a környezetkárosítást.

A környezet védelme érdekében a külön jogszabályban¹ meghatározott tervek, illetve programok környezeti vizsgálat készítésére kötelezettek.

(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban² meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.

(4) A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék

környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) *²

(8) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(9) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „fokozottan érzékeny” területnek minősül.

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) *²

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

(13) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(14) A dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(15) *²

(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(17) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

                                                        Természetvédelem

                                                                                             20.§.

(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal el­lentétesen megváltoztatni tilos.

(2) *²

(3) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

                                                                      Tájvédelem

                                                                                                      21.§.

(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok

nyomvonalában.

(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,

vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály alapján meg kell őrizni.

(5) A külterület az ökológiai zöld folyosóba tartozó területeit a rendezési terv jelöli, e területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(6) A védett természeti terület övezetébe tartozó területeken ( Duna-Dráva Nemzeti Park és a Natura 2000-es terület) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, a meglévő külszíni bánya területe (bányatelek) nem bővíthető

Kulturális örökség védelme

22.§.

(1) A település helyi védelem alatt álló építményeit, objektumait, nyilvántartott régészeti lelőhelyeit, és régészeti érdekű területeit a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú melléklet tartalmazza. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselőtestület helyi védetté nyilvánítja.

(2) ­*²

(3) Régészeti leletek és jelenségek előkerülése esetén az építési munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt a leletről, vagy jelenségről soron kívül értesíteni kell.

(4) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

d) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

(5) A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján,- az 1.§.(5) bekezdés figyelembevételével,- a képviselőtestület rendelettel dönt.

IV.FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

                                                        Építésjogi követelmények

                                                                                    23.§.

(1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) *²

                                              Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

                                                                                                             24.§.

(1) *²

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                                                  25.§

(1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

(2) *²

                                                     Településrendezési kötelezések

                                           26.§. *²

                                                                      VI. FEJEZET

                                                                  Záró rendelkezések.

                                                                                                    27.§.

(1) *²

(2)E rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző

gondoskodik.

(3) ­*¹ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács

2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Bolhó, 2006. június 22.

                                                Horváth Ádám                                                    Mózes Józsefné

                                                polgármester                                                            körjegyző

*¹ Módosította az egyes önkormányzati rendeletek jogharmonizációjáról szóló 9/2009. (IX. 29.) rendelet. Hatályos: 2009. szeptember 29.

­*² Hatályon kívül helyezte a Bolhó község helyei építési szabályzatáról szóló 6/2006. (VI.28.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 14/2016. (XII.21.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2016. december 22-től

                                                                                                                                                            1. számú melléklet

                                             a 6/2006.(VI.28.) számú

                                                                                    képviselőtestületi rendelethez

Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok:

Régészeti érdekű területek:

1.) Ó falu: (048/24, 048/21, 048/20, 048/19 hrsz)

2.) Táborhely: (038 hrsz)

3.) Homokbánya: (016,017/1,044/8, 045 122, 123/1-6 hrsz)

4.) Templom kertje (520,521 hrsz)

5.) Bárányjárás (074/2 hrsz)

Duna-Dráva Nemzeti Park és Natura 2000 területe:

02, 03, 04, 05, 06, 07, 08/B, 08/C, 08/D, 050, 051, 052/1A, 052/1B, 052/1C, 052/1D, 052/1F, 052/1G, 052/1H, 053, 054/1A, 055/2, 056/A, 056/B, 057, 058, 065, 066, 067/A, 067/B, 067/C, 078, 079, 080, 081/A, 081/B, 081/C, 082, 083, 084, 085, 086, 088, 089/A, 089/B, 089/C, 089/D, 089/F, 089/G, 089/H, 089/J, 090, 092, 093, 094/1, 094/2, 095, 096, 097, 098, 099, 0100, 0101, 0102/A, 0102/B, 0102/C, 0102/D, 0102/F

Összesen: 663.3385 ha

                             2.számú melléklet

                                       a 6/2006.(VI.28.) számú

                        képviselőtestületi rendelethez

A növényzet telepítésére vonatkozó előírások

1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :

1. belterületen és külterületeknek a kertterületre (Mk, Mk0) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén :

2. szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,

3. 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,

4. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 5,0 m,

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :

• gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,

• minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,

• birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,

• törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,

• vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,

• cseresznyefa esetén 5,0 m

• dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek, a kertterületen és a beépítésre szánt területén kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :

• 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m

• 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m

• 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m

• fa esetében 8,0 m

2./ Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).