Bolhó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VI. 28.) önkormányzati rendelete
Bolhó község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2006. 07. 01- 2016. 12. 21
Bolhó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VI. 28.) önkormányzati rendelete
Bolhó község helyi építési szabályzatáról
2006.07.01.
Bolhó Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. §.(1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. §.(3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján,- az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, - figyelemmel az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) számú Kormányrendeletre (továbbiakban OTÉK) az alábbi rendeletet (továbbiakban HÉSZ) alkotja.
I. Fejezet
(1) A rendelet területi hatálya Bolhó község közigazgatási területére terjed ki és Dr Fazekas Sándorné vezető településtervező által készített 13/2004 jelzőszámú kül- és belterületi szabályozási tervvel (SZK, SZ-1, SZ-2,SZ-3 jelű) együtt alkalmazható.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.
(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
(5) A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. A helyi értékvédelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel,- a szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók. A helyi építészeti értékvédelemre vonatkozó előírások változtatásához előzetesen ki kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét. A védőtávolságok lehatárolása, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban változtatható meg.
(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:
- a település igazgatási határát,
- a belterületi határt,
- a szabályozási vonalakat,
- az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat,
- a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket,
- az építési helyet, építési határvonalat.
(7) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően építési engedély csak azzal a feltétellel adható ki, hogy az ingatlan közműhálózatra való csatlakozása a használatba vétel engedélyezésének időpontjáig megvalósul. A szennyvízhálózat kiépítéséig, illetve ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének műszaki feltételei nem biztosíthatók, ott a részleges közművesítés is megengedhető, de a szennyvíz gyűjtése ez esetben is csak zárt szennyvíztárolóban történhet, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kis-berendezésre vezethető.
(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.
(9) A HÉSZ beépítési előírásainál, ha a „K”-val jelzett, kialakult állapot, vagy a meglévő építménymagasság az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű, annál kisebb telekméretű, vagy magasabb, a meglévő tömegen belül átalakítás, korszerűsítés, felújítás akkor is elvégezhető. Bontás esetén, az új épület, a bontás előtti állapotnak megfelelő nagyságrendig visszaépíthető, az oldal- és a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett. Az új létesítmény azonban ez esetben sem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét.
(10) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló igényét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és azt az építési telken belül kell kielégíteni. Közösségi létesítmények, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények parkolója közterületen is megépíthető,- amennyiben az saját telken nem lenne megvalósítható, - és ahhoz a közterület kezelője, önkormányzati tulajdonban álló közterületen, a képviselőtestület hozzájárul.
(11) A mérnökgeológiai tárgyú problémák jelentkezésekor valamint az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba, szakhatóságként be kell vonni:
- meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
- 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
- 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
- továbbá azon esetekben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenségeket észlel.
(12) Az építési engedély csak talajmechanikai szakvéleményre alapozott mérnökgeológiai, geotechnikai terv alapján adható ki:
a) a 150-nál nagyobb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal határolt területeken,
b) a Dráva magas talajvízállású, holtágakkal átjárt, ártéri területein, a mély fekvésű, magas talajvízállású területeken, valamint a megkutatott tőzeg-, illetve lépföld területeken,
c) a Kis-hegy és Öreg-hegy felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos területein,
d) a feltöltött területeken.
(13) Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait, a talajvíz várható szintjét.
(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban, a vonatkozó törvény előírása alapján, a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.
(15) A szabályrendeletben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra, valamint a sajátos építmény fajtákra. Ezek építménymagasságát a rendeltetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó előírások figyelembevételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.
(16) Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el.
(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény és önkormányzati rendelet szabályozza.
(18) A község közigazgatási területe tájképvédelmi terület, ahol további különálló adótorony nem létesíthető.
(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.
(20) Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat, ott az épület elhelyezését az építési hatóságnak kell meghatároznia a kialakult állapothoz igazodva. A szabályozási vonallal metszett, vagy a kijelölt építési helyen kívül fekvő, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek ezen kívül bővíthetők is, e rendelet hatálybalépését követően legfeljebb egy alkalommal, és maximálisan 25 m2-el.
(21) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően biztosítani kell.
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás.
A település igazgatási területe tagozódik :
a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.
b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
(1) A területen,- a lakóépületen kívül,- kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak építhetők az üzemanyagtöltő kivételével.
(2) Új lakóház csak 22-450-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető. A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben.
(3) A lakóterületek gazdasági épületeinek gerincmagassága nem haladhatja meg a lakóépületét, tetőzetének anyaghasználatára a 3. § (2) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 % .
(5) A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak és az OTÉK 1.számú melléklet 54. pontjában felsoroltak, a kirakatszekrény, az ömlesztett anyag-, a folyadék-, valamint a gáztároló kivételével.
(6) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.
(7) A falusias lakóterület beépítési előírásai:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség
(m) |
Min. telekmélység
(m) |
Lf1 |
OK |
K-4,5 |
30 |
K-1000 |
K-12 |
K |
Lf2 |
OK |
K-4,5 |
30 |
K-800 |
K-12 |
K |
Lf3 |
OK |
K-4,5 |
30 |
K-500 |
K-12 |
K |
ahol „O” oldalhatáros, „K” kialakult
(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- minimum 4 méterig történő- csökkentése csak azokban az esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. A létesítendő épületek külső térelhatároló szerkezete, tetőhéjazata és párkányzata csak I.-III. tűzállósági fokozatú, nem éghető anyagokból készülhet. A szemben álló homlokzatok egyikén legfeljebb csak 0,36 m2 felületű szellőző ablakok lehetnek. (OTÉK alóli felmentés száma:201-4/2006)
(9) Meglévő épületek, melyek építménymagassága az övezetre előírt mértéket meghaladja,- az épület építménymagasságának növelése nélkül,- korszerűsíthetők, bővíthetők, bontás esetén azonban az új épület, az övezetre meghatározott építménymagasságig építhető újjá.
(10) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét, a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.
(11) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.
(12) A lakóépületeket úgy kell megépíteni, hogy azok a kialakult utcaképbe illeszkedjenek. Az utcaképi illeszkedést a tervezett beépítés két oldalán álló 2-2 épület homlokzatát is feltüntető utcakép ábrázolásával kell igazolni, melyet az építési engedély-kérelem műszaki dokumentációjához csatolni kell. Amennyiben a tervezett beépítés szomszédságában nincsenek beépített ingatlanok, úgy az illeszkedési szabályok az előzőekkel azonos módon, a tervezett épület 50 m-es körzetében lévő épületek vonatkozásában vizsgálandók, illetve igazolandók.
(13) A lakótelkek be nem építhető részén már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, és e rendelet hatálybalépését követően, legfeljebb egy alkalommal, max. 25 m2 hasznos alapterülettel bővíthetők. Új épület azonban csak a kijelölt építési helyen belül építhető.
Településközpont vegyes terület
(1) A szabályozási terven a településközpont vegyes terület jele: „Vt”. A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével, a területre vonatkozó beépítési előírások:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség
(m) |
Min.telekmélység
(m) |
Vt |
SZK |
K-5 |
K-40 |
K-500 |
K-12 |
K |
ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult
(2) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.
(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A község területén :
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
Mezőgazdasági üzemi terület (Gipm)
kialakítására került sor.
(3) A területen,- beültetési kötelezettség alapján,- a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombos fa telepítendő. A gazdasági területeken fekvő ingatlanokat telekhatár mentén történő beültetés kötelezettsége terheli, melynek sávszélességét a szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában min. 10 m kell legyen. A beültetési kötelezettség 2 m magasságot elérő bokor és lombos fa telepítésével teljesíthető. A kötelezettség teljesítésénél a telken már meglévő faállományt figyelembe kell venni. A beültetési kötelezettséget, az ingatlant érintő építési engedélyben kell előírni, teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(5) Az előkertben porta építhető. (OTÉK alóli felmentés száma:201-4/2006)
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
(1) A területen történő beépítéseknél az OTÉK 19. § (1) és (2) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, parkolóház kivételével.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
telekszélesség
(m) |
telekmélység
(m) |
Gksz |
SZK |
5,0 |
40 |
2000 |
40 |
40 |
ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.
Mezőgazdasági, üzemi területek
(1) A mezőgazdasági üzemi funkciójú gazdasági területeken (Gipm) jelentős mértékű zavaró hatású ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek, állattartó telepek helyezhetők el. Ezeknek a területeknek a lakott területekhez közel fekvő részein, a funkciók átcsoportosításával, védő létesítmények kiépítésével, biztosítani kell, hogy azok a lakóterületekre a megengedhető környezeti határértékeknél nagyobb terhelést ne jelentsenek. A környezetterhelést okozó létesítményre építési engedély csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával adható.
(2) A mezőgazdasági üzemi terület (Gipm) beépítési előírásai az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség
(m) |
Min.telekmélység
(m) |
Gipm |
SZK |
5 |
30 |
3000 |
50 |
50 |
ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult
(3) Állattartó telepek engedélyezési eljárásaiba a környezetvédelmi, a közegészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságokat be kell vonni.
(4) A területen, - a gabona szárító silók kivételével,- csak tájbaillő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával. Az épületek külső homlokzatán csillogó fémlemez burkolat, vagy tetőfedés nem alkalmazható.
(5) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.
(1) A különleges területek:
a határőrség területe - (Kh)
a sportpálya - (Ks),
a temető területe (Kt)
a kemping (Kk)
(2) A határőrség területén a határőrizeti szolgálattal összefüggő, azt biztosító létesítmények, iroda és lakóépületek, gazdasági épületek építhetők, az alábbi beépítési előírások szerint:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség
(m) |
Min.telekmélység
(m) |
Kh |
OK |
5 |
40 |
K-800
|
K-12 |
K |
ahol „O” oldalhatáronálló, „K” kialakult
(3) A sportpálya területén a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség
(m) |
Min.telekmélység
(m) |
Ks |
OSZ |
4,5 |
10 |
2000 |
K |
K |
ahol „SZ” szabadonálló, „O” oldalhatáros, „K” kialakult
(4) A temető területén csak azok üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a következő beépítési előírások mellett:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség
(m) |
Min.telekmélység
(m) |
Kt |
SZ |
4,5 |
10 |
2000 |
K |
K |
ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult
(5) A kemping területén szállásférőhelyek és a kemping működtetéséhez szükséges irodákat, szociális-, tároló- és egyéb kiszolgáló helységeket, kereskedelmi, valamint vendéglátó egységeket is magában foglaló központi épület építhető.
A szállásférőhelyek céljára a sátrakon kívül apartman házak is építhetők. Az épületeket 22-450-os tetőhajlásszögű magastetővel; pikkelyszerű, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel kell ellátni. A tető héjazatát csillogásmentes (matt), felülettel kell kialakítani, a településképbe illő,- jellemzően piros, barna, grafitszürke, vagy égetett cserép színben.
A terület egységes építészeti kialakítása érdekében a beépítést megelőzően a terület beépítésére tervezési programot kell készíteni, melyet a képviselőtestület fogadhat el. A terület beépítésének engedélyezésére két szakaszban kerülhet sor. Az első szakaszban elvi engedély keretében kell tisztázni a teljes terület beépíthetőségét, az épületek elhelyezhetőségét. Az engedélyezés második, további szakaszában engedélyezhető a terület tényleges beépítés.
A területre vonatkozó beépítési előírások az alábbiak:
Övezet jele |
Beépítési mód |
Építménymagasság
Max. (m) |
Beépítettség max.
% |
Legkisebb telekméret (m2) |
Min. telekszélesség
(m) |
Min.telekmélység
(m) |
Kk |
SZ |
4,5 |
20 |
4000 |
40 |
50 |
ahol „SZ” szabadonálló,
(6) A legkisebb zöldfelület aránya a sportpálya (Ks) és a temető (Kt) területén 80%, a határőrség (Kh) és a kemping (Kk) területén 40%, a
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű )
(2) A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.
övezet jele |
közlekedési terület jellege |
min. szabályozási szélesség |
KÖu1 |
Országos közút |
meglévő |
kialakult állapot szerint |
KÖu2 |
mezőgazdasági út |
meglévő |
kialakult állapot szerint |
KÖu3 |
kiszolgáló út |
meglévő |
kialakult állapot szerint |
tervezett |
12 m |
KÖu4 |
kerékpárút |
1,5 m |
elválasztás nélküli gyalog- és kerékpársáv |
2,5 m |
KÖu5 |
gyalogút |
3 m |
(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.
(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.
(5) Az országos közút, és a vasútvonal védőtávolságain belüli építési hatósági eljárásokban a közlekedési szakhatóság, továbbá az út kezelőjének szakvéleményét be kell szerezni.
(6) A közlekedési, és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken
kívül az OTÉK
26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.
(7) A templom szűkebb környezetében (a telekhatárától számított 30 m-es távolságon belül) légvezeték nem építhető.
(1) A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.
(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A közparkban és a játszótéren az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.
(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.
11. § (1) A község közigazgatási területén meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg), valamint védelmi erdők (Ev) kerültek kijelölésre.
(2) A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása csak az erdészeti szakhatóságnak, az ökológiai hálózattal érintett területen az illetékes természetvédelmi hatóság és az erdészeti szakhatóságnak a hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,5 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő műveléséhez szükséges gazdasági épületeket, szolgálati lakást és vadászházat.
(4) A védelmi erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.
(5) Az erdők területén a telekalakítási-, a területfelhasználási- és az építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot, az ökológiai hálózattal érintett területen, ezen kívül az illetékes természetvédelmi hatóságot is be kell vonni.
(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vad gazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.
(1) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :
Általános mezőgazdasági területek (Má)
Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0)
Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)
Általános mezőgazdasági területek
(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.
(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.
(3) 3000 m2-t meghaladó nagyságú területen a növénytermesztés, az állattartás és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, valamint a tárolás építményei helyezhetők el, maximálisan 3%-os beépítettséggel. Lakóépület csak a 6000 m2 –t meghaladó teleknagyság esetén építhető, úgy, hogy a megengedhető maximálisan 3%-os beépíthetőség felét-, a különálló lakóépület homlokzatmagassága az 5 m-t,- nem haladhatja meg.
(4) A területen kerítés, a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.
Kertes mezőgazdasági területek
(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.
(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m2, melynek legkisebb szélessége 12 m.
(3) A már korábban kialakított :
- 720 m2 - nél kisebb földrészleten föld alatti pince, kivételével építmény nem helyezhető el,
- 720 - 1500 m2 közötti területnagyságú telken a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével –max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
- az 1500 m2-t meghaladó területű telken max. 3 %-os beépítettséggel egytömegű, elsősorban a tárolás céljait szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(4) A meglévő épületek a 720 m2-1500 m2, vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. A 720 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.
(5) A kertterületek tájképvédelmi területek, ahol a tájkarakter megőrzése érdekében az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:
a. gazdasági épület művelt telekre, legfeljebb 4,0 m-es építmény magassággal építhető, oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t,
b. a területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult beépítési módszerinti, magas tetős, 32o-45o közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők, cserép vagy egyéb hagyományos tetőfedő anyag használatával,
c. az épületek falazata csak hagyományos építőanyagokból (tégla, fa, kő, vályog és vertfal) építhető,
d.. a nyílászárók sötét színre pácolt, vagy mázolt fa, műanyag nyílászárók lehetnek, zsalus, vagy deszkázott külső szárnyakkal,
e. az oromfalon terasz, loggia, erkély nem építhető,
f. különálló pince kizárólag földterítéssel, füvesítve létesíthető,
g. különálló árnyékszék nem létesíthető.
(6) A területen már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók és legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-el bővíthetők, e rendelet hatálybalépését követően. A gazdasági és lakóépületek együttesen sem haladhatják meg a 3 %-os beépítettséget.
Be nem építhető általános mezőgazdasági területek
(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.
(2) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.
(3) A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-el bővíthető, e rendelet hatálybalépését követően.
(4) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvénybenszabályozott eljárásokra, létesítményekre.
Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek
(1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.
(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2
(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételéve)l helyezhetők el.
Vízgazdálkodási területek
(1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.
(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.
(3) A Duna-Dráva Nemzeti Park területén lévő vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, a 052/6 hrsz-ú horgásztó partvonalától számított 100 méteren belül, a vonatkozó jogszabály értelmében új épület, mesterséges létesítmény elhelyezése tilos.
(4) A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó.
(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők.
III. Fejezet
A környezet-, természet-, táj- és a kulturális örökség védelem
A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.
(1) A helyi környezetvédelemről szóló külön rendeletben a rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.
(2) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést,
c./ kizárja a környezetkárosítást.
A környezet védelme érdekében a külön jogszabályban meghatározott tervek, illetve programok környezeti vizsgálat készítésére kötelezettek.
(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.
(4) A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.
(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék
környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.
(8) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.
(9) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „fokozottan érzékeny” területnek minősül.
(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(11) Technológiai eredetű szennyvíz, közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.
(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.
(13) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.
(14) A dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.
(15) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a
tengelytől számított 50 méter távolságon belül, autóút esetén 100 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.
(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
(17) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.
(2) A Duna-Dráva Nemzeti Park területén történő mindennemű, tájhasználatot érintő beavatkozás, művelési ág váltás csak az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével, a Nemzeti Park területére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott övezeti besorolás szerint lehetséges.
(3) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló, nagyobb díszítőértékű nem allergizáló fafajok és növények telepítése indokolt. A növényzet telepítésére vonatkozó helyi előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.
(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok
nyomvonalában.
(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,
vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(4) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály [1] alapján meg kell őrizni.
(5) A külterület az ökológiai zöld folyosóba tartozó területeit a rendezési terv jelöli, e területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(6) A védett természeti terület övezetébe tartozó területeken ( Duna-Dráva Nemzeti Park és a Natura 2000-es terület) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, a meglévő külszíni bánya területe (bányatelek) nem bővíthető
Kulturális örökség védelme
(1) A település helyi védelem alatt álló építményeit, objektumait, nyilvántartott régészeti lelőhelyeit, és régészeti érdekű területeit a szabályozási tervek, valamint e rendelet 1. számú melléklet tartalmazza. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselőtestület helyi védetté nyilvánítja.
(2) A régészeti érdekű területeket ( Ré-vel jelölt) érintő építési engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.
(3) Régészeti leletek és jelenségek előkerülése esetén az építési munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt a leletről, vagy jelenségről soron kívül értesíteni kell.
(4) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
(5) A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján,- az
1. §.
(5) bekezdés figyelembevételével,- a képviselőtestület rendelettel dönt.
Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.
(1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.
(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
(1) A szabályozási terv által javasolt út létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében az építési hatóság az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.
(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni.
(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
25. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.
(2) A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Településrendezési kötelezések
(1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. előírásainak figyelembevételével.
(3) Az ingatlanok telekhatára mentén, a szabályozási tervben jelölt helyeken, - a 5. §.(3) bekezdésében szabályozott módon,- beültetési kötelezettség terheli az ingatlanokat.
VI. Fejezet
(1) Aki e rendelet 1. §(2), (7)-(14), (16), (18), (19), 3. §(1)-(5),(7)-(13), 4. §.,%.§ (1),(3), 6. §, 7. §, 8. § (2), (3)-(6), 9. § (5)-(7), 10. §.(3),(4), 11. §. (2)-(6), 13. §. (2)-(4), 14. §.(2)-(6), 15. §. (2),(3), 16. §. (2),(3), 17. §. (2)-(5), 19. §. (2)-(8), (10)-(18), 20. §. 21. §. (1)-(4), (6), 22. §. (2)-(5), 23. §., 25. §.(1), 26. §(3) bekezdés előírásait megszegi – amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban [2] meghatározott 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) E rendelet 2006. július 1.-től lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a jegyző gondoskodik.(2a)
Mózes Józsefné körjegyző Horváth Ádám polgármester
1. melléklet a 6/2006. (VI. 28.) önkormányzati rendelethez a 6/2006. (VI. 28.) önkormányzati rendelethez
Helyi védelem alatt álló épületek és egyéb objektumok:
sorszám |
címe: |
hrsz |
funkciója: |
1 |
Kossuth u.10. |
304 |
lakóház |
2 |
Szabadság tér 28. |
466 |
lakóház |
3 |
Vöröshadsereg u. 32. |
482 |
lakóház |
4 |
Dózsa Gy. u. 14. |
264 |
kereszt |
5 |
TEMETŐ |
227/4-6 |
régi sírok |
6 |
TEMETŐ |
227/4-6 |
temetői kereszt |
7 |
Szabadság tér |
523 |
tűzoltókocsik |
8 |
Szabadság tér |
521 |
r. k. templom, kereszt |
9 |
Kossuth u. , Petőfi u. sarok |
359 |
kereszt |
10 |
Kossuth L. utca, Szabadság tér sarok. |
413 |
Világháborús emlékmű |
Régészeti érdekű területek:
1.) Ó falu: (048/24, 048/21, 048/20, 048/19 hrsz)
2.) Táborhely: (038 hrsz)
3.) Homokbánya: (016,017/1,044/8, 045 122, 123/1-6 hrsz)
4.) Templom kertje (520,521 hrsz)
5.) Bárányjárás (074/2 hrsz)
Duna-Dráva Nemzeti Park és Natura 2000 területe:
02, 03, 04, 05, 06, 07, 08/B, 08/C, 08/D, 050, 051, 052/1A, 052/1B, 052/1C, 052/1D, 052/1F, 052/1G, 052/1H, 053, 054/1A, 055/2, 056/A, 056/B, 057, 058, 065, 066, 067/A, 067/B, 067/C, 078, 079, 080, 081/A, 081/B, 081/C, 082, 083, 084, 085, 086, 088, 089/A, 089/B, 089/C, 089/D, 089/F, 089/G, 089/H, 089/J, 090, 092, 093, 094/1, 094/2, 095, 096, 097, 098, 099, 0100, 0101, 0102/A, 0102/B, 0102/C, 0102/D, 0102/F
Összesen: 663.3385 ha
2. melléklet a 6/2006. (VI. 28.) önkormányzati rendelethez
A növényzet telepítésére vonatkozó előírások
1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától :
a.) belterületen és külterületeknek a kertterületre (Mk, Mk0) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén :
- szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 5,0 m,
b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén :
- gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
- cseresznyefa esetén 5,0 m
- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,
c) külterületnek, a kertterületen és a beépítésre szánt területén kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni :
- 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
- 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
- 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
- fa esetében 8,0 m
2./ Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).