Bolhó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014 (II.05.)önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 02. 06- 2015. 02. 27Bolhó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014 (II.05.)önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról
2014-02-06-tól 2015-02-28-ig
Bolhó Község Önkormányzata szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.)1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 62§, 63§, 64§, 65§, a 92.§ (2) bekezdés b) pontjában, a 132.§ (4) bekezdésében, a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29.§ (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Az ellátás általános szabályai
A rendelet hatálya
1. §
(1)A rendelet személyi hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a és a Gyvt. 4.§-a az irányadó
(2)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed
Bolhó önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.
Eljárási rendelkezések
2. §
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Bolhói Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatalban) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Babócsa, Béke utca 3. szám alatti telephelyen lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
A kérelem benyújtásának módja az ellátási forma szabályozásánál kerül rögzítésre.
(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.
(5) Elektronikus úton e rendelet hatálya alá tartózó ügyek nem intézhetőek.
3. §
(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,
az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.
(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.
(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és
bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Bolhói Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
(8) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátás esetén a Ket. során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át. Az ilyen ügyekben a jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra
4. §
(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(1) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.
5. §
(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. §
A rendszeres szociális segély, az önkormányzati segély (a továbbiakban segélyek) akkor nyújtható természetbeni szociális ellátás formájában, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti védelembe vett gyermek él. A segélyek természetben különösen az alábbi formákban nyújthatók: élelmiszer, a tüzelő, tankönyv- vagy tanszer megvásárlásával, közüzemi számla vagy tartozás szolgáltató felé történő megfizetésével. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
7. §
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. §
A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. Fejezet
Szociális ellátások
1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
9. §
Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt-ben, valamint e rendeletében meghatározott feltételek szerint
méltányossági ápolási díjat
a.) Önkormányzati segélyt
állapít meg, kamatmentes szociális kölcsönt nyújt.
Aktív korúak ellátása
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételei
10.§
(1) A Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának, valamint folyósításának
feltételeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult
kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: foglalkoztatást
helyettesítő támogatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének
biztosítása körében a tulajdonában álló, illetve az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy
ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán
tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket
kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn
(tulajdonos, bérlő stb.)
(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét abban az
esetben kell rendezettnek tekinteni, ha
a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 20 cm-t,
b) a művelésre alkalmas – nem parkosított zöldterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok
takarmányozására szánt növényeket termesztenek és itt a gyomnövények mennyisége a
hasznosítható terület 15%-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja
meg a 20 cm-t,
c) bokrok és fák rendezett, felnyesett állapotban vannak,
d) nincs háztartási hulladék, építési törmelék, fémhulladék, veszélyes hulladék az udvaron
ill. kertben sem szétszórva sem felhalmozva,
e) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága
is megfelelő – nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a
trágyalé-,
f) a tüzelőnek való rendezett formába felhalmozva, és nem szétszórtan található,
g) ha nincs a lakóépületben WC, akkor zárt külső illemhellyel kell rendelkezni, amelyet
megfelelően fertőtlenített állapotban kell tartani,
h) kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyerekek
járdára, vagy utcára kiszaladását, és a településkép rendezettségét mutatja,
i) a kerítés és a járda közötti, valamint a járda és az árok közötti rész gyommentes és tiszta,
j) ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, s a csapadékvíz lefolyását
építési törmelék, föld, és növények sem akadályozzák,
k) téli időszakban az ingatlan előtti közlekedés zavartalan, mert a járda – ennek hiányában a
kerítés előtti rész síkosság mentesítése megtörtént illetve a frissen esett hó el van dobálva.
(4) A lakóház akkor tekinthető rendezettnek, ha az épület tetőfedele (cserép, pala stb.)
funkcionálisan megfelelő (nem ázik be).
(5) Amennyiben bejelentés és annak helyszíni ellenőrzése során, vagy hivatalos tudomásszerzés
alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre
vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezőt, illetve a jogosultat
annak teljesítésére megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a jegyző az
elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja.
(6) A helyszíni ellenőrzésre a jegyző által kijelölt köztisztviselő, illetve az önkormányzat
dolgozója jogosult. Az ellenőrzést minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásra
jogosultnál évente kétszer el kell végezni.
(7) Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget
az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.
Rendszeres szociális segély
11. §
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az
Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.
(2) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki :
a.) egészségkárosodása 50% (orvosi szakvélemény alapján)
b) folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (orvosi szakvélemény alapján)
c) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton „alkalmatlan” minősítést kapott
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának,
folyósításának feltételeként a Bolhó Község Önkormányzata által kijelölt Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban DOK) köteles együttműködni.
Az együttműködés eljárási szabályai
12. §
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.
Az együttműködési kötelezettség kiterjed
a.) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
b.) beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
c.) a programban foglaltak teljesítésére
(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: DOK
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:
- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),
- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében
- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni
- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)
(4) A DOK a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:
a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.
f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására. A mulasztás okának igazolására írásos igazolás fogadható el. (Pl. orvosi igazolás, idéző végzés, tesztíráson megjelenésről igazolás stb.) Az írásos igazolás az elmulasztott határidőtől számított 5 munkanapon belül fogadható el.
i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,
j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket a„h” pontban leírtak alapján.
k) az igazolási kérelem elutasítását követő15 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.
(5)A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program A DOK által nyújtott:
a) életmódformáló tanácsadás
b) szociális képesség fejlesztése
c) felajánlott oktatás, képzés
terjed ki.
Az együttműködési kötelezettség megszegése
13. §
Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:
a) aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő
elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)
b) megjelenési kötelezettség elmulasztása,
c) képzésen való részvétel elmulasztása,
d)előírt programban való részvétel elmulasztása
Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei
14. §
(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.
Ápolási díj
15. §
(1) A képviselő-testület az Szt. 43/B § alapján ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(3) Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt.-ben előírt összeg az irányadó.
(4) E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
16.§
(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény (DOK) az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését negyedévente ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a polgármesternek írásban jelzi.
Önkormányzati segély
17.§
(1) Bolhó Község Önkormányzata Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek és családok részére önkormányzati segélyt nyújt az alábbi célokra:
a) átmenetileg létfenntartással küzdők megsegítésére
b) elhunyt személy eltemettetési költségeinek támogatására
(2) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Hivatalban lehet benyújtani
(3) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
18. §
(1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni, azt az átmenetileg létfenntartással küzdő
személyt:
a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.
b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított célból nyújtott önkormányzati segély egyszeri összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-a és 50%-a között álla
19. §
(1) Az elhunyt személy eltemettetési költségeihez önkormányzati segélyt nyújt annak, az önkormányzat közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkező Bolhói lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy az igénylő 1 főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt célból nyújtott önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének 10%-a
(3) Az(1) bekezdésben foglalt célból nyújtott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset
bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalban.
(4)A(1) bekezdésben foglalt célból nyújtott önkormányzati segély iránti kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla másolatát, és az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát. Amennyiben a haláleset Bolhó Önkormányzat illetékességi területén történt, halotti anyakönyvi kivonatot nem kell csatolni.
Kamatmentes szociális kölcsön
20. §
(1) Bolhó Önkormányzat Képviselő-testülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti kétévente egy alkalommal legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj minimum ötszörösének megfelelő összeg erejéig azt a rászoruló személyt,
a.) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimum mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150%-át.
b.) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
c.) a kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell (pl. kikapcsolási felszólítás, közüzemi számla, temetési számla stb.) hogy a kamatmentes kölcsönt mire kívánja fordítani. Ezt fénymásolatban a beadványhoz csatolni kell.
(2) Nem részesíthető kölcsönben, a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha:
a.) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,
b.) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.
(3)A kamatmentes szociális kölcsön adható legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum ötszöröséig, és legfeljebb 12 havi törlesztéssel. A 20.§ (1) bekezdés c.) pontjában meghatározott célra adott kamatmentes kölcsönt kizárólag a kért célra lehet felhasználni, melyről utólag el kell számolni.
(4)A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.
(5) A kamatmentes szociális kölcsön iránti kérelmet a Hivatalban lehet be
nyújtani.
(6) A kamatmentes szociális kölcsön megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
2. Természetben nyújtott szociális ellátások
Közgyógyellátás
21. §
(1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján, annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(2) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, iratokat.
(3) A képviselő-testület a közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskör
gyakorlását a polgármesterre ruházza.
III. FEJEZET
Társulás keretében ellátott
szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások
A személyes gondoskodás formái
22.§
(1) A személyes gondoskodás formái:
a.) Szociális alapszolgáltatás:
1.) Étkeztetés
2.) Házi segítségnyújtás
3.) Családsegítés
4.) Idősek Klubja
5. ) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
b.) Szakosított ellátás:
1.) Idősek Otthona
(2) A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Drávamenti Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: DAK), feladatait az alábbiak szerint látja el:
a.) az étkeztetést,
b) a házi segítségnyújtást,
c) az idősek klubja alapszolgáltatást.
d) idősek otthona
(3) A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Drávamenti Óvodák Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat
(a továbbiakban: DOK) ellátja
a.) a családsegítő szolgáltatást.
(4)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Barcsi Szociális Központ útján
biztosítja.
IV. FEJEZET
Záró rendelkezések
23.§
(1)E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bolhó Közég Önkormányzata képviselő-testületének A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (II.15.) önkormányzati rendelete, Bolhó Közég Önkormányzata képviselő-testületének a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról és a személyes gondoskodás helyi rendszeréről szóló 5/2004.(IV.30.) sz. rendelete.