1. § (1) E rendelet hatálya Orci község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A tervezési területen területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark, véderdő esetén területet) kialakítani, építési tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedély adni az országos érvényű jogszabályok mellett – a szabályozási tervben és e rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) E rendelet mellékletét képező m = 1:2000 méretarányú belterület, és az m = 1:10.000 méretarányú külterület szabályozási tervekkel (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt. 2002. június, JSZ.: 12/2001. ) együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:

3. § (1) A település igazgatási területének:

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2)⁷

(3) A falusias lakóterület (Lf) elsősorban családiházas jellegű, 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(4) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el a 2. és 8. pontban felsoroltak kivételével.

(5) A telekalakítások és építések engedélyezése során az építményeket a védendő helyi építészeti értékekhez igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(6) A területen kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb -meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(7) Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45º lehet.

(8) A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(9) Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

5. § (1) A területre (Gksz) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

6. § (1) A településen az egyéb ipari gazdasági terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény /szennyvízátemelő (Gip-Kv)/, az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény /gázfogadó (Gip-Kg)/ területe, valamint a mezőgazdasági üzemi terület (Gip-M).

(2) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 20 §. (3) és az (5) bekezdés szerinti létesítmények.

(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

7. § (1) A település területén különleges területek a meglévő temető területe (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), valamint a honvédségi területek (KÜ-H).

8. § (1) A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az utak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közlekedési- és közműterületen csak a közmű üzemeltetéséhez szükséges építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el az OTÉK 26. § (3) bekezdés 2., 3., 4., pontja kivételével.

(4) A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(5) A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(6) Az utak mentén – a 21. §. (2) bekezdés b pont előírás alapján – fasorok ültetendők. A meglévő fák, fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki, abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b. és c. pontja kivételével

(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével - valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

10. § (1) Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi (E-V) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2)¹⁴

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

11. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

12. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § valamint a vonatkozó külön jogszabályok^16,17 előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások, vízfelületek mellett 6 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

13. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

14. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

15. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári szeméttelepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket a helyi dögkútba, annak betelése esetén a böhönyei ATEV telepre kell szállítani.

16. § (1) A tervezési területen bármely tevékenység végzése során ügyelni kell a környezetterhelés, környezetszennyezés és környezetkárosítás kizárására illetve minimalizálására.

(2) Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban^{18,,,, 19202122}foglaltakat be kell tartani. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása, a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(3) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről s ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok^23,24 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Ámeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a vonatkozó külön jogszabályokban²⁵ előírt határértékeket.

(5) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a bekötőút mentéi lakóterületen 55/45 dB, a település egyéb lakóterületein, a lakófunkciójú beépítésre szánt területeken és a temető területén 50/40 dB.

(6) A terület a vonatkozó külön jogszabály²⁶ alapján - szennyeződésérzékenységi szempontból - „B” érzékeny terület.

(7) A tervezési területen a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el a külön jogszabályban foglaltak alapján akkor, ha az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra..

(9) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek vízszennyezésének megakadályozásáról.

17. § (1) A településtől nyugatra elhelyezkedő észak – déli irányban húzódó gyepterület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága természeti területként tartja nyilván.

(2) A településen – az e rendelettel védetté nyílvánatott – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat a 3/1996. (III. 11.) sz. önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) Táj és településkép-védelmi okokból:

18. § (1)²⁷

(2) A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

22. § A taszári repülőtér miatt annak védőterületén belül építési korlátozás tartandó fenn a rendelet 3. sz. melléklete szerint. A védőtávolságok jelölését a külterület szabályozási terv tartalmazza.

23. § (1)³¹

(2) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Kaposvár, Somogyaszaló, Magyaregres, Orci, Zimány általános rendezési terve (VÁTI 1983; tervező dr Tompay Géza)” – melyet az Orci Községi Tanács 2/1989 sz. rendeletével jóváhagyott és 5/1990. (X. 12.) sz. önkormányzati határozattal hatályban tartott – Orci községre vonatkozó része. Ugyancsak ezzel egyidejűleg a „Helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról” szóló – a 7/1996. (VI. 28.) sz. rendelettel módosított – 3/1996. (III. 11.) sz. önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1. sz. melléklete lép.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.