Baté Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2003 (IV.16.) önkormányzati rendelete

Baté helyi építési szabályzatá-ról

Hatályos: 2003. 05. 01- 2015. 11. 10

Baté Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2003 (IV.16.) önkormányzati rendelete

Baté helyi építési szabályzatá-ról

2003.05.01.

Baté község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) A rendelet hatálya Baté község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2002. július, jsz.: 10/2001) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-a területfelhasználási módok és határok
- az övezeti határok és övezeti jelek
-az építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
- az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
- a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-a védőfásítás a lakókertek végénél és a mezőgazdasági üzemi területen
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
- a telekalakítási terv készítési kötelezettség
- a kertépítészeti terv készítési kötelezettség.
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek – a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. számú melléklet kivételével – csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a területi főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.
(6) Szaktervező által tervezett kertészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.
(7) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(11) A régészeti érdekeltségű területeket érintő építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. Ha a terület-előkészítési- és építési munkák a község közigazgatási területén – építés vagy művelés kapcsán - régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. tv. 24. §. (2)-(6) bekezdés szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a Somogy Megyei Múzeumok igazgatósága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.
(12) Családi ház nagyságrendjét meghaladó területfejlesztési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. Különösen fontos ezen munkarészek elkészítése – a suvadásos terület közelsége miatt – a víztározó tervezése során.
(13) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
-a tervezett víztározó előkészítő munkálatai során
-meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor
-5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél
-3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás)
-a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(14) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba
szakhatóságként be kell vonni:
-az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. §. (e)
bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési,
tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a
kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a
kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során
üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(15) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(16) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – fokozatosan, több ütemben történhet.
II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei - építési övezetei:
aa) falusias lakóterület (Lf), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3
ab) kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3
ac) egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül
- az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) területe
- mezőgazdasági üzemi terület (állattartó telep) (Gip-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3
ad) különleges terület, ezen belül
- sportterület (KÜ-S)
- temető, kegyeleti park (KÜ-T)
- idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)
b) beépítésre nem szánt területei-övezetei:
ba) közlekedési és közműterület, ezen belül:
- közút (KÖu)
- kötöttpályás-vasút (KÖk)
bb) zöldterület, ezen belül
- közpark (Z)
bc) erdőterület, ezen belül
- védelmi (E-V)
- gazdasági (E-G)
- turisztikai (E-T)
bd) mezőgazdasági terület, ezen belül
- szántó (M-SZ)
- gyep, legelő, rét (M-GY)
-belterületi kert (M-BK)
be) vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
- a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkutak, víztározó) (V-kv)
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3. § (5) tartalmazza.

(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b) nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a – történeti fejlődés során kialakult – jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

b) ,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen.

d) az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 20-45o közötti lehet.

e) ,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

f) az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
-a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani
g) az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírástól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők.
(5) A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:


Jel


Beépítési mód


Beépítési %
maximum


Építménymag.
maximum


Telekterület
minimum


Lf1


O


30


5,5


1200


Lf2


O


25


5,5


2000


Lf3


O


30


5,5


900


Lf4


O


30


5,5


720


Lf5


SZ


25


5,5


2000


Lf6


O


30


5,5


550


Lf7


O, SZ


30


5,5


1200
(6) A lakóterületen
a) legalább a részleges közműellátás, és
b) a burkolt út
biztosítandó.
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymag
maximum

Telekterület
minimum

Gksz

SZ

30

7,5

4000
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.
(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
a) legalább a részleges közműellátás
b) és a burkolt út
biztosítandó
(6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(8) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.
(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Egyéb ipari gazdasági terület

5. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

-az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) területe
-mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)
(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:


Jel


Beépítési mód


Beépítési %
maximum


Építménymag.
maximum


Telekterület
minimum


Gip-M


SZ


30


7,5


K
(4) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(5) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(6) A mezőgazdasági üzemi területen:
a) legalább a részleges közműellátás
b) és a burkolt út
biztosítandó.
(7) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(8) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(9) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, minimum 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.
(10) Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

6. § (1) A település területén különleges területek a temető, a kegyeleti park, a sportterület és az idegenforgalmi fogadóhely (kastély, panzió…stb.).

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) Az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a belterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:


Jel


Beépítési mód


Beépítési %
maximum


Építménymag.
maximum


Telekterület
minimum


KÜ-I1


SZ


10


7,5


K
(5) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(6) Az idegenforgalmi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, igényes fémlemezfedéssel is építhetők.
(7) A különleges területen:
a) legalább a részleges közműellátás
b) és a burkolt út
biztosítandó
(8) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(9) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.
(10) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

7. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A területen nem létesíthető 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

(2) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(4) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a turisztikai, a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2) Az erdőterületeket érintő telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is be kell vonni.

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza

Mezőgazdasági terület

10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) az OTÉK 29. §. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

b) lakóépület

-az M-BK és az M-GY övezeti jelű területen nem helyezhető el
-az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen
helyezhető el.
(2) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 20-45o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(4) A mezőgazdasági gyepterületeken a telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is.
(5) A mezőgazdasági területen a 016, a 046 és – a Mosdós közigazgatási területéből átcsatolandó – 035/4 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakóépületeket adottságként kell kezelni; azok felújíthatók, korszerűsíthetők, egy alkalommal nettó 25 m2–el bővíthetők.
(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

11. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások és a tervezett víztározó jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A tervezett tó kialakítását megelőző engedélyezési eljárásokba a Magyar Geológiai Szolgálatot szakhatóságként be kell vonni

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

12. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek) és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a) a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c) a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő

d) a közterületi nyílt árkos csapadékvízelvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztelepre kell szállítani.

(3) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt – új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

V. Fejezet

Környezetvédelem

15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(4) A település szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület, a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági major-állattartó telep környezeti károkozásának csökkentéséről.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 61.számú főút menti lakóterületen 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken – a közlekedési és közműterületek kivételével – 50/40 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

16. § (1) A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza

(2) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg..

(3) Táj- és településkép-védelmi okokból

-a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

17. § (1) Az országos védelem alatt álló, valamint az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza. A műemlékek építési ügyeiben a KÖH az eljáró hatóság, a műemléki környezetet érintő ügyekben pedig közreműködő szakhatóság.

(2) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek tartalmazzák

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

18. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból

-külterületen a mezőgazdasági major-állattartó telep területét a külterületszabályozási terv szerinti helyen
-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

Záró rendelkezések

19. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) Aki e rendelet 1. § (2), 3. § (7) és (8), 4. § (6), (7) és (8), 5. §. (7), (8) és (9), 6. § (8), 7. § (4) és (5), 11. § (2), 12. § (2) valamint a 14 § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX: törvény 16. § (2) bekezdésben meghatározott pénzbírsággal sújtható

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2003. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2/1991. (I. 11.) számú képviselőtestületi határozattal jóváhagyott – a SOMOGYTERV által 1989-ben készített – „Taszár és településcsoportja egyszerűsített összevont rendezési terve” Batéra vonatkozó része.