(egységes szerkezetben 2017. június 13-tól hatályos)

Cserénfa község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

A rendelet hatálya Cserénfa község közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,   építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2002. június, jsz.: 12/2000) megfelelően szabad.

3. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti határok és övezeti jelek

-az építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-a védőfásítás a lakókertek végénél

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

4. .^[1]

5. .^[2]

(6) .^[3]    

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok

       együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és

       az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő     településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A termőtalaj védelme érdekében építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. Az építmények kivitelezése és üzemeltetése során gondoskodni kell a humuszos réteg megmentéséről, valamint biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(10) .^[4]

(11)A település belterületén található változó meredekségű lejtők és rendezetlen, nyitott állapotú kőzetfalak a földtani felépítés és morfológiai jellemzők alapján felszínmozgások kialakulására hajlamosak. Az e területeket érintő építészeti tervezés földtani megalapozásához a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket feltáró munkarészeket kell készíteni, melyekben tisztázni szükséges a tervezett beavatkozás várható hatásait is, valamint meg kell határozni a nyitott állapotú falak lábvonala előtt és a peremvonala mögött kialakítandó védősáv (nem beépíthető területsáv) kiterjedését.

(12) .^[5]

(13) .^[6]

(14) .^[7]

(15) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő épülettől 20,0, intézményi funkciójú épülettől 25,0 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(16) Az igazgatási területen növényzetet telepíteni csak az 1. sz. mellékletben meghatározott telepítési távolságok figyelembe vételével szabad.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

1. A település igazgatási területének

      a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:                                                                              

aa/ falusias lakóterület (Lf), ahol a megengedett legnagyobb

                szintterületsűrűség 0,5

            ab/ egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül

                   - a közmű (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és az energiaellátás (gázfogadó) (Gip-kg) területigényes létesítményének  területe

     - a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,6

  ac/ különleges terület, ezen belül

                   - sportterület (KÜ-S)

- temető (KÜ-T)

- idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)

      b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:

ba./ közlekedési és közműterület (KÖu)

           bb./ zöldterület, ezen belül

                   - közpark (Z)

            bc./ erdőterület, ezen belül

                  - védelmi (E-V)

                 - gazdasági (E-G)

      - turisztikai (E-T)

bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - szántó (M-SZ)

                 - gyep, legelő, rét (M-GY)

                 - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

                 - belterületi kert (M-BK)

            be./ vízgazdálkodási terület

                 - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

                   - vízellátás területigényes létesítménye (víztározó) (V-vt)

2. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási

       egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3.§.

(1)   A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3.§ (5) tartalmazza.

(2)   A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

            a.,az OTÉK 14.§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

            b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14.§. (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények

3. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

4. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen. A lakóépületek traktusszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny illetve „hajlított” ház építhető)

            d.,az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalom meghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                       -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                        OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel,

                        hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt

                        legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert

               egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

                       biztosítani

5. A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

6. A lakóterületen

a./ legalább a részleges közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

7. A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(8)   A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen, kivéve az Lf7 és Lf8 övezeteket, ahol a zöddel való fedettség 0 %.

Egyéb ipari gazdasági terület

4.§.

1. Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 20.§. (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

       -a./a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (szennyvízátemelő) (Gip-Kv) és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-Kg) területe

       -a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(4) ^[8]

(5) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.  A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6)  A mezőgazdasági üzemi területen:

a./ legalább a részleges közműellátás

b./ és a burkolt út

biztosítandó

(7)  A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(8)  A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(9)  Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

5.§.

1. A település területén különleges területek a temető és annak északi irányú tervezett bővítése, a kegyeleti park, a sportterület és az idegenforgalmi fogadóhely (lovarda, szállásépület, stb.)

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

3. Urnás temetés csak urnasírba vagy urnasírboltba történhet.

4. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

5. Az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a külterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

6. .^[9]

7. Az idegenforgalmi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

8. A területen:

       a./ legalább a részleges közműellátás

       b./és a burkolt út

       biztosítandó.

9. A területen a teljes telekméret minden 500 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.

10. A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

11. A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

6.§.

(1)   A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

A területen nem létesíthető 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

7.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 27.§. (4) bekezdés b és c pontja szerinti létesítmények.

2. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

3. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8. §.

1. Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a turisztikai, a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

2. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

9 §.

(1)   A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./az OTÉK 29.§. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

             b./lakóépület

                          - az M-K, az M-BK és az M-GY övezeti jelű területen nem helyezhető el

                          -az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen

                          helyezhető el.

2. A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

3. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

4. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

10.§.

1. Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.

2. A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6m, a tervezett víztározó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

 (4)  A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11.§.

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12.§.

1. A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő

d./ a közterületi nyílt árkos csapadékvízelvezetés

       megoldott legyen.

       A fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

2. A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztelepre kell szállítani.

3. .^[10]

(4)  Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt – további táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13.§.

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a KGV RT közreműködésével – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2)  Az esetleges állati tetemeket feldolgozó helyre kell szállítani.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

14.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                         

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A mezőgazdasági üzemi területen (állattartó telepen) csak olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek kielégítik a hatályos rendeletben előírt védőtávolságokat.

3. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

4. A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes levegőtisztaság-védelmi előírások vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

5. A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

6. A település területén a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

7. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

8. A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén 50/40 dB.

9. A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

15.§.

1. A településen a helyi jelentőségű e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 2. sz. melléklet tartalmazza.

2. A településen egyedi tájértékek a horhós földutak, melyek védelméről gondoskodni kell.

3. .^[11]

4. Táj- és településkép-védelmi okokból

       -a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

       -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

16.§.

1. Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

2. A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

3. .^[12]

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

17.§.

1. .^[13]

2. .^[14]

3. .^[15]

4. A sántosi lőtér miatt – annak védőterületén belül – építési korlátozás tartandó fenn e rendelet 4. sz. melléklete szerint. A védőtávolságok jelölését a külterület szabályozási terv tartalmazza.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

18.§.

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
2. ^[16]

(3)   E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

5. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel együtt hatályát veszti a „Szentbalázs településcsoport összevont rendezési terve (jsz: 87-067, SOMOGYTERV 1988.)” szabályozási előírásairól szóló – 2/1988. (XII. 20.) számú tanácsrendelet Cserénfára vonatkozó része.

                          Gerstnerné dr. Kiss Ildikó                     Fehér Margit     

                                   körjegyző                                      polgármester

Kihirdetve: 2003. 07. 03.

                                Gerstnerné dr. Kiss Ildikó

                                            körjegyző

                                                                                                         1. sz. melléklet

Növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások

1./  A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

       a./ belterületen és külterületen a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen:

              - szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor

                (élősövény) esetében 0,50 méter

              - 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter

              - 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs- és  

                egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter

b./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén:

              - gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter

              - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 méter

              - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter

              - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa estében

                3,50 méter

              - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter

              - cseresznyefa estében 5,00 méter

              - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében

                8,00 méter

       c./ külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén,

           amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és

           gyümölcsfát  a b./ pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb

           bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

              - 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter

              - 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében1,20 méter

              - 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter

              - fa esetében 8,00 méter

2./  Közút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és kerttől - minden gyümölcs- és egyéb

       fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

                                                                                                         2. sz. melléklet

Természet- és tájvédelem

1./ Helyi védelem alatt álló „Észak-Zselic Tájvédelmi Körzet” helyi jelentőségű természetvédelmi terület: