1. § (1) A rendelet hatálya Cserénfa község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2002. június, jsz.: 12/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

2. § (1) A település igazgatási területének

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3. § (5) tartalmazza.

(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

4. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 20. § (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

5. § (1)¹³ A település területén különleges területek a temető és a kegyeleti park (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S) és az idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I).

(2)¹⁴ A KÜ-T építési övezeti jelű temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. Urnás temetés csak urnasírba vagy urnasírboltba történhet. A temető szabad területein 3 szintű növényzet telepítendő, kertépítészeti terv alapján.

(3)¹⁵ A KÜ-S építési övezeti jelű sportterületen sport és szabadidős létesítmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(4)¹⁶ A KÜ-I építési övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhely területén kulturális, sport- és szabadidős létesítmények, szállásférőhelyek, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5)¹⁷ A különleges területek övezeti előírásai az alábbiak:

6. § (1)²¹ A közlekedési és közműterületeken közlekedési építmények, közmű és hírközlési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) A területen nem létesíthető 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(5) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

7. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b és c pontja szerinti létesítmények.

(2) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

8. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a turisztikai, a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

9. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

10. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6m, a tervezett víztározó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

11. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

12. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

(2) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztelepre kell szállítani.

(3)²³

(4) Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt – további táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

13. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a KGV RT közreműködésével – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket feldolgozó helyre kell szállítani.

14. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A mezőgazdasági üzemi területen (állattartó telepen) csak olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek kielégítik a hatályos rendeletben előírt védőtávolságokat.

(3) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(4) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes levegőtisztaság-védelmi előírások vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(5) A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(6) A település területén a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(7) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(8) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén 50/40 dB.

(9) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

15. § (1) A településen a helyi jelentőségű e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 2. sz. melléklet tartalmazza.

(2)²⁴

(3)²⁵

(4)²⁶

17. § (1)²⁸

(2)²⁹

(3)³⁰

(4) A sántosi lőtér miatt – annak védőterületén belül – építési korlátozás tartandó fenn e rendelet 4. sz. melléklete szerint. A védőtávolságok jelölését a külterület szabályozási terv tartalmazza.

18. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)³¹

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(5) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel együtt hatályát veszti a „Szentbalázs településcsoport összevont rendezési terve (jsz: 87-067, SOMOGYTERV 1988.)” szabályozási előírásairól szóló – 2/1988. (XII. 20.) számú tanácsrendelet Cserénfára vonatkozó része.