Hajmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (I.30.) önkormányzati rendelete

Hajmás helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 12. 18

Hajmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (I.30.) önkormányzati rendelete

Hajmás helyi építési szabályzatáról

2022.12.18.

Hajmás község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) A rendelet hatálya Hajmás község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2003. április, jsz.: 15/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

- a külterületi és a belterületi határvonal
- a szabályozási vonalak
- a területfelhasználási módok és határok
- az övezeti és építési övezeti határok, jelek
- az övezeti és építési övezeti előírások
- az építési határvonalak
- az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
- a sajátos jogintézmények
- az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
- a védőfásítás a lakókertek végénél, valamint a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen
- az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
(4) 1
(5) 2
(6) 3
(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(10) 4
(11) A 200 m2 bruttó alapterületű családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.
(12) A belterület azon részein, ahol nyitott állapotú kőzetfal (magaspart) található, mivel azok a földtani felépítés és morfológiai jellemzők alapján nemcsak eróziós hatásokra érzékenyek, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamosak – az építészeti tervek földtani megalapozásához – épületnagyságtól függetlenül –geotechnikai és mérnökgeológiai dokumentációt kell készíteni. A vizsgálat során tisztázni kell a nyitott állapotú falak lábvonala előtt és a peremvonala mögött kialakítandó védősáv (nem beépíthető területsáv) kiterjesztését.
(13) 5
(14) 6
(15) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(16) 7 A település közigazgatási területe tájképvédelmi terület övezete által érintett, ahol
a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett történhet;
b) a hagyományos tájhasználat megőrzendő, művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet;
c) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei
aa) falusias lakóterület (Lf), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3.
ab) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3
ac) egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül
- a közműellátást biztosító területigényes létesítményei (szennyvízátemelők) (Gip-kv)
- a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (átjátszótorony) (Gip-h)
ad) különleges terület, ezen belül
- sportterület (sportpálya) (KÜ-S)
- temető, (KÜ-T)
- idegenforgalmi fogadóhely(„mintafarm”, vadászház, lovaspanzió,
- lovarda,üdülőfalu, stb) ( KÜ-I), ahol a megengedett legnagyobb szinterületsűrűség 0,25
b) beépítésre nem szánt területei
ba) közlekedési és közműterület, ezen belül: - közút (KÖu)
bb) zöldterület, ezen belül - közpark (Z)
bc) erdőterület, ezen belül
- védelmi (E-V)
- turisztikai (E-T)
- gazdasági (E-G)
bd) mezőgazdasági terület, ezen belül
- szántó (M-SZ)
- gyep, legelő, rét (M-GY)
- kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)
- belterületi kert (M-BK)
be) vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
- A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (terület-felhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3. § (5) tartalmazza

(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az OTÉK 14. § (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b) nem helyezhetők el az OTÉK 14. § (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

b) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

c) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

d)8 az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen.

e) az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

f) az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

- az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
- az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. § előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti méretek megtarthatók, a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
- a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
g) az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírástól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.
(5) A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum

Telekterület minimum

Lf1

SZ

30

5,5

1500

Lf2

O

30

5,5

2300

Lf3

SZ

25

5,5

3500

Lf4

O

20

5,5

4000

Lf5

O, SZ

20

5,5

6000

Lf6

O,SZ

30

5,5

K

Lf7

SZ

30

K

K

Lf8

K

100

5,5

K
(6) A lakóterületen
a) a részleges közműellátás, és
b) a burkolt út biztosítandó.
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:


Jel


Beépítési mód


Beépítési %
maximum


Építménymag.
maximum


Telekterület
minimum


Gksz


O,SZ


30


7,5


20000
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 4 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.
(3) 9
(4) 10
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
a) a részleges közműellátás és
b) a burkolt út biztosítandó
(6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(8) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.
(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Egyéb ipari gazdasági terület

5. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

- a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (szennyvízátemelők) (Gip-kv)
- a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (átjátszótorony) (Gip-h)
(3) Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

6. § (1) A település területén különleges területek a temetők, a tervezett sportpálya és a tervezett idegenforgalmi fogadóhely.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A sportpálya és az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:


Jel


Beépítési mód


Beépítési %
maximum


Építménymag.
maximum


Telekterület
minimum

Zölddel való fedettség (%)


KÜ-S


SZ


10


7,5


6500

50


KÜ-I


SZ


15


7,5


3000


55
(5) 11
(6) 12
(7) A különleges területen:
a) a részleges közműellátás és
b) a burkolt út biztosítandó
(8) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(9) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.
(10) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

7. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. § (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

(2) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a turisztikai, gazdasági és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2)13

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) az OTÉK 29. § (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

b) lakóépület

- az M-GY és az M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el
- és M-K övezeti jelű területen min. 1,0 ha telekterületen helyezhető el
- az M-SZ övezeti jelű területen min. 5,0 ha telekterületen helyezhető el.
(2) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani.14
(4) 15
(5) Az M-K jelű övezetben gazdasági épület elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.
(6) A mezőgazdasági területen lévő 015 hrsz-ú ingatlanon a meglévő lakó – és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m2 –rel bővíthető.
(7) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. § (5) és (6) bekezdés előírásai alapján lehet kialakítani.
(8) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

11. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó mellett 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

12. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13. § (1) A belterületen, valamint a külterületi beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi és különleges – területeken a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a) a közüzemi villamos energia-szolgáltatás

b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c) a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő (alternatív megoldásként gyökérzónás szennyvíztisztítás is szóba jöhet)

d) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A belterületen és a régészeti érdekeltségű területeken, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi és ökológiailag sérülékeny területeken - település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések az Öreghegy területén álló hírközlési átjátszón helyezhetők el.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A dögkút megszüntetését követően az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

V.FEJEZET

Környezetvédelem

15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. A trágyatárolók kialakítása során figyelembe kell venni a 49/2001. (IV.23.) Korm.rendelet előírásait.

(3) A település „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján az „F” zónacsoportba tartozik. A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(4) A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6621. sz. összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

16. § (1) A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2)16

(3)17

Művi értékek védelme

17. §18

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

18. § (1)19

(2)20

(3)21

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

Záró rendelkezések

19. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)22

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2004. március 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Szentbalázs településcsoport összevont rendezési terve (JSZ:87-067; SOMOGYTERV 1988)” szabályozási előírásairól szóló 1/1988.(XII.20). számú tanácsrendelet Hajmásra vonatkozó része.

1

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

2

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

3

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

4

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

5

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

6

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

7

Az 1. § (16) bekezdését a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

8

A 2. és 3. mondatot hatályon kívül helyezte a 9/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

9

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

10

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

11

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

12

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

13

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

14

A 2. és 3. mondatot hatályon kívül helyezte a 9/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

15

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

16

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

17

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

18

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

19

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

20

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

21

Hatályon kívül helyezte a 4/2017. (V.29.) önk. rendelet Hatálytalan: 2017. június 13-tól

22

Hatályon kívül helyezte a 8/2012.(IV.11.) önk. rendelet Hatálytalan 2012. 04.15-től

23

Hatályon kívül helyezte a 9/2018. (IX.24.) önk. rendelet Hatálytalan: 2018. október 01-től

24

A 3. melléklet a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 4. melléklet a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.