Hajmás község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

  I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

1. A rendelet hatálya Hajmás község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani,   építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2003. április, jsz.: 15/2000) megfelelően szabad.

3. A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti és építési övezeti határok, jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-a védőfásítás a lakókertek végénél, valamint a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

4. A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2.sz.melléklet kivételével - csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés településképi vonzatait és építészeti karakterét meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a területi főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

(6) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést

      megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és

      a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a

      megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre   vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.    

(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok

       együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és

       az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(10) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Hivatal által

       nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni! Ha a lelőhely elkerülése a

       földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy

       a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti

       lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A kulturális örökség védelméről szóló

       2001.évi LXIV.tv. 22.§. (3) bekezdése és a 23.§-a alapján, a megelőző feltárásra

       vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei

       Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie. A beruházónak a megelőző

       feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell

       költségirányzatként biztosítani a feltárás fedezésére.                                                  

       Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés

       kapcsán – régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek a kulturális örökség

       védelméről szóló 2001.LXIV.tv.24.§-nak (2)-(6) bekezdése szerint eljárni. A

       tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy lelet őrzése mellett

       értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok

       Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról

       köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka

       folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő

       feltárást.

(11) A 200 m² bruttó alapterületű családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.

(12) A belterület azon részein, ahol nyitott állapotú kőzetfal (magaspart) található, 

        mivel azok a földtani felépítés és morfológiai jellemzők alapján nemcsak eróziós

        hatásokra érzékenyek, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamosak – az

        építészeti tervek földtani megalapozásához – épületnagyságtól függetlenül –

        geotechnikai és mérnökgeológiai dokumentációt kell készíteni. A vizsgálat során       

        tisztázni kell a nyitott állapotú falak lábvonala előtt és a peremvonala mögött   

        kialakítandó védősáv (nem beépíthető területsáv) kiterjesztését.

(13) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:

                 -meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor

                 -5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél

                 -3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás)

                 -a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezőtlen jelenségeket észlel.

(14) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba

        szakhatóságként be kell vonni:

      -az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§. (e)

        bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési,

        tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a

        kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a

        kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során 

        üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(15) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§.

1. A település igazgatási területének

      a./ beépítésre szánt területei

aa/ falusias lakóterület(Lf), ahol a megengedett legnagyobb

                szintterületsűrűség 0,3.

            ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz), ahol a megengedett

                legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

            ac/ egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül

                     - a közműellátást biztosító területigényes létesítményei (szennyvízátemelők) (Gip-kv)

                     - a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (átjátszótorony) (Gip-h)

  ad/ különleges terület, ezen belül

                   - sportterület (sportpálya) (KÜ-S)

      - temető, (KÜ-T)

       - idegenforgalmi fogadóhely(„mintafarm”, vadászház, lovaspanzió,

       - lovarda,üdülőfalu, stb) ( KÜ-I), ahol a megengedett legnagyobb           

        szinterületsűrűség 0,25

      b./ beépítésre nem szánt területei

ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:

       - közút (KÖu)

           bb./ zöldterület, ezen belül

                   - közpark (Z)

            bc./ erdőterület, ezen belül

                  - védelmi (E-V)

      - turisztikai (E-T)

      - gazdasági (E-G)

bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - szántó (M-SZ)

                 - gyep, legelő, rét (M-GY)

                 - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

                 - belterületi kert (M-BK)

            be./ vízgazdálkodási terület

                 - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)

A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (terület-felhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3.§.

(1)   A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3§ (5) tartalmazza

(2)   A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

          b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.

3. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

4. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

            a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen

            d.,az épületek tetőidoma jellemzően oldalhatárral párhuzamos legyen. Az utcai homlokzatszélesség 8,5 m-nél több nem lehet (keresztszárny az utcai homlokzatsíktól minimum 4,5 méterre építhető). Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                       -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                        OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel,

                        hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt

                        legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert

               egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti méretek megtarthatók, a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

                       biztosítani

            g., az övezeti előírástól eltérően a szemközti oldalhatáron is beépített telkeken az előírástól eltérően meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.

5. A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

(6)   A lakóterületen

a./ a részleges közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

8. A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

9. A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4.§.

1. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

2. A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (2) bekezdés 4 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

3. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

4. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

6. A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

8. A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

9.  A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Egyéb ipari gazdasági terület

5.§.

1. Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

       -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (szennyvízátemelők) (Gip-kv)

       -a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (átjátszótorony) (Gip-h)

3. Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

6.§.

1. A település területén különleges területek a temetők, a tervezett sportpálya és a tervezett idegenforgalmi fogadóhely.

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

4. A sportpálya és az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

5. Több ütemben megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

6. A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

7. A különleges területen:

a./ a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

8. A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

9. A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

10. A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

7.§.

(1)   A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

4. Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

5. A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

6. A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8.§.

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

2. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

3. A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9. §.

1. Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. előírásai közül a turisztikai, gazdasági és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

2. Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is be kell vonni.

3. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

10 §.

(1)   A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./ az OTÉK 29.§. (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

             b./ lakóépület

                   - az M-GY és az M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el

                   - és M-K övezeti jelű területen min. 1,0 ha telekterületen 

                   helyezhető el

                   -az M-SZ övezeti jelű területen min. 5,0 ha telekterületen

                     helyezhető el.

2. A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

3. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

4. A mezőgazdasági gyepterületeket és nádasokat érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is.
5. Az M-K jelű övezetben gazdasági épület elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.

6. A mezőgazdasági területen lévő 015 hrsz-ú ingatlanon a meglévő lakó – és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m² –rel bővíthető.

7.  A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §.(5) és (6) bekezdés előírásai alapján lehet kialakítani.

8. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Vízgazdálkodási terület

11.§.

1. Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.

2. A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó mellertt 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

3. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

4. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

12.§.

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

13.§.

1. A belterületen, valamint a külterületi beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi és különleges – területeken a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamos energia-szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő (alternatív megoldásként gyökérzónás szennyvíztisztítás is szóba jöhet)

d./ a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetés

                       megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

2. A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

3. A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

4. A belterületen és a régészeti érdekeltségű területeken, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi és ökológiailag sérülékeny területeken - település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések az Öreghegy területén álló hírközlési átjátszón helyezhetők el.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14.§.

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
2. A dögkút megszűntetését követően az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

V.FEJEZET

Környezetvédelem

15.§.

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                         

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék   

környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. A trágyatárolók kialakítása során figyelembe kell venni a 49/2001.(IV.23.)Korm.rendelet előírásait.

3. A település „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján az „F” zónacsoportba tartozik. A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

4. A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

5. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

6. A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6621. sz. összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

7. A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

8. A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

16.§.

1. A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

2. A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. Táj- és településkép-védelmi okokból

              -a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

              -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

17.§.

1. Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

2. A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat – külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

VI. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

18.§.

1. Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

2. A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

3. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények maximum 5 éven belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból

- a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

Záró rendelkezések

19.§.

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

2. ^[1]

3. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

4. E rendelet 2004. március 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Szentbalázs településcsoport összevont rendezési terve (JSZ:87-067; SOMOGYTERV 1988)” szabályozási előírásairól szóló 1/1988.(XII.20).számú tanácsrendelet Hajmásra vonatkozó része.

Gersterné Kiss Ildikó                                                                         Török Sándor     

         körjegyző                                                                                   polgármester

A rendelet kihirdetve: 2004. január 30.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó

            körjegyző