1. § (1) A rendelet hatálya Hajmás község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2003. április, jsz.: 15/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

2. § (1) A település igazgatási területének

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat 3. § (5) tartalmazza

(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

5. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

6. § (1) A település területén különleges területek a temetők, a tervezett sportpálya és a tervezett idegenforgalmi fogadóhely.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A sportpálya és az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

7. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. § (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.

(2) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

9. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a turisztikai, gazdasági és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2)¹²

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

11. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó mellett 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

12. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

13. § (1) A belterületen, valamint a külterületi beépítésre szánt – mezőgazdasági üzemi és különleges – területeken a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) A belterületen és a régészeti érdekeltségű területeken, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi és ökológiailag sérülékeny területeken - település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az ilyen célú berendezések az Öreghegy területén álló hírközlési átjátszón helyezhetők el.

14. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A dögkút megszüntetését követően az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. A trágyatárolók kialakítása során figyelembe kell venni a 49/2001. (IV.23.) Korm.rendelet előírásait.

(3) A település „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján az „F” zónacsoportba tartozik. A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(4) A település szennyezésérzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6621. sz. összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

16. § (1) A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természetvédelmi területeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2)¹⁵

(3)¹⁶

18. § (1)¹⁸

(2)¹⁹

(3)²⁰

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.

19. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2)²¹

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2004. március 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Szentbalázs településcsoport összevont rendezési terve (JSZ:87-067; SOMOGYTERV 1988)” szabályozási előírásairól szóló 1/1988.(XII.20). számú tanácsrendelet Hajmásra vonatkozó része.