Hajmás Község Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület), a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, valamint a 132 §. (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §.[1] A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2009. (II. 11.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbi 3/A. §-sal egészül ki:

(1) A képviselőtestület az e rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök közül a polgármesterre ruházza át:

a.) Önkormányzati segély 

(2) A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó szociális ellátások tekintetében az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

(3) A képviselőtestület a közgyógyellátással kapcsolatos hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

2. §.[2] Az R. 5. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Szentbalázsi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: hivatal) kell előterjeszteni az e rendelet mellékleteként meghatározott adattartalommal

3. §.[3] Az R. 26. §-a és az azt megelőző alcímmegjelölés helyébe a következő rendelkezés és alcímmegjelölés lép:

Önkormányzati segély

(1) A Képviselőtestület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások –így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandó anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások- vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő önkormányzati segély állapítható meg annak a vagyontalan

1. személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
2. annak az egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(4) Önkormányzati segély adható:

• alkalmanként (évente legfeljebb 2 alkalommal)
• havi rendszerességgel (maximum 3 hónapig)

(5) Az önkormányzati segély egyszeri összege legalább 1.000 forint, de legfeljebb 15.000 forint lehet. (kivéve a 31.§-ban foglaltakat).

A kérelmet benyújtani családonként évente 2 alkalommal lehet a hivatalnál a 2. melléklet szerinti adattartalommal.

(6) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul vagy
2. az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(7) Önkormányzati segély állapítható meg az alábbi célokra:

1. élelmiszer, ruha, gyógyszervásárlásra,
2. jövedelem-kiegészítésként – ellátatlan munkanélküliek esetében,
3. tűzifa vásárlására,
4. krízis helyzetben 
5. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként
6. válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, gyermek fogadásának előkészítéséhez, a gyermek hátrányos helyzete miatt.
7. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, valamint a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,

(8) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.

4. §.[4] Az R. 27. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép.

(1) A 26. § (7) bekezdés a.) pontja alapján

1. Élelmiszer, illetve ruhavásárlás céljára önkormányzati segélyben lehet részesíteni azt a településen lakóhellyel rendelkező személyt, aki rendszeres szociális ellátásban nem részesül.

2. Gyógyszervásárlás céljára önkormányzati segély állapítható meg főként annak, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik. Ehhez a kérelemhez csatolni kell a rendszeres havi gyógyszerfogyasztás költségeiről a gyógyszertár vagy a háziorvos igazolását.

5. §.[5] Az R. 28. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép.

(1) A 26. § (7) bekezdés b.) pontja alapján jövedelem-kiegészítés céljára önkormányzati segély adható annak a személynek:

• aki az Sztv. alapján semmilyen támogatásra nem jogosult és/vagy semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik,
• nem önhibájából került hátrányos élethelyzetbe,
• nem rendelkezik mobilizálható vagyontárggyal.

(2) Az (1) bek.-ben megállapított támogatás maximum 3 hónapig folyósítható.

6. §.[6] Az R. 29. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép.

Önkormányzati segély adható a 26. § (7) bekezdés c.) pont alapján:

• tüzelő (szén, fa) vásárlásához

7. §.[7] Az R. 30. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép.

Önkormányzati segély adható a 26. § (7) bekezdés d.) pontja alapján:

• különös méltánylást érdemlő rendkívüli esetben –krízis helyzet esetén– azonnali intézkedésként az önkormányzati segély összege elérheti az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

8. §.[8] Az R. 31. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép.

Önkormányzati segély adható a 26. § (7) bekezdés e.) pontja alapján:

(1) Önkormányzati segély nyújtható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 130.000,- forintban állapítja meg.

(3) A segély összege a helyben szokásos temetési költség figyelembevételével 13.000,- forint, de elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(4) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, melyhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait, és a temetés költségeit igazoló számlát.

9. §.[9] Az R. a következő 31/A. §-sal egészül ki.

(1) Önkormányzati segély adható a 26. § (7) bekezdés f.) pontja alapján a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a gyermek hátrányos helyzete miatt.  

(2) A válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához benyújtott önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a védőnő, vagy a családgondozó véleményét a válsághelyzetről.

10. §.[10] Az R. a következő 31/B. §-sal egészül ki.

(1) Önkormányzati segély adható a 26. § (7) bekezdés g.) pontja alapján nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, valamint a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez.

(2) A kapcsolattartáshoz benyújtott kérelemhez csatolni kell a kapcsolattartást szabályozó határozatot, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat igazoló dokumentumokat (buszjegy).

(3) A gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez benyújtott kérelemhez csatolni kell a gyámhivatal családba való visszahelyezésről szóló határozatát, valamint a családgondozó véleményét.

11. §. (1) Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

12. §. (1) E rendelet 2014. január 01. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a R. 4. §. (2), (3) bekezdése, 1. függeléke, valamint 1. és 3. melléklete.