Kaposgyarmat Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§

1. E rendelet hatálya Kaposgyarmat község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2004. augusztus, jsz.:14/2000) megfelelően szabad.

3. A szabályozási tervek kötelező elemei:

-a külterületi és belterületi határvonal,

-a szabályozási vonalak,

-a területfelhasználási módok és határok,

-az övezeti és építési övezeti határok, jelek

-az övezeti és építési övezeti előírások

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek,

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei,

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség

4. A kötelező erejű szabályozási elemek – a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, külön önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

5. Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén – az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális elrendezését, építészeti karakterét és műszaki feltételeit meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét valamint a települési főépítész, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

6. Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.

7. Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti – értékvédelmi követelményeknek.

8. A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

9. A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

10. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.

A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabályok^[1] szerint. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költségét biztosítani kell. (Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni.)

Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabályok^[2] szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

11. A bruttó 200 m²-es családiház nagyságrendjét meghaladó építési szándék esetén – mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos - az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat és tisztázza a várható hatásokat.

12. 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

13. 15º-nál meredekebb dőlésű területek beépítését mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni. Ezen szakvélemény az építési engedély iránti kérelem kötelező melléklete.

14. Terepszint alatti építmények (pincék) a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

15. A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
16. A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként az építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások során be kell vonni az alábbi esetekben:

• 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás);
• 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;
• meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor;
• ha a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

17. A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni – a külön jogszabályban^[3] meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

18. Külterületen az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot –a külön jogszabályban^[4] meghatározott esetekben – szakhatóságként a művelési ág változtatási, telekalakítási, építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni.

19. Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

20. A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen és a kertes mezőgazdasági területen helyezhető el – a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény – a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével – csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.
    

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§

1. A település igazgatási területének:

a/ Beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

1./ falusias lakóterület(Lf)

2./ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

3./ ipari gazdasági terület, ezen belül

                                      -egyéb terület a közműellátás területigényes létesítmény (szennyvízátemelő) (Gip-kv) és az energiaellátás területigényes létesítmény (gáztartály) (Gip-kg) területe

                     -jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)

4./ különleges terület, ezen belül

                   -temető, kegyeleti park (Kü-T)

  -idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

b./ Beépítésre nem szánt területei:

     1./ közlekedési és közműterület (KÖu)

     2./ zöldterület (közpark) (Z)

     3./ erdőterület, ezen belül

  -védelmi (Ev)

                   -turisztikai (Et)

       4./ mezőgazdasági terület, ezen belül

  -általános mezőgazdasági terület (Má)

                     -kertes mezőgazdasági terület (Mk)

       5./ vízgazdálkodási terület, ezen belül

  -folyók és állóvizek medre és parti sávja (V)

2. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
   

III.FEJEZET

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3.§

1. A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti építménymagasság 7,5 méter helyett   a szabályozási terv szerinti lehet

b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények.

2. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint.

3. A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.

4. A telekalakítások és építések engedélyezése során az épületeket a történeti fejlődés során kialakult, védelemre érdemes építészeti formavilághoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével.

5. A területen újonnan kialakítandó telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 20 m. A korábban kialakított - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 20 m-nél keskenyebb –meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

6. Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 35°-45º lehet.

7. A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

8. Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

• az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
• az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki.
• a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.

9.  A keresztcsűrös, valamint a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.

10. A falusias lakóterületen az építési határvonallal lehatárolt területből kilógó, illetve azon kívül eső meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a „kilógó” épületrészek nem bővíthetők, illetve új épületek csak az építési határvonal figyelembevételével létesíthetők.

11. Falusias lakóterületen nem helyezhető a vonatkozó jogszabályban^[5] meghatározott tevékenységek számára kialakított létesítmény.

12. A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

13.  A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

14. A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 50 %-a.

15. A lakóterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4.§

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§.(2) bekezdés 4.pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

2. A területre (Gksz) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha a módosítás megfelel az OTÉK 36.§.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.

3. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

4. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 35-45 ^o  közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

5. A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

6. A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

7. A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület  40 %-a.

8. A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskör-méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.

9. A kereskedelmi, szolgáltató terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

5.§

1. Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§ előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

2. Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

-egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény /szennyvízátemelő (Gip-kv)/ és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény /gáztartály (Gip-kg)/ területe

-jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a mezőgazdasági üzemi terület /major, állattartó telep (Gip-M)/ területe.

3. A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha a módosítás megfelel az OTÉK 36.§.(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.

4. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

5. A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 35-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek állattartó épületek, tárolók stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

6. A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

7. A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

8. A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület  40 %-a.

9. A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskör-méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.

10. Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

6. §

1. A település területén különleges terület a temető, kegyeleti park (Kü-T) és az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I).

2. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

3. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

4. A temető kerítése csak faszerkezetű pallókerítésként alakítható ki.

5. Az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I) és a temető (Kü-T) övezeti előírásait a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

A megengedett építménymagasságtól nagyobb magasság is engedélyezhető, ha ezt az adott funkcióra ( pl.lovarda, harangtorony) vonatkozó előírás indokolttá teszi.

6. Az idegenforgalmi fogadóhely területén megvalósuló konkrét beruházási szándék esetén a beépítést tisztázó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység a vonatkozó jogszabály^[6] hatálya alá esik, az elvi építési engedélyhez környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.

7. A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – lovarda stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

8. A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

9. A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42.§. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

10. A különleges területeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.

IV.FEJEZET

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

7. §

1. A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

2. A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

3. A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

4. A külterületi mezőgazdasági utaknál min 6 m szabályozási szélesség biztosítandó.

5. Az utak mentén – külterületen min. 8 m tőtávolsággal – egyoldali fasorok ültetendők, a meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

6. A területen nem létesíthető – kivéve a mezőgazdaságból élők ingatlanainál – 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.

7. A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8.§

1. A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. előírásait kell alkalmazni.

2. A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27.§ (4) bekezdés b. pontja kivételével

3. A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

4. A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40 % legyen.

5. A zöldterületek (Z) lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9.§

1. Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28.§ előírásai közül védelmi (Ev) és a turisztikai (Et) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal.

2. A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

3. Az erdőterületen lévő 094/4, 094/6, 0100/2 és 0133/5 hrsz-ú ingatlanokon meglévő lakóházak és környezetük adottságként kezelendők; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal maximum nettó 25 m² –rel bővíthetők.

4. Az Ev-1 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett – erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

5. Az Ev-2 és Et-2 övezeti jelű – Natura 2000 terület által érintett – erdőterületen az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet bármilyen gazdálkodási tevékenységet folytatni, illetve a vonatkozó jogszabály^[7] előírásait kell alkalmazni.

6. A tájképvédelmi terület által érintett erdőterületen művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

7. Az Ev-4 és Et-4 övezeti jelű – védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – erdőterületeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

8. Az Et-5 övezeti jelű – ökológiai hálózat és natura 2000 terület által érintett, valamint védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – erdőterületen a (4), (5) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

9. Az Et-6 övezeti jelű – ökológiai hálózat és tájképvédelmi terület által érintett, valamint védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – erdőterületen a (4), (6) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

10. Az Ev-7 és Et-7 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett, valamint védelem alatt álló, illetve védelemre tervezett  - erdőterületen a (4) és (7) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

11. Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot be kell vonni.

12. Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

10. §

1. A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

2.  A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

-általános mezőgazdasági terület (Má)

-kertes mezőgazdasági terület (Mk)

3. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

Általános mezőgazdasági terület

11.§.

1. Az általános mezőgazdasági területeken e rendelet 10.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

2. Az általános mezőgazdasági területen

          a.,0,5 ha-nál kisebb és 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad

          b., 1 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el

          c.,1ha-nál nagyobb területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m² –t nem haladhatja meg.

3. Az általános mezőgazdasági területen

         a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg

         b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m²-t nem haladhatja meg

         c.,szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg

       d.,művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

4. Állattartó épületet felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

5. A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 70 %-án meghatározó.

6. Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.
7. Az általános mezőgazdasági területen

          a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

          b.,az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

8. Az Má-2 övezeti jelű – Natura 2000 terület által érintett – területeken az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet bármilyen gazdálkodási tevékenységet folytatni, illetve a vonatkozó jogszabály^[8] előírásait kell alkalmazni.

9. Az Má-7 övezeti jelű – az ökológiai hálózat által érintett, valamint védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt – általános mezőgazdasági területen

               a.,a szántó művelési ágú területeken épületek nem építhetők

b.,környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető

c.,új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők. Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.

               d.,10 m-nél magasabb építmények elhelyezése tilos

    e.,a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű- és közút építése

    környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által

    meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

Kertes mezőgazdasági terület

12.§.

1. A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 10.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

2. A kertes mezőgazdasági területeken

          a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadonálló beépítési móddal

          b., a tető hajlásszöge 40-45^o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád vagy zsupszalma. (A területen fémlemez, műanyag, azbesztcement (pala) építőanyagok falazati és héjazati anyagként nem alkalmazhatók.)

(3) Az Mk övezeti jelű – építési lehetőséggel bíró – kertes mezőgazdasági területen

         a.,a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m², úgy hogy a telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem lehet

         b.,gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60 m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 4,0 m-t

         c.,a 720 m²-nél nagyobb, de 1500 m²-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők

   d.,a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli –  kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(5) Az Mk-7 övezeti jelű – ökológiai hálózat által érintett, valamint védelemre javasolt – területen

               a.,csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók

               b.,a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

c.,a művelési ág megváltoztatása, illetve közmű- és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

Vízgazdálkodási terület

13. §

1. Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§., valamint a vonatkozó külön jogszabályok^[9][10] előírásait kell alkalmazni.

2. Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
3. A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tó körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

4. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

5. A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

V. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

14.§

1. Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közparkok és a turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

2. A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
3. A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

VI. FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

15.§

1. A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a./ közüzemi villamosenergia-szolgáltatás;

b./ közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban^[11] meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiséget föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. Abban az esetben, ha az oltóvíz mennyiségét másképpen nem lehet biztosítani, akkor önálló víztárolót /medencét, tartályt/ kell létesíteni.);

c./ közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);

d./ közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telkekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

2. A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

3. A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvízelvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Felügyelettől kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

4. A belterületen, a szőlőhegyeken, a tájvédelmi körzet területein, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem helyezhetők el, egyéb területeken is csak az önkormányzat hozzájárulásával.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

16.§

1. A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári hulladéklerakóra - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

2. Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

3. Térségi hulladéklerakó hely nem létesíthető.
   

VII. FEJEZET

Környezetvédelem

17.§

1. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./megelőzze a környezetszennyezést                     

  c./kizárja a környezetkárosítást

2. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok^[12],[13] és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

3. Levegőtisztaság – védelmi szempontból, a levegőtisztaság – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban^{[14],[15],[16],} foglaltakat be kell tartani.

4. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendelet állapítja meg az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

5. A település szennyezés-érzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

6. Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi terület környezeti károkozásának csökkentéséről.

7. A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabályok^[17] szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületen 55/45 dB.

8. A településen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Természet- és tájvédelem

18.§

1. A településen az országos védelemre tervezett és a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket a külterület szabályozási terv és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály^[18] előírásait kell alkalmazni.

3. A Natura 2000 területeken a hatályos jogszabály^[19] előírásait kell alkalmazni.

4. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a művelési ág változtatási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkört ellátó önkormányzati jegyzőt.

5. A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.

6. A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni.

7. A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

8. Táj és településkép-védelmi okokból:

a./ a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;

b./ útsorfásítást kell végezni a vízfolyások, utak mentén;

c./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és terven javasolt fasorok nyomvonalában.

Kulturális örökségvédelem

19.§

1. Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2. A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a külterület szabályozási terv tartalmazza.

VIII. FEJEZET

Sajátos jogintézmények

20.§

1. Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

2. A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

3. A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

4. Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból:

-a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági területet a külterület szabályozási terv szerinti helyen

-a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken

Záró rendelkezések

21.§

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

2. Aki e rendelet 1.§ (2), 3.§ (13) (14), 4.§ (6) (7) és (8), 5.§ (7) (8) és (9), 6.§ (9), 7.§.(6), 13.§ (3), 14.§ (2), 16.§ (1) (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi – amennyiben más jogszabályokban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és külön jogszabályban^[20] meghatározott mértékig pénzbírsággal sújtható.

3. E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

4. E rendelet 2005. március 01-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kaposgyarmat Község Képviselőtestülete által 2/1988. (XII.20.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott Kaposgyarmat község Összevont Rendezési Terve.

Kaposgyarmat, 2005. február 17.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó                                                              Balogh Józsefné

            körjegyző                                                                                polgármester

A rendelet kihirdetve:

2004. február 24.

Gerstnerné dr. Kiss Ildikó

            körjegyző