Kaposhomok Község Képviselőtestületének 6/2002(X.1..) önkormányzati rendelete

„Kaposhomok helyi építési szabályzatá”ról

Hatályos: 2011. 05. 26- 2015. 10. 31

Kaposhomok Község Képviselőtestületének 6/2002(X.1..) önkormányzati rendelete

Kaposhomok helyi építési szabályzatáról

2011.05.26.

Kaposhomok község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

Általános előírások

1. § (1) A rendelet hatálya Kaposhomok község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2001. augusztus, jsz.: 6/2000) megfelelően szabad.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-a terület-felhasználási módok és határok
-az övezeti határok és övezeti jelek
-az építési övezeti előírások –
-az építési határvonalak
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei fi
-a védőfásítás a lakókertek végénél.
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
-a telekalakítási terv készítési kötelezettség
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módisításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása-a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával-hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon - konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a területi főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.
(6) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(9) 1
(10) 2
(11) 3
(12) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani

II.FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei - építési övezetei:
aa) falusias lakóterület(FL), ahol a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0.3.
ab) egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül
-a közmű(vízműkút, víztározó)(1G-Kv) - és az energiaellátás (gázfogadó) (IG-Kg) területigényes létesítményeinek területe
-mezőgazdasági üzemi terület (major,állattartó telep) (1G-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,3
ac )különleges terület, ezen belül
- sportterület (KÜ-S)
- temető (KÜ-T)
- honvédelmi terület (KÜ-Ht)
b) beépítésre nem szánt területei-övezetei:
ba) közlekedési és közmüterület (K)
bb) zöldterület, ezen belül
-közpark (KP)
bc) erdőterület, ezen belül
-védelmi (E-V)
- gazdasági (E-G)
- -turisztikai (E-T)
bd )mezőgazdasági terület, ezen belül
- szántó (M-SZ)
-gyep, legelő, rét (M-GY)
-kert, szőlő, gyümölcsös (M-K) be./ be./vízgazdálkodási terület
-folyó és állóvizek medre és parti sávja(VT)
(2) 4 A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális

építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beepitési % maximum

Építménymag.
maximum

Telekterület
minimum

FLl

0

30

-5,5

1500

FL2

SZ

30

-5,5

1500

FL3

SZ, 0

30

-5,5

1500

FL4

o

20

-5,5

2000

FL5

0

30

-5,5

1100

FL6

sz

20

-5,5

3000

FL7

sz

20

-5,5

2000

FL8

sz

25

K

900

FL9

0

305

-5,5

900

FLlO

0

320

-5,5

800
(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alabbi eltérésekkel:
a) az (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet
b) nem helyezhetők el a (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények
(3) A lakóterület építési telkem - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kelj elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekkialakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz - elsősorban a helyi védett épületekhez - igazodó legyen. A lakóépületek traktusszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny illetve „hajlított” ház építhető)
d) az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet.
e) az építési telken az OTEK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f) az elő- oldal-és hátsókért előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az elökertet - az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni -az oldalkertet a beépítési mód függvényében - a kialakult helyzet es az OTEK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírlak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni
-a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani
(5) A lakóterületen
a) legalább a részleges közmüvesítettség, és
b) a burkolt út biztosítandó.
(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(8) Az Ady Endre utca keleti oldalán tervezett FL1 és FL7 övezeti jelű lakóterületen - felszín alatti építmények építés előtt - talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni a talajvíz helyzetét, a kőzettér állapotát, és ennek megfelelően az építés feltételeit.

Egyéb ipari gazdasági terület

4. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTEK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

-a./a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe
-b./mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (1G-M)
(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %

Építménymag.

Telekterület . .

maximum

maximum

minimum

IG-M

SZ

30

-7.5

4000
1
(4) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése - a nagyfesztávú csarnokszerkezet kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek - tárolók, állattartó épületek, stb. - alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. L1NDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
5) A mezőgazdasági üzemi területen:
a) legalább a részleges közművesítettség
b) és a burkolt út biztosítandó
6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégítem. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

Különleges terület

5. § (1) A település területén különleges területek a temető, a sportpálya, a két lovarda és a honvédelmi területek.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A sportterület-lovardák területére vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag.
maximum

Telekterület
minimum

KÜ-S1

sz

15

-7,5

K

KÜ-S2

sz

20

-7,5

3000
(5) A területen:
a) legalább a részleges közmüvesítettség
b) és a burkolt út biztosítandó.
(6) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
7) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

Közlekedési és közműterület

6. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- es hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- es hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

7. § 1) A területre vonatkozóan az OTEK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az

eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (4) bekezdés b és c pontja szerinti létesítmények.
2) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet
többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8. § 1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTEK 28. §. előírásai közül a védelmi, a gazdasági és a turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

2) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

9. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

b) a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

-az M-Kl övezeti jelű területen min. 5000 m2 telekterületen -az M-K2 övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen -az M-SZ övezeti jelű területen mm. 20000 m2 telekterületen helyezhető el.

(2) A mezőgazdasági területen - a tervezett állattartó telep 500 méteres védőtávolságán belül - lakó- és hétvégi pihenést szolgáló épület nem, csak gazdasági épület építhető.

(3)5 A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani.

(4) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(6)6 Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a külön jogszabályok előírásaira is.

Vízgazdálkodási terület

10. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (111. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (Vili. 6.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások Jókaiban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben

engedélyezhetek, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
III.FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV.FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a) a közműves villamosenergia-szolgáltatás

b) a közműves ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c) a közműves szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken - zárt, vízzáró tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d) a nyílt árkos csapadékvízelvezetés megoldott legyen.

(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kaposvári szennyvíztelepre kell szállítani.

(3) Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles

tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
(4) A településen az energiaellátást vezetékes energiahordozóval kell biztosítani.
(5) Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt - táv- és hírközlési célú magasépitmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13. § (1)7 A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2)8 A településen működő dögkút nincs. Az esetleges állati tetemeket a feldolgozóhelyre kell szállítani.

V.FEJEZET

Környezetvédelem

14. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezés

c) kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A település a 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet értelmében az általános levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM- FVM rendelet írja elő. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik.

(4) A település területe szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület, ahol talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A közigazgatási területen sérülékeny vízbázis védendő területe nincs.

(5) Védő fásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, bűzhatások, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó üzemi és épít5ési tevékenységből származó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból - a 4/1984.(1.23.) EüM rendelet alapján - a gépjárműközlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a település lakóterületein 55/45 dB.

A település belterületén a repülőtér miatti zajszint évenkénti ellenőrző mérését el kell végezni, és az eredmény függvényében a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meg kell határozni, illetve a feladatokat el kell végezni.
(7) A tervezési területen 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet építeni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez ordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(8) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetben nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, jelölési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

15. § (1) Az igazgatási területen országos védelem alatt álló, illetve arra érdemes természeti érték nincs.

(2) A településen a helyi védelemre javasolt természeti területeket és egyedi

természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A helyi természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni; a terv elfogadásáig a területen fakivágás, bozót- és cserjeirtás nem engedélyezhető, illetve nem végezhető. A területeken csak természetvédelmi kezelési terv alapján lehet építési munkát, tereprendezést végezni.
(4) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(5) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a belterület szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos
fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint -útsorfásítást kell végezni a meglévő és. tervezett új utak mentén.
-nem létesíthető közmű- és energia-, táv- és hírközlésvezeték a területen meglévő és az utak menten javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

16. § (1) Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző lehetőségeit is meg kell határozni.

(3) A helyi jelentőségű művi értékek listája a rendezési terv módosítása nélkül is módosítható, külön építészeti szakvélemény alapján.

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

17. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság ^het - az Étv-ben meghatározott - kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Etv által meghatározott - útépítési és közmüvesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) 9
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

19. § E rendelet a belső piaci szolgáltatások szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

2. melléklet

1

Törölte: 6/2011. (V.26.) Ör. rendelet

2

Törölte: 6/2011. (V.26.) Ör. rendelet

3

Törölte: 6/2011. (V.26.) Ör. rendelet

4

Módosította 6/2011. (V- 26.) Ör. rendelet

5

Módosította 6/2011. (V.26.) Ör. rendelet

6

Módosította 6/2011. (V.26.) Ör. rendelet

7

Módosította 6/2011. (V.26.) Ör. rendelet

8

Módosította 6/2011. (V.26.) Ör. rendelet

9

Törölte 6/2011. (V.26.) Ör. rendelet