Kaposhomok Község Képviselőtestületének 6/2002(X.1..) önkormányzati rendelete

„Kaposhomok helyi építési szabályzatá”ról

Hatályos: 2015. 11. 01- 2018. 03. 28

Kaposhomok Község Képviselőtestületének 6/2002(X.1..) önkormányzati rendelete

Kaposhomok helyi építési szabályzatáról

2015.11.01.

Kaposhomok község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

Általános előírások

1. § (1) A rendelet hatálya Kaposhomok község közigazgatási területére terjed ki.

(2)1

(3)2 A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-az övezeti határok és övezeti jelek
-az építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-a védőfásítás a lakókertek végénél.
(4) 3
(5) 4
(6) 5
(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(8) 6 A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.
(9) 7
(10) 8
(11) 9
(12) 10 Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
(13) 11 A magterület, az ökológiai folyosó övezete és a Natura 2000 területek által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) területen
a) szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el
b) gyep (rét, legelő) művelési ágú területen csak olyan építmény helyezhető el, mely a gyepgazdálkodás céljait szolgálja
c) új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok és a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet
d) 10 m magasságot meghaladó építmény – kilátó és víztorony kivételével – csarnok jellegű épület és nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el
e) birtokközpont nem létesíthető
f) közlekedési hálózatok és létesítmények a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el
g) közmű- és hírközlési hálózatok valamint járulékos közműépítmények tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el
h) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg
i) erdőtelepítés, külterületi fásítás csak őshonos fafajokkal történhet
j) energetikai célú növénytelepítés nem történhet.
(14) 12 A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete által érintett (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű) területen
a) új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet
b) csarnok jellegű épület valamint nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el
c) birtokközpont nem létesíthető
d) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni
e) közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatokat és azok járulékos építményeit a tájképet nem zavaró és a hagyományos tájhasználatot nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni
f) a hagyományos tájhasználat megőrzendő. Művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet.

II.FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei - építési övezetei:
aa) falusias lakóterület(FL), ahol a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0.3.
ab) egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül
-a közmű(vízműkút, víztározó)(1G-Kv) - és az energiaellátás (gázfogadó) (IG-Kg) területigényes létesítményeinek területe
-mezőgazdasági üzemi terület (major,állattartó telep) (1G-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,3
ac )különleges terület, ezen belül
- sportterület (KÜ-S)
- temető (KÜ-T)
- honvédelmi terület (KÜ-Ht)
b) beépítésre nem szánt területei-övezetei:
ba) közlekedési és közmüterület (K)
bb) zöldterület, ezen belül
-közpark (KP)
bc) erdőterület, ezen belül
-védelmi (E-V)
- gazdasági (E-G)
- -turisztikai (E-T)
bd )mezőgazdasági terület, ezen belül
- szántó (M-SZ)
-gyep, legelő, rét (M-GY)
-kert, szőlő, gyümölcsös (M-K) be./ be./vízgazdálkodási terület
-folyó és állóvizek medre és parti sávja(VT)
(2) 13 A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák

Falusias lakóterület

3. § (1) A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális

építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beepitési % maximum

Építménymag.
maximum

Telekterület
minimum

FLl

0

30

-5,5

1500

FL2

SZ

30

-5,5

1500

FL3

SZ, 0

30

-5,5

1500

FL4

o

20

-5,5

2000

FL5

0

30

-5,5

1100

FL6

sz

20

-5,5

3000

FL7

sz

20

-5,5

2000

FL8

sz

25

K

900

FL9

0

305

-5,5

900

FLlO

0

320

-5,5

800
(2) 14 A falusias lakóterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) az építménymagasság a szabályozási terv szerinti lehet
b) nem helyezhetők el a mező és erdőgazdasági (üzemi) építmények, valamint üzemanyagtöltő
(3) A lakóterület építési telkem - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kelj elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekkialakításnál a telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz - elsősorban a helyi védett épületekhez - igazodó legyen. A lakóépületek traktusszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny illetve „hajlított” ház építhető)
d) az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet.
e) az építési telken az OTEK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f) 15 az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK oldalkertre vonatkozó előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az abban előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül”érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak.
-a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
(5) A lakóterületen
a) legalább a részleges közmüvesítettség, és
b) a burkolt út biztosítandó.
(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(8) Az Ady Endre utca keleti oldalán tervezett FL1 és FL7 övezeti jelű lakóterületen - felszín alatti építmények építés előtt - talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni a talajvíz helyzetét, a kőzettér állapotát, és ennek megfelelően az építés feltételeit.

Ipari terület

4. §16 (1)17 Az ipari területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(2)18 Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

a) a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe

b) mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M).

(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %

Építménymag.

Telekterület . .

maximum

maximum

minimum

IG-M

SZ

30

-7.5

4000
1
(4) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése - a nagyfesztávú csarnokszerkezet kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek - tárolók, állattartó épületek, stb. - alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. L1NDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
5) A mezőgazdasági üzemi területen:
a) legalább a részleges közművesítettség
b) és a burkolt út biztosítandó
6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégítem. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

Különleges terület

5. § (1)19 A település területén különleges területek a temető (KÜ-T), a sportpálya (KÜ-Sp), a két lovarda (KÜ-S) és a honvédelmi területek (KÜ-Ht).

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(4) A sportterület-lovardák területére vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag.
maximum

Telekterület
minimum

KÜ-S1

sz

15

-7,5

K

KÜ-S2

sz

20

-7,5

3000
(5) A területen:
a) legalább a részleges közmüvesítettség
b) és a burkolt út biztosítandó.
(6) A parkolószükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
7) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

Közlekedési és közműterület

6. § (1)20 A közlekedési és közműterületekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhető el kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató és igazgatási épület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet szolgáló lakások.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- es hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- es hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

7. § (1)21 A zöldterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(2) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8. §22 (1) Az erdőterületekre az OTÉK vonatkozó előírásai közül a védelmi (E-V), a gazdasági (E-G) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.

(2) A természetvédelmi érintettségű erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 1. § (13) bekezdés előírásaival, a tájképvédelmi érintettségű erdőterületen e rendelet 1. §.(14) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

9. § (1)23 A mezőgazdasági területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) a lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

b) a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

-az M-K1 övezeti jelű területen min. 5000 m2 telekterületen
-az M-K2 övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen
-az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen helyezhető el.
(2) A mezőgazdasági területen - a tervezett állattartó telep 500 méteres védőtávolságán belül - lakó- és hétvégi pihenést szolgáló épület nem, csak gazdasági épület építhető.
(3) 24 A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani.
(4) 25 A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
(6) 26 Az M-K2 jelű övezetben lakóépületet építeni abban az esetben szabad, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, kert-, illetve gyümölcsterületként művelt.

Vízgazdálkodási terület

10. § (1)27 Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a külön jogszabályok előírásaira is.

(2) A vízfolyások Jókaiban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3)28 A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III.FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

11. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV.FEJEZET

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12. § (1)29 A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a) a közműves villamosenergia-ellátás

b) a közműves ivóvíz-ellátás és tüzivíz ellátás

c) a közműves szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáró tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d) a nyílt árkos csapadékvízelvezetés megoldott legyen.

(2)30 A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kijelölt szennyvíztelepre kell szállítani.

(3)31

(4) A településen az energiaellátást vezetékes energiahordozóval kell biztosítani.

(5)32 Az igazgatási területen – település- és tájképvédelmi okok miatt – vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény önálló tartószerkezettel nem telepíthető, belterületen épületre, építményre telepítéssel, külterületen multifunkcionális kialakítású építményként létesíthető.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13. § (1)33 A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2)34 A településen működő dögkút nincs. Az esetleges állati tetemeket a feldolgozóhelyre kell szállítani.

V.FEJEZET

Környezetvédelem

14. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezés

c) kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3)35 A település a vonatkozó jogszabályok értelmében az általános levegő-védelmi kategóriába tartozik. A területre csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a vonatkozó jogszabályok szerinti levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeket kielégítik.

(4)36 A település területe felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület, ahol talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető. A közigazgatási területen sérülékeny vízbázis védendő területe nincs.

(5) Védő fásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, bűzhatások, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6)37 A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó üzemi és építési tevékenységből származó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból – a vonatkozó jogszabályok alapján – a gépjárműközlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a település lakóterületein 55/45 dB. A település belterületén a repülőtér miatti zajszint évenkénti ellenőrző mérését el kell végezni, és az eredmény függvényében a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meg kell határozni, illetve a feladatokat el kell végezni.

(7) A tervezési területen 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet építeni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez ordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8)38 A településen közforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

15. § (1)39

(2)40 A településen a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 3. melléklet tartalmazza.

(3)41

(4)42

(5) Táj- és településkép-védelmi okokból

-a belterület szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos
fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint -útsorfásítást kell végezni a meglévő és. tervezett új utak mentén.
-nem létesíthető közmű- és energia-, táv- és hírközlésvezeték a területen meglévő és az utak menten javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

16. § (1) Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4.melléklet tartalmazza.

(2) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző lehetőségeit is meg kell határozni.

(3) A helyi jelentőségű művi értékek listája a rendezési terv módosítása nélkül is módosítható, külön építészeti szakvélemény alapján.

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

17. §43

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) 44
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

19. §45 E rendelet a belső piaci szolgáltatások szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

2. melléklet

1. függelék

1

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

2

Módosította11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

3

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

4

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

5

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

6

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

7

Törölte 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

8

Törölte 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

9

Törölte 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

10

Módosította11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

11

Beiktatta 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

12

Beiktatta 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

13

Módosította 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

14

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

15

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

16

Módosította az alcímet 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

17

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

18

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

19

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

20

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

21

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

22

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

23

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

24

Módosította 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

25

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

26

Módosította 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

27

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

28

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

29

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

30

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

31

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

32

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

33

Módosította 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

34

Módosította 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

35

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

36

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

37

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

38

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

39

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

40

Módosította 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

41

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

42

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

43

Törölte 11/2015. (XI.11.)Ör. rendelet

44

Törölte 6/2011. (V.26.)Ör. rendelet

45

Beiktatta 8/2009 (IX.23.)Ör. rendelet