Kaposhomok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdése a.) pontja valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6/A.§. (3) bekezdésében és a 62.§ (6) 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában és az Étv 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§

1. A 6/2002. (IX. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 1.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

                   -a külterületi és a belterületi határvonal

                   -a szabályozási vonalak

                   -az övezeti határok és övezeti jelek

                   -az építési övezeti előírások

                   -az építési határvonalak

                   -az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

                   -a sajátos jogintézmények

                   -az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

                   -a védőfásítás a lakókertek végénél.”

2. A R 1.§ (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.”

3. A R 1.§ (12) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(12) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.”

4. A R 1.§ új (13) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

       „(13) A magterület, az ökológiai folyosó övezete és a Natura 2000 területek által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) területen

                   a)szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el

                   b)gyep (rét, legelő) művelési ágú területen csak olyan építmény helyezhető el, mely a gyepgazdálkodás céljait szolgálja

                   c)új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok és a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet

                   d)10 m magasságot meghaladó építmény – kilátó és víztorony kivételével – csarnok jellegű épület és nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el

                   e)birtokközpont nem létesíthető

                   f)közlekedési hálózatok és létesítmények a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el

                   g)közmű- és hírközlési hálózatok valamint járulékos közműépítmények tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el

                   h)a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg

                   i)erdőtelepítés, külterületi fásítás csak őshonos fafajokkal történhet

                   j)energetikai célú növénytelepítés nem történhet.”

5. A R 1.§ új (14) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

       „(14) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete által érintett (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű) területen

              a)új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet

              b)csarnok jellegű épület valamint nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el

              c) birtokközpont nem létesíthető

                   d)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni

                   e)közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatokat és azok járulékos építményeit a tájképet nem zavaró és a hagyományos tájhasználatot nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni

                   f)a hagyományos tájhasználat megőrzendő. Művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet.”

2.§

1. A R 2.§ (1) bekezdés a., pont helyébe a következő rendelkezés lép:

                   a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:

                          aa/ falusias lakóterület(FL)

                          ab/ ipari terület, ezen belül

                                 - egyéb terület a közmű- (vízműkút, víztározó)(IG-Kv) és az energiaellátás (gázfogadó) (IG-Kg) területigényes létesítményeinek területe

                                 - jelentős mértékű zavaró hatású terület a mezőgazdasági üzemi terület (major,állattartó telep) (IG-M)

                          ac/ különleges terület, ezen belül

                                 - sportterület (KÜ-S)

                                 - temető (KÜ-T)

                                 - honvédelmi terület (KÜ-Ht)

2. A R 3.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A falusias lakóterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a.,az építménymagasság a szabályozási terv szerinti lehet

            b.,nem helyezhetők el a mező és erdőgazdasági (üzemi) építmények, valamint üzemanyagtöltő.”

3. A R 3.§ (4) bekezdés f., pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

            „f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                        -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK oldalkertre vonatkozó előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az abban előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül”érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell

                          biztosítani.”

4. A R 4.§ címe és (1) bekezdéshelyébe a következő rendelkezés lép:

Ipari terület

4.§.

„(1) Az ipari területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.”

5. A R 4.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(2) Az ipari terület az alábbi övezetekre tagozódik:

                   -a./ egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó) (IG-Kv), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (IG-Kg) területe

                   -b./ jelentős mértékű zavaró hatású terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M).”

6. A R 5.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(1) A település területén különleges területek a temető (KÜ-T), a sportpálya (KÜ-Sp), a két lovarda (KÜ-S) és a honvédelmi területek (KÜ-Ht).”

3.§

1. A R 6.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A közlekedési és közműterületekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhető el kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató és igazgatási épület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet szolgáló lakások.”

2. A R 7.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zöldterületre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.”

3. A R 8.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdőterületekre az OTÉK vonatkozó előírásai közül a védelmi (E-V), a gazdasági (E-G) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.”

4. A R 8.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

       (1)Az erdőterületekre az OTÉK vonatkozó előírásai közül a védelmi (E-V), a gazdasági (E-G) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.

       (2) A természetvédelmi érintettségű erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 1.§ (13) bekezdés előírásaival, a tájképvédelmi érintettségű erdőterületen e rendelet 1.§.(14) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.

       (3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

5. A R 9.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./a lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet

             b./a (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

                          -az M-K1 övezeti jelű területen min. 5000 m2 telekterületen

                          -az M-K2 övezeti jelű területen min. 10000 m2 telekterületen

                          -az M-SZ övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen

                          helyezhető el.”

6. A R 9.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A természetvédelmi érintettségű mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1.§ (13) bekezdés előírásaival, a tájképvédelmi érintettségű mezőgazdasági területen e rendelet 1.§.(14) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”

7. A R 10.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a külön jogszabályok^1,2  előírásaira is.”

8. A R 10.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.”

4.§

1. A R 12.§ (1) bekezdés helyébea következő rendelkezés lép:

       „(1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közművesítettséget kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

                   a./ a közműves villamosenergia-ellátás

                   b./ a közműves ivóvíz-ellátás és tüzivíz ellátás

                   c./ a közműves szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáró tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

                   d./ a nyílt árkos csapadékvízelvezetés

              megoldott legyen.”

2. A R 12.§ (2) bekezdés helyébea következő rendelkezés lép:

       „(2) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a kijelölt szennyvíztelepre kell szállítani.”

3. A R 12.§ (5) bekezdés helyébea következő rendelkezés lép:

       „(5) Az igazgatási területen – település- és tájképvédelmi okok miatt – vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény önálló tartószerkezettel nem telepíthető, belterületen épületre, építményre telepítéssel, külterületen multifunkcionális kialakítású építményként létesíthető.”

5.§

1. A R 14.§ (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(3) A település a vonatkozó jogszabályok^3,4értelmében az általános levegő-védelmi kategóriába tartozik. A területre csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a vonatkozó jogszabályok^3,4szerinti levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeket kielégítik.”

2. A R 14.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(4) A település területe felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület, ahol talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető. A közigazgatási területen sérülékeny vízbázis védendő területe nincs.”

3. A R 14.§ (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(6) A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó üzemi és építési tevékenységből származó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból – a vonatkozó jogszabályok^5,6 alapján – a gépjárműközlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a település lakóterületein 55/45 dB.

              A település belterületén a repülőtér miatti zajszint évenkénti ellenőrző mérését el kell végezni, és az eredmény függvényében a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meg kell határozni, illetve a feladatokat el kell végezni.”

4. A R 14.§ (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(8) A településenközforgalmú üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.”

6.§

1. A R 15.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(2) A településen a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 3. melléklet tartalmazza.”

2. A R 16.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

       „(1) Az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4.melléklet tartalmazza.”

7.§

1. A R 1. melléklete helyébe a külterület szabályozási terv lép.

2. A R mellékletét képező külterület szabályozási terv jelen módosítással érintett területének normatartalma helyébe e rendelet 1. mellékletének normatartalma lép.

3. A R 2. melléklete helyébe a belterület szabályozási terv lép.

4. A R mellékletét képező belterület szabályozási terv jelen módosítással érintett területének normatartalma helyébe e rendelet 2. mellékletének normatartalma lép.

5. A R 1. mellékletének számozása 3-ra változik, és helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

6. A R 2. mellékletének számozása 4-re változik.

7. A R 1. függelékének helyébe e rendelet 1. függeléke lép.

8. A R kiegészül e rendelet 2. és 3. függelékével.

8.§

Hatályát veszti a R 1.§ (2), (4), (5), (6) bekezdése, 12.§ (3) bekezdés, 15.§ (1), (3), (4) bekezdése, 16.§ (3) bekezdése, valamint a 17.§-a.

9.§

1. E rendelet 7.§ (1) és (3) bekezdése a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. E rendelet további rendelkezései a kihirdetését követő második napon lépnek hatályba.

                           Patakiné Kercsó Szilvia                                        Barta István

                                          jegyző                                                       polgármester

Kihirdetés napja:  Kaposhomok, 2015. november 11.

                           Patakiné Kercsó Szilvia                                                  

                                          jegyző

MELLÉKLETEK

1. melléklet:            2.2.1. Külterület szabályozási terv-módosítás

2. melléklet:            2.2.2. Belterület szabályozási terv-módosítás

3. melléklet:            Természet és tájvédelem

4. melléklet:            Művi értékek védelme

FÜGGELÉKEK

1. függelék:            A HÉSZ-ben meghivatkozott hatályos jogszabályok

2. függelék:            Természet és tájvédelem

3. függelék:            Művi értékek védelme