1. § E rendelet célja, hogy – az Alaptörvény és más jogszabályok által meghatározott keretek között – megfelelően szabályozza Kelevíz Község Önkormányzatának tulajdonában álló vagyon megőrzése, védelme, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit, meghatározza Kelevíz Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) törzsvagyonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, annak érdekében, hogy a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait az Önkormányzat minél magasabb színvonalon teljesíthesse.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonára, mint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: a nemzeti vagyonról szóló törvény vagy Nvtv.) által meghatározott nemzeti vagyonra, valamint az önkormányzati vagyon hasznosítójára (használó, bérlő stb.), haszonélvezőjére, vagyonkezelőjére.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat vagyonába tartozó következő vagyonelemekre:

(3) E rendelet rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben jogszabály – ideértve az Önkormányzat rendeletét is – eltérően nem rendelkezik.

(4) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, haszonélvezetbe vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

(5) E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak (pl. átlátható szervezet, többségi befolyás, közfeladat stb.) meghatározására az Nvtv. irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) Az Önkormányzat törzsvagyona közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, amelyet

(4) Az önkormányzati társulásba bevitt önkormányzati vagyont továbbra is az Önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény (vagyonszaporulat) azonban a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, amelyre a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonát, annak értékét és változásait az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetett (felfektetett) vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) tartalmazza. Az érték nyilvántartásától el lehet tekintetni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

(2) A vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(3) Az önkormányzati vagyon nyilvántartására egyebekben a vonatkozó jogszabályi előírásokat – különösen az Nvtv. 10. §-a, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 110. §-a, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásait, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait – kell alkalmazni.

5. § (1) Az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése a – kötelező és önként vállalt – közfeladat ellátásának biztosítása. Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. (Nvtv. 7. § (1) bekezdés)

(2) A felelős önkormányzati vagyongazdálkodás feladata az önkormányzati vagyon rendeltetésének megfelelő, az Önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

(3) A vagyongazdálkodás alapelveire, illetve önkormányzati vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó további szabályok tekintetében az Nvtv. 6., 8-9. §-át kell alkalmazni.

6. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében vagyonkezelő kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek (szervezetek) lehetnek (Nvtv. értelmező rendelkezések 19. pont).

(2) A vagyonkezelő tevékenységért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.

(3) Az vagyonkezelő szervezet köteles a rábízott önkormányzati vagyon állagát és értékét megőrizni, és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani (értékét növelni).

(4)² A vagyonkezelői jog tartalmára, korlátaira vonatkozóan Nvtv. előírásait kell alkalmazni. Ezen előírások által meghatározott keretek között a vagyonkezelő szervezet jogosult, illetve köteles az önkormányzati vagyon:

(5)³ Amennyiben a vagyonkezelő szervezet az Önkormányzat költségvetési szerve vagy az Önkormányzat intézménye (az irányítási jogokat az Önkormányzat gyakorolja), a vagyonkezelő szervezetet ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg. Egyéb vagyonkezelő szervezet esetében a Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződéssel egyidejűleg dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről. Az ellenérték mértékét a kezelt önkormányzati vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenéséhez, valamint a kezelt vagyonnal összefüggésben a vagyonkezelőt megillető bevételhez igazodóan kell megállapítani (Mötv. 109. § (4) bekezdés)

(6)⁴ A vagyonkezelő évente az Önkormányzat éves költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz (zárszámadása) kapcsolódóan köteles számot adni a kezelésében lévő önkormányzati vagyon állapotáról, a beszámolóval érintett időszakban végzett esetleges felújításokról, beruházásról, illetőleg a Mötv. által kötelezően előírt tartalék-képzésről és a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeket, illetve közvetlen költségeket és ráfordításokat tartalmazó elkülönített nyilvántartásról (Mötv. 109. § (6)-(7) bek.).

(7)⁵ Az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – bármikor ellenőrizheti az önkormányzati vagyon kezelésének jogszerűségét, a vagyonnal való gazdálkodást. A vagyonkezelő köteles tűrni a tulajdonosi ellenőrzést, illetve az ellenőrzés érdekében bármikor kötelezhető bármely közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

(8)⁶ Az önkormányzati vagyon haszonélvezetbe adására –Nvtv.-ben meghatározott előírások betartása mellett – a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (Nvtv. 11. § (2)-(4) bek.).

7. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében hasznosításra vonatkozó szerződés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel (szervezetekkel), az ott meghatározott feltételek mellett és korlátozásokkal köthető (Nvtv. 11. § (10) bek.). Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításba adásához – a törvény által előírt feltételek betartása mellett – a Képviselő-testület minősített többségi határozata szükséges.

(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (16) bekezdésében meghatározott kötelezően lefolytatandó versenyeztetésre vonatkozóan az e rendelet 1. mellékletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) A nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (17) bekezdésének b) pontja alkalmazásában – versenyeztetés mellőzése önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet részére történő hasznosításba adás esetén – önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni különösen a külön törvényben önkormányzati feladatként meghatározott feladattal megegyező tevékenységet folytató, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott civil szervezeteket (pl. sport, kultúra).

(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben meg kell határozni az önkormányzati vagyon hasznosításának ellenértékét, amelynek mértékéről a Képviselő-testület a hasznosításra vonatkozó szerződéssel egyidejűleg dönt. Az ellenérték mértékét az érintett önkormányzati vagyon hasznosításából elérhető várható bevételekhez, a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenéshez és a hasznosításba vevő által ellátandó közfeladat jellegéhez és mértékéhez igazodóan – figyelembe véve a helyben szokásos piaci viszonyokat – kell megállapítani.

(5) A nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (13) bekezdésének alkalmazásában – ingyenes hasznosításba adás – közfeladatnak kell tekintetni különösen a külön törvényben önkormányzati feladatként meghatározott feladattal megegyező tevékenység folytatását.

(6) A hasznosításba vevő tevékenységért a szervezet vezetője – természetes személy esetén maga a természetes személy – felel.

(7) A hasznosításba vevő köteles a rábízott önkormányzati vagyon állagát és értékét megőrizni, és az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használni.

(8) A hasznosítási jog tartalmára, korlátaira vonatkozóan a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait kell alkalmazni (Nvtv. értelmező rendelkezés 4. pont, 11. § (10)-(18) bek.).

(9) A hasznosításba vevő évente az Önkormányzat éves költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóhoz (zárszámadásához) kapcsolódóan köteles számot adni a hasznosításában lévő önkormányzati vagyon állapotáról, a beszámolóval érintett időszakban végzett esetleges felújításokról, beruházásról, a hasznosításba vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételekről, illetve közvetlen költségekről és ráfordításokról.

(10) Az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – bármikor ellenőrizheti az önkormányzati vagyon hasznosításának jogszerűségét, a vagyonnal való gazdálkodást. A hasznosításba vevő köteles tűrni a tulajdonosi ellenőrzést, illetve az ellenőrzés érdekében bármikor kötelezhető bármely közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, hasznosításra vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

8. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek (szervezetek) részére, az ott meghatározott feltételek mellett és korlátozásokkal lehet (Nvtv. 13. § (1)-(2) bek.). Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy ellenérték fejében történő átruházásához – a törvény által előírt feltételek betartása mellett – a Képviselő-testület minősített többségi határozata szükséges.

(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezően lefolytatandó versenyeztetésre vonatkozóan az 1. mellékletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (4) bekezdésének b) pontja által előírt esetben – az ingyenesen átruházott önkormányzati vagyon tulajdonosának évente történő kötelező beszámolója a vagyon (célhoz kötött) hasznosításáról – az Önkormányzat a tulajdonost minden év január 31-ig felszólítja, hogy legkésőbb február 28-ig írásban számoljon be az átruházott vagyon (célhoz kötött) hasznosításáról. Az Önkormányzatnak ezen felszólítási, illetve a tulajdonosnak ezen beszámolási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (4) bekezdésének a) pontjában előírt elidegenítési tilalom – a vonatkozó előírásoknak megfelelően – törlésre nem kerül az ingatlan-nyilvántartásból.

(4) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szerződésben minden esetben rögzíteni kell az érintett vagyon forgalmi értékét abból a célból, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (7) bekezdésében meghatározott eset előállása esetére előírt nemteljesítési kötbér összege pontosan meghatározható legyen.

(5) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (7) bekezdésében meghatározott esetben annak megállapítására, hogy az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tett eleget, kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A jogsértő állapotot megállapító ezen képviselő-testületi határozatban meg kell határozni, hogy

(6) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (7) bekezdése szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett – az érintett átruházott önkormányzati vagyon jellege, értéke, az iránta felmerülő esetleges újbóli szükséglet, valamint a tulajdonjogot megszerző fél vélelmezhető fizetőképességének mérlegelése alapján – a Képviselő-testület dönthet a tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől való elállásról is. Ebben az esetben az elállási nyilatkozatot haladéktalanul meg kell küldeni a tulajdonjogot megszerző személy részére. A nyilatkozat kézbesítésére a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek az iratok kézbesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az elállási nyilatkozat kézbesítését – illetve a kézbesítési vélelem beálltát – követően haladéktalanul intézkedni kell az elállás jogkövetkezményeinek – azaz az átadásról szóló szerződést megelőző eredeti állapot helyreállításának – ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.

(7) A nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (11) bekezdésében meghatározott, az átadott volt önkormányzati vagyon megterheléséhez történő hozzájárulást a Képviselő-testület akkor köteles megadni, ha az átruházott vagyon fejlesztése, korszerűsítése, felújítása, illetve az érintett állami vagy európai uniós támogatás felhasználása közvetlenül vagy közvetve Kelevíz Község érdekét vagy általában közérdeket szolgál. Egyéb esetekben a Képviselő-testület az eset összes körülményét mérlegelve jogosult megadni vagy megtagadni a megterheléshez történő hozzájárulást.

9. § A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az Önkormányzat készpénzt, illetve – külön Képviselő-testületi jóváhagyással – csereingatlant fogadhat el.

10. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyonának körét a nemzeti vagyonról szóló törvény és e rendelet 1. függelékét képező vagyonnyilvántartás határozza meg.

(2) A forgalomképtelen vagyon hasznosításáról a Képviselő-testület – egyszerű többséggel – dönt.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát átengedő koncessziós pályázat kiírásáról, illetve kocessziós/közszolgálati szerződés megkötéséről – amennyiben az adott pályázati kiírás, illetve szerződés forgalomképtelen törzsvagyont is érint – a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

11. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának körét a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint e rendelet 2. függelékét képező vagyonnyilvántartás határozza meg.

(2) A vagyonkezelő a kezelésében lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat egy évet meg nem haladóan hasznosításba adhatja, az egy évet meghaladó hasznosításról a Képviselő-testület jogosult – egyszerű többséggel – dönteni.

(3) Amennyiben egy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy már nem közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja, a Képviselő-testület köteles haladéktalanul döntést hozni az érintett vagyontárgy üzleti (forgalomképes) vagyonná történő minősítéséről (Nvtv. 5. § (6) bek.).

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlan üzleti (forgalomképes) vagyonná történő átminősítéséről szóló képviselő-testületi döntés előkészítéseként meg kell vizsgálni

(5) A üzleti (forgalomképes) vagyon körébe átsorolt ingatlanok értékesítéséről a üzleti (forgalomképes) vagyonnal kapcsolatos eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát átengedő koncessziós pályázat kiírásáról, illetve kocessziós/közszolgálati szerződés megkötéséről – amennyiben az adott pályázati kiírás, illetve szerződés korlátozottan forgalomképes törzsvagyont is érint – a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

12. § (1) Az Önkormányzat üzleti (forgalomképes) vagyonának körét a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint e rendelet 3. függelékét képező vagyonnyilvántartás határozza meg.

(2) A vagyonkezelő a kezelésében lévő üzleti vagyontárgyat egy évet meg nem haladóan hasznosításba adhatja, az egy évet meghaladó hasznosításról a Képviselő-testület jogosult – egyszerű többséggel – dönteni.

(3) A Képviselő-testület eseti döntéssel az üzleti vagyon értékesítésére vonatkozó döntési jogát átruházhatja a Polgármesterre. Ez esetben e rendeletnek a pályázati eljárás szabályairól szóló 1. mellékletében meghatározott képviselő-testületi feladatokat a felhatalmazott látja el.

13. § (1) A tulajdonosi jogok gyakorlása során felmerülő egyes feladatokat (igazgatási, előkészítési és a döntés végrehajtása során felmerülő feladatok) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint a Marcali Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy, illetve a képviselet jogot – szerződés vagy meghatalmazás alapján – ellátó személy, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá bármely közigazgatási vagy bírósági eljárásban az ügyfél vagy a peres fél jogát.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak képviselője gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonos-társakat megillető jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve képviselő a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy bérbeadó jogait és kötelezettségeit.

14. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

(2) Az önkormányzati tulajdonrésszel (társasági részesedéssel) működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester látja el.

15. § (1) Az Önkormányzat által a törvényben meghatározott feladatai ellátása körében okozott kár megtérítésével összefüggésben a károsult által tett egyezségi ajánlat elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület (1) bekezdés szerinti határozata meghozatalához szakértőt vehet igénybe. A szakértő költsége az Önkormányzat költségvetését terheli. A szakértőre vonatkozó előírások tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

16. § (1) Az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságban meglévő tagsági joga és részesedése vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat – értékhatárra tekintet nélkül – a Polgármester gyakorolja.

(2) A (1) bekezdésben szabályozott esetben az Önkormányzatot a Polgármester képviseli. A Képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát és a kötelezettségvállalás terjedelmét.

(3) Amennyiben a vonatkozó jogszabályok vagy az Önkormányzat által megkötött szerződések rendelkezései alapján az adott jogügylet érvényes és hatályos létrejöttéhez harmadik személy hozzájárulása szükséges, e hozzájárulás beszerzéséről a Polgármester gondoskodik.

17. § (1) Az Önkormányzat követeléséről lemondani, tartozást elengedni a következő esetekben lehet:

(2) A követelés elengedésére jogosult köteles megvizsgálni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően a megalapozott döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen: természetes személy kötelezett esetén jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyekkel, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozókkal kapcsolatos iratok, stb. A rendelkezésre álló iratok, bizonyítékok széleskörű mérlegelését követően lehet a követelésről lemondás, a tartozás elengedés kérdésében dönteni.

(3) Követelésről a Polgármester kezdeményezésére a Képviselő-testület minősített többségi határozattal (döntéssel) mondhat le.

(4) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(5) Részletfizetésről szóló vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is köthető (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).

18. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét.

19. § (1) Az önkormányzati vagyon átruházását, vagyonkezelésbe adását, hasznosítását vagy – felajánlás alapján történő – megszerzését a

(3)⁷ Az önkormányzati vagyon átruházása és hasznosítása – a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a Képviselő-testület által, az e rendelet 5. mellékletében meghatározott eljárásrendben megindított (kiírt) versenyeztetés (pályázati eljárás) útján történik

(4) A Képviselő-testület a pályázat kiírásának jogosultságát bármely – a Képviselő-testület által, az ügy összes körülményét tekintve egyszerűnek ítélt – ügyben, egyedi határozattal a Polgármesterre ruházhatja át.

(5) A Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Polgármester dönthet úgy, hogy a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatár alatti vagyon értékesítésére, illetve időtartamot meg nem haladó hasznosításra – a vagyontárgy jellegére, egyéb körülményre – tekintettel pályázatot ír ki.

(6) A pályázati rendszer nem terjed ki

20. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e rendelet rendelkezései nem érintik. Az e rendelet hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e rendelet hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, kivéve a nemzeti vagyonról szóló törvény 6. § (8) bekezdésében, a 11. § (10) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket.

21. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól 6/2003.(VI.18.) önkormányzati rendelet.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.