Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása

a közterületek használatáról

Hatályos: 2023. 07. 01

Szólád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (VI. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.07.01.
a közterületek használatáról
Végső előterjesztői indokolás
A Somogy Megyei Kormányhivatal 2022. évben szakmai összefoglaló anyagot tett közzé, mely vázlatosan bemutatja a közterület-használatra vonatkozó jogszabályi környezetet, és a tárgykörre vonatkozó bírói gyakorlatot.
A közterületek használatára vonatkozó jogszabályi környezet:
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
Alkotmánybíróság döntései
Kúria döntései
A helyi önkormányzat képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörben, rendeletben állapíthatja meg a tulajdonában álló közterületek használatára és annak díjára vonatkozó szabályokat.
[Alaptörvény 32. cikk (1) bek. a) pont, (2) bek., Mötv. 13. § (1) bek. 2. pont, Étv. 54. § (5) bek., 8/2019. (III. 22.) AB határozat [42] pont]
A közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. [Étv. 2. § 13. pont]
A közterületet a rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. [Étv. 54. § (5) bek.]
A közterület nemzeti vagyon, amely az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi. [Alaptörvény 32. cikk (6) bek., 38. cikk (1) bek., Nvtv. 5. § (1)–(2) bek., (3) bek. a)–b) pont]
A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, … csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. [Mötv. 108. § (1) bekezdése]
A közterület-használat jogi jellege
A Kúria több döntésében is kiemelte,
hogy a közterület-használat önkormányzati hatósági ügy.
Az önkormányzat rendeletalkotási feljogosítottságánál fogva
közhatalomként jár el
.
Nem lehet mellérendeltségi viszonyban
a használatot igénylővel. Emiatt a
véges közjószágnak minősülő közterület
rendeltetéstől eltérő – például kereskedelmi jellegű –
használatát
az önkormányzat
csakis közhatalomként, és nem tulajdonosként dönti el
. [Köf.5010/2020/6. [20] pont]
Nem kizárt, hogy a közterület-használati jogviszony
hatósági szerződés
útján jöjjön létre, hiszen az Ákr. tárgyi hatálya alá tartozó ügyekben az Ákr. 92. § (1) bekezdése értelmében jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön. [1/2022. Közigazgatási és polgári jogegységi határozat [41] pont]
A közterület-használat díja
Az Alkotmánybíróság szerint „A közterület-használati díj annak az engedélynek az ára, amelynek birtokában a kereskedő a közterületet vállalkozási tevékenységére használhatja, azaz a vásárlókhoz közterületen is hozzáférhet. [7/2015. (III. 19.) AB határozat [38] pont]
A közterület-használati díj mértékét befolyásoló tényezők:
.. a használat módja, időtartama, az elfoglalt terület nagysága és elhelyezkedése. … az önkormányzat a díjtételek kialakítása során leképezheti a helyi sajátosságokat, kifejezheti a helyi preferenciákat. Ezek érvényesítése során sem szakadhat el azonban attól, hogy a közterület-használati díj a közterület-használat értékét hivatott kifejezni.” [7/2015. (III. 19.) AB határozat [41], [42] pont]
Egyértelműség: díjfizetés szabályozása egyértelműen beazonosítható legyen (pl.: kedvezményre jogosultak köre, jogosultság feltételei)
Diszkrimináció tilalma: megkülönböztetésre észszerű indok (nem lehet önkényes) a kiskereskedelmi tevékenységet végzők csoportja (azonos homogén csoport) [7/2015. (III. 19.) AB határozat [35] pont]
A helyi önkormányzat a közterület-használati díj megállapítása során érvényesíthet helyi gazdaságpolitikai, városképi, városfejlesztési érdekeket is:
„…nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely a helyi érdekek érvényesítése érdekében díjkedvezményt, mentességet nyújt meghatározott vállalkozói csoportok számára.” [8/2019. (III. 22.) AB határozat [31] pont]
aggályosnak tekinthető, ha pl. az önkormányzati rendeletből nem derül ki egyértelműen, hogy mely vállalkozói csoportok részesülhetnek adott helyi érdekek érvényesítése érdekében díjkedvezményben.
indokolásban – a Jat. 18. §-ára és az Alkotmánybíróság hivatkozott döntéseire figyelemmel – külön indokolt kitérni pl. az eltérő díjak mértékének okára, továbbá, hogy a díjkedvezményre jogosult kör(ök)nek milyen helyi érdek(ek) érvényesítése érdekében jár kedvezmény.
Szintén 2022. évben, a Kúria átfogó és részletes vizsgálatot folytatott a közterület-használat önkormányzati rendeletben történő szabályozásának kérdésében. A vizsgálat eredményeként, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, megszületett az 1/2022. közigazgatási és polgári jogegységi határozat (1/2022. KPJE jogegységi határozat):
1. A közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony.
2. A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
A kérdéskör megítélésének komplexitását mutatja, hogy a fenti határozatot a Kúria 65 pontba foglalt indokolással látta el. Maga a Kúria még 2020. évben is hozott olyan egyedi döntést melyben a közterület-használatot magánjogi szerződéses kötelmi jogviszonyként értelmezte.
Szóládon a közterületek használatát az önkormányzat 10/2011. (VI.28.) rendelete szabályozza. A rendeleti szabályozás nem felel meg a fenti általános érvényű követelményeknek, mivel a hatályos rendelet értelmében a közterületek használatára vonatkozó igény esetén az önkormányzat jelenleg bérleti szerződést köt.
E tényre alapozva a hatályos rendelet módosítása helyett új rendelet megalkotása indokolt. Az új rendeletben meg kell teremteni annak feltételeit, hogy önkormányzati hatósági ügyként, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján lehessen a közterület-használat iránti igények tárgyában döntést hozni, jogorvoslati lehetőséget biztosítva az ügyben érintettek részére.
A jelenleg hatályos rendelet alkalmazása több, mint egy évtizedre nyúlik vissza, ezért a benne szereplő, a közterület-használat feltételeinek szabályozása körében a helyi társadalmi viszonyokat tükröző rendelkezéseket – tartalmilag - a rendelettervezetben megtartottuk.
A rendelettervezet 1. §-a a rendelet hatályát állapítja meg.
A rendelettervezet 2. §-a fogalmi meghatározásokat tartalmaz.
A rendelettervezet 3. § (2) bekezdése felsorolás-szerűen meghatározza azokat a közterület-használati célokat, melyek esetében közterület-használati engedélyt kell kérni. A felsorolás a 2. mellékletben felsorolt közterület-használati célokkal egyezik meg.
A rendelettervezet 3. § (3) bekezdése az engedélyhez nem kötött közterület-használat eseteit sorolja fel, elsősorban a közúttal és a közművekkel összefüggésben.
A rendelettervezet 4. §-a a közterület-használati engedély időtartamát legfeljebb 2 évben, határozza meg. A rendelettervezet az egy évet meg nem haladó időtartamú közterület-használat tárgyában a döntést a polgármester hatáskörébe utalja. Az átruházott hatáskört az SZMSZ-ben is fel kell tüntetni. A továbbiakban a kérelmező személye és a kérelem benyújtásának határideje kerül meghatározásra.
A rendelettervezet 5. §-a a kérelem tartalmára és a hozzá csatolandó dokumentumokra vonatkozó követelményeket rögzíti.
A rendelettervezet 6. §-a a közterület-használati engedély tartalmára vonatkozó egyes követelményeket rögzíti.
A rendelettervezet 7. §-a értelmében a közterület-használati engedély meghosszabbítható.
A rendelettervezet 8. §-a a közterület-használati díjakat rögzíti, szövegesen is feltüntetve azokat a szabályozási elemeket, amelyek a melléklet szövegében szerepeltetve, önállóan joghatás kiváltására nem alkalmasak.
A hatályos rendeletben szereplő díjak 2004. évre mennek vissza. Az elmúlt csaknem 20 év gazdálkodást érintő folyamatai indokolják egyes díjak emelését. A tervezet 100 % mértékű díjemelkedést rögzít a 3. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő eseti jellegű árusítás, szolgáltatás nyújtás, mozgóbolti árusítás célú közterület-használat esetében – így a díj 2.000 Ft/nap összegre változik.
Az önkormányzatnak a közterület-bérleti díjakból 2021-ben 103.000 Ft, 2022-ben 60.000 Ft bevétele keletkezett. (A 2021. évi összegeben 2020. évi elmaradás is szerepel.) Várhatóan a díj mértékének emelése az éves díjbevétel összegében is realizálódni fog.
A rendelettervezet 9. §-a a közterület-használati díj megfizetésére vonatkozó részletszabályokat állapítja meg.
A rendelettervezet 10. §-a a közterület-használati engedély visszavonásának eseteit határozza meg, és ezzel összefüggésben tartalmaz rendelkezéseket a közterület-használati díj megfizetésére és visszafizetésére vonatkozóan.
A rendelettervezet 11. §-a az engedély nélküli közterület-használat jogkövetkezményei körében alkalmazható rendelkezéseket tartalmaz. Ezzel összefüggésben a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet tartalma megfelelő – a szabályozás kitér az engedély nélküli közterület-használatra, és annak egyes kiemelt eseteire.
A rendelettervezet 12-13. §-a a filmforgatás célú közterület-használat önkormányzati rendeletben történő szabályozására vonatkozó törvényi felhatalmazásnak tesz eleget. A filmforgatás célú közterület-használat ügyében, átruházott hatáskörben a polgármester jár el. E tekintetben az SZMSZ kiegészítése szükséges.
Hatályát veszti a tárgykört szabályozó 10/2011.(VI.28.) önkormányzati rendelet. Az új rendelet 2023. július 1. napján lép hatályba.