Csombárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2023. 04. 06

Csombárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól

2023.04.06.

Csombárd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában, a 92. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, a 134/E. §-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében, a 148. § (5) bekezdésében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása

(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászoru lt családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya Csombárd Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, ott életvitelszerűen lakó, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti természetes személyekre terjed ki.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) szociálisan rászoruló: a 2. §-ban meghatározott személy, akinek jövedelme a rendeletben meghatározott mértéket nem haladja meg;

b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a szociálisan rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet);

c) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a szociálisan rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet);

d) rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a c) pontban foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet);

e) életvitelszerű ottlakás: a természetes személy a hatóság felé bejelentett lakóingatlanát használja otthonául, ebből az ingatlanból szervezi az életét, rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, ide ér haza, az életviteléhez szükséges tevékenységeket (pl. étkezés, főzés, mosás, stb.) itt folytatja, e lakóingatlan vonatkozásában éven át folyamatosan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe. A lakóingatlan életvitelszerű használatának igazolása történhet: lakcímkártyával, közjegyzői okirattal, az adóévet megelőző év 12 havi közüzemi számlájával.

II. Fejezet

A támogatások megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályok

4. Hatásköri szabályok

4. § A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére kötelezésével, a megtérítési kötelezettség csökkentésével, elengedésével vagy annak részletekben történő megfizetésével kapcsolatos eljárásokban, valamint a köztemetés és a köztemetés költségének megtérítésére vonatkozó méltányossági ügyekben a képviselő-testület átruházza a hatáskörét a polgármesterre.

5. Eljárási rendelkezések

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelmeket a Jutai Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet írásban előterjeszteni.

(2) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat kérelméhez becsatolni.

(3) A pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) a támogatást igénylő személynek az Szt. 18. § a), c) és h) pontjában szereplő adatait;

b) az igényelt települési támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat;

c) a jövedelemtől függő települési támogatások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jövedelem

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolással,

b) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Kirendeltség által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről szóló igazolással, ennek hiányában az utolsó havi folyósítás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással,

c) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával,

d) ösztöndíj esetén a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott, és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,

e) egyéb jövedelem esetén írásban tett nyilatkozattal igazolható.

(5) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(6) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4)-(5) bekezdése az irányadó.

(7) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(8) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. §-ban foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(9) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni települési támogatás megállapítása iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(10) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül – vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(11) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(12) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(13) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételei érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím stb.) megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak. E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét.

6. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. § (1) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

a) a pénzbeli támogatás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott támogatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,

c) a személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

(2) A támogatást megállapító szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás megtérítését az arról való tudomásszerzést követő három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, vagy folyamatos támogatás esetén a támogatás megszűnésétől egy év már eltelt.

(3) Ha a támogatás megállapítója a rendszeres települési támogatás megtérítését rendeli el, a kötelezett kérelmére engedélyezheti a megtérítés összegének részletekben történő megfizetését. A részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(4) A támogatás megállapítója a kötelezett kérelmére a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét legfeljebb 50 %-os mértékben csökkentheti, vagy elengedheti, amennyiben a kötelezett családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 85.500 forintot, egyedül élő esetén a 114.000 forintot nem haladja meg.

7. A támogatások folyósítása

7. § (1) A rendszeres támogatások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres támogatások kifizetése az ellátást megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül történik a házipénztárból, vagy a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján.

(2) Házipénztárból történő kifizetés esetén a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultságot annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amely hónapban a jogosultság megszűnt.

III. Fejezet

Eseti pénzbeli és természetbeni támogatások

8. Rendkívüli települési támogatás

8. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködő azon személyek és családjuk részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként nem várt többletkiadás veszélyezteti saját és családjuk megélhetését.

(2) A rendkívüli települési támogatás hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(3) A képviselő-testület által biztosított rendkívüli települési támogatások:

a) eseti segély,

b) anyasági támogatás,

c) tanévkezdési támogatás,

d) temetési támogatás.

9. Eseti segély

9. § (1) Eseti segély a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére állapítható meg.

(2) Eseti segélyre jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem 100.000 forintot, egyedül élő esetén a 200.000 forintot nem haladja meg.

(3) Eseti segély természetbeni formában is nyújtható.

(4) Eseti segély ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb hat alkalommal lehet megállapítani.

(5) Az eseti segély alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 5.000 forintnál és nem haladhatja meg a 50.000 forintot.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal legfeljebb 150.000 forint összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező vagy a családjában rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet állt elő.

10. Anyasági támogatás

10. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló családok gyermekvállalása során felmerülő költségek enyhítése érdekében anyasági támogatást állapít meg.

(2) Anyasági támogatásra jogosult a szülő, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 300.000 forintot.

(3) Az anyasági támogatás iránti kérelemhez a 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni a kell

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát és

b) a Csombárdon illetékes Védőnői Szolgálat védőnői igazolását arról, hogy az anya a gyermek születésének időpontjában a gondozásában állt.

(4) Az anyasági támogatás iránti kérelem a gyermek születését követő 60 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) Az anyasági támogatás összege gyermekenként 25.000 forint.

11. Tanévkezdési támogatás

11. § (1) Az önkormányzat a tanévkezdéssel összefüggő kiadások enyhítése érdekében egyszeri tanévkezdési támogatást állapít meg,

(2) Tanévkezdési támogatásban az a nappali tagozatos általános iskolában, szakiskolában, középiskolában tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló részesíthető, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 300.000 forintot.

(3) A támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, ha szakiskola, középiskola nappali tagozatán tanul és 20. életévét még nem töltötte be.

(4) Nem jogosult a tanévkezdési települési támogatásra az, aki az első szakma, érettségi megszerzése után tovább folytatja a tanulmányait, igy többek között

a) nappali oktatás munkarendje szerinti OKJ szakképzés,

b) technikusi szakképzés,

c) bármely az első szakma, vagy érettségi utáni szakképzésben

vesz részt.

(5) A tanévkezdési támogatás iránti kérelemhez a 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni a kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói jogviszonyról.

(6) A tanévkezdési települési támogatás iránti kérelem augusztus 1-jétől szeptember 30-ig nyújtható be.

(7) Az tanévkezdési támogatás összege

a) általános iskolába járó gyermekenként 10.000 forint;

b) középiskolába járó gyermekenként 15.000 forint.

12. Temetési támogatás

12. § (1) Az önkormányzat elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként temetési támogatást állapít meg.

(2) Temetési támogatásra jogosult az a személy, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott és a családjában az egy főre eső jövedelem a 200.000 forintot, egyedül élő esetén a 300.000 forintot nem haladja meg.

(3) A temetési támogatás iránti kérelemhez a 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni a kell

a) a nem a Hivatal illetékességi területén anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát;

b) a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla másolatát;

c) a kérelmező és a vele egy háztartásban élő családtagja jövedelemigazolását.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A temetési támogatás összege: 30.000 forint.

IV. Fejezet

Rendszeres pénzbeli támogatások

13. § Szociális rászorultság esetén a jogosultak számára a képviselő-testület rendszeres települési támogatásként

a) lakásfenntartási támogatást

b) gyógyszertámogatást

állapít meg.

13. Lakásfenntartási támogatás

14. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult, akinek

a) a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 85.500 forintot, egyedül élő esetén a 114.000 forintot, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át eléri vagy meghaladja, és

b) a háztartás egyik tagja sem rendelkezik vagyonnal.

(3) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások a gáz, elektromos áram, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási és fűtési díj költsége.

(4) Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelem beadását megelőző hónap számláinak összege alapján kell megállapítani.

(5) Vegyes tüzelés esetén az egy hónapra jutó átlagos kiadást az előző fűtési időszak számlái alapján kell kiszámítani. Számla hiányában havi költségként legfeljebb 20.000 forint vehető figyelembe.

(6) A kérelemhez a 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell

a) a nem a kérelmező tulajdonban lévő lakás esetén a lakásbérleti, albérleti szerződés másolatát;

b) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását;

c) a lakásfenntartási költségek igazolására vonatkozó számlákat, nyilatkozatokat.

(7) A lakásfenntartási támogatás havi összege, amennyiben a lakásfenntartáshoz kapcsolódó rendszeres havi rezsiköltség

a) eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelemének 20 %-át, de nem éri el annak 30 %-át: 4.500 forint

b) eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelemének 30 %-át, de nem éri el annak 40 %-át: 5.500 forint

c) eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelemének 40 %-át, de nem éri el annak 50 %-át: 6.500 forint

d) eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelemének 50 %-át: 7.500 forint.

(8) A lakásfenntartási támogatást kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a már fennálló jogosultság utolsó hónapjában benyújtott kérelmek esetén a korábbi jogosultság lejártát követő hónap első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

(9) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(10) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, vagy a támogatással érintett ingatlanból kiköltözik, a lakcímváltozás vagy a kiköltözés hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(11) A lakásfenntartási támogatásban részesülő személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

14. Gyógyszertámogatás

15. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében havi rendszerességgel biztosított hozzájárulás.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 85.500 forintot, egyedül élő esetén a 114.000 forintot és a háziorvos által kiállított és gyógyszertár által beárazott igazolás szerint a kérelem benyújtását megelőző három hónapban krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó gyógyszerköltségének havi átlaga (továbbiakban: gyógyszerköltség) meghaladta az ötezer forintot, feltéve, hogy az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosult.

(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez a 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni a kell a (2) bekezdés szerinti igazolást a gyógyszerköltség összegéről.

(4) A gyógyszertámogatást egy évre kell megállapítani.

(5) Amennyiben a gyógyszertámogatásra jogosult számára közgyógyellátás kerül megállapításra haladéktalanul köteles bejelenteni és az ellátást a közgyógyellátás megállapításának időpontjától meg kell szüntetni.

(6) A gyógyszertámogatás egy hónapra jutó összege a (3) bekezdés szerinti gyógyszerköltség tíz százaléka száz forintra kerekítve.

(7) Ugyanazon háztartásban élő jogosultak esetén a háztartás számára nyújtott gyógyszertámogatás összege havonta nem haladhatja meg az ötezer forintot.

V. Fejezet

Köztemetés

16. § (1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) A köztemetést a Polgármester rendeli el.

(3) Hagyaték hiányában, illetve, ha a hagyaték csak hagyatéki teherből áll és a kérelmező és családja vagyonnal nem rendelkezik a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül, kérelemre, méltányosságból az eltemettetésre kötelezett részére engedélyezhet

a) részletfizetést, ha az eltemettetésre kötelezett havi jövedelme egyedül élő esetén a 200.000 forint összeget nem éri el, vagy családjában egy főre eső havi jövedelem nem éri el a 100.000 forint összeget,

b) a megfizetés alól teljes mentességet, ha az eltemettetésre kötelezett rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került.

VI. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

17. § (1) Az önkormányzat szociális szolgáltatások tekintetében az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja

a) falugondnoki szolgáltatás,

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés.

(2) Az önkormányzat

a) az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat a Kaposmérő és Környéke Szociális Társulással kötött megállapodás alapján a Kaposmérő Szociális Alapszolgáltatási Központon keresztül,

b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szociális alapszolgáltatást a Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulás Társulással kötött megállapodás alapján a Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthonán keresztül biztosítja.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjakat

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátás esetében az önkormányzat falugondnoki szolgálatáról szóló önkormányzati rendelete,

b) az (1) bekezdés b)–d) pontjai szerinti ellátások esetében a Kaposmérő Szociális Alapszolgáltatási Központot fenntartó Társulásra vonatkozó megállapodásban erre kijelölt Kaposmérő Község Önkormányzatának rendelete,

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátás esetében a Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthonát fenntartó Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulás Társulásra vonatkozó megállapodásban erre kijelölt Somogyjád Község Önkormányzatának rendelete szabályozza.

VII. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

18. § (1) Az önkormányzat a Gyvt.-ben előírt kötelezettségének eleget téve a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást és szervezi, közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott ellátásokat, azok igénybevételét és a fizetendő térítési díjakat az Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthona intézményt fenntartó Társulásra vonatkozó megállapodásban erre kijelölt Somogyjád Község Önkormányzatának rendelete szabályozza.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

20. § E rendeletben foglat rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

21. § Hatályát veszti A szociális juttatások rendszeréről szóló 3/2015. (II. 14.) önkormányzati rendelet.