Csombárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 08Csombárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csombárd Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csombárd Községi Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7432 Csombárd, Kossuth utca 45/C.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Csombárd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Csombárd község közigazgatási területe.
(5) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önálló rendeletet alkot.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, mely hatásköröket – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre átruházhatja.
(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A települési önkormányzat feladatát és hatáskörét az Mötv. 40. §-a tartalmazza.
(2) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.
(3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a vármegyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a vármegyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
A képviselő-testület működése
1. Alakuló ülés
6. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a választás jogerős eredményének megállapítását követő tizenöt napon belül a megválasztott polgármester gondoskodik.
(2) Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester illetményéről és az alpolgármester tiszteletdíjáról.
(3) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(4) A polgármester kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.
(5) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét javasolhatja alpolgármesternek. Ha ebben az esetben sem kapja meg a polgármester jelöltje a titkos szavazás során a minősített többség szavazatát, az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.
2. A képviselő-testület üléseinek száma
7. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
8. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
9. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben.
(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a helyi és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.
(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.
(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(5) Amennyiben a napirend sürgőssége indokolja, a rendkívüli ülés szóban (telefonon) is összehívható akár 24 órán belüli időpontra is.
3. A képviselő-testületi ülések összehívása
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
11. § A képviselő-testület rendkívüli üléseinek összehívására a 10. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
12. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása elektronikus úton, írásos meghívó küldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A meghívót meg kell küldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) az előterjesztőknek és
d) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(6) Az (5) bekezdés d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
(7) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról.
13. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül történő szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, azonban a 12. § (7) bekezdésében meghatározott határidőtől el lehet tekinteni.
(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
14. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
15. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, vagy
b) a meghívó honlapon történő közzététele.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.
4. A képviselő-testület ülésének vezetése
16. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) napirendenként
ca) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
cb) a vita összefoglalása,
cc) az indítványok szavazásra való feltevése,
cd) a határozati javaslatok szavaztatása,
ce) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
cf) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
d) a rend fenntartása,
e) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
f) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
g) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
h) az ülés bezárása.
17. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
18. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére. A javaslatot minden esetben indokolni köteles.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, dönt.
19. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
20. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
21. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
22. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító javaslatot, majd a módosított határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
23. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
24. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni, amennyiben jogszabálysértést észlel.
5. Kérdés, interpelláció
25. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezettel, működéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás, amelynek rövidnek, tömörnek kell lennie.
(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni, a válasz időtartama legfeljebb öt perc lehet.
(3) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen – lehetőleg a napirendek lezárása után –
a) a polgármestertől,
b) az alpolgármestertől és
c) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül – írásban érdemi választ kell adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább tíz nappal sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló települési képviselőt is be kell vonni.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásról vita nélkül a testület dönt.
6. Az előterjesztések
26. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat.
(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
27. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
7. A képviselő-testület döntései
28. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
29. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
30. § A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
31. § (1) A képviselő-testület a 30. § a) pontja szerinti döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. A szavazás során a polgármester felhívására először az „igen”-nel, majd azt követően a „nem”-mel, végül a „tartózkodom”–mal szavazó képviselők emelik fel a kezüket. A szavazást követően a polgármester megvizsgálja, hogy valamennyi szavazásban résztvevő képviselő szavazott-e, majd ezt követően megállapítja a döntést.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a képviselők szavazatát, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott. A név szerinti jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
32. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
33. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
34. § A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik: Csombárd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) képviselő-testületi határozata.
35. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
36. § A képviselő-testület elfogadott rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).A rendeletek jelölése a következő formában történik: Csombárd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
37. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület a kérdésben egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz.
38. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
39. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
40. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
8. A jegyzőkönyv
41. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
42. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A rendelet szövegét a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni, és évente be kell köttetni 1 példányt, amelyről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell köttetni.
43. § Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok
44. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül, melyen a lakosság személyes megjelenése során a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehet.
(2) A közmeghallgatáson köteles személyesen részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint szükség esetén a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
45. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
46. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
47. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
48. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.
49. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy is lehet.
(3) A fórumon a képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
A települési képviselő
50. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
(3) A képviselőt az Mötv. 32-34. §-ában és e rendeletben rögzített jogok illetik, valamint kötelezettségek terhelik.
9. A képviselő jogai
51. § A képviselő
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében,
b) rendeletalkotást kezdeményezhet,
c) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében.
52. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 7 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
10. A képviselő kötelességei
53. § A képviselő köteles
a) tevékenyen, aktívan részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésben, valamint a különböző vizsgálatokban,
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
f) köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
54. § (1) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
55. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
11. A polgármester
56. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.
57. § (1) A polgármester lemondására az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy annak tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Szociális Bizottság elnökének.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: minden héten kedd nap 08:00-12:00 óra
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
59. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
12. Az alpolgármester
60. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
13. A képviselő-testület bizottsága
61. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre.
62. § A képviselő-testület állandó bizottsága: Csombárd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: bizottság).
63. § (1) A 62. §-ban meghatározott bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő.
(2) A bizottság feladat- és hatásköre:
a) ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
b) jogosult az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására,
c) ellátja az alakuló ülésen az alpolgármester megválasztásával kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását,
(3) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(5) A bizottság a létrehozását követően 30 napon belül ülést tart.
(6) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
14. A jegyző
64. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai különösen:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését, a normatív határozatoknak az önkormányzat hirdetőtábláján való közzétételét,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás és rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen elvégzi az önkormányzati rendeletek magasabb rendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosító rendeletek alaprendelettel történő egységes szerkezetbe foglalásáról.
65. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek helyben szokásos módon történő kihirdetéséről az önkormányzat hirdetőtábláján való közzétételével.
(2) A 64. § (2) bekezdés e)–f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.
(3) A 64. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
66. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, vagy akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Jutai Közös Önkormányzati Hivatalban a jegyző általános helyettesítésével megbízott ügyintéző látja el, mely az ügyintéző munkaköri leírásában rögzítésre kerül.
67. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
15. A Közös Önkormányzati Hivatal
68. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Jutai Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
16. Társulás
69. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a polgárai olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulás létrehozható
a) közös intézmény fenntartására,
b) nagyobb költségigényű beruházások megvalósítására,
c) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetésére,
d) lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolására,
e) a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatására.
(4) A koordináció fajtái:
a) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,
b) együttes testületi ülések tartása,
c) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
A képviselő-testület gazdasági programja
70. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
71. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
72. §1
1. melléklet a 11/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreinek felsorolása:
1.1. A közútkezelői hozzájáruló nyilatkozat megadása.
1.2. Építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi hatósági ügyek tekintetében tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megadása.
1.3. Közfoglalkoztatással kapcsolatos döntések meghozatala.
1.4. Szociális és a közköltségen történő temetés engedélyezése.
1.5. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási törlésének engedélyezése.
1.6. A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági ügyekben való döntés.
1.7. Hárommillió forint összeghatárig értékpapír értékesítés.
1.8. A gazdálkodás során év közben keletkezett bevételi többlet értékpapír vásárlás, pénzintézeti betételhelyezés útján történő hasznosítása, az ezekkel kapcsolatos szerződések és pénzügyi műveletek lebonyolítása ötmillió forint összeghatárig.
1.9. A jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti és a céltartalék terhére történő átcsoportosítás joga maximum ötszázezer forint összeghatárig.
1.10. Falugondnoki szolgáltatás igénybevételének engedélyezése.
1.11. A forgalomképtelen vagyon három évet nem meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról döntés.
1.12. A forgalomképes, 100 ezer forintot meg nem haladó értékű vagyontárgy megszerzéséről és elidegenítéséről, vagy egyéb módú hasznosításáról szóló döntés.
1.13. Önkormányzat képviselete a Hetes-Csombárd Községi Önkormányzatok Óvodai Társulása Társulási Tanácsában.
1.14. Önkormányzat képviselete a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsában.
1.15. Önkormányzat képviselete a Kaposmérő és Környéke Szociális Társulás Társulási Tanácsában.
1.16. Önkormányzat képviselete a Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsában.
1.17. A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére kötelezésével, a megtérítési kötelezettség csökkentésével, elengedésével vagy annak részletekben történő megfizetésével kapcsolatos eljárásokban döntés.
1.18. A köztemetés és a köztemetés költségének megtérítésére vonatkozó méltányossági ügyekben döntés.
2. A képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköreinek felsorolása: A házszámok és azok változtatásával kapcsolatos döntés.
2. melléklet a 11/2024. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
Kormányzati funkció száma (cofog) |
Megnevezés |
2 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
3 |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
4 |
013340 |
Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
6 |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
7 |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
8 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
9 |
042130 |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
10 |
042320 |
Vadgazdálkodás |
11 |
045120 |
Út, autópálya építése |
12 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
13 |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
14 |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
15 |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
16 |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
17 |
064010 |
Közvilágítás |
18 |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
19 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
20 |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
21 |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
22 |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
23 |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
24 |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
25 |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
26 |
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
27 |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
28 |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
29 |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
30 |
082094 |
Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
31 |
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
32 |
091120 |
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai |
33 |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
34 |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
35 |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
36 |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
37 |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
38 |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
39 |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
40 |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
41 |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
42 |
107053 |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
43 |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
A 72. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.