Polány község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002. (VI.14.) önkormányzati rendelete

POLÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 3/2002.(VI.14.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE POLÁNY KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSÁRÓL (Egységes szerkezetben az 1/2007.(II.09.) és a 6/2020.(XI.05.) számú önkormányzati rendeletekkel)

Hatályos: 2020. 11. 05

POLÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

3/2002.(VI.14.) SZÁMÚ

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

POLÁNY KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

(Egységes szerkezetben az 1/2007.(II.09.) és a 6/2020.(XI.05.) számú önkormányzati rendeletekkel)


Polány község képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször az 1990. Évi LXV. Törvény 16.§.(1) bekezdésében valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§.(3) bekezdésében (továbbiakban Étv); kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos a telkekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.


I. Fejezet.

Általános rendelkezések.


1.§

A rendelet hatálya


  1. E rendelet csak a 10-543/2000 jelzőszámú szabályozási tervekkel együtt érvényes, - melyet Lőrincz Ferenc településtervező (TT1 14-0076/2001) készített - azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.


  1. E rendelet hatálya Polány község közigazgatási területére terjed ki.


  1. A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendő.


  1. A település területén felhasználni, telket alakítani, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, utat építeni, közmű vezetékeket és műtárgyakat elhelyezni, illetve ilyen célokra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű hatályos jogszabályok betartása mellett – csak jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezéseinek betartásával lehetséges. Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK alapján kell eljárni.


  1. Az építési engedélyezési eljárásban szakhatóságként a Magyar Geológiai Szolgálat Déldunántúli Területi Hivatalát az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni:


  1. meredek, csúszásveszélyesek ismert területek beépítésekor;
  2. 5 méternél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;
  3. 3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás);
  4. a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.


  1. Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után, a művelési ágra vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.


  1. Az ásványi nyersanyag -a termőföldről szóló 1994. évi LV. Tv. 3.§ e./ bekezdésben meghatározott talaj kivételével- kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.


  1. A rendezési terv alapján végzendő kivitelezési tevékenységekhez szükséges ásványi nyersanyagok (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) származhatnak.



2.§

Szabályozási elemek


  1. A rendelet kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.


  1. A kötelező erejű elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

Ilyenek:        Belterületi határ

Szabályozási vonal

Beültetési kötelezettség


  1. Irányadó jelleggel szabályozott elemek tájékoztató jellegűek, ezek a rendezési terv alapján készült tervekben az azt jóváhagyandó építési hatóság által módosíthatók ilyenek a telekhatár, építési hely, oldal telekhatárral párhuzamos lehatárolása a telekalakítás függvényében. Elő és hátsókertek az OTÉK szerint a szabályozási terv övezeti előírásaiban lehatároltak, illetve Elvi építési engedélyezési tervben (EÉK) határozandók meg kötelező érvényűen. Módosításuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.



II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS


3.§

Területfelhasználás elemei


  1. [1]  A tervezési terület az alábbi területfelhasználási elemeket tartalmazza:


a) Beépítésre szánt területek, ezen belül

  1. Lakóterületek:
    1. FL Falusias lakóterület, alapfokú intézményellátással lakóterületen belül
  2. Gazdasági területek
    1. KG Kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató terület
  3. Különleges területek
    1. KÜ-T (temető)
    2. KÜ-KEP (kegyeleti park)
    3. KÜ-I (idegenforgalmi terület)


b) Beépítésre nem szánt terület, ezen belül

1. Közlekedési és közmű területek (K)

2. Zöldterületek (Z)

3. Egyéb, vízgazdálkodási területek (V)

       3.1 Egyéb terület – folyó és állóvizek medre és partja (VT)

       3.2 Vízgazdálkodási alövezet területe - horgászturizmus (Vht)

4. Erdőterületek (E)

4.1 Erdőterület – védelmi (EV)

4.2 Erdőterület – gazdasági (EG)

4.2 Erdőterület – közjóléti (EKJ)

5. Mezőgazdasági területek (M)

5.1 Mezőgazdasági terület – szántó (MSZ)

5.2 Mezőgazdasági terület – gyep (MGY)

5.3 Mezőgazdasági terület – kert, szőlő, gyümölcs (MK)

5.4 Mezőgazdasági terület – nádas (MN)

5.5 Mezőgazdasági terület – általános: szántó (Má-1)

5.6 Mezőgazdasági terület – általános nem beépíthető: gyep, rét, legelő (Má-2n)


  1. A beépítésre szánt övezetek területén a tömbre vonatkozóan a beépítés módját, a megengedett beépítés mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot és a megengedett legkisebb kialakítható telek területet a szabályozási tervben az övezeti jel melletti szabályozási jel tünteti fel.


  1. A területfelhasználási egységeket és övezeteket valamint azok határvonalait és a szabályozási vonalakat a szabályozási terv tartalmazza.


Beépítésre szánt területek


4.§

Falusias lakóterület


  1. A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben előírt 7,5 m helyett az építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet.


  1. A lakóterületen a

a) részleges közművesítettség, ennek keretében legalább

- a közműves villamosenergia - szolgáltatás

- a közműves ivóvíz - szolgáltatás

- a kommunális szennyvíz saját telken történő elhelyezése

-a nyílt árkos csapadékvízelvezetés, és a


b) burkolt út

biztosítandó


  1. A területen belül végleges közművesítettséget kell biztosítani (zárt tároló)


  1. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a kialakult állapothoz igazodóan úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve továbbfejlesszék, a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:


  1. a kialakítható legkisebb telekterület 1000 m2 lehet úgy, hogy a telekszélesség 20m - nél kevesebb nem lehet
  2. a beépítési mód - a kialakult állapothoz igazodóan és hasonlóan - oldalhatáron álló és szabadonálló lehet
  3. az építési telek
  • beépítettsége max. 30%
  • zölddel való fedettsége min. 40% lehet


  1. az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények - kirakatszekrény kivételével - létesíthetők
  2. az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembe vételével - esetenként - az építési hatóság állapítja meg az alábbi keretek között:
  • az előkert 0-3 m közötti lehet, a kialakult helyzethez igazodóan
  • az oldal- és hátsókert a beépítési mód függvényében - a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az "elő-, és oldalkert előírt legkisebb méretén belül" érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak
  1. A falusias lakókörnyezetben kialakult oldalkertben lévő gazdasági épületek (keresztcsűrök stb.) esetén a megengedett oldalkert 3,0 méter ha a szomszédos lakóháztól a 6m távolság biztosított.
  2. az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz - elsősorban a helyi védett épületekhez - igazodó legyen
  3. az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és színes síkpala, a tető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet.


5.§

Kereskedelmi-gazdasági-szolgáltató terület


  1. A KG övezeti jelű területen (külterületen) az OTÉK 19. § (2) 1, 2 pontja szerinti létesítmények helyezhetők el.


  1. Az ipari gazdasági területen a környezetre káros (levegő, víz, zaj, talaj) hatást gyakorló tevékenység nem folytatható


  1. A területre vonatkozó szabályozási előírások – beépítési mód szabadonálló, maximális építménymagasság 7,5 méter, maximális beépítettség 30%, - a szabályozási terv is tartalmazza.


  1. Új telek kialakítása esetén a telek minimális méretei a következők: szélesség: 40 m telekmélység 60 m


  1. Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5 melybe valamennyi szint területe beleszámít.


  1. A legkisebb zöldfelület a telek 40%-a


  1. A területen részleges közművesítettséget kell biztosítani (zárt tároló)


  1. A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-a alapján a telken belül kell biztosítani.


6.§

Különleges területek, temető (Kü-T), kegyeleti park (KÜ-kep)


  1. A temető ill. kegyeleti park területét a szabályozási terv határolja le.


  1. A területen belül csak a temető működtetésével kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.


  1. Részleges közművesítettséget kell biztosítani.


  1. A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK 42.§.-a alapján, a területen belül és a környező közterületeken kell kielégíteni.


  1. A terület minimum 2,0 méter magas tömör és növénnyel befuttatott kerítéssel, vagy teljes takarást biztosító örökzöld növényzettel határolandó.



7.§

Különleges terület (KÜ-I)


  1. A terület a (KÜ-I) idegenforgalmi fejlesztés céljára szolgál (szálloda, vendégház, vendéglátási és sportépítmény, camping).


  1. A területen létesítendő épületek építészeti kialakításánál igazodni kell a meglévő kúriaépület léptékéhez (lásd. Kulturális örökségvédelmi fejezet)


  1. A területen környezetre káros (levegő, víz, zaj, talaj) hatást gyakorló tevékenység nem folytatható


  1. A terület beépítési előírásait (beépítettség, építménymagasság, telekméretek) a szabályozási terv tartalmazza.


  1. A területen belül a szabályozási tervben jelölt kötelező fásítást kell megvalósítani (ZBK)


  1. A parkolást telken belül kell megoldani


  1. Telken belüli legkisebb zöldfelület 40%


  1. A területen részleges közművesítettséget kell biztosítani (zárt tároló).



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


8.§

Közlekedési és közmű területek


(1)       A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel, közutak (K).


  1. A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani.


  1. A közutak és közművek védőtávolságait a vonatkozó szabványok előírásai alapján kell figyelembe venni.


  1. A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26.§. (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.


  1. Az újonnan nyitott utcákban és utak mentén utcai fásítás telepítése kötelező.


  1. A beépítésre szánt területek csak a részleges közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvizek csak zárt tározókba vezethetők és a kijelölt helyre szállítandók.


9.§

Zöldterületek


  1. A tervezéi területen zöldterületek közé a közparkok, (Zkp) soroltak.


  1. A közparkok (Zkp) a területek állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lenni. A növényzet telepítéséhez parkrendezési terv készítendő.


  1. A közparkban az OTÉK 27.§ (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el, melyen belül az épületek aránya legfeljebb 2% lehetséges.


  1. A területen belüli kötelező zöldfelületi minimum 80%, fával való fedettség min. 60%.


10. §

Erdőterület


  1. Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi, a jóléti és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.


  1. Az építmények elhelyezéséhez az illetékes állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.


  1. Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.





11. §

Mezőgazdasági terület


(1)[2]   Mezőgazdasági területekre az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:


  1. a (4) bekezdés szerint létesítendő lakóépületek építménymagassága MK jelű övezetben legfeljebb 5,5 m lehet.


  1. a  (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

-az MGY, MN és az Má-2n övezeti jelű területen nem helyezhető el,

-az MK övezeti jelű területen min. 3000 m2 telekterületen,

-az MSZ és az Má-1 övezeti jelű területen min. 20000 m2 telekterületen

helyezhető el.


(2)[3]      A mezőgazdasági területen:

  1. az MK övezeti jelű területen kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2
  2. az MSZ, az MGY, az MN, az Má-1 és az Má-2n övezeti jelű területen a kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2.


(3)[4]      Nádas övezeti jelű területen (MN) építési telket kialakítani nem lehet, azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.


(4)[5]    Mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni az OTÉK építési övezeteknél meghatározott elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai alapján, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.


  1. Az MK jelű övezetben lakóépület elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 60 % -a szőlő-, ill. gyümölcsterületként művelt.


  1. A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.


  1. A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.


(8)[6]      Az országos és megyei területrendezési tervekben kijelölt tájképvédelmi területek övezetének területén lévő MSZ, Má-1 övezeti jelű mezőgazdasági területen az új épületek kialakításánál a tájba illesztést - a településképi rendeletben meghatározottakon túl - tereprendezéssel és növénytelepítéssel is biztosítani kell, a tájba illesztés bemutatására látványterv készítése szükséges.


(9)[7]   A (8) bekezdés szerinti látványtervnek vizsgálnia kell elsősorban a kilátás és rálátás szempontjait a területet feltáró meghatározó irányokból, vagy a természetvédelmi szempontból érzékeny területek, pontok felől az épület ábrázolásával. A nézőpontot a talajon álló ember szemmagasságában kell felvenni, a látványterven meg kell jeleníteni a környező terepalakulatokat.


(10)[8]  A (8) bekezdés szerinti MSZ, Má-1 övezeti jelű mezőgazdasági területen elhelyezendő épületeket a terepviszonyokra figyelemmel, szükség esetén az épületek terepbe süllyesztésével kell kialakítani. A terepalakítás az eredeti terepszinttől mérten:

  1. 10% alatti tereplejtés esetén legfeljebb 1,0 méter,
  2. 10-20% közötti tereplejtés esetén legfeljebb 1,5 méter,
  3. 20%-ot meghaladó tereplejtés esetén 2,0 méter lehet.

A kialakításra került rézsűk 30%-nál meredekebbek nem lehetnek, a természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.


(11)[9]   A 0105 hrsz-ú külterületi úttal határos Má-1 övezeti jelű mezőgazdasági területen épületet elhelyezni csak az útmenti 40 m széles területsávban lehet.  Az építmények részleges takarása szükséges, a táji és természeti adottságoknak megfelelő, közepes vagy nagy lombkoronát növelő lombhullató fafajokból és egyéb honos növényekből kialakított növénysávval, vagy szórt elrendezésű facsoportokkal.


(12)[10]  Erózióra hajlamos mezőgazdasági területeken való építés esetén a csapadékvíz célszerű elvezetése mellett a csapadékvíz visszatartása szükséges természetes és művi technikákkal (növényzet, lombos fák telepítése, záportározó, szikkasztó építése, stb.), valamint kevés burkolt felület és vízáteresztő burkolatok használatával. Az építés közben kitermelt al- és feltalaj helyben tartása, helyben hasznosítása, minimális talajbolygatás, természetes talajjavító adalékok használata szükséges.


(13)[11] MSZ, Má-1 övezeti jelű mezőgazdasági területen közműrendszerre történő rákötés lehetőségének hiányában, építési tevékenység esetén a keletkező szennyvizek tisztítása érdekében a Vízügyi Hatóság által engedélyezett tisztítómű, közműpótló létesítmény telepítése szükséges.




12. §

Egyéb terület (VT), Vízgazdálkodási terület (V),

Vízgazdálkodási alövezet területe – horgászturizmus (Vht)[12]


(1)[13]     Az egyéb területekre – folyó és állóvizek medre és partja (VT) és a vízgazdálkodási területekre (V), (Vht) vonatkozóan az OTÉK vízgazdálkodási területekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.


(2)[14]  


  1. A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett és a tavak körül 4 méter szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.


  1. A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.


(5)[15]     Az egyéb területek, vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.


(6)[16]    A déli tó nyugati partján vízügyi alövezetben (Vht) horgászturizmus létesítményeiként az alábbi épületek építhetők:


- Max. 12db max. 30 m2 nettó alapterületű ideiglenes tartózkodási célú horgásztanya. (A fedett de oldalt nyitott terasz és stég nem számít bele az alapterületbe.) Hagyományos anyagokból max. 3,0 m építménymagassággal. Az épületek a vízpartra építhetők lábakon álló faszerkezetű stéghez csatlakoztatva.

-  1 db gazdasági épület max. 30 m2 nettó alapterülettel.

-  Esőbeálló, fedett, oldalt nyitott tábortűzhely

- A területet a tó partján kertészeti terv alapján közhasznú zöldfelületként kell kialakítani. Parkoló területen belül helyezhető el.


(7)[17]    A terület elektromos és vízügyi közművekkel ellátandó. Szennyvízelhelyezés zárt tárolókba történhet.


(8)[18]    Az építményeknek, épületeknek külön telek nem alakítható ki.


(9)[19]    Parkolókat a területen belül a közúthoz csatlakozóan kell kialakítani.



III. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT FELADATOK


13.§

A település környezetének védelme



  1. A Központi vegyes területen csak olyan – nem jelentős zavaró hatású – termelési, raktározási, településgazdálkodási célú építmények alakíthatók ki, illetve olyan gazdasági tevékenységek folytathatók, amelyeknek védőtávolság igényük nincs.


  1. Levegő tisztaság-védelmi szempontból a terület a „Védett- I” kategóriába tartozik. A területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan építmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyag-kibocsátása a „Védett- I” kategóriára vonatkozó határértékeket nem lépi túl.


  1. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a külön jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket.


  1. Föld mozgatásával járó tevékenység során (terület-előkészítés, alapozás, terep-rendezés stb.) biztosítani kell:


a)    a termőréteg védelmét – letermelését, elkülönített védelmét és újra hasznosítást;

b)    a földmozgatás, majd a tereprendezés vagy a termőtalaj végleges elhelyezése során a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel).


  1. Feltöltés esetén csak szennyeződésmentes töltőanyag használható.


  1. Nem burkolt felületen a talajt, vagy a talajvizet szennyező anyagok nem tárolhatók.


  1. A területen keletkező kommunális szilárd hulladékok csak zárt térben, illetve zárt gyűjtőedényben átmeneti jelleggel tárolhatók.


  1. A (7) bekezdés szerinti hulladék rendszeres elszállításáról a hatóságilag kijelölt szeméttelepre az üzemeltető köteles gondoskodni.












IV. FEJEZET

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME


Polány Község Önkormányzata az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 57.§-ában felhatalmazás alapján az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelettel összhangban.

A törvényi előírásokra figyelemmel az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élő emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.


14.§

A helyi védelem tárgya


  1. A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték, amelyet a jóváhagyott rendezési terv, illetőleg a képviselő-testület rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy régészeti értéke miatt védendőnek minősít. E rendelet előírásait kell alkalmazni azokra az értékekre is, amelyeket országos védelemre javasolt a képviselő-testület, de a védelembe vonásról a szakminisztérium még nem döntött.


  1. Helyi területvédelmet kell biztosítani a község azon összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan községrészre, térre, utcára, útszakaszra ahol jelentős számban találhatók a község, vagy községrész arculatát meghatározó épületek építmények. Területi védelmet lehet biztosítani parkokra, fasorokra és zöldfelületekre is.


  1. Egyedi védelmet kell biztosítani:

a) épület vagy építmény teljes tömegére és részleteire, valamint a hozzá tartozó földrészletre,

b) épület vagy építmény valamely részértékére,

c) a szobroknak és műalkotásoknak.


(4)     A helyi védelemben részesített épületek, építmények, facsoportok jegyzékét az Örökségvédelmi Hatástanulmány 3. pontja tartalmazza.



15.§

A helyi védelem irányítása és szervezése


A helyi védelem irányítását – a települési főépítész alkalmazásáig – az illetékes kiemelt építési hatóság látja el. A helyi védelmi munkához kérni kell helyi civil és szakmai szervezetek, egyesületek és az érintett tulajdonosok közreműködő segítségét.


16.§

Az építészeti értékek helyi védelmével összefüggő hatósági feladatok, e rendelet szerint végezhetők. A védelemmel érintett területre, épületre, vagy építményre bármilyen építési, bontási, illetve átalakítási engedélyt csak az illetékes kiemelt építési hatóság adhat.



17.§

Védetté nyilvánítás és annak törlése


  1. Védetté nyilvánításról és annak törléséről a képviselő testület dönt, figyelembe véve az 1.§-ban felsorolt védettségi kategóriákat. A védett területek és épületrészek jegyzéke a rendelet mellékletét képezi.


(2) Védetté nyilvánításra, illetve annak törlésére bárki javaslatot tehet a megyei főépítésznél, aki azt véleményével együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A javaslatban szerepelni kell a védelemre javasolt érték pontos megnevezésének, rövid leírásának.


(3) A község területére készítendő valamennyi új rendezési tervnek és a meglévők felülvizsgálatának rendelkezniük kell építészeti értékvizsgálati munkarésszel, mely megalapozza a védetté nyilvánításra és annak törlésére vonatkozó döntést.


18.§


(1) Védetté nyilvánításról, illetve a védettség törléséről a képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat írásban értesíti:

- a védelemmel, vagy védelem megszüntetésével érintett valamennyi ingatlan tulajdonosát, használóját és a

- javaslattevőt


A területi és egyedi védelemre kijelölt építészeti értékről a helyi önkormányzat és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodája olyan nyilvántartást vezet, melyből kitűnik a védett érték minden lényeges adata (az ingatlan tulajdonosa, használója, címe, helyrajzi száma, a védett érték rövid leírása, fényképe, építésének és felújításának időpontja).


19.§


(1)   A helyi védelemre kijelölt építészeti értéket táblával meg kell jelölni, beleértve a szobrokat és a köztéri műalkotásokat. A jelzés elhelyezéséről   és fenntartásáról az Önkormányzat   Képviselő-testülete gondoskodik az épület tulajdonosának előzetes értesítése mellett.


(2)   A rendelet mellékletében feltüntetett épületeknél táblával történő jelzést az éves költségvetés elfogadását követő 90 napon belül kell elhelyezni.




20.§

A védett területek és épületek hasznosítása, bővítése, átalakítása és bontása


  1. A helyileg védett építészeti értékek megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.


  1. A védett területeken meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését, épületeit, építményeit, kerítés- és kapuformáit, természeti értékeit.


(3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, és a homlokzati tagozatokat.


(4) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, ill. a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lenni.


(5) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők, de az eredeti szerkezeteket és belső értékeket tiszteletben kell tartani.


(6) Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és foto-dokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása.


(7) Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőidomú épület építhető.


(8) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.


21.§

A védett épületek fenntartása és annak támogatása


(1) A község képviselő-testülete a védett épületek és épületrészek megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat anyagi támogatásban részesítheti.

       Ennek mértékét 2001. évtől évenként a költségvetés készítésekor határozza meg.


  1. A védett épületeket és épületrészeket a tulajdonos köteles jó állapotban tartani.


  1. A védelembe vont területeket, épületeket és építményeket évente egy alkalommal ellenőrizni kell és szükség esetén intézkedéseket kell tenni a hiányosságok megszüntetésére.





22.§

Építési hatósági eljárás szabályai


  1. A helyi védelem körébe tartozó épületeken, építményeken, épületrészeken külső, vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, mely az épület megjelenésére bármilyen hatással van, csak a települési főépítész előzetes engedélyével szabad elvégezni.


(2) A védett területhez tartozó közterületen utcabútort, épületet, építményt, hirdetőberendezést, burkolatot elhelyezni - függetlenül attól, hogy az építési (létesítési) engedély-köteles, vagy nem - csak kiemelt építésügyi hatóság (vagy a rendezési terv készítője) előzetes engedélyével szabad.


23.§

Régészet


Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék illetve lelet kerül elő kötelesek „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. tv. 24.§-nak (2)-(6) bekezdés szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.


24.§

Sajátos jogintézmények


A területen helyi védelem alatt álló dendrológiai érték, növényzet nincs



25.§

Záró rendelkezések


(1) A képviselő-testület kérje a község lakosságát, az egyházat, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.




V. fejezet

Egyéb sajátos jogintézmények követelményei


26.§

Kiszolgáló és lakóút céljára történő bejegyzés.


  1. A rendezési terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása
    érdekében szükséges területet az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az Önkormányzat javára lejegyeztetheti.


  1. Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a legyezésért nem jár kártalanítás.


  1. Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.


  1. Az ingatlan helyi közút céljára igénybevett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatan érték-növekedés összegét.


  1. KÜ-I területfelhasználási területen a szabályozási tervben szereplő beültetési kötelezettség megvalósítandó a beépítés megkezdésekor.


27.§

Útépítési és közművesítési hozzájárulás.


  1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.


  1. A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az önkormányzati rendelet szabályozza.


28.§

Településrendezési követelmények.


  1. A tervszerű telek gazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.


  1. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.


  1. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében elrendelheti a magán és közterületeken elhelyezett 1,0 m2-t meghaladó reklámtáblák lebontását, és létestését engedélyhez köti.


  1. A közművek kiépítését követő egy éven belül a telek tulajdonosa a közműre való rákötésre kötelezhető.





VI. fejezet


29.§

Záró rendelkezések.


Aki e rendelet rendelkezéseit megszegi – amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és külön törvényben meghatározott pénzbírsággal sújtható.


30.§



  1. E rendelet 2002. július 1.-én lép hatályba, rendelkezéseit, a hatálybalépést követően benyújtott engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.


  1. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 34/1995 (XII.28) sz. önkormányzati rendelet e szabályozási tervben foglalt területekre érvényét veszti.


  1. A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon történik.



Polány, 2002. június 14.




         Stéger János                                                                      Kovács Zoltán

        polgármester s.k.                                                                  körjegyző s.k.



Kihírdetve: 2002. június 14.

Kovács Zoltán körjegyző s.k.




Záradék!

E rendelet kihirdetésre került 2020. november 05-én,

hatályos 2020. december 6. napjától.



                                                                                                                             Göndöcs Edina

             jegyző




1. melléklet a 3/2002. (VI.14.) számú önkormányzati rendelethez[20]


SZ-1 jelű belterület szabályozási terv




2. melléklet a 3/2002. (VI.14.) számú önkormányzati rendelethez[21]


SZ-2 jelű külterület szabályozási tervlap

[1]

Módosította a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[2]

Módosította a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[3]

Módosította a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[4]

Módosította a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[5]

Módosította a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[6]

Beiktatta a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (5) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[7]

Beiktatta a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (6) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[8]

Beiktatta a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (7) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[9]

Beiktatta a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (8) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[10]

Beiktatta a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (9) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[11]

Beiktatta a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 2.§ (10) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[12]

Módosította a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[13]

Módosította a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[14]

Hatályon kívül helyezte a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[15]

Módosította a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 3.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2020. december 6-tól.

[18]

Beiktatta: 1/2007.(II.09.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2007. március 11-től.

[19]

Beiktatta: 1/2007.(II.09.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2007. március 11-től.

[20]

Beiktatta: 1/2007.(II.09.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2007. március 11-től.


[21]

Beiktatta a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2020. december 5-től.

[22]

Beiktatta a 6/2020.(XI.05.) önkormányzati rendelet 4.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2020. december 5-től.