POLÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/2014. (V.01.)

önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Polány község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. §. (4) bekezdésében, 143.§. (4) bekezdés i) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) c) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a  köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§. (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.      §

1. A rendelet hatálya Polány község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.
2. A rendelet személyi hatálya az önkormányzatokra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.
3. E rendelet hatálya nem terjed ki a közterületek használatára.

Az önkormányzat vagyona

2. §

1. Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
2. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
3. Polány község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem határoz meg.

3. §

1. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. Az  önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

1. a közmű jellegű létesítmények
2. az önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
3. mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

3. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Üzleti vagyon

4.      §

Üzleti vagyon mindaz a vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyontárgyak felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A vagyon minősítése

5.      §

1. Az Nvtv-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
2. Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

1. polgármester
2. jegyző
3. képviselő-testület tagja

3. Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

1. a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy
2. a település településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

4. A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátásra, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

6. §

1. A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.
2. Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli, és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
3. A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléséhez történő hozzájárulás megadás, megtagadás – a polgármester hatáskörébe tartozik.

Önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

7.      §

A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.

8.      §

Az önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani. A pályázatot a §-ban meghatározott eljárási szabályok szerint kell lebonyolítani.

9.       §

1. A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.
2. A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket. 

Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása

10.   §

1. A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működtetésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.
2. A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.
3. A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető – bevételszerző tevékenységet folytatni.
4. A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentesen használatba az Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.
5. A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.
6. Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.
7. A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.
8. A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000 Ft egyedi értékig önállóan, 50.001 – 100.000 Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.
9. A költségvetési szerv vezetője minden évben legkésőbb október 15-ig jelzi a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.
10. A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani

1. az 50.000 Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében a költségvetési szerv vezetője önállóan
2. az 50.000 Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a képviselő-testület engedélyével jogosult

A vagyon értékének meghatározása

11.   §

1. Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.
2. Az önkormányzat

1. ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,
2. az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,
3. értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

3. Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.
4. Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.
5. Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.
6. Apport gazdasági társaságba való bevitelkor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

A vagyon elidegenítése

12.    §

1. Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 5 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv-ben meghatározottak szerint.
2. A nettó 5 millió forint értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet.
3. Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv-ben meghatározottak szerint lehet.

Vagyonszerzés szabályai

13.   §

1. Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzat jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.
2. Az önkormányzat tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 11.§ szerint meg kell határozni.
3. Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

14.   §

1. Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.
2. A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

15.  §

Az önkormányzat követeléseiről 50.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000 Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

Önkormányzati forrásbevonás

16.   §

Az Önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (pl. hitelfelvétel) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény és az államháztartásról  szóló 2011. évi CXCV törvény valamint a adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.30.) Kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

Eljárási szabályok

17. §

1. Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat.
2. Az 500 ezer forint egyedi értéket meghaladó önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni nyilvános pályázati eljárás keretében, a legkedvezőbb ajánlatot tevő részére lehet. A pályázati kiírás feltételeit a képviselő-testület határozza meg.

A pályázat kiírása

18. §

1. Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó pályázati kiírást a Jegyző készíti elő.
2. A pályázat meghirdetése minden esetben az önkormányzat hirdetőtábláján, 10 millió Ft-ot meghaladó értékű vagyon esetében megyei lapban, vagy országos jellegű napilapban történő megjelentetéssel is történik.
3. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 nap legyen.
4. A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni, ebben az esetben – amennyiben befizetésre került – a pályázati csomag díja visszajár.

19.    §

(1) A pályázati kiírás tartalmazza különösen:

1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
2. az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságot, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,
3. bérleti díj esetén a várható inflációs ráta érvényesíthetőségét,
4. a bérleti, a használati jog időtartamát,
5. a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
6. a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
7. pályázati csomag hozzáférésének módját,
8. az elbírálás szempontjait,
9. a hiánypótlás lehetőségének biztosítását, vagy kizárását;
10. az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását;
11. egyéb kikötéseket, feltételeket;

1. Az (1) bekezdés rendelkezéseit – az a) pont kivételével – értelemszerűen az ajánlatkérésre is alkalmazni kell.

20.   §

1. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati felhívás feltételeinek elfogadásáról.
2. A pályázathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély (30 napnál nem régebbi cégkivonat; cégbejegyzés vagy változásbejegyzés esetén az eljárást tanúsító cégbírósági igazolás és az annak tárgyát képező, cégbírósági bélyegzővel ellátott okiratok) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, valamint mindazon nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott.
3. Az ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást és azon adatokat, amelyek bírálati szempontok lehetnek.
4. Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.
5. Az ajánlattevő az ajánlatához a testület soron következő ülésétől számított 30 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

A pályázatok értékelése

21.  §

1. Az önkormányzati vagyon elidegenítésére és ajánlattételi felhívás keretében történő egyéb hasznosításra vonatkozó pályázatok egyidejű bontását és értékelését az ügyrendi bizottság végzi.
2. A pályázatok bontásáról és az értékelés időpontjáról az ügyrendi bizottság elnökét és tagjait legalább 5 nappal előbb értesíteni kell.
3. Az ajánlatok bontásáról, értékeléséről 15 napon belül jegyzőkönyv készül, melyet a képviselő-testületnek meg kell küldeni. A pályázat elbírálásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

A licittárgyalás lefolytatásának szabályai

22.  §

1. Amennyiben licittárgyalásra kerül sor, azt a képviselő-testület tartja.
2. A licittárgyaláson részt vehet a pályázó, vagy képviselője.
3. A licit megkezdése előtt a jelenlevőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.
4. A licit elején a levezető személy ismerteti a licittárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályokat. Felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a pályázati biztosítékot elveszíti és az önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kíséreli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.
5. A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a licitet levezető határozza meg.
6. A pályázat nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a pályázat nyertesének a személye, úgy sorsolással döntenek a pályázók a nyertes kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg. Nem választható olyan sorsolási módszer, amely ellen valamennyi pályázó tiltakozik.
7. A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szerződéskötés

23.   §

1. A pályázat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 8 napon belül írásban értesíteni kell. A bírálat eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül a nyertes pályázóval szerződést kell kötni.
2. Az ingatlan értékesítése során – a bérlakások eladása kivételével – a forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.
3. A szerződésekről a Jegyző nyilvántartást vezet.
4. Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új eljárás lefolytatása szükséges.

Vagyonnyilvántartás és leltár

24. §

1. Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv-ben, és az Mötv-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.
2. A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik.

25. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

III.  Hatályba léptető és záró rendelkezések

26.   §

1. Ez a rendelet 2014. május 1-jén lép hatályba.
2. Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 8/2012. (VI.10.) önkormányzati rendelet.

Polány, 2014. április 29

Ellenberger Tamás                                                Göndöcs Edina

                                            polgármester                                                           jegyző