1. § (1) E rendelet célja Polány település településképének a helyi közösség bevonásával történő formálása, iránymutatás nyújtása szabályozó és ösztönző rendszer megállapításával olyan módon, hogy a település meglévő és leendő építészeti valamint természeti értékei hosszú távon megőrizhetőek legyenek.

(2) E rendelet hatálya kiterjed Polány település közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:

• a) a közúti közlekedésről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt, a közutak környezetében elhelyezett közúti jelző táblákra és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközökre;
• b) a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányeszköznek minősülő falragaszokra vagy feliratokra, méretüktől és hordozóanyaguktól függetlenül;
• c) az önkormányzat által a közérdekű, vagy kötelezően közzéteendő tájékoztatók közzététele céljából biztosított hirdetőtáblákra.

2. § Fogalom meghatározások:

• 1. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
• 2. épített érték: Polány település településképe és történelme szempontjából meghatározó, a településszerkezeti, településképi, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes terület, épületegyüttes, épület, épületrész vagy más építmény (pl. szobor, emlékmű, kerítés, kapu, stb.) valamint az építményekhez tartozó telek és annak jellegzetes növényzete
• 3. helyi értékkataszter: az épített értékeket számba vevő adattár
• 4. információs célú berendezés: olyan berendezés, melyen a helyi közügyekkel, értékvédelemmel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgál.
• 5. utcaképet meghatározó építési tevékenység: közterületről látható, legalább az utcai homlokzatot érintő építési tevékenység.
• 6. utcaképet meghatározó építmény: a telek utcai határvonalától mért 20 méteren belül lévő építmény vagy építményrész.
• 7. tájképet meghatározó építmény: a település kül- és belterületén a település meglévő összképét, sziluettjét megváltoztató építmény.
• 8. védett érték: a helyi védelem alá helyezett épített érték
• 9. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
• 10. védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított emlékmű, szobor, kereszt, kerítés, kapu.

3. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - egyedi vagy területi helyi építészeti elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, a mindenkor itt élő emberek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti érték védelme.

(2) E rendelet hatályba lépését követően képviselő-testületi döntés alapján változtatható a helyi védetté nyilvánított értékek (továbbiakban: védett értékek) köre.

(3) Építészeti emlék helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá az eljárás hivatalból is megindítható.

(4) A helyi védelembe vétel a képviselő-testületnek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösen:

• a) helyét (helyrajzi szám vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
• b) megnevezését,
• c) rövid leírását,
• d) a kezdeményezés indokolását,
• e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
• f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.

(5) Helyi védettség megszüntetése a képviselő-testületnek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:

• a) a helyi értékleltár szerinti számát,
• b) helyét (helyrajzi szám vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
• c) megnevezését,
• d) a védettség megszüntetésének indokait és
• e) színes fényképet (minden lényeges oldalról).

(6) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(7) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.

4. § (1) A helyi védett érték nyilvántartása az önkormányzat feladata, a magasabb szintű jogszabály által meghatározott adatait a települési értékleltár tartalmazza.

(2) A helyi védett értéket – annak értékeit megóvó módon – információs célú berendezéssel kell jelölni, amelynek elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

(3) A helyi védett épített értékkel kapcsolatosan a beruházni jogosult köteles a beruházás során a meglévő állapotot megőrizni vagy az eredeti állapotot visszaállítani.

5. § A helyi védett érték megőrzésére, helyreállítására, építési tevékenység végzésekor a megengedett munkákra vonatkozó részletes szabályokat a szakmai tájékoztatás és konzultáció keretében kell meghatározni.

6. § (1) A helyi védett érték jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) Helyi védett érték teljes bontása csak a védelem megszüntetését követően vagy életveszélyessé nyilvánítása esetén lehetséges.

(3) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszközei lehetnek különösen:

• a) pályázat útján elnyerhető központi költségvetési forrás,
• b) az önkormányzat éves költségvetésében külön erre elkülönített keretből nyújtható egyösszegű támogatás.

(4) Támogatásban a helyi védett értéken beruházni jogosult részesülhet. A beruházásra való jogosultságot hitelt érdemlően bizonyítani kell.

(5) A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén - a képviselő-testület egyedi döntése alapján történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át.

(6) A támogatás a képviselő-testület döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok és a megvalósított állapotot bemutató foto-dokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.

7. § Településképi szempontból meghatározó területek:

• a) történeti településrész
• b) új településrész
• c) gazdasági terület
• d) pihenőterület
• e) jelentős zöldfelület

amelyek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

8. § (1) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színek és csillogó vagy fénylő felületek alkalmazása.

(2) Telken belül a növényzet tájba illő, honos fajokból állhat, a növények telepítésére vonatkozó szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A helyi védett épületet, építményt és védett műtárgyat, vagy annak az 1. mellékletben megállapított részletét (védettség tárgyát) kötelező megőrizni vagy szükség szerint helyreállítani.

(2) Védett épület utcai homlokzatán garázskapu, redőnytok, egyéb műszaki berendezés, plakát, reklám nem helyezhető el.

(3) Helyi védett építményt úgy lehet bővíteni, hogy a védelem tárgya megőrződjön, a bővítmény formaképzése, homlokzata, anyaghasználata harmonikusan illeszkedjen a védettséget élvező részhez.

(4) Helyi védett épület külső hőszigetelési munkái csak abban az esetben végezhetők, ha a védett érték eredeti megjelenése biztosított lesz.

(5) Védett műtárgy környezetét parkosítani és burkolattal kell ellátni, amely során burkolatként csak térkő vagy kavics használható.

10. § (1) Az új főépítményt a telken a kialakult előkert megtartásával kell elhelyezni.

(2)^[1] Amennyiben a főrendeltetésű épület gerendaház, illetve az épület utcai homlokzatán faburkolat jelenik meg, kivéve a tetőszerkezet részeként, abban az esetben szükséges az e rendelet 17. § előírásai alapján meghatározott településképi szakmai konzultációt lefolytatni.

(3) Főépítmény tetőfedésének anyaga nem lehet hullámpala, bitumenes hullámlemez vagy fém trapézlemez.

(4) A meglévő és új építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett - az utcában már meglévő legmagasabb építmény legmagasabb pontját.

(5) Csak lapostető az utcaképet meghatározó építmény lefedésére nem alkalmazható.

(6) Az épület tetőszerkezetének hajlásszöge 30⁰ és 45⁰ között alakulhat, de a tervezett beépítettség 30%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen 30⁰-nál kisebb hajlású tető is kialakítható.

(7) A fő rendeltetésű épület tetőhéjazatánál

• a) 30⁰ és 45⁰ közötti tetőhajlás esetén kerámia cserép, betoncserép alkalmazható;
• b) műanyag táblás, fém táblás, bitumenes fedés, kévefedés nem alkalmazható;
• c) már meglévő, az a) pontban felsoroltaktól eltérő tetőhéjazat felújítható;
• d) az a) pontban felsoroltaktól különböző meglévő héjazat a meglévővel megegyező anyaggal bővíthető, ha a csatlakozás követelményei miatt más megoldás nem lehetséges.

(8) Az utcai homlokzaton nem jelenhet meg fekvő téglalap arányú ablaknyílás.

(9) Egyéb műszaki berendezések (szagelszívó kivezető, légkondicionáló berendezés, szerelt kémény, közüzemi mérőóra, parabola antenna) az utcai homlokzaton nem helyezhetők el.

(10) Az utcai kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 métert, és nem lehet drótfonatból, hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből, csak ha azt növényzet takarja.

(11) Az egységes utcakép érdekében belátható útszakaszokat egységes növényzettel kell telepíteni.

(12) Magánszemélyek szakmai konzultáció és tájékoztatás nélkül nem végezhetnek közterületi növénytelepítést.

(13) Közterületen annak tulajdonosán kívül másnak fát, cserjét ültetni csak a közterület kezelőjével történt előzetes egyeztetést követően, írásban megadott tulajdonosi, vagy kezelői hozzájárulás birtokában lehet.

11. § (1) Az új főépítményt a telken a kialakult előkert megtartásával kell elhelyezni.

(2) Főépítmény tetőfedésének anyaga hullámpala, bitumenes hullámlemez vagy fém trapézlemez nem lehet.

(3) A meglévő és új építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett - az utcában már meglévő legmagasabb építmény legmagasabb pontját.

(4) Csak lapostető az utcaképet meghatározó építmény lefedésére nem alkalmazható.

(5) Egyéb műszaki berendezések (szagelszívó kivezető, légkondicionáló berendezés, szerelt kémény, közüzemi mérőóra, parabola antenna) az utcai homlokzaton nem helyezhetők el.

(6) Az utcai kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 métert, és nem lehet, hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből, drótfonatból csak akkor, ha azt növényzet takarja.

(7) Az egységes utcakép érdekében belátható útszakaszokat egységes növényzettel kell telepíteni.

(8) Magánszemélyek szakmai konzultáció és tájékoztatás nélkül nem végezhetnek közterületi növénytelepítést.

(9) Közterületen annak tulajdonosán kívül másnak fát, cserjét ültetni csak a közterület kezelőjével történt előzetes egyeztetést követően, írásban megadott tulajdonosi, vagy kezelői hozzájárulás birtokában lehet.

12. § (1) Az utcai kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 métert, és nem lehet hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből, csak akkor ha azt egybefüggő növényzet takarja.

(2) Utcaképet meghatározó építmény homlokzata nem lehet fém anyagú, csak ha az vakolt vagy téglaburkolat hatású felülettel takart.

13. § (1) Főépítmény tetőfedésének anyaga hullámpala, bitumenes hullámlemez vagy fém trapézlemez nem lehet.

(2) Csak lapostető az építmény lefedésére nem alkalmazható.

(3) Épület csak természetes – kő, tégla, fa, égetett kerámia cserép – anyagokból építhető. A színek megválasztásánál törekedni kell a tájba illő, meleg hatású természetes színek választására.

(4) Az építmények, épületek körüli kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 métert, és nem lehet hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből, csak akkor ha azt egybefüggő növényzet takarja.

(5) Az építmények homlokzata nem lehet fém anyagú, csak ha az vakolt vagy téglaburkolat hatású felülettel takart.

14. § (1) A zöldterületeken csak a terület rendeltetéséhez szükséges funkciójú épületet lehet elhelyezni. Az épület magassága – a technológiai építmények kivételével – 4,5 méternél magasabban nem lehet.

(2) Zöldterületen épületet csak természetes – kő, tégla, fa, égetett kerámia cserép – anyagokból javasolt építeni. A színek megválasztásánál törekedjünk a tájba illő, meleg hatású természetes színek választására.

15. § (1) Új, 10 métert meghaladó magasságú vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni elsősorban multifunkcionális kialakítással (pl.: vadlesen, kilátón, mezőgazdasági technológiai építményen, víztornyon, stb.). Kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre erre alkalmas meglévő építmény, önálló szerkezettel is telepíthető.

(2) Amennyiben meglévő oszlopsor vagy közös tartóoszlop igénybevétele nem megoldott, új vezetékes elektromos és hírközlési hálózat kiépítésekor vagy a meglévő hálózat átépítésekor, felújításakor törekedni kell a terepszint alatti (földkábeles) kivitelre, amennyiben az a meglévő hálózat átépítésének vagy felújításának költségét jelentősen nem haladja meg.

(3) Az egységes településkép érdekében a kapubejárók kiépítését azonos műszaki paraméterekkel kell megoldani.

16. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, illetve más jogszabályban meghatározottak szerint lehet eltérni.

(3) A településen az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó területeken 2 m²-t meghaladó felületű reklám vagy plakát – hazai, vagy uniós forrásból származó támogatás tényét ismertető, kötelező nyilvánosságot biztosító emlékeztető tábla kivételével - nem telepíthető.

(4) Plakát, hirdetés és reklám világító vagy megvilágított nem lehet.

(5) Építményen, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatban cégtábla, cégér, címtábla, saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felirat elhelyezhető, azonban ezek mérete 2 m²-nél nem lehet nagyobb.

(6) Saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felület karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezést bocsát ki.

(7) Az utcabútorokat, hirdetőfelületeket, információs táblákat egységes anyag és színhasználattal kell kialakítani.

17. § (1) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és konzultáció igénybe vétele a településen kötelező, amennyiben az építési tevékenység utcaképet vagy tájképet meghatározó építmény építési tevékenységére vagy növény telepítésére irányul.

(2) A konzultáción a településrendezési eszközöket is vizsgálni kell, a településképi arculati kézikönyv iránymutatásként használható fel.

(3) A konzultáció érdekében az előzetes időpont egyeztetést legalább az építési vagy növény telepítési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal szóban, vagy írásban kell kezdeményeznie az építtetőnek vagy az általa megbízott tervezőnek a polgármesternél.

(4) A közterületi növénytelepítés esetében a konzultáción mérlegelni kell a telepítés helyét, az utca összképét, a közlekedés biztonságát, a közművek helyét, a fenntartási, esztétikai és ökológiai szempontokat.

(5) Építési tevékenység esetében a jelen rendeletben rögzített településképi követelményekről kell megegyezni.

(6) Szakmai konzultáció ugyanazon építési vagy növénytelepítési tevékenységgel kapcsolatban több alkalommal is tartható.

(7) A szakmai konzultációt egyezséggel kell lezárni.

(8) A konzultációról a főépítész, ennek hiányában a polgármester a javaslatokat és nyilatkozatokat is tartalmazó emlékeztetőt készít, amely tartalmazza továbbá a (7) bekezdés szerinti egyezséget is, amelynek betartása kötelező, attól eltérni nem lehet.

18. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

19. § (6) E rendelet hatálya alá tartozó területen reklám, reklámhordozó csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.

(7) A településképi bejelentési eljárás a reklám és reklámhordozó elhelyezésével érintett telek tulajdonosa kérelmére indul.

(8) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(9) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni.

20. § A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

• a) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek,
• b) a reklám és reklámhordozó elhelyezése nem ellentétes az e rendeletben meghatározott településképi követelményekkel,

21. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

• a) védett érték rendeltetésének nem megfelelő használatából adódó károsodása,
• b) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, továbbá
• c) a szakmai konzultáción az emlékeztetőben rögzített településkép-védelmével kapcsolatos megállapodások be nem tartása esetén.

(2) Az eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentést írásban kell benyújtani a polgármesternek címezve.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,
• b) a bejelenteni kívánt szabályszegés helyét, rövid leírását,
• c) a bejelentésben foglaltak alátámasztására szolgáló egyéb bizonyítékokat.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti bejelentés alapján lefolytatott hatósági eljárás keretében a szabályszegés megállapításra kerül, a polgármester határidő kitűzésével felhívja a szabályszegőt a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak elmulasztása esetén a várható jogkövetkezményekre.

(6) A kötelezés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni.

(7) Amennyiben a kötelezett az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét, határidő kitűzésével megküldött felhívás ellenére sem teljesíti a polgármester településképi bíráságot szab ki.

(8) A (7) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor a következőket lehet mérlegelni

• a) a mulasztás oka, indokoltsága, foka,
• b) a kötelezett szociális háttere.

(9) A kiszabott bírság legkisebb összege 10.000 Ft.

(10) A kiszabott bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Polány község Önkormányzatának bevételét képezi.

22. § (10) Ez a rendelet a 2018. január 1. napján lép hatályba.

(11) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2017. (IX.30.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.