1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit.

2. § A rendelet hatálya kiterjed, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, Polány község közigazgatási területén érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 3. §.-ában meghatározott személyekre.

3. § (1) E rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(3) E rendelet alkalmazásában

• a) különös méltánylást érdemlő helyzet: a családban bekövetkezett – a család megélhetését, létfenntartását súlyosan veszélyeztető – rendkívüli esemény ( különösen: haláleset, természeti katasztrófa, tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)
• b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: a szociálisan rászoruló személy fizikai, higiéniai, mentális ellátásának hiánya
• c) krízis helyzet: azonnali intézkedést kívánó, létfenntartást veszélyeztető helyzet

4. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet, ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik elsősorban az erre rendszeresített formanyomtatványon, a Mernyei Közös Önkormányzati Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben a rendeletben szabályozott szociális alapellátások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Mernyei Integrált Szociális Központban, vagy a Mernyei Közös Önkormányzati Hivatalban lehet előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik hivatalból a szociális ellátás megállapítására irányuló eljárást, mely eljárás nem terjedhet ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező a kérelmében saját, valamint családja, illetve a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá azokat igazolni, mely bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.

(5) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, szerződés stb. Nyugdíj- illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást vagy a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.

(6) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5.-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.

(7) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, házipénztárból kerül kifizetésre. Erről a határozatban rendelkezni kell.

(8) A szociális ellátásra jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles a jogosult bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(9) A kérelem benyújtását követően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek tisztázása céljából szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni.

(10) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.

(11) Ha hivatalos tudomás, vagy a környezettanulmány lefolytatása alapján a jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitatottak, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(12) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hivatal a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követő naptári évenként legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.

(13) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös önkormányzati hivatal nyilvántartásában fellelhetők.

(14) A képviselő-testület a 8. § - 19. §. megállapított támogatások esetében a hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

5. § (1) A megállapított ellátás folyósítása pénzben, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, valamint természetbeni juttatással történhet.

(2) Ha rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátás megállapításra kerül, az a kérelem benyújtás hónapjának első napjától esedékes.

6. § (1) Az Szt-ben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben vagy e rendeletben foglalt jogszabályok, illetve meghatározott feltételek hiányában, vagy ezek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:

• a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére
• b) természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatás megfelelő pénzegyenértékének megfizetésére
• c) személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére

(2) Ha a jogosult rendszeres pénzbeli ellátását már megkezdett hónapban kell megszüntetni, a megszüntetés a hónap utolsó napjával történik.

(3) Amennyiben részletfizetést kap az ellátást igénybe vevő a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetése tekintetében, úgy maximálisan 12 hónap lehet a részletfizetésre nyitva álló idő.

7. § A képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosultak számára rendszeres települési támogatásként lakhatási támogatást nyújt.

8. § (1) A képviselő-testület a 7. §-a szerinti rendszeres települési támogatás keretében lakhatási támogatásban részesíti azt a személyt - lakásonként 1 fő - akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300 %-át.

(2) A lakhatási támogatás összege

• a) az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj 200 %-ának összegét, vagy annak összegével egyenlő, akkor a lakhatáshoz nyújtott települési támogatás összege: 15.000 Ft/hó
• b) az egy főre jutó jövedelem összege meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 200 %-ának összegét, de nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj 250 %-ának összegét, akkor a lakhatáshoz nyújtott település támogatás összege: 10.000 Ft/hó
• c) az egy főre jutó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíj 250 % összege és a mindenkori öregségi nyugdíj 300 %-a közötti összeg, akkor a lakhatáshoz nyújtott település támogatás összege: 5.000 Ft/hó

(3) A lakhatási támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet tartalmazza. A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg a

• a) Víz és csatornahasználati díjnál, valamint szemétszállítási költségnél 1 hónap
• b) Gázfogyasztás, valamint tüzelőanyag költség esetén 6 hónap
• c) A lakhatással kapcsolatos egyéb költségek vonatkozásában 1 hónap melyet a felmerülő költségekről szóló – eredeti számlával kell igazolni
• d) A tüzelőanyag költségeiről amennyiben a kérelmező nem rendelkezik számlával, úgy a nyilatkozatát el kell fogadni.

(4) Lakhatási támogatás esetén a támogatás maximum 6 hónapra állapítható meg, havonta egyenlő összegben.

(5) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakhatási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.

(6) A megállapított támogatás pénzben és természetben is nyújtható.

(7) Természetben nyújtott ellátást közvetlenül a szolgáltató felé történő utalással kell teljesíteni.

(8) Albérleti támogatás esetén a természetbeni támogatás azt jelenti, hogy a bérbeadó felé is teljesíthető a kifizetés.

(9) Megszűnik a támogatás:

• a) a megállapított idő elteltével,
• b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködő azon személyek és családjuk részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról nem tudnak más módon gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható

• a) eseti segélyként
• b) gyermekvédelemmel kapcsolatos támogatásként
• c) kegyeleti támogatásként
• d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsönként
• e) egyszeri támogatásként
• f) idősek támogatásaként

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelmét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolásokat.

10. § (1) Eseti segély annak a személynek állapítható meg, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Eseti segélyre jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően jövedelemre tekintet nélkül az a személy is jogosult eseti segélyre, aki súlyos krízishelyzetbe került.

(4) Eseti segély állapítható meg különösen:

• a) betegségből, kórházi ápolásból eredő többletkiadások támogatásaként
• b) gyógyszerköltségek, gyógyászati segédeszközök támogatásaként, kórházi kezelés miatt jelentkező váratlan kiadás esetén
• c) lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások esetén (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla) a kérelmező segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál, fennálló hátralék rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez
• d) elemi kár elhárításához
• e) egyéb súlyos krízishelyzettel kapcsolatos költségek csökkentéséhez

(5) Eseti segélyben egy személy illetve egy háztartás évente legfejlebb 3 alkalommal részesíthető, melynek éves összege a hetvenezer forintot nem haladhatja meg.

(6) Az alkalmanként adott eseti segély egyszeri összege ötezer forinttól harmincezer forint összegig terjedhet.

(7) Az egy családnak, illetve egy személynek adható évi maximális összeg egy összegben is megállapítható rendkívüli élethelyzet esetén.

11. § A gyermekek családban történő gondozásának költségeihez gyermekvédelemmel kapcsolatos támogatásként

• a) eseti gyermekvédelmi támogatás
• b) iskoláztatási támogatás
• c) óvodáztatási támogatás
• d) születési támogatás

12. § (1) Eseti gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200 %-át.

(2) Eseti gyermekvédelmi támogatás állapítható meg különösen

• a) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• b) gyermek fogadásának elősegítése,
• c) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• d) a gyermek iskoláztatása, óvodáztatása
• e) a gyermek betegsége,
• f) a gyermek hátrányos helyzete.

(3) Az eseti gyermekvédelmi támogatás gyermekenként egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg, melynek éves összege a negyvenezer forintot nem haladhatja meg.

(4) Az alkalmanként megállapított gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege kettőezer forinttól húszezer forintig terjedhet.

13. § (1) Pénzbeli ellátásként iskoláztatási támogatás állapítható meg azon rászoruló törvényes képviselő részére, aki általános, vagy középiskolai tanulmányokat folytató, vagy felsőfokú, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló tartásáról saját háztartásában gondoskodik.

(2) A tizennyolcadik életévét betöltött tanuló saját jogán kérheti a támogatást.

(3) Iskoláztatási támogatásban azon személy részesíthető

• a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét
• b) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(4) A támogatás összege ötezer forinttól harmincezer forint összegig terjedhet.

(5) A kérelmet tárgyév augusztus 1. napjától október 30. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani.

(6) A kérelemhez mellékelni kell a tanulói jogviszonyról szóló igazolást, a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket a saját háztartásában neveli, valamint a jövedelemigazolásokat.

14. § (1) Pénzbeli ellátásként óvodáztatási támogatás állapítható meg azon rászoruló törvényes képviselő részére, aki óvodai nevelésben részt vevő gyermek tartásáról saját háztartásában gondoskodik.

(2) Óvodáztatási támogatásban azon személy részesíthető

• a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét
• b) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(3) A támogatás összege ötezer forinttól harmincezer forint összegig terjedhet.

(4) A kérelmet tárgyév augusztus 1. napjától október 30. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket a saját háztartásában neveli, valamint a jövedelemigazolásokat.

15. § (1) Pénzbeli támogatásként születési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek gyermeke élve született. A támogatás igényelhető a gyermek 6 hónap koráig.

(2) Pénzbeli ellátásként születési támogatásban azon személy részesíthető

• a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét
• b) gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét.

(3) A támogatás összege gyermekenként harmincezer forint összegig terjedhet.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint a jövedelemigazolásokat.

16. § (1) Kegyeleti támogatás állapítható meg temetéssel kapcsolatos hozzájárulás céljából annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, amennyiben családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 450 %-át.

(2) A temetéshez nyújtható kegyeleti támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és elérheti annak 100%-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege háromszázötvenezer forint.

(3) A temetéshez nyújtható segély értéke harmincötezer forint.

(4) A temetéshez nyújtható kegyeleti támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák fénymásolatát, eredeti példányát be kell mutatni,
• b) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát,

17. § (1) Pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön (továbbiakban: kölcsön) állapítható meg annak a személynek, akinek

• a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át
• b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíjminimum összegének 300 %-át.

(2) A kölcsön megállapítható

• a) temetési költségekhez kapcsolódó kiadások támogatására,
• b) krízishelyzethez kapcsolódó kiadások csökkentésére

(3) Kölcsönt évente egyszer, legfeljebb százötvenezer forint összegben lehet megállapítani, ha kérelmező rendelkezik olyan jövedelemmel, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére (akár készfizető kezes nyilatkozata is megfelelő), valamint hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsönt a folyósító szerv jövedelméből levonja vagy levonassa.

(4) A kölcsön összegét max. 12 havi részletben lehet visszafizetni. Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.

(5) Ha az önkormányzati kölcsönben részesített személy visszafizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, visszafizetési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesíthető.

(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósításának célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(7) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni. A kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a kérelmezőt és a vele egy háztatásban élő családtagot egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.

(8) Kérelmezővel és adóstársával kölcsönszerződést a polgármester köt.

18. § (1) Évente egy alkalommal pénzbeli vagy természetbeni ellátásként egyszeri támogatásban részesíthetőek azon személyek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum tízszeres mértékét, egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum tizenötszörösét.

(2) A támogatás egy háztartásból egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összegét tárgyévben a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(4) A támogatási kérelmet tárgyévben november 1. napjától december 10. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat.

19. § (1) Pénzbeli ellátásként időskorúak támogatása nyújtható azon 60. életévét betöltött személy részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum tízszeres mértékét, egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum tizenötszörösét.

(2) A támogatás összegét tárgyévben a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(3) A támogatási kérelmet tárgyévben november 1. napjától december 10. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat.

20. § (1) A köztemetéssel kapcsolatos eljárás során az önkormányzat az Szt. 48. §-ában foglaltakat változatlanul alkalmazza.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha

• a) az egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 150 %-át , egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg és
• b) vagyonnal nem rendelkezik, valamint
• c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

21. § (1) Az önkormányzat szociális alapszolgáltatásként

• a) falugondnoki szolgáltatást az Szt. 60. §-ában,
• b) étkeztetést az Szt. 62. §-ában,
• c) házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-ában,
• d) családsegítést az Szt. 64. §-ában,
• e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Szt. 65. §-ában
• f) nappali ellátást az Szt. 65/F. §-ában

foglaltakkal megegyező feltételek szerint biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt alapszolgáltatások közül önkormányzati társulás keretében biztosítja.

• a) a Mernyei Szociális Társulás intézményén, a Mernyei Integrált Szociális Központon keresztül a b), c), d) és f) pont szerinti,
• b) a Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulás intézményén, a Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Idősek Otthonán keresztül az e) pont szerinti ellátásokat.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjakat

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátás esetében az önkormányzat falugondnoki szolgálatról szóló rendelete,
• b) az (1) bekezdés b), c), d) és f) pontja szerinti ellátások esetében a Mernyei Szociális Társulásra vonatkozó megállapodásban erre kijelölt Mernye község Önkormányzatának rendelete,
• c) az (1) bekezdés e) pontja szerinti ellátások esetében a Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulásra vonatkozó megállapodásban erre kijelölt Somogyjád község Önkormányzatának rendelete tartalmazza.

22. § (1) Az önkormányzat a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben előírt kötelezettségének eleget téve a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást és szervezi, közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátást, annak igénybe vételét és a fizetendő térítési díjakat a Mernyei Szociális Társulásra vonatkozó megállapodásban erre kijelölt Mernye község Önkormányzatának rendelete szabályozza.

23. § A rendeletben foglalt rendelkezéseket a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

24. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 2/2015. (III.1.) önkormányzati rendelet.

25. § Ez a rendelet 2021. szeptember 29-én lép hatályba.