A rendelet hatálya kiterjed, amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, Polány község közigazgatási területén érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 3. §.-ában meghatározott személyekre.

(1) A rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(3) E rendelet alkalmazásában

(1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet, ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik elsősorban az erre rendszeresített formanyomtatványon, a Mernyei Közös Önkormányzati Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben a rendeletben szabályozott szociális alapellátások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Mernyei Integrált Szociális Központban, vagy a Mernyei Közös Önkormányzati Hivatalban lehet előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik hivatalból a szociális ellátás megállapítására irányuló eljárást, mely eljárás nem terjedhet ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező a kérelmében saját, valamint családja, illetve a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi, vagyoni viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá azokat igazolni, mely bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.

(5) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, szerződés stb. Nyugdíj- illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást vagy a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.

(6) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5.-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.

(7) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, házipénztárból kerül kifizetésre. Erről a határozatban rendelkezni kell.

(8) A szociális ellátásra jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles a jogosult bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(9) A kérelem benyújtását követően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek tisztázása céljából szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni.

(10) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban a szociális vetítési alap összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak a szociális vetítési alap összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.

(11) Ha hivatalos tudomás, vagy a környezettanulmány lefolytatása alapján a jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitatottak, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(12) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hivatal a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követő naptári évenként legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.

(13) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös önkormányzati hivatal nyilvántartásában fellelhetők.

(14) A képviselő-testület a 6. § - 17. §. megállapított támogatások esetében a hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(1) A megállapított ellátás folyósítása pénzben, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, valamint természetbeni juttatással történhet.

(2) Ha rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátás megállapításra kerül, az a kérelem benyújtás hónapjának első napjától esedékes.

(1) Az Szt-ben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben vagy a rendeletben foglalt jogszabályok, illetve meghatározott feltételek hiányában, vagy ezek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:

(2) Ha a jogosult rendszeres pénzbeli ellátását már megkezdett hónapban kell megszüntetni, a megszüntetés a hónap utolsó napjával történik.

(3) Amennyiben részletfizetést kap az ellátást igénybe vevő a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetése tekintetében, úgy maximálisan 12 hónap lehet a részletfizetésre nyitva álló idő.

(1) A képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosultak számára rendszeres települési támogatásként lakhatási támogatást nyújt.

(2) A képviselő-testület rendszeres települési támogatás keretében lakhatási támogatásban részesíti azt a személyt - lakásonként 1 fő - akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének 400 %-át, egyedülélő esetén a szociális vetítési alap mindenkori összegének 700 %-át.

(3) A lakhatási támogatás összege 6.000 Ft/hó

(4) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez a kérelem benyújtásával egyidejűleg a

(5) Lakhatási támogatás esetén a támogatás 12 hónapra állapítható meg, havonta egyenlő összegben.

(6) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakhatási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.

(7) A megállapított támogatás pénzben és természetben is nyújtható.

(8) Természetben nyújtott ellátást közvetlenül a szolgáltató felé történő utalással kell teljesíteni.

(9) Albérleti támogatás esetén a természetbeni támogatás azt jelenti, hogy a bérbeadó felé is teljesíthető a kifizetés.

(10) Megszűnik a támogatás:

(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködő azon személyek és családjuk részére, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról nem tudnak más módon gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelmét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolásokat.

(1) Eseti segély annak a személynek állapítható meg, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Eseti segélyre jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedülélő esetén a szociális vetítési alap összegének 700 %-át.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően jövedelemre tekintet nélkül az a személy is jogosult eseti segélyre, aki súlyos krízishelyzetbe került.

(4) Eseti segély állapítható meg különösen:

(5) Eseti segélyben egy személy illetve egy háztartás évente legfejlebb 3 alkalommal részesíthető, melynek éves összege a hetvenezer forintot nem haladhatja meg.

(6) Az alkalmanként adott eseti segély egyszeri összege ötezer forinttól harmincezer forint összegig terjedhet.

(7) Az egy családnak, illetve egy személynek adható évi maximális összeg egy összegben is megállapítható rendkívüli élethelyzet esetén.

(8) Amennyiben az önkormányzat anyagi helyzete nem teszi lehetővé, úgy az eseti segély nem állapítható meg.

A gyermekek családban történő gondozásának költségeihez gyermekvédelemmel kapcsolatos támogatásként

(1) Eseti gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének 400 %-át.

(2) Eseti gyermekvédelmi támogatás állapítható meg különösen

(3) Az eseti gyermekvédelmi támogatás gyermekenként egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg, melynek éves összege a negyvenezer forintot nem haladhatja meg.

(4) Az alkalmanként megállapított gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege kettőezer forinttól húszezer forintig terjedhet.

(1) Pénzbeli ellátásként iskoláztatási támogatás állapítható meg azon rászoruló törvényes képviselő részére, aki általános, vagy középiskolai tanulmányokat folytató, vagy felsőfokú, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló tartásáról saját háztartásában gondoskodik.

(2) A tizennyolcadik életévét betöltött tanuló saját jogán kérheti a támogatást.

(3) Iskoláztatási támogatásban azon személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének húszszoros mértékét.

(4) A támogatás összege ötezer forinttól ötvenezer forint összegig terjedhet.

(5) A kérelmet tárgyév szeptember 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani.

(6) A kérelemhez mellékelni kell a tanulói jogviszonyról szóló igazolást, a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket a saját háztartásában neveli, valamint a jövedelemigazolásokat.

(1) Pénzbeli ellátásként óvodáztatási támogatás állapítható meg azon rászoruló törvényes képviselő részére, aki óvodai nevelésben részt vevő gyermek tartásáról saját háztartásában gondoskodik.

(2) Óvodáztatási támogatásban azon személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének húszszoros mértékét.

(3) A támogatás összege ötezer forinttól harmincezer forint összegig terjedhet.

(4) A kérelmet tárgyév szeptember 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket a saját háztartásában neveli, valamint a jövedelemigazolásokat.

(1) Pénzbeli támogatásként születési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek gyermeke élve született. A támogatás igényelhető a gyermek 6 hónap koráig.

(2) Pénzbeli ellátásként születési támogatásban azon személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének húszszoros mértékét.

(3) A támogatás összege gyermekenként harmincezer forint összegig terjedhet.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint a jövedelemigazolásokat.

(1) Kegyeleti támogatás állapítható meg temetéssel kapcsolatos hozzájárulás céljából annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, amennyiben családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének húszszoros mértékét.

(2) A temetéshez nyújtható kegyeleti támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és elérheti annak 100%-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege ötszázezer forint.

(3) A temetéshez nyújtható segély értéke ötvenezer forint.

(4) A temetéshez nyújtható kegyeleti támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

(1) Évente egy alkalommal pénzbeli vagy természetbeni ellátásként egyszeri támogatásban részesíthetőek azon személyek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap húszszorosát.

(2) A támogatás egy háztartásból egy személy részére állapítható meg.

(3) A támogatás összegét tárgyévben a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(4) A támogatási kérelmet tárgyévben október 15. napjától november 15. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat.

(1) Pénzbeli ellátásként időskorúak támogatása nyújtható azon 60. életévét betöltött személy részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori összegének húszszoros mértékét.

(2) A támogatás összegét tárgyévben a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(3) A támogatási kérelmet tárgyévben október 15. napjától november 15. napjáig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat.

(1) A köztemetéssel kapcsolatos eljárás során az önkormányzat az Szt. 48. §-ában foglaltakat változatlanul alkalmazza.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha

(1) Az önkormányzat szociális alapszolgáltatásként

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt alapszolgáltatások közül önkormányzati társulás keretében biztosítja a Mernyei Szociális Társulás intézményén, a Mernyei Integrált Szociális Központon keresztül.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjakat

(1) Az önkormányzat a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben előírt kötelezettségének eleget téve a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást és szervezi, közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátást, annak igénybe vételét és a fizetendő térítési díjakat a Mernyei Szociális Társulásra vonatkozó megállapodásban erre kijelölt Mernye község Önkormányzatának rendelete szabályozza.

A rendeletben foglalt rendelkezéseket a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

Hatályát veszti a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 5/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelet.

Ez a rendelet 2025. március 5-én lép hatályba.