1. § (1) E rendelet hatálya Somodor község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A tervezési területen területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark, véderdő esetén területet) kialakítani, építési tevékenységet folytatni, épület építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű jogszabályok mellett – a szabályozási tervben és e rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) E rendelet a mellékletét képező m = 1:2000 méretarányú belterület, és az m = 1:10.000 méretarányú külterület szabályozási tervekkel (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt. 2033. március, JSZ: 20/2001.) együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(4) A szabályrendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:

(2) A kötelező erejű elemek módosítása – a helyi védelem alatt álló művi értékek kivételével – csak a rendezési terv módosításával lehetséges. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosítható. Az egyéb irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(3) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén – az ingatlan egészére készített, a hosszú távú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit közmű- és útépítés, valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz – a kérelem mellékleteként -a helyi önkormányzat véleményét is be kell szerezni.

(4) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembe helyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.

(5) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, táj-, a természet- és az építészeti – értékvédelmi követelményeknek.

(6) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(7) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket érintő engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. Ha a terület-előkészíti- és építési munkák a község közigazgatási területén – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabályok¹ szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(8) A 200 m² bruttó alapterületű családi ház nagyságrendjét meghaladó területfejlesztési szándék esetén – mivel a község területe alatti kőzettér a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján nemcsak erózióra érzékeny , hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos – az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat és tisztázza a várható hatásokat.

(9) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként az építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások során be kell vonni az alábbi esetekben:

(10) Az ásványi nyersanyag – a külön jogszabályban² meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(11) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(12) Az új- és belterületté váló- beépítésre szánt területen építi engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható.

(13)³ Az építési övezeti előírásokban meghatározott maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások vagy az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszik, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §. (2) bekezdésben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát az engedélyező hatóság állapítja meg.

3. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

(2) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:

(3) A területfelhasználási egységeket, valamint azok határvonalait, a szabályozási tervek tartalmazzák.

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2) A falusias lakóterület (Lf) elsősorban családiházas jellegű, 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(3) A területen az OTÉK 14. §. (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetőek el a 2. és 8. pontban felsoroltak kivételével.

(4) A telekalakítások és építések engedélyezése során az építményeket a helyi építészeti karakterhez igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelemvételével. Nyelek telek kialakítása nem engedélyezhető.

(5) A területen kialakítandó építési telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 18 m. ŰA korábban kialakított – az övezeti előírásokban meghatározottnál kisebb és 18 m-nél keskenyebb – meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(6) Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely, a tető hajlásszöge 30-45 fok lehet. (Bitumen zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság egyedi engedélye szükséges.)

(7) A terület elhelyezhetőek az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(8) Az elő- oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

(9) A lakóterület övezetekre tagolását a 3. melléklet tartalmazza.

(10) A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(11) A parkolási igényt az OTÉK 42.§-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

(12) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke – az Lf6 építési övezet kivételével – a telekterület 50%-a.

(13) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási tervek tartalmazzák.

5. § (1) A településen

(2) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetőek el az OTÉK 20. §. (5) bekezdés 2. pontja⁴ szerinti létesítmények.

(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák, a 4. melléklet⁵ szerint.

(4) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(5) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala, a tető hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek, tárolók stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl: LINDAB cserepeslemez, tegola) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) A mezőgazdasági üzemi területen további fejlesztés csak a környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.

(7) A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(8) A parkolási igényt az OTÉK 42. %-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.

(9) A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40%-a.

(10) A területen a beültetési kötelezettség a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 méretű fa. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek meglétekor adható ki.

(11) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

6. § (1) A település területén különleges területek a jelenlegi és régi temető területe (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S)⁶.

(2) A temető (05 hrsz) területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők, a terület 30%-os beépítési lehetőségével. A megengedett legkisebb zöldfelület 50%-. A kegyeleti temetőként fenntartott területen (0163 hrsz) csak a műemlékkel kapcsolatos építési tevékenységet szabad folytatni.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4)⁷

(5)⁸

(6) A (KÜ-S) sportterületen a megengedett legnagyobb beépítési százalék 10%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m, a megengedett legkisebb zöldfelület 70%.

(7) A különleges területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(8) A parkolószükségletet az OTÉK 42. §-a alapján telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni.

(9) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

7. § (1) A közlekedési, közműterületeket (KÖu) azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az utak lehelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett az OTÉK 26-§-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közlekedési és közműterületen csak a közmű üzemeltetéséhez szükséges építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdés 2,3.4. pontja kivételével.

(4) A közlekedési – és közműtérképen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű és hírközlési hálózat elérhető legyen.

(5) Az utak mentén a beültetési kötelezettség alapján -külterületen min. 8 m tőtávolsággal fasorok ültetendők. A meglévő fák, fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b és c pontja kivételével.

(4) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(5) A területen a zölddel való fedettség minimum 70% kell, hogy legyen, melyet többszintesen kel kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60% legyen.

(6) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

9. § (1) Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a gazdasági (E-G), védelmi (E-V) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építménnyel elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása szükséges.

(2) Az erdőterületeken a művelési ág változtatási, telekalakítása és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is.

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási tervek tartalmazzák.

10. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és a tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételéve – cserép, betoncserép és színes síkpala, a tető hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl: LINDAB cserepeslemez, tegola, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(4) Az M-GY övezeti jelű területen művelési ág változtatáshoz, telekalakításhoz és az építmények elhelyezéséhez a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

11. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. valamint a vonatkozó külön jogszabályok⁹ előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tározók mellett 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

12. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdőterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

13. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani az alábbiak szerint:

(2) A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

(3) A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(4) Táj- és településkép-védelmi okok miatt táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) a belterületen, a helyi jelentőségű természetvédelmi területen, a gyep, rét, legelő mezőgazdasági területeken nem létesíthetők.

(5) A község közigazgatási területén áthaladó 120 Kv-os és 400 Kv-os villamoshálózat, az Adria szénhidrogén-szállító vezeték, a nagyközépnyomású földgázvezeték nyomvonalai és védőtávolságuk a külterület szabályozási terven jelöltek.

14. § (1) A településen kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – kéthetente a kaposvári szeméttelepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

15. § (1) A tervezési területen bármely tevékenység végzése során ügyelni kell a környezetterhelés, környezetszennyezés és környezetkárosítás kizárására, illetve minimalizálására.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a levegőtisztaság-védelme érdekében az érvényes jogszabályokban foglaltakat¹⁰ be kell tartani. A település „A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről” megjelent 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján jelenleg az „F” zónacsoportba tartozik. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása, a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön rendeletben kell meghatározni az avar és kerti hulladék égetésének szabályait.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről s ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok¹¹ és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(5) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a vonatkozó külön jogszabályokban¹² előírt határértékeket.

(6) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a bekötőút menti lakóterületen 55/45 dB, a település egyéb lakóterületein, a lakófunkciójú beépítésre szánt területeken és a temető területén 50/40 dB.

(7) A terület a vonatkozó külön jogszabály¹³ alapján – szennyeződésérzékenységi szempontból – „B” érzékeny terület.

(8) A tervezési területen a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(10) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek vízszennyezésének megakadályozásáról.

(11) A felszíni vizek védelme érdekében a meglévő létesítmények esetén a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelet, új létesítmények esetén a 203/2001. (X. 26.) Kormányrendelet, valamint a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet előírásait be kell tartani.

16. § (1) A településtől nyugatra elhelyezkedő észak – déli irányban húzódó gyepterületet és a kapcsolódó erőterületeket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága természeti területként tartja nyilván.

(2) A településen – az e rendelettel védetté nyilvánított – helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) Táj és településkép-védelmi okokból:

17. § (1) A településen országos védelem alatt álló műemlék a római katolikus temető és a templomrom (külterület, hrsz 0163, M 4487).

(2) Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(4) A település területén nyilvántartott régészeti területek és régészeti érdekű területek egyaránt találhatók; ezeket a külterületi szabályozási terv is jelöli.

18. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyezheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

19. § A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

20. § (1) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(2) A tervezési területen lévő ingatlanokat beültetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint

21. § (1) Aki e rendelet 1. § (2), 4. § (11)-(12), 5. § (8)-(9)-(10), 11. § (2), 12. § (2), 13. § (2), 14. § (1)-(2), bekezdésében foglalt rendelkezéseit megszegi – amennyiben más jogszabályokban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban ¹⁴meghatározott mértékig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) E rendelet 2004. április 1-én lép hatályba.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Somodor Községi Önkormányzat 2/1992.(I.31.) rendelete Somodor Összevont Rendezési Tervéről.