Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2007. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
A temetőről és a temetkezési tevékenységről
Hatályos: 2007. 12. 12- 2022. 11. 18Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2007. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
A temetőről és a temetkezési tevékenységről1
Szentgáloskér község Önkormányzati Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. Tv. 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja a szentgáloskéri temető fenntartásával és a temetkezési tevékenységgel kapcsolatosan:
Általános rendelkezések
1. § Ezen rendelet hatálya Szentgáloskér község közigazgatási területén fekvő temetőre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki. A temető pontos címe: Szentgáloskér, Kossuth. u. hrsz
2. § (1) Szentgáloskér község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelően temető fenntartásáról.
(2) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.
(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásaiknak tiszteletben tartásával történik.
3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a j egyző ellenőrzi.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:
4. § E rendelet alkalmazásában:
Temető létesítése, lezárása, megszüntetése, újra használatba vétele
5. § (l ) A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatározni.
(2) A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérni. Az építési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi, a műemléki, a közlekedésügyi, a v1zugyi, a tűzvédelmi és energetikai szakhatóságok működnek közre. Védett természetvédelmi területen elhelyezkedő temető esetén a természetvédelmi szakhatóság közreműködése is szükséges.
(3) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről a települési önkormányzat gondoskodik.
(4) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrészeknél is ki kell függeszteni.
(5) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg a 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbóli temetések
6. § (1) A temető létesítése során a temetőtulajdonos a.) utat,
7. § (1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.
(2) .A temető és a temetési hely - kormányrendeletben foglaltak szerint - megszüntethető a tulajdonos döntése alapján, ha a temetési hely használati ideje lejárt.
(3) A lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, iIIetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.
8. § Lezárt nem működő temető ismételt használatba vételekor vagy kegyeleti park céljára való átalakításakor a létesítésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A temető fenntartása
9. § (1) A temetőfenntartó feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerint felújítása és gondozása.
Temetői munkák
10. § (1) A temetőben végzendő minden munkát a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.
(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani az e rendeletben meghatározott feltételeket.
(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.
(4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.
(5) A temetőben vállalkozói tevékenység - a temetési szolgáltatás kivételével - hétfőtől péntekig, a temető nyitvatartási idejében végezhető.
(6) A munkálatok befejezését követő három napon belül vállalkozó köteles a környezet eredeti állapotát helyreállítani, a munkavégzés során keletkezett vagy feleslegessé vált anyagokat elszállítani. Amennyiben a munkavégzés során keletkezett vagy feleslegessé vált anyagok a temető fenntartóját fenntartói tevékenységében akadályozzák, úgy az anyagok elszállításáról a vállalkozónak egy napon belül kell gondoskodnia.
(7) Meglévő síremlék helyére történő új síremlék állításakor a vállalkozó köteles a temető területéről a régi síremléket a tulajdonos által megjelölt helyre szállítani.
(8) Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget szabálysértést követ el.
A temető üzemeltetése
11. § A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, a temető-szabályzatban, illetve kegyeketi közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell ellátni.
12. § (1) A temető üzemeltetője:
13. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.
14. § (1) A temetőben kegyeleti jogok gyakorlása céljából az üzemeltető a., nyilvántartó könyvet
Temetési hely
15. § (1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A
16. § (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.
17. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolombárium), urnasírhely . Az urna koporsós temetési helyre temethető.
(2) Az urnafülke (kolombárium) építésügyi hatósági engedéllyel építhető.
(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30 cm x 30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.
(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely alakítható ki.
(5) A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.
(6) A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges, vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervrnaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelölhet ki.
18. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.
(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozza.
(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.
19. § A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.
20. § (1) A sírhely, sírjel vagy sírbolt fenntartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosult kötelessége. A temető fenntartója a sírhely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja a szükséges munkálatok elvégzésére. Az állékonyságot, az élet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén a fenntartó köteles felhívni a rendelkezni jogosultat a közvetlen veszély elhárítására.
(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérésére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a vészhelyzetet hatósági úton - a temető tulajdonosának közreműködésével - megszünteti.
(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
(4) *Abban az esetben, ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult a fenntartó felszólítására nem tesz eleget az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a fenntartó a temetési hely felett rendelkezni jogosult költségére a munkálatokat elvégezheti.
21. § (1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.
(2) A temető részletes térképét a ravatalozó falán ki kell függeszteni és a változásokat, legalább évenként ki kell egészíteni.
(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.
A temetés feltételei
22. § (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha
23. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadás után - a szállításnál használt külső koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.
(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halott vizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.
24. § (1) Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése útján lehet.
(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.
25. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia . Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.
(2) Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más földben nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.
26. § A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tifuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesen kettős koporsóban kell elhelyezni.
27. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.
(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.
(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás helye szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.
A temetés
28. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással, vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint.
(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.
(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.
(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.
29. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:
Sírnyitás
30. § (1) A sír vagy sírbolt felnyitását (továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvés szerinti illetékes intézet ÁNTSZ engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.
(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett símyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.
31. § (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével - további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet ÁNTSZ előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet ÁNTSZ korlátozhatja. Rátemetés esetén - az exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.
(2) Az elhalálozástól számított 5 éven belül a sír (sírbolt) felnyitására engedély, hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.
32. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):
Díjak
33. § (1) Egyszemélyes sírhely megváltási, újraváltási dija 5.000 Ft.
(2) Kétszemélyes sírhely megváltási, újraváltási dija 7.500 Ft.
(3) Gyermek sírhely megváltási, újraváltási díja 3.000 Ft.
(4) Sírbolt (kripta) újraváltási díja 12.000 Ft.
(5) Urnasír megváltása, újraváltása 6.000 Ft.
(6) A temetőben történő munkavégzés megkezdését, befejezését minden esetben a Temetőgondnoknak kell bejelenteni. A Temetőgondnok a bejelentésről jegyzőkönyvet készít.
(7) Temetésenként, illetve sírhely megváltásonként a temetőben végzett köztisztasági közszólgáltatás után egyszeri 1.000.- Ft összegű szólgáltatási díjat kell fizetni.
(8) A sírhelyek megváltási árait ötévente felül kell vizsgálni.
(9) Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák.
A temető rendje
34. § (1) A temető nyitva tartása: 04. hó 01-től - 10. hó 31-ig: 07.00 - 20.00 óráig, 11. hó 01-től - 03. hó 31-ig: 08.00 - 18.00 óráig.
(2) A temetőt a nyitvatartási idő leteltekor felszólítás nélkül el kell hagyni.
(3) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.
(4) A temetőben mindenki a hely csendjének és a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.
Záró rendelkezések
36. § (1) Ezen rendeletet alkalmazni kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.
(2) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.
(3) Ezen rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/2000(XI.3 l .) Ök. rendelet.
Az önkormányzati rendeletet a Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 14. §-a hatályon kívül helyezte 2022. november 19. napjával.