1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő minden vagyonra, így ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre és részvényekre (továbbiakban: üzletrész); valamint más értékpapírokra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön rendelettel szabályozott költségvetési pénzeszközökre.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az Önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon.

(3) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

3. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze.

(3) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak; (1. sz. melléklet).

4. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba. Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén, azt a jelen rendelet 2–4. §-a szerint kell besorolni.

(2) Ingatlan tulajdonjogának megszerzését, elidegenítését kimondó döntéssel egyidejűleg a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával biztosítja a tényleges vagyonállapot és a nyilvántartás összhangját.

(3) A testületi döntés nélküli vagyonszerzés vagy vesztés tényét e rendelet módosításával 60 napon belül regisztrálja a testület.

6. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A gazdasági (vállalkozói) tevékenységbe a törzsvagyonba nem tartozó vagyonrészek vonhatók be a vagyon alapvető rendeltetésének szem előtt tartásával.

(2) A törzsvagyonon belül az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - az Nvtv-ben foglalt kivétellel, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházásához a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott határozata szükséges.

(4) A forgalomképes vagyon az Nvtv. törvény rendelkezéseinek megfelelően hasznosítható, elidegeníthető, bérbe,- használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

7. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. A törzsvagyont és az egyéb vagyont egymástól elkülönítve kell nyilvántartani.

(2) Az Önkormányzat vagyonállapotát rögzítő - külön jogszabályban meghatározott - vagyonleltár az éves zárszámadás mellékletét képezi.

(3) Az önkormányzati ingatlanvagyon részletes adatait az ingatlankataszter tartalmazza, amelynek folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

8. § (1) Az Önkormányzatot megilletik tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (3) bekezdésben foglaltak kivételekkel a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

(3) A Polgármester hatáskörébe tartozik:

9. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag az új Ötv. 109. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetekkel létesíthető és kizárólag általuk gyakorolható.

(1) Az Önkormányzat a vagyonkezelői jogot - az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át ellenérték fejében, vagy ingyenesen határozott, vagy határozatlan időre az új Ötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1) - (9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelő) részére.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvtv. (3) § (1) bekezdés 1. pontjában, továbbá a 19. pontb)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

(4) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelői szerződés kötelező

10. § (1) Vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt

11. § (1) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében a Képviselő- testület - ciklusonként - középtávú vagyongazdálkodási koncepciót alkotás meghatározza ennek részfeladatait. Az új koncepció készítésekor át kell tekinteni a hosszú távú vagyongazdálkodási koncepciót és a teljes vagyoni kört.

(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladatait az Nvtv. 7. § (2) bekezdése határozza meg.

(3) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az Önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható.

(5) Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az Önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni a részesedés megszüntetése érdekében.

(6) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit az Nvtv. 12. § (2) bekezdése határozza meg. Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvtv. 12. § (3)-(12) bekezdésében meghatározott kivétellel kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át.

12. § (1) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy az Nvtv. 11. § (11) bekezdésében foglalt feltételeknek eleget tesz.

(2) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

13. § (1) A használó használatába adott vagyonnal az e rendeletben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint a jó gazda gondosságával önállóan gazdálkodik.

(2) A használó viseli a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, közterheivel, vagyonvédelmével kapcsolatos költségeket.

14. § (1) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. A nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie az Nvtv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlant értékesíteni csákó hónapnál nem régebbi, ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés birtokában lehet.

(2) A Képviselő-testület a döntésében meghatározza a vevőt, az eladási árat, a részletfizetési lehetőséget, az esetleges visszavásárlási jogot, foglalót, előleget.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni ingatlan esetén nettó 20 millió forint, ingó dolog esetén nettó 3 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés, nyilvános - indokolt esetben zártkörű - pályázati eljárás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet..

(4) A (3) bekezdésben meghatározott versenyeztetés az önkormányzat hivatali portálján minimálisan 8 napra történő meghirdetéssel történik. A testület dönthet a meghirdetés egyéb módjairól is.

(5) Amennyiben vételi ajánlatot követően történik a versenyeztetés,a vételi ajánlatban foglalt árat minimális árként kell megjelölni a meghirdetéskor. A vételi ajánlatban tett egyéb paraméterek szintén meghirdethetőek minimális feltételként.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - az Nvtv. 14. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

16. § Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szentgáloskér község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás egyes szabályairól szóló 7/2004. (V.27.) számú önkormányzati rendelete.