9/2013. (XI.15.) számú rendeletével módosított 4/2011. (III. 30 .) számú önkormányzati rendelet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
SZENTGÁLOSKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013. (XI.15.) számú rendeletével módosított 4/2011. (III. 30 .) számú R E N D E L E T E A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2013. 11. 18- 2014. 12. 089/2013. (XI.15.) számú rendeletével módosított 4/2011. (III. 30 .) számú önkormányzati rendelet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
SZENTGÁLOSKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013. (XI.15.) számú rendeletével módosított 4/2011. (III. 30 .) számú R E N D E L E T E A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2013-11-18-tól 2014-12-09-ig
SZENTGÁLOSKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
9/2013. (XI.15.) számú rendeletével módosított
4/2011. (III. 30 .) számú
R E N D E L E T E
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
I. fejezetet
Szentgáloskér község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Alkotmány 44/A.§ (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
1.§.
Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló
- A címer leírása: a község címerének alakja álló kerektalpú pajzs, melynek vörös mezejében kék sátor van Az első vörös mezőben a hasítási vonal közepéből jobbra kinyúló levél nélkül barna faág felső szárán ezüst holdarctól kísért jobbra néző ezüst galamb ül, csőrében arany koronát tart. A második vörös mezőben jobbról hatágú arany csillagtól kísért jobbra fordult ezüst páncélos kar arany markolatú szablyát tart. A kék sátor alján leveles arany korona, melyen vörös lángnyelvektől övezett, jobbra néző arany csőrű ezüst főnix ül.
- A zászló leírása: A község zászlaja 1:2 arányú, középen ék alakú aranysárga betoldással. A sárga ék a zászlót teljes hosszában három részre osztja. Hossztengelyének felső harmadában középpontjával a (1) bekezdésben leírt címer helyezkedik el.
Az önkormányzat hivatalos bélyegzője
- A polgármester és képviselőtestület hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Szentgáloskér, illetve Polgármester Szentgáloskér felírat szerepel
2. §
Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. §
Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
II. fejezet
Általános rendelkezések
4. §
(1) Az önkormányzat megnevezése:
Szentgáloskér Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
7465 Szentgáloskér, Kossuth Lajos utca 3. szám alatt
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Szentgáloskér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Szentgáloskér község közigazgatási területe.
(5) Hivatala:
Szentgáloskér-Somodor Községek Körjegyzősége
7465 Szentgáloskér, Kossuth u. 3.
III. fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
5. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
- a településfejlesztés,
- a településrendezés,
- az épített és a természeti környezet védelme,
- a lakásgazdálkodás,
- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,
- a csatornázás,
- a köztemető-fenntartás,
- a helyi közutak és közterületek fenntartása,
- a helyi tömegközlekedés,
- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,
- közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,
- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás,
- a közösségi tér biztosítása,
- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
6. §
Az önkormányzat:
a) köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról,
- az óvodai nevelésről,
- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
- az egészségügyi és a szociális alapellátásról,
- a közvilágításról,
- a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,
- körjegyzőség / polgármesteri hivatal/ működtetéséről,
- könyvtári szolgáltatás ellátása.
b) köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
7. §
(1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően, előirt feladat és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(2) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
(3) Önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:
- Településfejlesztés támogatása;
- helyi közművelődés támogatása;
- környezetvédelmi, lakossági közösségi feladatok támogatása;
- közösségekkel, helyi civil szerveződésekkel való együttműködés;
(4) Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatok közül társulásban látja el
- Általános iskolai oktatás, óvodai nevelés;
- egészségügyi alapellátás, védőnői szolgálat, fogorvosi ellátás;
- körjegyzőség működtetése.
- szociális alapellátás
- könyvtári szolgáltatás
8. §
Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
9. §
Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
10. §
(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(2) A képviselő-testület szervei:
- polgármester,
- képviselő-testület bizottsága,
- képviselő-testület hivatala. (Körjegyzőség)
11. §
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.
12. §
(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:
- polgármesterre,
- bizottságra,
- társulásra - törvényben meghatározottak szerint.
(2) A képviselő-testület társulásos kapcsolatait a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
(3) A társulások működéséről a polgármester folyamatosan, de évente legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek.
(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
(7) Az állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos hatáskör átruházás csak rendeleti formában tehető meg.
(8) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
13. §
(1) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Ötv 10.§ (1) bekezdése határozza meg.
14. §
A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt:
- kinevezést,
- megbízást,
- intézmény alapítását
a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint, rendeletben a társulásra ruházhatja.
15. §
(1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) A polgármester , valamint a képviselő-testület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a hatáskört gyakorló szervezet beszámoltathatja
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről évente legalább két alkalommal beszámol.
IV fejezet
A képviselő-testület működése
16. §
(1) A képviselő-testület választáskori létszáma: 6 fő. (A képviselők névsorát a 2.számú függelék tartalmazza)
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatához a jelen lévő képviselők több mint felének , tehát minimum 3 , a minősített többségű határozatához a megválasztott képviselők több mint felének, tehát 4 képviselőnek az igen szavazata szükséges.
A képviselő-testület ciklusprogramja
17. §
(1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.
(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.
(3) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester - a megválasztását követő három hónapon belül - gondoskodik.
A képviselő-testület üléseinek száma
18. §
A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
19. §
(1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések időpontját,
- adott ülésen tárgyalandó témákat,
- az előterjesztő megnevezését,
- az előterjesztésben közreműködőket,
- szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
- szükség szerint a tartalmi követelményeket.
20. §
A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint
b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.
c) a rendkívüli együttes ülést össze kell hívni bármely érintett képviselő-testület kezdeményezésére.
A képviselő-testületi ülések összehívása
21. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében a ügyrendi bizottság elnöke gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(3) A polgármester és a ügyrendi bizottság elnöke tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
(6) A képviselő-testületek együttes ülését Szentgáloskér, Somodor községek polgármesterei együtt hívják össze.
22. §
A képviselő-testület rendes és együttes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
23. §
(1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 20. §-ban foglalt feltételek fennállnak.
(2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 20. § b) pontja esetében saját maga dönti el.
(3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
(4) Az általános törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.
24. §
(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket,
- a napirendek előadóit,
- a képviselő-testület ülésének összehívóját (polgármester, alpolgármester, korelnök).
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal előbb ki kell küldeni.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
- képviselők,
- állandó meghívottak:
- jegyző,
- nem állandó meghívottak:
- előterjesztő,
- akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi,
- akit az ülés összehívója megjelöl.
25. §
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:
- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- egyéb szóbeli meghívással.
26. §
(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt,
(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.
27. §
A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.
A tájékoztatás formái:
- a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
A képviselő-testület ülésének vezetése
28. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében az ügyrendi bizottság elnöke, ha ő is távol van a korelnök.
(2) Közös képviselő-testületi ülést a polgármesterek megegyezés szerint vezetik.
(3) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) napirend elfogadása,
c) zárt ülés bejelentése,
d) napirendenként:
- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
- a vita összefoglalása,
- az indítványok szavazásra való feltevése,
- határozati javaslatok szavaztatása,
- a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,
- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
(4) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik ennek során:
- hosszura nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárást,
- figyelmezteti a hozzászólót ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
- rendre utasítja azt a személyt aki a képviselő-testületben méltatlan magatartást tanúsít,
- ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz - alakszerű határozat hozatala nélkül - arról, hogy a továbbiakban résztvehet- e a tanácskozáson
(5) A képviselőt rendzavarás miatt a tanácskozáson való részvételből nem lehet kizárni. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
(7) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
29. §
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel - egyszerű szótöbbséggel - hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
30. §
(1) A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:
- választás,
- kinevezés,
- felmentés,
- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,
- fegyelmi eljárás megindítása,
- fegyelmi büntetés kiszabása
- és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá
b.) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor vala- mint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírása.
A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
31. §
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van .A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
A vita és a döntéshozatal módja
32. §
(1) Határozatképesség esetén az előterjesztett napirendi javaslatról a testület vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű döntés szükséges, ezt a döntést a jegyzőkönyvben nem kell határozati számmal ellátni. A testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(3) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
33. §
(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselők a módosító javaslatokat a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja.
(4) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet. Erről a testület vita nélkül határoz.
34. §
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
35. §
(1) A szavazás előtt a jegyzőnek lehetőséget kell adni törvényességi észrevételének megtételére.
(2) A napirendi pont tárgyalásának vagy az adott napirend kapcsán döntéshozatalnak az elhalasztását a polgármester és a jegyző indítványozhatja bármely okból, melyről a képviselőtestület vita nélkül dönt.
36. §
Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
37. §
Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges:
a./: rendeletalkotáshoz
b./ szervezet kialakításához, és működés meghatározásához , továbbá törvény által az önkormányzat hatáskörébe utalt választás, kinevezés megbízáshoz,
c./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz.
d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
e./ intézmény alapításhoz,
f./ települési képviselő döntéshozatalból való kizárásához,
g./ zárt ülés elrendeléséhez,
h./ hitelfelvételhez,
i./ 300.000.--Ft-on felüli alapítványi támogatásnál és létesítésnél,
j./ önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés,
k./ titkos szavazás elrendelése,
l./ képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt feloszlatásához,
m./ polgármester elleni kereset benyújtásához,
38. §
(1) A képviselő-testület általában a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
39. §
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 30. § (1) bekezdésében foglalt ügyekben.
A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat vizagáló bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
40. §
(1) Amennyiben a képviselő-testület döntése önkormányzati érdeket sért úgy a polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(2) Szavazat egyenlőség:
a./ nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazat egyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen újból határoz
b./ Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén a képviselőtestület következő ülésén a szavazást meg kell ismételni, újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető a szavazás.
A felvilágosítás-kérés szabályai
41. §
(1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől - az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában - írásban felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
Előterjesztés
42. §
(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozattervezet.
(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet alkotással összefüggő napirend.
43. §
Az előterjesztések tartalmi elemei:
- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
- a téma ismertetése,
- a jogszabályi háttér bemutatása,
- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
- határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.
44. §
(1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.
(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.
(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 42-44. §-okban előírt követelményeknek.
Határozati javaslat
45. §
(1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél
- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
- a határozat végrehajtásának időpontja.
A képviselő-testület döntései
46. §
(1) A képviselő-testület döntései:
- határozat,
- rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
- a napirend meghatározásáról,
- az ügyrendi kérdésekről,
- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
47. §
(1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CIV tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
48. §
A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat hozatal időpontját.
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Szentgáloskér község Önkormányzat Képviselő-testületének ....../20... (...................... hó ... nap) számú határozata.
49. §
A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
A határozat-nyilvántartás formái:
- határozatok nyilvántartása sorszám szerint, határidő nyilvántartással
50. §
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a./ Helyi képviselő,
b./ Képviselő-testület bizottság,
c./ Polgármester,
d./ Jegyző,
e./ Községi, társadalmi, érdekképviseleti civil szervezetek és vezetőik,
f./ Mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.
(3) A rendelet alkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet a testületnek nyújtja be.
(4) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(6) Helyben szokásos módnak minősül:
- önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
- könyvtárban, történő kihelyezés,
51. §
A rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
52. §
(1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Szentgáloskér község Önkormányzat Képviselő-testületének ....../20... (......................... hó ... nap) számú rendelete.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
A rendelet-nyilvántartás formája:
- rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével
(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
A jegyzőkönyv
53. §
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.
Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:
- a napirend tárgyát,
- az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
- előadókat,
- hozzászólókat.
(5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
(6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza.
A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.
(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
- a meghívót,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztéseket,
- a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
- illetve a képviselők kérése alapján:
- a képviselői indítványokat,
- a képviselői hozzászólásokat,
- a képviselői interpellációkat.
(9) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(10) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének.
(11) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.
(12) A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia.
A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(13) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kér.
(14) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(15) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
V. fejezet
A települési képviselő
54. §
(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
55. §
A települési képviselő jogai különösen:
a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
b) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;
d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;
g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
56. §
A települési képviselő kötelessége:
- a képviselő-testület munkájában tevékenyen részt venni, a testületi döntések előkészítésében, különböző vizsgálatokban felkérésre részt venni .
- kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;
- lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;
- a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;
- a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titok megőrzése.
- bejelenteni - döntéshozatal előtt - személyes érintettségét.
- A képviselő megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
57. §
A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
VI. fejezet
A képviselő-testület bizottságai
58. §
(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(3) A képviselő-testület a bizottságokat meghatározott önkormányzati feladatok ellátására hozhatja létre.
59. §
(1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.
60. §
(1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor:
- dönt a bizottság elnevezéséről,
- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
- határozza meg azokat az előterjesztések, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek,
- határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
Az állandó bizottság:
61. §
A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését és a bizottsági tagok nevét a 3. számú függelék tartalmazza.
Az ideiglenes bizottság:
62. §
(1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
- meghatározott időre vagy
- meghatározott feladat elvégzésére
hozhatja létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
63. §
A bizottság feladata, hogy:
- feladatkörében előkészítse a képviselő-testület döntéseit, szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását;
- feladatkörében ellenőrizze a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
64. §
A bizottság működése:
(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
(3) Az üléseket az elnök vezeti.
(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.
(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
65. §
A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
66. §
A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak.
67. §
A polgármester felfüggesztheti a bizottság, döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
VII. fejezet
A polgármester, a körjegyző
A polgármester
68. §
A polgármester társadalmi megbizatásban látja el a feladatait.
69. §
A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
70. §
- A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(2)
- A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az ügyrendi bizottság elnökének, akadályoztatása esetén a korelnöknek.
71. §
- A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
- A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
- A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
- A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
- Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi.
72. §
(1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
73. §
(1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
A polgármester:
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(3) A polgármester további feladatai:
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
- meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait;
- képviseli az önkormányzatot;
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;
- fogadó órát tart, melynek időpontját a 2. számú melléklet tartalmazza;
Alpolgármester
74. § *1
(1) A képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
Polgármester helyettesítése.
75. §
(1)*1 A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, a képviselő testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az ügyrendi bizottság elnöke gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a./ 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b./ büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
KÖRJEGYZŐ
76. §
(1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki.
(2) A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát a körjegyzőséget.
*1 módosította a 8/2013 (XI. 15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 18.
77. §
A körjegyző:
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a Körjegyzőség fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármestereinek egyetértése szükséges.
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülé- sén;
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
A körjegyző tehát:
a./ Ellátja a megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok és képviselők
működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,
b./ Előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,
c./ köteles / vagy ő, vagy a megbizottja/ a körjegyzőséghez tartozó települések képviselő-testületi ülésein részt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.
78. §
A körjegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
Körjegyzőség
79. §
(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előirt államigazgatási feladatok ellátására Somodor, Község Képviselő-testületével közösen egységes hivatalt hoz létre.
A hivatal elnevezése: Szentgáloskér, Somodor Községek Képviselő-testületeinek
Körjegyzősége. A Körjegyzőség székhelye: Szentgáloskér község.
(2) A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a Körjegyzőséget alapító együttműködési megállapodás, illetve az ügyrend rögzíti.
Ezek tartalmazzák:
a./ a körjegyzőség elnevezését, címét, jogállását
b./ a körjegyzőség létszámát,
c./ a belső szervezeti felépítését,
d./ alapvető feladatait.
Ezen belül:
- az önkormányzatok képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat,
- a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,
- a körjegyzőség dolgozóinak munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét,
- a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét,
- a körjegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait,
- a munkaértekezletek rendjét,
- a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását.
- a dolgozók munkaköri leírásait (mellékletként).
/3/ A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét - az érintett polgármesterek véleményének kikéré- sével - a körjegyző készíti el és terjeszti - jóváhagyásra a képviselő-testületek együttes ülésére.
/4/ A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt :
a./ A körjegyző kinevezéséről, munkaviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről / minősített többséggel külön - külön hozott határozattal./
b./ A körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,
c./ A körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
d./ A körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról.
/5/ A körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a Szentgáloskéri-i polgármester gyakorolja.
Munkáltatói intézkedéseit köteles egyeztetni a Somodori polgármesterrel.
/6/ A körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei a körjegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket.
VIII. fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,
a közmeghallgatás
80. §
(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart.
81. §
(1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.
(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
82. §
A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
83. §.
A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
84. §
(1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azoknak a fórumokat (község-, politikai fórum, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:
- falugyűlés,
(2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
IX. fejezet
Az önkormányzati gazdálkodás
85. §
A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.
86. §
A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.
87. §
A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
88. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését társulási formában látja el.
X. fejezet
Záró rendelkezések
89. §
(1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a többször módosított 7/2003. (III. 29.) számú képviselő-testületi rendelet.
(3) az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.
Szentgáloskér, 2011. március 29.
Egerszegi Ferenc Tóbiás Ernőné
polgármester címzetes főjegyző
Záradék:
A rendeletet 2011. március hó 30 napján kihirdetésre került.
Szentgáloskér, 2011. március hó 30.
Tóbiás Ernőné
címzetes főjegyző