LULLA község Önkormányzata

Képviselő-testületének

a 13/2009. (VIII. 28.), a 15/2009. (VIII. 28.), 2/2010. (I. 29.), 12/2012. (V. 16.) rendelettel módosított

12/2004. (VII. 5.) számú rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

LULLA Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK), a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat (továbbiakban: BTSZ) megállapításáról szóló 2000. Évi CXII. Törvényben foglaltakra is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Őkr.) alkotja meg.

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§

(1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

^[1](2) A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltozatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag Az Ökr. és a hozzátartozó KSZ-1, BSZ-1,2,3 jelű szabályozási tervek (tervező: Balázs és Társa Építészeti és Számviteli Iroda, 2005. május), valamint a KSZ-1 jelű, BSZ-1 és BSZ-3 jelű szabályozási terv 1. számú módosításhoz készített 2.3.1, és 2.3.3 jelű tervlap (tervező: Balázs és Társa Építészeti és Számviteli Iroda, 2009. január) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása – a szükséges egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :

       - a település igazgatási határát,

       - a belterületi határt,

       - beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület határát,

        - építési, szabályozási és védelmi vonalakat, építési határvonalat,

• az egyes területfelhasználási egységek és építési övezetek, övezetek határait, előírásait,

(6) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

^[2](7) Közterületeket használni, azokon építési terület kialakítását, átalakítását engedélyezni, (ideiglenesen vagy véglegesen) építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani, használni módot megváltoztatni, közmű- és közlekedési jelzéseket (táblákat) elhelyezni OTÉK 93-40.§ alapján lehet. Reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek, feliratok létesítése, festése/átfestése, felszerelése épületek homlokzatán max. 2m²-ig, udvarban vagy közterületen max. 10 m²-ig helyezhető el.

(8) A helyi védettségre vonatkozó szabályozás és az Ökr 1.sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható építészeti szakvélemény alapján.

^[3](9) A beépítésre szánt területen a közcsatorna üzembe helyezését követően 1 éven belül a hálózatra történő rákötés kötelező. A felszíni vizeket csapadékvíz közművekben vagy nyílt árokban kell elvezetni a befogadó vízfolyásokba.

(10) ^[4]

(11)^[5]

(10) A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a BTSZ előírásait (együttesen) kell figyelembe venni.

2.§

(1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.

(2) A termőtalaj védelme érdekében

       a)  a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem lehet rontani;

       b)  termelésből kivonásra kerülő mezőgazdasági területen építkezés esetén a humuszos réteget meg kell menteni.

(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a ^[6]Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság államigazgatási szerv állásfoglalását ki kell kérni, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(4) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala (Pécs) szakvéleményét  ki kell kérni építési engedélyezés során a következő esetekben:

a)  7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas                tartó szerkezetű épületeknél;

b)  5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;

c)  3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás);

d) minden esetben, amikor az altalajjal összefüggő kedvezőtlen adottságok észlelhetők (pl: magas vízállású, mély fekvésű, meredek, csúszás-, omlásveszélyes területek, stb.)

e) Felsőgyönköd 0115/1-2 és 0116/1 hrsz területek beépítésének engedélyezéséhez mérnökgeológiai és geotechnikai szakvélermény is szükséges.

(5)   Terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: az utcaképi megjelenés szabályait és a talajadottságokat kell figyelembe venni. 

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás

3.§

A település igazgatási területének tagozódása:

(1) beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % lehet;

(2) beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírásai

4.§

(1) A település területén falusias lakó, gazdasági és különleges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen.

(2) A beépítésre szánt területek szabályait, előírásait a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél is alkalmazni kell.

Lakóterületek

5.§

(1)  A rendelet hatálya alá tartozó Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK 14.§. (2) bekezdésben felsorolt  építmények helyezhetők el azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(2)   A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén a belterületen min. 16,0 méter  engedélyezhető. ^[7]Az 1 hrsz telken lévő egyházi közösségi épületnél nagyobb építménymagasság is megállapítható max. 15 méterig.

^[8](3) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. Az épületek közötti telepítési távolságra vonatkozó előírásokat be kell tartani. 10 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be.

(4) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező, belterületi ingatlanok nem építhetők be, de rendezési terv módosítása nélkül a szomszédos telkekhez kapcsolhatók zöldterület vagy kert növelése céljából. Nyeles telek nem alakítható ki.

^[9](5)

(6)^[10]

^[11](7) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők, max. 80 méterig, a 37/2 hrsz telket magába foglaló telektömbben max.150 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig, engedélyezésnél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.

^[12](8) A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 80, illetve a 37/2 hrsz-ú telket magában foglaló telektömbben max. 150 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertek a kertgazdálkodás körébe tartoznak, azokon növényházak és az OTÉK 1.sz. melléklet 67. pontjában felsoroltak létesíthetők a., d., j., k., l. pontok kivételével.

(9) Az építési használat felső határai:

       a)  lakóterületi egységre megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5

       b)  legkisebb zöldfelület: 40 %

       c)  legnagyobb építménymagasság: 5,0 m

4. legnagyobb beépítettség 30%

^[13](10) Az építési övezet határértékei és jellemzői:

Építési övezet                                 Beépítési mód       Max. beépítési %

                                 Max. építmény-magasság (m)      Min. telekterület (m²)

                      Lf                                                   O         30%

                                                                         5,0          1000-K (min.960)

                              O - OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉS

                              K - KIALAKULT TELEKMÉRET

(11) Az épületek tetőhajlásszögét 35-45^o-osra kell tervezni, egy épülettömegen belül azonos felületképzést (tetőfedő anyag, homlokzatszínezés, lábazat, stb.) kell alkalmazni. A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet. Az I - IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető” „fokozott tűzterjedésű” (pl. bitumenes hullámlemez) tetőfedő anyag.

Gazdasági terület

6.§

(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A település területén egyéb ipari terület (Gip) kerül kialakításra.

(2)^[14]

(3) A gazdasági területeken a tevékenység végzése, megváltoztatása vagy új engedélyezése során a BTSZ felszíni szennyeződésre érzékeny területre vonatkozó szabályokat ki kell elégíteni. Állattartó épületek az állattartó rendeletben szabályozott keretek között működtethetők és helyezhetők el.

(4)   A területen állattartási tevékenységhez tartozó, a működéshez szükséges – nem jelentős zavaró hatású – építmények, raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK 20. §. és a helyi állattartási rendelet előírásait kell alkalmazni.

(5)   A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m². A beépítési mód szabadon álló.

       A beépíthetőség mértéke max. 30 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.

^[15](6) Az építési használat határai:

         a, legkisebb zöldfelület: 25%

         b, legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Sajátos építmények esetében (pl: siló, víztorony, stb.) ennél nagyobb mérték is megállapítható max. 20 méterig.

         c, legnagyobb beépíthetőség: 30%. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30%-ot.

(7) Az épületeket magas tetősre kell tervezni, egy épülettömegen belül azonos felületképzést (tetőfedő anyag, lábazat, stb.) kell alkalmazni.

^[16](8) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42.§- és 4.sz. melléklete szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.

Különleges terület

7.§

(1) A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra.

(2) A település területén a működő temető (Kt), a sport-szabadidő terület (Ksp)   tartozik e kategóriába.

^[17](3) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna megépítéséig a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén adható építési engedély.

^[18](4) A parkolást a saját területen belül kell megoldani. A szabad felületeket (elsősorban az épületek és a parkolók környezetében) fásítani kell. A parkoló szükséglet az OTÉK 42.§. és 4. sz. melléklete szerinti mértékben teljes egészében a saját telken belül kell biztosítani.

Temető

8.§

A temetők területén belül csak az üzemeltetéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el.

Sport-szabadidő terület

9.§.

A sport-szabadidő területen a sportolással, vendéglátással  és szórakozás céljára tervezett létesítmények helyezhetők el a terület 10 %-os beépíthetőségéig. A területen a talajvízszint helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokra kell alapozni az építmények építési feltételeinek meghatározását.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírásai

10.§

^[19](1)

^[20](2) A területeken csak tájba és környezetbe illeszkedő anyaghasználattal lehet építkezni, ahol ez szabad, vagy engedélyezett. Ezek: fa, tégla, nád és égetett agyagcserép, kő.

^[21]10/A. §

(1) A zöldterületet a szabályozási terv jelöli. A területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

     A területet más célú használatra nem szabad engedélyezni. Karbantartásáról gondoskodni kell.

(2) A közterület felőli határán 80 cm magasságban tartott élő sövény telepítendő, a területén csak játszótéri berendezések és emlékművek helyezhetők el balesetmentesen kialakítva.

Közlekedési és közmű területek

11.§

(1) A közlekedési közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a terv tartalmazza.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.

(3) A közutak, közművek védőtávolságait a BTSZ és a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni. Meghatározásában a fejlesztési elhatározások is figyelembevételre kerültek.

(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(5)  A védőtávolságokon belüli építésügyi hatósági ügyekben az érintett   szakhatóság és az   üzemeltető véleményét ki kell kérni.

Erdőterületek

12.§

^[22](1) A település igazgatási területén védelmi (Ev) és gazdasági erdők (Eg) területei kijelölésre. Az Ev jelű területen belül helyezkedik el az ökológiai folyosó területe, mely a terven megkülönböztetetten (Ev-1 jellel) van jelölve.

^[23](2) A BTSZ-ben meghatározott természetvédelmi övezetben tartozó (V-2,3) területek, az ökológiai folyosó által érintett és vízfolyások melletti vízvédelmi területek, valamint a természeti területek, valamint a természeti területek Ev és Ev-1 jelű védelmi erdők. Az erdőterületet területi vagy művelési ág változást az erdészeti és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával vagy engedélyezésével szabad elvégezni a BTSZ előírásnak figyelembevételével.

^[24](3) A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű Ev és Ev-1 jelű erdőterületen építeni csak az erdészeti és természetvédelmi hatóság -megfelelő feltételeket szabó- hozzájárulásával természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti célból, valamint közlekedési és közmű létesítmények elhelyezése céljából szabad.

(4) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az ÁESZ egyetértésével építhetők max.  0,3% beépítéssel.

(5) Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat lehetséges

^[25](6) A 040/2 és 0115/2 és a 094/1 hrsz erdőtelepítésre kijelölt terület, amelyben csak a környezetre jellemző őshonos fafajok telepíthetők. Az erdőtelepítés megvalósításáig a megjelölt területeken csak az erdőtelepítés lehetőség megőrző terület felhasználás folytatható. A településrendezési terv teljes körű módosításakor a településrendezési eszközökön (az OTrt-ben és a BTSZ- ben szereplő változást) át kell vezetni.

Mezőgazdasági területek

13.§

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

^[26](2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági övezetek kialakításra kerül sor:

     Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezet (Má)

                                                   (turisztikai fejlesztési területté átminősíthető) övezet (Má-2)

     Kertterület övezete (Mk)

     Érzékeny területek (gyep, rét, legelő, stb.) mezőgazdasági övezete (Má-0)

        Ökológiai folyosóval érintett terület (Má-1)

(3) A területen földrészletet kialakítani (a földhivatal egyetértésével), továbbá építményeket elhelyezni, azok közművesítését megoldani az Ökr. 14-15.§., valamint az OTÉK 29.§. együttes alkalmazásával és figyelembe vételével lehet. Érzékeny mezőgazdasági övezetben (Má-0 és Má-1) építeni nem szabad. A földrészletek megközelítését közútról vagy közcélra használható magánútról biztosítani kell.

^[27](4)

(5) Mezőgazdasági területen az övezetek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.

Az Má-2 övezetet csak üdülőövezetre lehet megváltoztatni szabályozási terv készítésével és jóváhagyásával. Addig a terület felhasználására a BTSZ előírásai érvényesek: szennyvízcsatorna megléte és a terület 50 %-os növényzettel ellátása esetén tájba illő üdülő, szálló vagy szabadidő eltöltését biztosító épület építhető 5 ha-nál nagyobb területen legfeljebb 8 %-os beépítettséggel.

Általános mezőgazdasági övezetek

14.§

(1)   Az általános mezőgazdasági  övezeteket a szabályozási terv jelöli.

(2)   Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m² lehet.

^[28](3) Az övezetben építésre szánt terület nem jelölhető ki. Elhelyezhetők köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek. OTÉK 29.§. feltételei alapján a terület rendeltetését szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető. Birtokközpont a település területén nem alakítható ki.

Kert, szőlő és gyümölcsös területek övezete

15.§

(1) A kert, szőlő, gyümölcsös területeket a szabályozási terv jelöli.

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 2000 m² lehet. Beépíteni csak gazdasági épülettel lehet a (3-5) meghatározott feltételekkel szabad az építésre alkalmas földrészleteket. Lakóépület ebben az övezetben nem építhető

(3) Az övezetben a beépíthető legkisebb telekszélesség 12 m lehet. Építmények elhelyezésének feltétele a villamos energia és ivóvíz ellátás biztosítása. Közművel ellátott építmény szennyvíz elhelyezése zárt közműpótló berendezésbe történhet, melynek műszaki megoldását és engedélyezési feltételeit a környezetvédelmi és vízügyi hatóság elfogadta.

(4) A gazdasági épületek szabadon állóan építhetők minimum 5 m előkerttel, 3-3 m oldalkerttel; max.4,0 m építménymagassággal, mely a legmagasabb pontjában sem lehet 6,0 méternél magasabb; környezetbe illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel. A beépítettség max. 3 %. lehet. Az épületek szintvonalra merőleges gerincű nyeregetetősek lehetnek cserépfedéssel.

(5) A szabályozás a felújítás, helyreállítás, átalakítás és korszerűsítés esetén is alkalmazandó. A földrészleteket megközelítő utak szélessége min. 8 méter lehet, felületét csészeszelvényűre kell kialakítani, melynek egyaránt alkalmasnak kell lenni a közlekedésre és a csapadékvíz elvezetésére.

^[29]Ökológiai folyosó és érzékeny területek mezőgazdasági övezete

16.§

(1) Az érzékeny területeket a szabályozási terv jelöli (Má-0 és Má-1).

(2) A terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával elhelyezhetők.

Vízgazdálkodási terület

17.§

(1) A vízgazdálkodási (V) és a vízbeszerzési területeket a szabályozási terv tartalmazza

(2) A területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási közösségi építmények helyezhetők el.             

(3) ^[30]A vízfolyások és az állóvíz partéle mentén a karbantartás részére megfelelő terület biztosítandó. Az állami kezelésben lévő vízfolyásoknál 6-6 méter, az önkormányzati vízfolyásoknál ez a terület 3-3 méter.Az Má-1-el jelölt területen vízfolyások mentén 50-50 méteren, az állóvíznél 100-100 méteren belül építkezni tilos.

(4) A vízvédelmi területen a vízfolyások védelme érdekében vízminőséget rontó   tevékenység nem folytatható. A vizek nitrát szennyeződéssel szembeni védelemről gondoskodni kell. Az Ev-vel és Má-0 és Má-1-el jelölt vízparti területek erdő, gyep, nádas művelési ága nem változtatható meg, nem építhető be, mely külterületen min. 50-50 m vízminőség védelmi terület a terven jelöltek szerint.

III. FEJEZET

Környezet-, táj-, természet- és helyi védelem

18.§

A környezet-, táj-, természet-, régészeti, és helyi védelemmel, kapcsolatos területeket, és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat, védőterületeket a szabályozási terv, a védelmi vonalakat a településszerkezeti és a szabályozási terv tünteti fel. E fejezet alkalmazásánál figyelembe kell venni:

- az OTÉK 3.§. (3) bekezdés alapján készített alátámasztó munkarészben foglaltakat és a kulturális örökségvédelmi tanulmányt;

- a BTSZ 25-26.§. és 31-33.§. előírásait is.

^[31]Környezetvédelem

Általános követelmények

19. §

(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) Újabb területek belterületekbe vonása, a termelőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglevő talajvédelemi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változás(-ok), valamint a telepengedélyezés alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód- változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

(5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésnek előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz- elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglevő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(7) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(8) A vizek és közcélú vízi létesítmények fennmaradása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

(9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzős tevékenység esetén az engedélyezési során védelmi övezetet kell meghatározni.

(11) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

^[32]Környezetterhelési határértékek

19/A.§.

(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(2) Élővízbe és közcsatornába-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken.

(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedéssel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembevételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

(6) Épületek zajától védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységekből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

^[33]Speciális eljárási szabályok

19/B.§.

(1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítható meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

(2) Lulla a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint- engedély alapján- történhet.

(3) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértékeket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(8) Lulla településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

(9) A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Hulladékok kezelésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

(10) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmazni kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.

Természetvédelem

20.§

(1) A település igazgatási területén a védendő területek  BTSZ szabályozási témakörében védelmi célú övezetében megjelölt természetvédelmi (V-2,3), felszíni szennyeződésre érzékeny (SZ-1,2,), (F-1),övezetei. Az övezeteket és a területek határait az OTÉK fogalomkörében szabályozva a településrendezési terv tartalmazza. A területek a meglévő és tervezett erdőterületen kijelölt területen (Ev, Ev-1), a vízfolyások környezete és az érzékeny mezőgazdasági területeken vannak. (Má-0).

(2) A területen a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell. E területen bármilyen – a HÉSZ-ben megengedett - létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. A megjelölt területeken a 3000 m²-t meghaladó földrészletet sem lehet beépíteni.

^[34](3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyag töltőállomás nem létesíthető. Vezetékek létesítése csak terepszint alatt létesíthető kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, ettől eltérni az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

Helyi védelem

^[35]21.§

(1) A község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme és megőrzési céljából a HÉSZ helyi védelmet rendel el, melyet ezen előírásokkal együtt kell alkalmazni. Az értékeket az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész megállapításai alapján a HÉSZ melléklete és a szabályozási terv tüntet fel.

A helyi védett objektumok- tulajdonformájukra való tekintet nélkül- a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk és bemutatásuk közérdek.

(2) E rendelet alkalmazása során:

védett épület, építmény: a melléklet szerinti, és jelen rendelettel védetté nyilvánított, a településkép megőrzése, valamint építészeti szempontjából jelentős alkotás.

A védett épület, építmény minden eredeti alkotórészét- épületszerkezeteit, díszítőelemeit- védelem illeti.

(3) A helyi védettség alá helyezést, vagy annak megszűnését bármely természetes- vagy jogi személy kezdeményezheti. A kezdeményezést ez esetben önálló értékvizsgálattal kell alátámasztani. A kérdésben a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(4) A védettség megállapításával, törlésével és nyilvántartás vezetésével kapcsolatos tennivalók a jegyző feladata (jelenleg érvényes 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltak szerint kell megvalósítania). A helyi védelem elrendeléséről, vagy megszűnéséről az érdekelteket (tulajdonosok, illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő egyéb jogosultak), valamint az illetékes földhivatal és építésügyi hatóságot, területi védelemnél az érdekelt közműveket, kezelőket és szolgáltatókat is értesíteni kell. A helyi védettség elrendelését, vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba is be kell jegyeztetni. A helyi védelemről nyilvántartást kell felfektetni és folyamatosan kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a helyi védett objektum lényeges adatait, melynek meg kell egyezni az építészeti értékvizsgálat megfelelő részeivel.

(5)^[36]

(6) Védett területen a telkek megosztása és összevonása nem engedélyezhető.

A mellékletben felsorolt épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:

-a jellegzetes épülettömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok, azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók,

-az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül- a védett homlokzatok eltakarása nélkül- lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani,

-az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyében épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell,

- a védelem alatti területen (köz- és magánterületen egyaránt), védett ingatlanokon új reklámfelület, antenna, parapett konvektoros-szellőző, klímaberendezés kültéri egysége, közmű- és közlekedési jelzések (táblák) és egyéb az eredeti építési időre nem jellemző elem csak a települési főépítész (ha nincs főépítész, akkor a megyei főépítész) egyetértésével helyezhető el,

- közműcsatlakozásokat csak föld alatt lehet elhelyezni, a meglévőket az épület korszerűsítésekor át kell helyezni a rajta lévő mérőórákkal és felszerelésekkel együtt.

(7) A védett értékek karbantartása elsődlegesen a tulajdonos kötelessége, melyhez az Önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott mértékű anyagi támogatást adhat. Amennyiben a védett épületnek a használata annak értékeit (fennmaradását) veszélyezteti, az építési hatóság a használatot -a hatályos jogszabályok keretei között- korlátozhatja, vagy megtilthatja.

(8) A védettség tényét az ingatlanon (a védett terület jellemző pontjain) a védendő objektumhoz illő táblán a közterületről jól látható módon kell feltüntetni. A tábla elhelyezését az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni.

Régészet

^[37]22.§

(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és környezetét, a régészeti érdekű területeket a HÉSZ melléklete és a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A régészetileg védett területen az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden, a talaj megbolygatásával járó munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatala (KÖH) hatósági engedélye szükséges. A régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a KÖH előzetes szakhatósági engedélye szükséges.

(3) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a KÖH-t véleményezőként kell bevonni még a tervezés fázisában.

(4) A település területén bárhol- az építés vagy művelés kapcsán- minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni és a régészeti lelet  megóvása mellett a KÖH-t értesíteni kell. Nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

IV. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere

Építésjogi követelmények

^[38]23.§

^[39]24.§

^[40]25.§

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

26.§

(1) ^[41]

(2) Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet 2004. július 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

^[42](4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Lulla, 2004. június 28.

              Reizinger Károly                                                   Dr. Mezőfi Ágnes

              polgármester                                                             városi jegyző

LULLA ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

13/2009.(VIII. 28.)

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL SZÓLÓ

12/2004. (VI7. 05.) számú önkormányzati rendelet

(új) 2.sz. melléklete

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRŐL ÉS A RÉGÉSZETI ÉRDEKELTSÉGŰ TERÜLETEKRŐL, LELŐHELYEKRŐL

A RÉGÉSZETI LELŐHELYEKRŐL, KÖRNYEZETÉRŐL ÉS A RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEKRŐL

régészeti lelőhelyek és környezete:

-Kossuth u. középkori település templommal és temetővel és rézkori leletek: 9-1012/1-2, 13hrsz,

-Büdösalj eleje középkori település, római szórvány: 088/3-4, 086 hrsz ÉK sarka,

-Temető dűlő: kora- középkori település templommal és temetővel:054/3, 85, 87 hrsz térképen jelölt része,

-Szentegyház – dűlő, Felsőgyönköd- dűlő: kora és középkori település templommal, temetővel, neolit és bronzkori leletek: 0115/1-2, 0116/1 hrsz, 0109/7-9

-Laposi- dűlő : szórványos leletek több korszakból 75, 78-83, 84/1-2,

Ságvári- alj (Jabapuszta) római kori település, bronzkori leletek: 0145 hrsz jelölt része,

-Depot (Jaba patak völgye) római kori település: 0116/3 hrsz.

-települést (nyugati oldalon) elkerülő összekötő út tervezett nyomvonala mentén jelölt

1. sz. lelőhelyen088/3, 088/4 és 0104/8 hrsz,

2. sz. lelőhelyen 094/5 és 37/2-4 hrsz területen a 150m utáni hátsókert,

3. sz. lelőhelyen 05/6-7 hrsz,

4. sz. lelőhelyen 0109/6-8 hrsz,

5. sz. lelőhelyen 0133 hrsz,

10. sz. lelőhelyen 08 hrsz,

Régészeti érdekű terület:

0140/5-7 hrsz.

Záradék:

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a mai napon hatályos jogszabályi szöveget tartalmazza.

Lulla, 2012. május 16.

            Kleiber Jenőné                                                                    Dr. Szűts Dóra

            polgármester                                                                                 jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

LULLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Az egyes rendeletek módosításáról szóló

12/2012. (V. 14. )

rendeletéhez

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben foglalt rendelkezés tette szükségessé Lulla Község Képviselő-testülete rendeleteinek felülvizsgálatát, és a szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezését.

Tab, 2012. május 14.

                                                                                          Kleiber Jenőné

                                                                                           polgármester